Kárpáti Igaz Szó, 2003. április-június (84. évfolyam, 49-95. szám)
2003-05-08 / 68-69. szám
KÁRPÁT 1 . 6. IGAZ SZÓ Kultúra 2003. május 8., csütörtök ) Volodimir Fedinisinec 60 éves Tényszerűen ezt kell róla tudnunk: az Ukrán írószövetség tagja, Fegyir Potusnyak-díjas, Ungváron élő költő, író. Ha viszont Volodimir Fedinisinecről megkérdezik, kiféle miféle ember, elmondhatjuk róla a részletesebb felvilágosítás kedvéért, hogy ukrán filológus, pedagógus, szerkesztő, publicista, költő, író, műfordító, kritikus..., a kárpátaljai irodalmi élet egyik meghatározó egyénisége. Röviden bemutatva mégis az lenne a legpontosabb kifejezés, ha poéta doctusként határoznánk meg személyiségét, aki nemcsak tehetséges művelője a versírásnak, nemcsak nagy műgonddal alkot, hanem komoly irodalomtörténeti, irodalomelméleti tudással is bír, mesterségbeli tudását az ukrán/ruszin kultúra mindeneseként kamatoztatja. Vannak hívei, rajongói, széles olvasótábora, de vannak bírálói, sőt ellenségei is. Egy biztos: tisztelhetjük, szerethetjük, bírálhatjuk, de nem lehetünk közömbösek személye és munkássága iránt. Aki olvassa írásait, az az elragadtatás és csodálkozás ámulatába esik. Elkötelezett híve a kárpátaljai ruszinságnak, vele kezdődik valójában a ruszin értekező próza, ő ír leginkább esszéket ruszinul. A körülötte kavargó társadalmi-politikai változások gyakran a mai témákra, a napi eseményekre irányítják figyelmét, figyeli a világot, tudja, mi és miért történik a politikában, mi van a tudományban, s közben arra keres választ, miképpen találhatja meg mai társadalmunkban az ember, népe a boldogulást, a boldogságot. írásainak stílusa megkapó és gyönyörködtető, szóképei szemléletesek, ritka, tősgyökeres kárpátaljai szavai ízes kifejezések tárháza, egyéni mondatfűzése magával ragadja és lenyűgözi az olvasót. Előfordul, hogy harcos indulattal vitatkozik ellenfeleivel, de gondolatai ilyenkor is érdekesek, még akkor is, ha nem mindig értünk vele egyet teljes mértékben. Érdekesek, mert vitára, az igazság keresésére ösztönöznek. Nem célunk az életmű értékelő áttekintése, de mindenképpen hangsúlyoznunk kell elkötelezettségét a szülőföld iránt, népköltészeti és néprajzi gyűjtéseit, amelyekről a szakma elkötelezett művelői is elismerően nyilatkoznak. Életművében a verseskötetek, regények, életrajzi regények, karcolatok, számos publicisztikai írása mellett kiemelkedő jelentősége van a Podkarpatszka Rusz című lap megalapításának (1992). Ő indította el az Ajno című regionális almanach kiadását 1997 őszén. Irodalomelméleti írásai közül megemlítenénk »A szabad vers általában és az én költői gyakorlatomban« (Acta Hungarica VI. évf. 145-152. o.) című dolgozatát, melyben a szabadvers világirodalmi és ukrán irodalmi hátteréről, kapcsolatairól értekezik, kiemeli, hogy nála a szabadvers az önkifejezés eszköze. Szoros kapcsolatot tart fenn a kárpátaljai magyar költőkkel, írókkal, műveiknek hű ukrán/ruszin tolmácsolója. Köszöntjük Volodimir Fedinisinecet 60. születésnapja alkalmából, alkotó erőt, egészséget kívánunk további munkájához, mivel ő az a felelős gondolkodású földünk, aki a saját eszközeivel a tiszta, az őszinte lelkiismeretű, igazán elkötelezett ember eszményét keresi írásaiban. Lizanec Péter professzor Horváth Katalin docens Tanévzáró előtt a nagygejőci iskolában Hosszú évekig festői környezetben tanultak a nagygejőci gyerekek. Az ungvári járás e településének tanintézete ugyanis egy parkerdő közepén álló, volt uradalmi kastélyban székelt. De mivel a római katolikus egyház igényt tartott az iskolának helyet adó egykori kúriára, s a birtok egykori tulajdonosainak még élő leszármazottai sem ellenezték ezt, a tanintézetnek felajánlották: költözzék át az óvodába. Bár voltak olyan szülők, akik nem támogatták ezt az ötletet, a tanári kar úgy vélte, kár lenne kihagyni annak a lehetőségét, hogy sokkal jobb, kényelmesebb, könynyebben fűthető és nem utolsósorban biztonságosabb körülmények között tanulhassanak a gyerekek. — A falu kétszintes, tágas óvodáját azzal a céllal építették, hogy majd a szomszédos falvak gyermekeit is befogadja — indítja beszélgetésünket Vaszkó Natália igazgatónő. — A szülők nagy része azonban nem rendelkezik állandó munkahellyel, otthon tartózkodik, fölöslegesnek tartja óvodába járatai csemetéjét. Az intézmény szolgáltatásait igénylők száma 22 főre apadt, vagyis a korszerű épület gyakorlatilag kihasználatlanul állt. Ebből kiindulva költözött át az iskola a múlt tanévben az óvodaépületbe, s bátran mondhatom, csak nyertünk vele. A Nagygejőci Általános Iskola tehát jó körülmények között működik. A 120 tanuló közül a felső osztályosok birtokukba vették az épület felső szintjét, az alsó emeleten pedig az elemi osztályok kaptak helyet. A rendezett iskolaudvaron végigsétálva az igazgatónőtől megtudom, hogy nemrég kapott a tanintézet Viktor Nakonecsnijtől, a Zakarpadiszbud vezetőjétől cementet és kőzúzalékot az előtér rendezésére, a további tervek között pedig a parkosítás szerepel, hiszen átköltözve a parkerdőből, a gyönyörű zöldövezetből, talán ez az egyetlen, amit hiányolnak a diákok. No és természetesen a tanárok is. Ezért a tisztasági hónap keretében az antalóci erdőgazdaságból kapott lucfenyőket, cserjéket ültették ki a gyerekek nemrég. Az iskola anyagi-műszaki bázisára terelve a szót Vaszkó Natália : 1 І і і II elsősorban a technikai eszközök hiányát emeli ki. Égető szükség lenne egy televízióra, fénymásolóra és még néhány számítógépre, hiszen ez utóbbiból mindössze egy van. Ezek nélkül pedig manapság nem lehet elképzelni egy korszerű iskolát. Ám a legfőképpen egy tágas tornatermet hiányolnak a tanárok és a diákok. A hátrányos helyzetű gyerekek közül közel 80 tanulónak rendszeres napi étkezést biztosít a járási állami közigazgatás, délután pedig napközis osztályok is működnek. Mindezt csupán azért hangsúlyozom ki, mert a nagygejőci iskola azon kivételek közé tartozik, ahol a gyermekétkeztetést megoldotta az igazgatóság. A többi általános iskolában vajon miért nem fordítanak erre kellő figyelmet?! Az oktatási intézmény tanulói rendszeresen részt vesznek a járási tantárgyi vetélkedőkön, legyenek azok matematikai, földrajzi vagy ukrán nyelvi erőpróbák. E vetélkedőkről nyertesen, illetve helyezésekkel tért haza Tárczy Sándor, Györke Róbert, Vaszkó Natália és több társuk. Az iskola pedagógusai ugyanis arra sarkallják a tanulókat, hogy igyekezzenek minél több tudást elsajátítani, mert csakis ez garantálja az előbbrejutást. Nem is lehet panasz a továbbtanulók számára. Az idén 14 kilencedikes fejezi be az általános iskolát és mindegyikük folytatja majd tanulmányait. Simon Andrea a nagydobronyi líceumba nyert felvételt. A fiúk az ungvári szakközépiskolák kb . i. valamelyikében, illetve néhány végzős a szomszédos kisgejőci középiskolában. Egyébként a 14 tagú tanári kar nagy részét is az iskola egykori diákjai alkotják. Vaszkó Natália igazgatónő az iskola hagyományos és népszerű rendezvényeiről is szót ejt. A jeles dátumok méltatásán kívül néhány sajátos rendezvénye is van a tanintézetnek. Ezek a helyi népszokásokkal, szüreti, farsangi stb. mulatságokkal függnek össze. Nagy tömegeket megmozgató rendezvény az anyák napi műsor, amikor a falu apraja-nagyja eljön megnézni a gyerekek ünnepi fellépését. Zselicki Magdolna magyar nyelv- és irodalomtanárnő rendszeresen megszervezi a magyar nyelv hetét a felső osztályosok bevonásával. A napokra lebontott rendezvényen a néprajzi tárgyak kiállítása, irodalmi alkotások illusztrálása rajzverseny keretében, irodalmi matinék, versmondó versenyek is szerepelnek. A nagygejőci iskola gyakran ad otthont járási szintű rendezvényeknek is. Ebben a tanévben itt tartották meg a pályakezdő pedagógusok járási szemináriumát, illetve az ungvári járás költészet napi szavalóver- senyének középdöntőjét. Ez utóbbin nagy sikerrel mutatkoztak be a tanintézet hagyományőrző szakkörének tagjai is. Most egy országos szemináriumra készülnek, melynek témája Az ukrán nyelv oktatása a nemzetiségi iskolában. ■ ■ І1! і,: : \ 4 ' ? і і I í Fedők Anita ІІІІІІІП A hagyományőrző szakkör tagjai egy iskolai ünnepségen. A szerző felvétele Szombati vers — Ady Endre Új tavaszi sereg-szemle Robogj föl Láznak ifjú serege, Villogj tekintet, világbíró kardunk, Künn, a mezőkön harsog a Tavasz S mi harcból harcba csapat-szemlét tartunk. Mi szétáradtunk űzhetetlenül S hol élet zeng, ott vívódva mi élünk. Kis, romlott ország vén kadáverét Fűti élettel a vér, a mi vérünk. Száguldva jártunk s most megpihenünk, Hol friss szivek, szomjas szemek fogadnak; Vérbe vágyódunk, mink is vér vagyunk, Piros kedvű, új ütemű lovaghad. Kik voltunk tegnap ködcongy-fantomok, Csatákat gyűrűnk megemberesedve, Tegnap még buták tréfája valánk, S ma vagy holnap már Isten legjobb kedve. Futótűz volt a sárkány-paripánk, Bevett vár minden óvhatatlan szándék, Ölünkben szabad, új és romboló Garmadával a megváltó ajándék. Mise, tömjénfüst, dicső babonák Dőlhetnek ránk már bús, keserű tűzbe, Hálózva fűtjük mink az ereket Új életműként, űzetve és űzve. Szétcsörtetett a Láznak csapata, Betűt, vonalt, színt és hitet kiváltott, Hályogot tépett a magyar szemen S mink nézetjük most vele a világot. S hiába: a vakság már nem magyar, Nincs magyar glóbus és a magyar észnek Meg kell tanulni a mi ütemünk S nem magyar sors az ábrándos enyészet. Átváltódik, kit látunk megkerül, Mélyül s tornyosul gondolat és álom, Megrázkódik újat lesve a szív, S minden szokottság fojtogat, mint járom. így lettünk mi az új-látó-szemek, Új rezdülés és ünnep az idegben, Hit, vágy, cél, csak mind-mind azóta más, Mióta mi lüktetünk a szivekben. Ki minket üldöz, szívét vágja ki, Ki minket nem ért, önmagát gyalázza, Mert ott vagyunk mi immár mindenütt, Új a világ nálunk is már, hozsánna, Tűz, vér, láz, újság, boldog változás, Csupa teremtés lángol a szemekben, Örök tavasz, örök forradalom, Óh ékeskedjél, mindig ékesebben. Robogj föl Láznak ifjú serege, Villogj tekintet, világbíró kardunk, Künn a mezőkön harsog a Tavasz, Harsogó Tavasz, kísérd el a harcunk. Kedvenc versét ajánlja: Varga Éva, a Beregszászi Járási Könyvtár igazgatója. Ady Endrét joggal tartják a legmagyarabb költőnek. Talán azért, mert ő fogalmazta meg a legszuggesztívebben, fájó átéléssel létkérdéseinket, fejezte ki áttörő erővel, a kristály tisztaságával a magyar lélek rezdüléseit. Ez a verse is erő és lobogás, a remény oratóriuma. Üzenet, mely lelkesít: Balassi, Csokonai, Petőfi, Ady, József Attila... s még hány nevet sorolhatnék, melyek mind azt jelzik, hogy költészetünk össznemzeti kincs, az értékek kifogyhatatlan kincsestára. Kárpátaljai könyvtárosként jómagam szűkebb pátriánk alkotóinak munkáit is mindig szeretettel ajánlom az olvasók figyelmébe. Hiszem, hogy ők is gyarapítói a nagy egésznek. ч_____________________________________________________ Jótékonysági előadás A helyi Mikes Kelemen Középiskola és a községi KMKSZ-alapszervezet közös rendezésében május 4- én jótékonysági előadásra került sor a salánki művelődési házban, hogy annak bevételét az iskolai étkezde, illetve a falusi emlékpark létrehozására fordítsák. Anyák napjáról lévén szó, verses-zenés műsorukkal előbb az édesanyákat köszöntötték fel a középiskola tanulói. Ezt követően Bartha József, az oktatási intézmény !!!І!!ІШШ!!!ІІІШІ!!!Ш!!і! igazgatója szólt az étkezde megnyitásának nehézségeiről. Daróczy György, a KMKSZ-alapszervezet elnöke azt vázolta fel, miként szeretnék rendezett emlékparkká átalakítani a volt iskola elhanyagolt parkját. Majd újból a középiskola diákjai léptek a nézőteret megtöltő közönség elé, színes, változatos műsorral szórakoztatva a nagyérdeműt. Az előadás bevételét fele-fele arányban osztották el a tanintézet és ШшшшІІІІШІІ ШШи