Kárpáti Igaz Szó, 2003. április-június (84. évfolyam, 49-95. szám)

2003-05-08 / 68-69. szám

KÁRPÁT 1 . 6. IGAZ SZÓ Kultúra 2003. május 8., csütörtök ) Volodimir Fedinisinec 60 éves Tényszerűen ezt kell róla tudnunk: az Ukrán írószövetség tagja, Fegyir Potusnyak-díjas, Ungváron élő költő, író. Ha viszont Volodimir Fedinisinec­­ről megkérdezik, kiféle­ miféle em­ber, elmondhatjuk róla a részletesebb felvilágosítás kedvéért, hogy ukrán filológus, pedagógus, szerkesztő, publicista, költő, író, műfordító, kri­tikus..., a kárpátaljai irodalmi élet egyik meghatározó egyénisége. Rö­viden bemutatva mégis az lenne a legpontosabb kifejezés, ha poéta doctusként határoznánk meg szemé­lyiségét, aki nemcsak tehetséges mű­velője a versírásnak, nemcsak nagy műgonddal alkot, hanem komoly irodalomtörténeti, irodalomelméleti tudással is bír, mesterségbeli tudását az ukrán/ruszin kultúra mindenese­ként kamatoztatja. Vannak hívei, rajongói, széles ol­vasótábora, de vannak bírálói, sőt el­lenségei is. Egy biztos: tisztelhetjük, szerethetjük, bírálhatjuk, de nem lehetünk közömbösek személye és munkássága iránt. Aki olvassa írá­sait, az az elragadtatás és csodálko­zás ámulatába esik. Elkötelezett híve a kárpátaljai ru­­szinságnak, vele kezdődik valójában a ruszin értekező próza, ő ír leg­inkább esszéket ruszinul. A körülötte kavargó társadalmi-politikai változá­sok gyakran a mai témákra, a napi eseményekre irányítják figyelmét, figyeli a világot, tudja, mi és miért történik a politikában, mi van a tudo­mányban, s közben arra keres vá­laszt, miképpen találhatja meg mai társadalmunkban az ember, népe a boldogulást, a boldogságot. írásainak stílusa megkapó és gyö­nyörködtető, szóképei szemléletesek, ritka, tősgyökeres kárpátaljai szavai ízes kifejezések tárháza, egyéni mondatfűzése magával ragadja és lenyűgözi az olvasót. Előfordul, hogy harcos indulattal vitatkozik ellenfeleivel, de gondolatai ilyenkor is érdekesek, még akkor is, ha nem mindig értünk vele egyet teljes mér­tékben. Érdekesek, mert vitára, az igazság keresésére ösztönöznek. Nem célunk az életmű értékelő áttekintése, de mindenképpen hang­súlyoznunk kell elkötelezettségét a szülőföld iránt, népköltészeti és nép­rajzi gyűjtéseit, amelyekről a szakma elkötelezett művelői is elismerően nyilatkoznak. Életművében a ver­seskötetek, regények, életrajzi re­gények, karcolatok, számos publi­cisztikai írása mellett kiemelkedő je­lentősége van a Podkarpatszka Rusz című lap megalapításának (1992). Ő indította el az Ajno című regionális almanach kiadását 1997 őszén. Iro­dalomelméleti írásai közül megem­lítenénk »A szabad vers általában és az én költői gyakorlatomban« (Acta Hungarica VI. évf. 145-152. o.) cí­mű dolgozatát, melyben a szabadvers világirodalmi és ukrán irodalmi hát­teréről, kapcsolatairól értekezik, ki­emeli, hogy nála a szabadvers az önkifejezés eszköze. Szoros kapcsolatot tart fenn a kár­pátaljai magyar költőkkel, írókkal, műveiknek hű ukrán/ruszin tolmá­­csolója. Köszöntjük Volodimir Fedinisine­­cet 60. születésnapja alkalmából, al­kotó erőt, egészséget kívánunk to­vábbi munkájához, mivel ő az a fe­lelős gondolkodású földünk, aki a saját eszközeivel a tiszta, az őszinte lelkiismeretű, igazán elkötelezett ember eszményét keresi írásaiban. Lizanec Péter professzor Horváth Katalin docens Tanévzáró előtt a nagygejőci iskolában Hosszú évekig festői környe­zetben tanultak a nagygejőci gyerekek. Az ungvári járás e településének tanintézete ugyanis egy parkerdő közepén álló, volt uradalmi kastélyban székelt. De mivel a római katolikus egyház igényt tartott az iskolának helyet adó egykori kúriára, s a birtok egykori tulajdonosainak még élő leszárma­zottai sem ellenezték ezt, a tanin­tézetnek felajánlották: költözzék át az óvodába. Bár voltak olyan szülők, akik nem támogatták ezt az ötletet, a tanári kar úgy vélte, kár lenne kihagyni annak a lehetőségét, hogy sokkal jobb, kényelmesebb, köny­­nyebben fűthető és nem utolsósor­ban biztonságosabb körülmények között tanulhassanak a gyerekek. — A falu kétszintes, tágas óvodá­ját azzal a céllal építették, hogy majd a szomszédos falvak gyermekeit is befogadja — indítja beszélgetésün­ket Vaszkó Natália igazgatónő. — A szülők nagy része azonban nem rendelkezik állandó munkahellyel, otthon tartózkodik, fölöslegesnek tartja óvodába járatai csemetéjét. Az intézmény szolgáltatásait igénylők száma 22 főre apadt, vagyis a kor­szerű épület gyakorlatilag kihaszná­latlanul állt. Ebből kiindulva köl­tözött át az iskola a múlt tanévben az óvodaépületbe, s bátran mondha­tom, csak nyertünk vele. A Nagygejőci Általános Iskola te­hát jó körülmények között működik. A 120 tanuló közül a felső osztá­lyosok birtokukba vették az épület felső szintjét, az alsó emeleten pedig az elemi osztályok kaptak helyet. A rendezett iskolaudvaron végig­sétálva az igazgatónőtől megtudom, hogy nemrég kapott a tanintézet Vik­tor Nakonecsnijtől, a Zakarpad­isz­­bud vezetőjétől cementet és kőzúza­lékot az előtér rendezésére, a további tervek között pedig a parkosítás sze­repel, hiszen átköltözve a parkerdő­ből, a gyönyörű zöldövezetből, talán ez az egyetlen, amit hiányolnak a diákok. No és természetesen a ta­nárok is. Ezért a tisztasági hónap ke­retében az antalóci erdőgazdaságból kapott lucfenyőket, cserjéket ültették ki a gyerekek nemrég. Az iskola anyagi-műszaki bázisára terelve a szót Vaszkó Natália :­­ 1 І і і I­I elsősorban a technikai eszközök hiányát emeli ki. Égető szükség lenne egy televízióra, fénymásolóra és még néhány számítógépre, hiszen ez utóbbiból mindössze egy van. Ezek nélkül pedig manapság nem lehet elképzelni egy korszerű iskolát. Ám a legfőképpen egy tágas tornatermet hiányolnak a tanárok és a diákok. A hátrányos helyzetű gyerekek közül közel 80 tanulónak rendszeres napi étkezést biztosít a járási állami közigazgatás, délután pedig napközis osztályok is működnek. Mindezt csu­pán azért hangsúlyozom ki, mert a nagygejőci iskola azon kivételek kö­zé tartozik, ahol a gyermekétkeztetést megoldotta az igazgatóság. A többi általános iskolában vajon miért nem fordítanak erre kellő figyelmet?! Az oktatási intézmény tanulói rendszeresen részt vesznek a járási tantárgyi vetélkedőkön, legyenek azok matematikai, földrajzi vagy uk­rán nyelvi erőpróbák. E vetélkedők­ről nyertesen, illetve helyezésekkel tért haza Tárczy Sándor, Györke Róbert, Vaszkó Natália és több társuk. Az iskola pedagógusai ugyanis arra sarkallják a tanulókat, hogy igyekez­zenek minél több tudást elsajátítani, mert csakis ez garantálja az előbb­­rejutást. Nem is lehet panasz a to­vábbtanulók számára. Az idén 14 ki­lencedikes fejezi be az általános is­kolát és mindegyikük folytatja majd tanulmányait. Simon Andrea a nagy­­dobronyi líceumba nyert felvételt. A fiúk az ungvári szakközépiskolák k­b . i. va­lamelyikében, illetve néhány vég­zős a szomszédos kisgejőci középis­kolában. Egyébként a 14 tagú tanári kar nagy részét is az iskola egykori diákjai alkotják. Vaszkó Natália igazgatónő az iskola hagyományos és népszerű rendezvényeiről is szót ejt. A jeles dátumok méltatásán kívül néhány sajátos rendezvénye is van a tanintézetnek. Ezek a helyi népszo­kásokkal, szüreti, farsangi stb. mu­latságokkal függnek össze. Nagy tö­megeket megmozgató rendezvény az anyák napi műsor, amikor a falu apraja-nagyja eljön megnézni a gyerekek ünnepi fellépését. Zselicki Magdolna magyar nyelv- és iroda­­lomtanárnő rendszeresen megszer­vezi a magyar nyelv hetét a felső osztályosok bevonásával. A napokra lebontott rendezvényen a néprajzi tárgyak kiállítása, irodalmi alko­tások illusztrálása rajzverseny kere­tében, irodalmi matinék, versmondó versenyek is szerepelnek. A nagygejőci iskola gyakran ad otthont járási szintű rendezvények­nek is. Ebben a tanévben itt tartották meg a pályakezdő pedagógusok já­rási szemináriumát, illetve az ung­vári járás költészet napi szavalóver-­ senyének középdöntőjét. Ez utóbbin nagy sikerrel mutatkoztak be a tanintézet hagyományőrző szakkö­rének tagjai is. Most egy országos szemináriumra készülnek, melynek témája Az ukrán nyelv oktatása a nemzetiségi iskolában. ■ ■ І1! і,: : \ 4 ' ? і і I í Fedők Anita ІІІІІІІП A hagyományőrző szakkör tagjai egy iskolai ünnepségen. A szerző felvétele Szombati vers — Ady Endre Új tavaszi sereg-szemle Robogj föl Láznak ifjú serege, Villogj tekintet, világbíró kardunk, Künn, a mezőkön harsog a Tavasz S mi harcból harcba csapat-szemlét tartunk. Mi szétáradtunk űzhetetlenül S hol élet zeng, ott vívódva mi élünk. Kis, romlott ország vén kadáverét Fűti élettel a vér, a mi vérünk. Száguldva jártunk s most megpihenünk, Hol friss szivek, szomjas szemek fogadnak; Vérbe vágyódunk, mink is vér vagyunk, Piros kedvű, új ütemű lovaghad. Kik voltunk tegnap ködcongy-fantomok, Csatákat gyűrűnk megemberesedve, Tegnap még buták tréfája valánk, S ma vagy holnap már Isten legjobb kedve. Futótűz volt a sárkány-paripánk, Bevett vár minden óvhatatlan szándék, Ölünkben szabad, új és romboló Garmadával a megváltó ajándék. Mise, tömjénfüst, dicső babonák Dőlhetnek ránk már bús, keserű tűzbe, Hálózva fűtjük mink az ereket Új élet­műként, űzetve és űzve. Szétcsörtetett a Láznak csapata, Betűt, vonalt, színt és hitet kiváltott, Hályogot tépett a magyar szemen S mink nézetjük most vele a világot. S hiába: a vakság már nem magyar, Nincs magyar glóbus és a magyar észnek Meg kell tanulni a mi ütemünk S nem magyar sors az ábrándos enyészet. Átváltódik, kit látunk megkerül, Mélyül s tornyosul gondolat és álom, Megrázkódik újat lesve a szív, S minden szokottság fojtogat, mint járom. így lettünk mi az új-látó-szemek, Új rezdülés és ünnep az idegben, Hit, vágy, cél, csak mind-mind azóta más, Mióta mi lüktetünk a szivekben. Ki minket üldöz, szívét vágja ki, Ki minket nem ért, önmagát gyalázza, Mert ott vagyunk mi immár mindenütt, Új a világ nálunk is már, hozsánna, Tűz, vér, láz, újság, boldog változás, Csupa teremtés lángol a szemekben, Örök tavasz, örök forradalom, Óh ékeskedjél, mindig ékesebben. Robogj föl Láznak ifjú serege, Villogj tekintet, világbíró kardunk, Künn a mezőkön harsog a Tavasz, Harsogó Tavasz, kísérd el a harcunk. Kedvenc versét ajánlja: Varga Éva, a Beregszászi Járási Könyvtár igazgatója. Ady Endrét joggal tartják a legmagyarabb költőnek. Talán azért, mert ő fogalmazta meg a legszuggesztívebben, fájó átéléssel létkérdéseinket, fejezte ki áttörő erővel, a kristály tisztaságával a magyar lélek rezdüléseit. Ez a verse is erő és lobogás, a remény oratóriuma. Üzenet, mely lelkesít: Balassi, Csokonai, Petőfi, Ady, József Attila... s még hány nevet sorolhatnék, melyek mind azt jelzik, hogy költészetünk össznemzeti kincs, az értékek kifogyhatatlan kincsestára. Kárpátaljai könyvtárosként jómagam szűkebb pátriánk alkotóinak munkáit is mindig szeretettel ajánlom az olvasók figyelmébe. Hiszem, hogy ők is gyarapítói a nagy egésznek. ч_____________________________________________________­ Jótékonysági előadás A helyi Mikes Kelemen Középis­kola és a községi KMKSZ-alapszer­­vezet közös rendezésében május 4- én jótékonysági előadásra került sor a salánki művelődési házban, hogy annak bevételét az iskolai étkezde, illetve a falusi emlékpark létrehozá­sára fordítsák. Anyák napjáról lévén szó, verses-zenés műsorukkal előbb az édesanyákat köszöntötték fel a középiskola tanulói. Ezt követően Bartha József, az oktatási intézmény !!!І!!ІШШ!!!ІІІШІ!!!Ш!!і! igazgatója szólt az étkezde megnyitá­sának nehézségeiről. Daróczy György, a KMKSZ-alap­­szervezet elnöke azt vázolta fel, mi­ként szeretnék rendezett emlékparkká átalakítani a volt iskola elhanyagolt parkját. Majd újból a középiskola diákjai léptek a nézőteret megtöltő közönség elé, színes, változatos műsorral szórakoztatva a nagyérdeműt. Az előadás bevételét fele-fele arányban osztották el a tanintézet és ШшшшІІІІШІІ ШШи

Next