Kárpáti Igaz Szó, 2004. április-június (85. évfolyam, 48-92. szám)
2004-06-24 / 92. szám
KÁRPÁTI . VIII. IGAZ SZÓ HÓ VÉGE /FALUJÁRÁS: GÖDÉNYHÁZA 2004. június 24., csütörtök Krónikások: Barát Mihály, Tóth Viktor, Varga Márta, Zinkó Barnabás Kézjegy Popovics Margit 1996-tól Gödényháza és Tekeháza polgármestere. Eredeti foglalkozását tekintve történelemtanár, 26 évig dolgozott pedagógusként. Két felnőtt gyerek édesanyja. Férje már nyugdíjas. Nem volt számára ismeretlen a köztisztviselői munka, mivel évekig a községi tanács képviselőjeként tevékenykedett. Miután az előző polgármester nem töltötte ki a mandátumát, egy évig nem volt elöljárója a két falunak. Az emberek kérték, hogy jelöltesse magát erre a posztra, mivel benne látták azt a talpraesett személyt, aki képes a közösség érdekeit képviselni. És jött 1998 - az első, majd 2000 - a második árvíz éve. Álmatlan éjszakák, nagy felelősség, sok probléma és gond, de a polgármesterasszonyt nem olyan fából faragták, aki egykönnyen feladja. Örül annak, hogy a nehezén már túl vannak, s már a jövőt tervezgethetik. Gödényháza , Gödényháza több legenda iá fűzodik a kissé különösen hangzó Gödényháza településnév eredetéhez. A legismertebb közülük az a változat, amelyet egy nyolcvan éven felüli helybéli lakos mesélt el nekünk. Eszerint élt a régenvolt időkben egy nagyhatalmú fejedelem ezen a tájon, s annak lovasa egy bizonyos Gödény János volt a királyházi várban, aki őre volt továbbá a nagyszőlősi és a huszti várnak is. Egy alkalommal a nagyszőlősi várból a fejedelem eljött vendégségbe a királyházi várba. Az itteni lovasok azt ajánlották a az öregségéhez közeledő Gödény Jánosnak, használja fel az alkalmat, kérjen velemi birtokot magának a fejedelemtől. A nagyúr nem utasította el kérelmét. Azt mondta, hogy amíg ők a várban ebédelnek, ezalatt Gödény János induljon útnak és járjon be annyi területet, amit csak bír. Azt kapja majd örökségbe, érdemei elismeréseként. Felnyergelt Gödény János, a lovára tett egy zsák korpát, hogy szétszórja a bejárt területen jelzésként. Ahogy megindult, nemsokára elért Szászfalu határáig. Ott azonban hirtelen elfogyott a korpája a zsákból. Mivel jegyezte meg a területet? Fogta és ledobta magáról ujjatlan köpenyét, amit akkoriban és ma is »egyesnek« neveznek errefelé. Mindmáig Egyesnek (Egyes-dűlőnek) nevezik ezt a helyet. Vágtatott tovább a paripáján, aztán valahol a mai Gödény háza és Csamatő (Csoma) határán lehúzta lábáról a csizmáját. Erről kapta a dűlő a Csobit (Csizma) nevet. Amikor visszatért a királyházi várba, a hét-nyolc fogásos, hosszúra nyúlt ebéd még tartott. Jelentették a fejedelemnek, hogy megjött Gödény János. Mint kiderült, aránylag rövid idő alatt hihetetlenül nagy területet járt be lován, amit a leszórt korpával, illetve levetett ruha darabjaival bizonyítani is tudott. A fejedelem dicséretére legyen mondva, hogy állta a szavát: e nagy területet Gödénynek adományozta és első lovas rangjára emelte, később udvari tisztviselővé nevezte ki. A férfi boldogan élt, gazdálkodott a tekintélyes birtokán. A legenda szerint öt gyermeke és soksok unokája született. A Batár partján egy házat épített a népes családjának. És hogy szekéren bejárhassanak a királyházai várba, egy széles utat vágatott az erdőn át. Ha kedvező volt ehhez az idő, a királyházi várból messzire hatolt a tekintet, látni lehetett a Gödényék házát. - Látod, az ott a Gödény háza - mondogatták a várbeliek, alkalmasint minden irigység nélkül. Nos, ha hinni lehet a legendának, innét ered Gödényháza neve... Mert a derék lovas háza körül később új és új épületek emelkedtek, emberek költöztek ide a közeli és messzibb tájakról... Jól indult, de... Az ukrán általános iskola keretében működő összevont négy magyar osztály hivatott biztosítani a helyi magyarság gyermekeinek anyanyelvi oktatását. Különben ez a tanítási forma éppen egy évtizede indult, mégpedig Jakab Gabriella kezdeményezésére. Mindmáig ő oktatja a magyar gyerekeket. - Annak idején dr. Kovács Elemérrel együtt azt a célt tűztük magunk elé, hogy mind Gödényházán, mind Tekeházán a magyar nyelvű első osztályok megnyitása lerakja az alapjait egy leendő általános iskolának - hallottuk Jakab Gabriellától. A kezdeti lelkesedés, példás nekibuzdulás után, sajnos, egyre kevesebben jelentkeztek a magyar osztályokba, így a dolog zátonyra futott. Elmondása szerint a 4. osztály elvégzése után a legtöbb szülő ukrán iskolába adta gyermekét. Ennek dacára az elemi magyar iskolának megvannak az érdemei. Egykori tanítványai közül például Uhacs Natália ügyvédi pályára készül, van aki a Beregszászi Egészségügyi Szakközépiskola diákja. A településen tehát valami nagyon is jól indult, de a folytatás már elmaradt. Elsorvadt egy nemes kezdeményezés, habár az elemi magyar iskola él, hallat magáról. Annál is inkább megérdemelné, hogy némi támogatásban részesüljön. Emlékezik az egykori tengerésztiszt A nyolcvanötödik életévét taposó Tarnay Béla tősgyökeres gödényházas. Mint mondja, felmenői is innét származnak, ugyanakkor felesége - és ez érdekes - Amerikában született... Ám az elmondottaknál sokkal fontosabb és érdekesebb az, hogy Tarnay úr rendkívül színes, művelt, az apró településről a nagy világra széles kitekintéssel bíró ember. Valahogy rögtön beszélgetésünk elején ráéreztem erre. Pedig akkor még nem tudtam, hogy élete milyen kalandosan alakult. Hogy a második világháború idején rádiós tisztként szolgált egy hadihajón, megfordult Fiuméban, Nápolyban, Velencében, sőt Afrikában is járt... Pedig akkor még nem tudtam, hogy szülőfaluja életének avatott krónikása, nagy gonddal tartja számon az itteni magyarság sorsának alakulását, figyeli és jegyzi magának a tovatűnő idők eseményeit. Tőle hallottunk a falu egykor virágzó, ma már elsorvadt kézművességéről, ő mesélt arról, hogyan sikerült újjáéleszteniük a görög katolikus hitéletet. Ő volt a húszas tanács elnöke éveken át. Tarnay úr beszélt átszellemülten a néhai citerazenekarról és énekkarról, amelyeknek ő maga is tagja volt. Íme egy kis helybéli nóta első strófája, ahogy Tarnay Béla dúdolta: Fekete cserepes, fekete cserepes a gödényházi bíró háza, maga sétál benne, maga sétál benne a gödényházi bíró lánya. KÁRPÁTI ~ IGAZ SZÓ Főszerkesztő: KÓSZECHY ELEMÉR Főszerkesztő-helyettes: ERDÉLYI GÁBOR, HORVÁTH SÁNDOR Felelős szerkesztő: BÉRES BARNA, Lapigazgató: FAZEKAS ELEMÉR Telefonszámunk: Titkárság (tel./fax): 66-06-06. Lapunk indexe: 61 164, Ofszetnyomás. Példányszám 9689. Rendelési szám: 898. Kiadják a lapalapítók: a Kárpátaljai Megyei Tanács, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség «Карпаті Ігоз Сов» («Карпатське слово правди»). Засновники та видавці: Закарпатська обласна Рада народних депутатів і обласна державна адміністрація та Товариство угорської культури Закарпаття (на угорській мові). Реєстраційне свідоцтво Зт 83 від 31 січня 1996 р. Газета заснована 31 січня 1920 року. Віддрукована у ВАТ »Видавництво »Закарпаття« 88011, Ужгород, вул. Гагаріна 42/1, Закарпатської області України CÍMÜNK: 88011 UNGVÁR, GAGARIN UTCA 42/1. E-mail: kiszo@tn.uz.ua A csuprosok leszármazottai -Gödényháza? Az Magyarországon vagy Romániában van? - kérdezték ismerőseim, amikor megtudták, hogy ebben a faluban jártam. Hitetlenkedve néztek rám, amikor elmondtam nekik, hogy ez bizony Kárpátalján, a nagyszőlősi járásban található kisközség. Hogy mit kell tudni róla? A környékbeliek régen csuprosoknak nevezték a gödényházaiakat, mivel hajdan virágzott itt a cserépedénykészítés. Az egykor színmagyar településen ma több az ukrán szó. Eltűntek a keramikusok is. 595 lakosából mindössze 180 a magyar nemzetiségű. Évente 3-5 gyerek születését jegyzik be az anyakönyvbe, viszont az elhalálozások száma 5-6. Az idén még nem köttetett házasság a faluban. Két templomban imádkozhatnak a hívek: a görög katolikusban és a reformátusban. Az előbbi felekezet követői vannak többségben. A regisztrált munkanélküliek száma tizenöt, de ez nem fedi a valós helyzetet. -A faluban egyáltalán nincs munkalehetőség - válaszolja Popovics Margit polgármester, arra a kérdésünkre, hogy miből élnek itt az emberek. - A fő foglalkozás a földművelés. Néhányan Nagyszőlősre járnak dolgozni a varrodába. Némi munka akad az 5 farmergazdánál is. A többség azonban a környező országokban és Ukrajna más megyéiben keresi kenyerét. Ez is közrejátszhat abban, hogy a faluban nincsenek nagycsaládosok. A kétgyerekes családmodell a jellemző. Nehézkes közlekedés, rossz utak... Szükség lenne a klubnak is helyet adó könyvtárépület nagytatarozására... Azonban a pozitívumokról sem szabad megfeledkeznünk. 2001-ben ide is eljutott a vezetékes gáz, most van folyamatban a telefonhálózat kiépítése. A falu közvilágításának ügye is rendeződni látszik. A csatornahálózat hiánya okoz még problémát, de már ennek megoldásán is törik a fejüket az itteniek. A gyerekek a két kilométerre lévő ukrán tannyelvű Tekeházai Középiskolába járnak, ahol magyar nyelvű elemi iskola is van. Hogy van-e a falunak jövője? A tapasztaltak alapján álljon itt egy bizakodó - igen. És akkor talán minden kárpátaljai tudni fogja, hol található Gödényháza, ahol a csuprosok leszármazottai élnek. Két felekezet - egy az Isten A falu 70 százaléka görög katolikus, a többi református. Mindkét egyháznak van temploma. A görög katolikus vallás a rendszerváltás után éledt újjá, amikor ismét legalizálták tevékenységét. A jelenlegi pap, Horváth Pál (Pál atya) által tartott miséket 140-150-en látogatják. Két nyelven folyik az Úr dicsőítése: ószlávul és magyarul. A gödényházai református templom 1664-ben épült. Mai arculatát az 1906-ban történt átalakítás után nyerte el. Kolozsváry Sándor gondnok elmondta, hogy a gyülekezet jelenleg 159 tagot számlál. Czirók Béla lelkész istentiszteletein legalább félszázan vesznek részt minden alkalommal. A hitoktatást felesége, Czirók Béláné Boldog Éva végzi. A helyi kisdiákok különben most a nagyszőlősi református táborban pihennek, a nagyobbak az akishegyi táborba készülnek. A régi, rossz állapotú parókia helyén 1999-ben újat építettek, az itteni származású, később Magyarországra áttelepült dr. Dobra Margit támogatásával. A református gyülekezet a hit, a magyarság megtartását tűzte és tűzi ki célul. Nemrég bevezették az anyanyelvi oktatást az egyház keretein belül. A gyerekeket Kolozsváry Sándor kalauzolja az anyanyelvünk szépséges világában. Gödényházán két felekezethez tartozó hívek élnek, mégpedig békességben, összetartásban, hiszen egy az Isten. Kávézó - magyarul is Gödényházán a Horizont kávézó az egyetlen magántulajdonban levő vállalkozás. Nem mellékesen, ez az egyetlen szórakozóhely is a faluban, ahol a fiatalok esténként találkozhatnak. - A Horizont ABC és egyben kávézó is - mutatja be Gödényháza egyetlen kisvállalkozását Kolozsvári Ilona árusító. - Bár a fiatalok többsége Magyarországon dolgozik, akik itthon vannak, esténként betérnek hozzánk. Igaz, máshová nem is nagyon mehetnének. Zeneszó mellett dámajáték- vagy sakkversenyeket rendeznek itt. Nálunk szinte minden megtalálható, amire egy családnak szüksége lehet - vált témát Kolozsvári Ilona. - Ebbe az élelmiszereken, édességeken kívül a szeszes italok, jégkrémek, közszükségleti cikkek tartoznak. Minden nap friss kenyér várja az ide betérőket. S még egy apró, de számomra, számunkra lényeges »apróság«, a cégtáblán magyarul is olvashattuk: Kávézó. Kolozsvári Ilona - a kávézó mindenese Egy gazdálkodó • a sok közül A falu lakosságának az a része, amelyik nem vendégmunkásként dolgozik Európa valamelyik részén, munkalehetőség híján gazdálkodással keresi a kenyerét. A földművelés még azok életében is jelentős szerepet játszik, akiknek van munkahelyük. Közéjük tartozik Csanádi József is. - A háztáji mellett 3 hektár földdel rendelkezik a család - veszi fel a beszélgetés fonalát Csanádi József. - Ebből 1,5 hektárt kukoricával vetettünk be, míg egy nagyobb parcellát kaszálónak hagytunk. Azért mondom, hogy jelenleg, mert a tervek szerint az ősz folyamán ez is művelés alá kerül. S emellett 36 áron burgonyát termesztünk. Még azon kevesek közé tartozunk a faluban, akik tartanak lovat. Igaz, a szántáshoz vagy a tárcsázáshoz mi is kénytelenek vagyunk traktort fogadni. Két lovunk és ugyanennyi tehenünk van. A megtermelt tej fölöslegét megvásárolják a falubeliek. A gazdálkodás részeként méhészkedünk is, igaz, ez már Róbert fiam »birodalma«. S hogy érdemes vele foglalkozni, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a kilenc kaptárból 45-50 liter mézet pergettünk ki.