Kárpáti Igaz Szó, 2007. január-március (3. évfolyam, 1-50. szám)

2007-01-06 / 1-2. szám

KÁRPÁTI . 4. IGAZ SZÓ Hágón, határon túl 2007. január 6., szombat Hír-Tár Janukovics támogatja A NÉPSZAVAZÁST A Régiók Pártja elnöke támogatja a NATO-ról és az Egységes Gazdasági Térséghez (JEP) történő csatlakozásról dönteni hivatott népszavazási kezdeményezést. A párt sajtóközleményben tudatta Viktor Janukovics kormányfő véleményét a vokso­lásról. A Központi Választási Bizottság az óév utolsó napjai­ban hagyta jóvá a fentebbi két kérdésről szóló népszavazás lebonyolítását. A voksolás dátumát ugyanakkor az államfő­nek kell kitűznie. Mégsem drágulnak A VASÚTI MENETJEGYEK A Miniszteri Kabinet úgy határozott, hogy mégsem emelkednek a vasúti menetje­gyek. Korábban a közlekedési szaktárca úgy döntött, hogy január elsejétől 10%-kal drágítja a vasúti személyszállítás tarifáit. Az állami vasúttársaság azt tervezte, hogy áprilisban és júliusban újabb ármódosításokat eszközöl, s 2007-ben összességé­ben harminc százalékkal drágul­nának a menetjegyek. A kabinet azonban idei első ülésén arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg gazdaságilag megalapo­zatlan a drágulás. Az Ukrzaliz­­nicja 2006 nyarán 50 százalékos áremelkedést eszközölt. Kivalov visszatérhet Könnyen elképzelhető, hogy hamarosan visszatér a Központi Választási Bizottság (CVK) élére Szerhij Kivalov. A régiós honatya elmondta: bár nem vágyik vissza korábbi tisztségébe, de amennyiben a frakció így határoz, zokszó nélkül elfoglalja korábbi helyét. Győztesek és vesztesek 2006 tükrében Bizonyítványosztás a nagypolitikában: jelesre senki sem vizsgázott Bár már az új esztendőben járunk, a nagypolitika szintjén még mindig a 2006-os év elemzése, boncolgatása szolgáltatja a legtöbb témát. Az Argumenti i Fakti országos hetilap öt meghatározó politikus - Viktor Juscsenko, Viktor Janukovics, Olekszandr Moroz, Julija Timosenko és Petro Szimonenko - tavalyi ténykedését osztályozta. Az alábbiakban ebből a rendhagyó bizonyítványból közlünk részleteket. Az állam­fő aligha emlékszik majd szíve­sen vissza 2006-ra. Az idézett lap cikkírója szerint Vik­tor Juscsenko három fronton is ve­reséget szenvedett. Egyrészt nem szánta rá magát a narancsos forra­dalom idején módosított alkot­mány visszarendezésére, márpe­dig ezzel jelentősen korlátozva maradt saját elnöki hatásköre. Másrészt nem sikerült elérnie, hogy lojális parlamenti többség alakuljon, noha pártja, a Mi Ukraj­nánk sokáig a koalíciós egyezteté­sek Jolly Jokerének tűnt. Harmad­részt pedig, hosszas töprengés után, csak nem szánta rá magát a törvényhozás feloszlatására és új választás kiírására, pedig ezzel a lépéssel legalább az év végéig megtarthatta volna hatalmi befo­lyását. Drasztikusan csökkent a Nyugat-barát államfő támogatott­sága is. A legutóbbi közvélemény­kutatások eredményei alapján Juscsenko jelenlegi népszerűségi indexe akkora, mint politikai pályá­ja legelején. Az irányába megnyil­vánuló lakossági bizalom most megegyezik azzal a szinttel, amit Leonyid Kucsma iránt tápláltak az elhíresült kazettabotrány idején. Az eredmények közé legfeljebb csak az sorolható, hogy az elnöki titkárságban és a Mi Ukrajnánk­ban az ősz folyamán sikerült kö­rülvenni magát olyan emberekkel, akik egy ideig még biztosan képe­sek megvédeni őt a riválisok kü­lönféle csapdáitól. Az elnökkel ellentétben régi el­lenfele, Viktor Janukovics egyér­telműen sikeres esztendőt tudhat a háta mögött, bár azért az össz­kép az ő esetében sem felhőtlen. A legnagyobb eredménye, hogy az ország­ban ő az első, aki má­sodszor is miniszterel­nök lett. A narancsos forradalom idején ki hitte volna? Személyével lassan a Nyugat is kibékül, egyre több hi­vatalos külföldi vizitre invitálják. Ugyanakkor még ő és a mögötte álló donecki erők is kevésnek bi­zonyultak ahhoz, hogy Oroszor­szág mérsékelje az ukrajnai gáz­szállítmányok árát. Sőt, tovább növelte azt. Elemzők szerint a je­lenlegi gázárak a hazai gazdaság teherbíró képességének a határait súrolják. A kormányfő sem lehet teljesen nyugodt. Addig ugyanis, amíg nem teremti meg a 300 fős parlamenti többséget, az ő hatal­ma is állandó veszélyben van. Ér­dekérvényesítését nagyban gátol­ja az államfő azon joga, hogy vé­tót helyezhet a parlament által jó­váhagyott törvényekre és a Mi­niszteri Kabinet határozataira. Emellett még mindig kénytelen el­fogadni azt a tényt, hogy szemé­lye teljesen megosztja az országot. Amíg a keleti vidékeken abszolút bizalmat élvez, a fővárosban és a nyugati megyékben változatlanul persona non gratának számít. S ez a közeljövőben is aligha lesz más­ként. A Régiók Pártja elnökéhez ha­sonlóan a szocialista pártvezér, Olekszandr Moroz is a győztesek táborába sorolható, igaz, sokan, főként a narancsos érzelmű szava­zók, egyszerűen csak árulónak te­kintik. Tény, miközben a nagy nyil­vánosság előtt a nasásokkal és a BJUT-tal egyeztetett a demokrati­kus erők koalíciójáról, a háttérben a régiósokkal alkudozott. A végén pedig, sokak megdöbbenésére, Janukoviccsal kötött »érdekházas­ságot«, ajándékul pedig megkap­ta a házelnöki széket, ami a módo­sított alkotmány értelmében nap­jainkban igen jó hatalmi pozíciót jelent. Pártja növelte a befolyását is. Szocialista politikus áll a bel­ügyi és a közlekedési minisztérium élén, s a privatizációkat felügyelő Állami Vagyonalapot is egyik párt­társa, Valentina Szemenyuk veze­ti. Felemás évet zárt a forradalom hercegnője. A nevé­vel jelzett poli­tikai tömb a második legtöbb sza­vazatot kapta a tavaszi parlamenti választásokon, sokáig ő volt a leg­esélyesebb kormányfő­­jelölt is. Amióta a politikai játszmák fő­­szereplője lett, az idei évben érte el a legmagasabb népszerűségi mutatókat, ám mindez kevés volt ahhoz, hogy a végén is ő neves­sen. Julija Timosenko 2006 máso­dik felére aligha koccintott szil­veszterkor. A narancsos koalíció­ból nem lett semmi, ellenzékbe kényszerült, s bár hangzatos kije­lentéseire, ígéreteire ma még sokan vevők, idővel szimpatizánsai is rá­jönnek, hogy a tűztől távol Timosenko sem képes csodákra. A csekély pozitívumok közé talán csak az tartozik, hogy három régi­óban a BJUT egyedül alkot több­séget az adott megyei képviselő­testületben, s a Legfelsőbb Bíró­ság elnökévé Vaszil Onopenkót, Timosenko egyik legközelebbi bi­zalmasát választották. A végére maradt Petro Szimonenko osztályzata. A kommu­nisták elnöke ugyan elége­dett is lehet, hiszen pártja koalíciós partner, ám a »nagy testvérek«, azaz a régiósok egyetlen helyet sem osztottak le Szimonenkóéknak a kormányban. A kommunisták ennek ellenére hűségesen szolgálják a vezető ko­alíciós erőt. Ők tudják, mi okból... D. Gy. Van-e oka az erdélyi magyarnak az EU-fómiára? (Befejezés) Azok sem állnak messze az igaz­ságtól, akik az RMDSZ-t azzal vá­dolják, hogy felvállalta azt a kirakat­szerepet, amelyet a román hatalom neki szánt. A román-magyar, több­ség-kisebbség viszonyát a valósá­gosnál kissé jobb színben feltünte­tő kormányzási együttműködés, a sok esetben a magyarságnak káro­kat okozó kompromisszumok mégis meghozták a legnagyobb ered­ményt: az uniós integrációt. Örülhetünk mi, erdélyi magya­rok, hiszen számunkra is megtör­tént a jóvátétel. Ezúttal nem kelet­ről nyugatra, hanem nyugatról ke­letre suhant át fölöttünk a határ, és valahányan Európa polgárai let­tünk, értelmetlenné vált esetünk­ben a határon túli magyar megne­vezés, hiszen sok millió magyaror­szági, szlovákiai, szlovéniai, auszt­riai magyarral együtt vagyunk im­már határon belüliek. És remény­kedünk, hogy hamarosan együtt leszünk a vajdasági és a kárpátal­jai magyarokkal is! Az erdélyi ma­gyarság ebbéli reményét az RMDSZ elnöke, Markó Béla is osztja, aki újévi beszédében kifej­tette: »Ha elfelejtjük régi átkunkat, a magyar-magyar viszályt, ha megértjük, hogy most mindennél fontosabb a magyar nemzet új eu­rópai együttlétén munkálkodni, és ha annak is tudatában vagyunk, hogy ezt nem a románok, szlová­kok, szerbek, horvátok, ukránok ellenében kell cselekednünk, hi­szen ugyanúgy együtt akarnak lenni ők is, akkor mindannyian nyertesek leszünk.« Noha az Európai Unió a kisebb­ségvédelem terén csupán ajánláso­kat fogalmaz meg, az erdélyi ma­gyarság remélheti, hogy egyéni és emberi jogait európai állampolgár­ként többé már nem csorbíthatja egyetlen politikai hatalom sem. »Emberi döntés volt Trianon­ban, hogy szétválasztanak minket, és emberi döntés volt az is, hogy ismét együtt legyünk. Csakhogy abba, ami az első világháború ótá­t történt, nem tudtak beleszólni­­­ink, nekünk viszont megadatott, hogy befolyásoljuk a történelem menetét. Mi döntöttünk arról, hogy siettetjük-e ezt a pillanatot, avagy hátráltatjuk. Nem volt könnyű megmondani, hogy mi a helyes, hiszen tudtuk, hogy még mindig nem vagyunk egyenlők, még mindig nem vagyunk önálló­ak, és az európai uniós belépés után is folytatnunk kell ma­jd a har­cot jogainkért. De azt mondtuk: az a legfontosabb, hogy együtt le­gyünk mindannyian a közös Euró­pában, együtt legyen magyar a magyarral« - hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök. Noha sokakban felmerülhet a kérdés, hogy kellett-e egy olyan gazdasági-politikai államközösség­nek a tagjává válnunk, amely még minket is felvesz, az uniós integrá­ció vissza nem térő lehetőséget nyújt az erdélyi magyarság meg­maradására, társadalmi modernizá­ciójára is. Ezért örvendhetünk. S ha majd gyorsan elmúlik az EU-fóriánk, következik az építke­zés korszaka. Mert a csatlakozást a felzárkózásnak kell követnie! Az igazi KISZ­ felkérésére írta: Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke ! Döntés ^ Akció Teljes felszerelés! (as C3 ÉSt ) HOLDING Dönts és indíts! Ha most vásárol Lada 2104 vagy 2107 TÍPUSÚ SZEMÉLYGÉPKOCSIT, A KÖVETKEZŐ E­XTRÁKAT KAPJA HOZZÁ*: MP3-as CD-lejátszót kormánykerékre szerelt távirányítóval Hangfalat, antennát, központi zárat, riasztót, szerszámkészletet AZ ELSŐ részlet :mtr A hitel futamideje 5 év 2107 2104 LADA *Az ajándékok mindegyikéhez 1 hrivnya 20 kopij­káért juthat hozzá. Ten.: 53607­76 www.uand­avia.com.ua A feltételekről és a legközelebbi terjesztőről lehet érdeklődni 8 800 50 030 50­0 Ukrajna területén vezetékesről ingyenesen hívható telefonszám Munkács, Vozsednannya u. 15. Tel.: (03131) 3-40-16; 2-12-28; 2-21-1

Next