Kárpáti Igaz Szó, 2007. január-március (3. évfolyam, 1-50. szám)
2007-01-06 / 1-2. szám
KÁRPÁTI . 4. IGAZ SZÓ Hágón, határon túl 2007. január 6., szombat Hír-Tár Janukovics támogatja A NÉPSZAVAZÁST A Régiók Pártja elnöke támogatja a NATO-ról és az Egységes Gazdasági Térséghez (JEP) történő csatlakozásról dönteni hivatott népszavazási kezdeményezést. A párt sajtóközleményben tudatta Viktor Janukovics kormányfő véleményét a voksolásról. A Központi Választási Bizottság az óév utolsó napjaiban hagyta jóvá a fentebbi két kérdésről szóló népszavazás lebonyolítását. A voksolás dátumát ugyanakkor az államfőnek kell kitűznie. Mégsem drágulnak A VASÚTI MENETJEGYEK A Miniszteri Kabinet úgy határozott, hogy mégsem emelkednek a vasúti menetjegyek. Korábban a közlekedési szaktárca úgy döntött, hogy január elsejétől 10%-kal drágítja a vasúti személyszállítás tarifáit. Az állami vasúttársaság azt tervezte, hogy áprilisban és júliusban újabb ármódosításokat eszközöl, s 2007-ben összességében harminc százalékkal drágulnának a menetjegyek. A kabinet azonban idei első ülésén arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg gazdaságilag megalapozatlan a drágulás. Az Ukrzaliznicja 2006 nyarán 50 százalékos áremelkedést eszközölt. Kivalov visszatérhet Könnyen elképzelhető, hogy hamarosan visszatér a Központi Választási Bizottság (CVK) élére Szerhij Kivalov. A régiós honatya elmondta: bár nem vágyik vissza korábbi tisztségébe, de amennyiben a frakció így határoz, zokszó nélkül elfoglalja korábbi helyét. Győztesek és vesztesek 2006 tükrében Bizonyítványosztás a nagypolitikában: jelesre senki sem vizsgázott Bár már az új esztendőben járunk, a nagypolitika szintjén még mindig a 2006-os év elemzése, boncolgatása szolgáltatja a legtöbb témát. Az Argumenti i Fakti országos hetilap öt meghatározó politikus - Viktor Juscsenko, Viktor Janukovics, Olekszandr Moroz, Julija Timosenko és Petro Szimonenko - tavalyi ténykedését osztályozta. Az alábbiakban ebből a rendhagyó bizonyítványból közlünk részleteket. Az államfő aligha emlékszik majd szívesen vissza 2006-ra. Az idézett lap cikkírója szerint Viktor Juscsenko három fronton is vereséget szenvedett. Egyrészt nem szánta rá magát a narancsos forradalom idején módosított alkotmány visszarendezésére, márpedig ezzel jelentősen korlátozva maradt saját elnöki hatásköre. Másrészt nem sikerült elérnie, hogy lojális parlamenti többség alakuljon, noha pártja, a Mi Ukrajnánk sokáig a koalíciós egyeztetések Jolly Jokerének tűnt. Harmadrészt pedig, hosszas töprengés után, csak nem szánta rá magát a törvényhozás feloszlatására és új választás kiírására, pedig ezzel a lépéssel legalább az év végéig megtarthatta volna hatalmi befolyását. Drasztikusan csökkent a Nyugat-barát államfő támogatottsága is. A legutóbbi közvéleménykutatások eredményei alapján Juscsenko jelenlegi népszerűségi indexe akkora, mint politikai pályája legelején. Az irányába megnyilvánuló lakossági bizalom most megegyezik azzal a szinttel, amit Leonyid Kucsma iránt tápláltak az elhíresült kazettabotrány idején. Az eredmények közé legfeljebb csak az sorolható, hogy az elnöki titkárságban és a Mi Ukrajnánkban az ősz folyamán sikerült körülvenni magát olyan emberekkel, akik egy ideig még biztosan képesek megvédeni őt a riválisok különféle csapdáitól. Az elnökkel ellentétben régi ellenfele, Viktor Janukovics egyértelműen sikeres esztendőt tudhat a háta mögött, bár azért az összkép az ő esetében sem felhőtlen. A legnagyobb eredménye, hogy az országban ő az első, aki másodszor is miniszterelnök lett. A narancsos forradalom idején ki hitte volna? Személyével lassan a Nyugat is kibékül, egyre több hivatalos külföldi vizitre invitálják. Ugyanakkor még ő és a mögötte álló donecki erők is kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy Oroszország mérsékelje az ukrajnai gázszállítmányok árát. Sőt, tovább növelte azt. Elemzők szerint a jelenlegi gázárak a hazai gazdaság teherbíró képességének a határait súrolják. A kormányfő sem lehet teljesen nyugodt. Addig ugyanis, amíg nem teremti meg a 300 fős parlamenti többséget, az ő hatalma is állandó veszélyben van. Érdekérvényesítését nagyban gátolja az államfő azon joga, hogy vétót helyezhet a parlament által jóváhagyott törvényekre és a Miniszteri Kabinet határozataira. Emellett még mindig kénytelen elfogadni azt a tényt, hogy személye teljesen megosztja az országot. Amíg a keleti vidékeken abszolút bizalmat élvez, a fővárosban és a nyugati megyékben változatlanul persona non gratának számít. S ez a közeljövőben is aligha lesz másként. A Régiók Pártja elnökéhez hasonlóan a szocialista pártvezér, Olekszandr Moroz is a győztesek táborába sorolható, igaz, sokan, főként a narancsos érzelmű szavazók, egyszerűen csak árulónak tekintik. Tény, miközben a nagy nyilvánosság előtt a nasásokkal és a BJUT-tal egyeztetett a demokratikus erők koalíciójáról, a háttérben a régiósokkal alkudozott. A végén pedig, sokak megdöbbenésére, Janukoviccsal kötött »érdekházasságot«, ajándékul pedig megkapta a házelnöki széket, ami a módosított alkotmány értelmében napjainkban igen jó hatalmi pozíciót jelent. Pártja növelte a befolyását is. Szocialista politikus áll a belügyi és a közlekedési minisztérium élén, s a privatizációkat felügyelő Állami Vagyonalapot is egyik párttársa, Valentina Szemenyuk vezeti. Felemás évet zárt a forradalom hercegnője. A nevével jelzett politikai tömb a második legtöbb szavazatot kapta a tavaszi parlamenti választásokon, sokáig ő volt a legesélyesebb kormányfőjelölt is. Amióta a politikai játszmák főszereplője lett, az idei évben érte el a legmagasabb népszerűségi mutatókat, ám mindez kevés volt ahhoz, hogy a végén is ő nevessen. Julija Timosenko 2006 második felére aligha koccintott szilveszterkor. A narancsos koalícióból nem lett semmi, ellenzékbe kényszerült, s bár hangzatos kijelentéseire, ígéreteire ma még sokan vevők, idővel szimpatizánsai is rájönnek, hogy a tűztől távol Timosenko sem képes csodákra. A csekély pozitívumok közé talán csak az tartozik, hogy három régióban a BJUT egyedül alkot többséget az adott megyei képviselőtestületben, s a Legfelsőbb Bíróság elnökévé Vaszil Onopenkót, Timosenko egyik legközelebbi bizalmasát választották. A végére maradt Petro Szimonenko osztályzata. A kommunisták elnöke ugyan elégedett is lehet, hiszen pártja koalíciós partner, ám a »nagy testvérek«, azaz a régiósok egyetlen helyet sem osztottak le Szimonenkóéknak a kormányban. A kommunisták ennek ellenére hűségesen szolgálják a vezető koalíciós erőt. Ők tudják, mi okból... D. Gy. Van-e oka az erdélyi magyarnak az EU-fómiára? (Befejezés) Azok sem állnak messze az igazságtól, akik az RMDSZ-t azzal vádolják, hogy felvállalta azt a kirakatszerepet, amelyet a román hatalom neki szánt. A román-magyar, többség-kisebbség viszonyát a valóságosnál kissé jobb színben feltüntető kormányzási együttműködés, a sok esetben a magyarságnak károkat okozó kompromisszumok mégis meghozták a legnagyobb eredményt: az uniós integrációt. Örülhetünk mi, erdélyi magyarok, hiszen számunkra is megtörtént a jóvátétel. Ezúttal nem keletről nyugatra, hanem nyugatról keletre suhant át fölöttünk a határ, és valahányan Európa polgárai lettünk, értelmetlenné vált esetünkben a határon túli magyar megnevezés, hiszen sok millió magyarországi, szlovákiai, szlovéniai, ausztriai magyarral együtt vagyunk immár határon belüliek. És reménykedünk, hogy hamarosan együtt leszünk a vajdasági és a kárpátaljai magyarokkal is! Az erdélyi magyarság ebbéli reményét az RMDSZ elnöke, Markó Béla is osztja, aki újévi beszédében kifejtette: »Ha elfelejtjük régi átkunkat, a magyar-magyar viszályt, ha megértjük, hogy most mindennél fontosabb a magyar nemzet új európai együttlétén munkálkodni, és ha annak is tudatában vagyunk, hogy ezt nem a románok, szlovákok, szerbek, horvátok, ukránok ellenében kell cselekednünk, hiszen ugyanúgy együtt akarnak lenni ők is, akkor mindannyian nyertesek leszünk.« Noha az Európai Unió a kisebbségvédelem terén csupán ajánlásokat fogalmaz meg, az erdélyi magyarság remélheti, hogy egyéni és emberi jogait európai állampolgárként többé már nem csorbíthatja egyetlen politikai hatalom sem. »Emberi döntés volt Trianonban, hogy szétválasztanak minket, és emberi döntés volt az is, hogy ismét együtt legyünk. Csakhogy abba, ami az első világháború ótát történt, nem tudtak beleszólniink, nekünk viszont megadatott, hogy befolyásoljuk a történelem menetét. Mi döntöttünk arról, hogy siettetjük-e ezt a pillanatot, avagy hátráltatjuk. Nem volt könnyű megmondani, hogy mi a helyes, hiszen tudtuk, hogy még mindig nem vagyunk egyenlők, még mindig nem vagyunk önállóak, és az európai uniós belépés után is folytatnunk kell majd a harcot jogainkért. De azt mondtuk: az a legfontosabb, hogy együtt legyünk mindannyian a közös Európában, együtt legyen magyar a magyarral« - hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök. Noha sokakban felmerülhet a kérdés, hogy kellett-e egy olyan gazdasági-politikai államközösségnek a tagjává válnunk, amely még minket is felvesz, az uniós integráció vissza nem térő lehetőséget nyújt az erdélyi magyarság megmaradására, társadalmi modernizációjára is. Ezért örvendhetünk. S ha majd gyorsan elmúlik az EU-fóriánk, következik az építkezés korszaka. Mert a csatlakozást a felzárkózásnak kell követnie! Az igazi KISZ felkérésére írta: Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke ! Döntés ^ Akció Teljes felszerelés! (as C3 ÉSt ) HOLDING Dönts és indíts! Ha most vásárol Lada 2104 vagy 2107 TÍPUSÚ SZEMÉLYGÉPKOCSIT, A KÖVETKEZŐ EXTRÁKAT KAPJA HOZZÁ*: MP3-as CD-lejátszót kormánykerékre szerelt távirányítóval Hangfalat, antennát, központi zárat, riasztót, szerszámkészletet AZ ELSŐ részlet :mtr A hitel futamideje 5 év 2107 2104 LADA *Az ajándékok mindegyikéhez 1 hrivnya 20 kopijkáért juthat hozzá. Ten.: 5360776 www.uandavia.com.ua A feltételekről és a legközelebbi terjesztőről lehet érdeklődni 8 800 50 030 500 Ukrajna területén vezetékesről ingyenesen hívható telefonszám Munkács, Vozsednannya u. 15. Tel.: (03131) 3-40-16; 2-12-28; 2-21-1