Kárpáti Igaz Szó, 2007. január-március (3. évfolyam, 1-50. szám)
2007-01-23 / 10. szám
2007. január 23., kedd Gyökerek Kihívások és kötődések Egy nemzet életét a kapcsolattartás formálja Kárpátalja-szerte szavalóversennyel, koszorúzással, értelmiségi fórummal és díjátadással emlékeztek meg a Magyar Kultúra Napjáról. Kötődések és kihívások a nem EU-s magyarok számára címmel tartott vitaelőadást Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság (Anyanyelvi Konferencia) elnöke a Magyar Kultúra Napja előestéjén a megyeszékhely nemzetiségi kulturális központjában rendezett értelmiségi fórumon. A zentai útjáról Kárpátaljára érkezett irodalomtörténész elsőként a határon túliak támogatásrendszerének átszervezéséről szólt, majd a Magyarországgal szembeni európai uniós feltételekre tért ki. - Helyesnek tartom, hogy Magyarország EU-s tag, de vannak aggályaim is - fejtette ki. - Meggyőződésem, hogy számunkra a Kárpát-medencében élő nemzettársainknak a magyarsághoz való tartozás kell legyen a legfontosabb, és csak azt követően a EU-s tagság. Az anyaország és a szomszédos országok közötti hálónak kulturális kötelékrendszerként kell működnie. Azzal, hogy Magyarország uniós tag lett, a kötelékek még jobban megerősödtek. Ám egyidejűleg konfliktushelyzeteket is teremtettek. A magyarság 90 százaléka uniós tag. Ebből kimaradt a kárpátaljai és a vajdasági magyarság. Nélkülük nemzeti és európai közösségünk nem lehet teljes harmóniában. Tehát az elkövetkező néhány évben ezt az egységet kell megteremtenünk, hangzott el az Illyés Közalapítvány elnökétől. A továbbiakban Pomogáts Béla azokra a tényezőkre tért ki, amelyek egy közös nemzeti stratégia megalapításához kellenek. Az Anyanyelvi Konferencia elnöke elsőként a magyar politikai tényezők jó szándékát és egyeztetését említette az unión kint rekedt nemzettársakkal. Kiemelte: közös feladatok, kölcsönös együttműködés, gazdasági, politikai és kulturális közösség létrehozása szükségeltetik, illetve a személyes kapcsolatok keresése a határon túli magyarság kiemelkedő képviselőivel, hogy megtaláljuk azt, ami összeköt. Egy nemzet élete nem absztrakt világ, azt személyes kapcsolatok formálják. Eötvös József szavaival élve a nemzet valójában egy családi közösség, amelyben mindenkinek helye és feladata van - mondta zárszavában. A felszólaló előadását követően a jelen lévő értelmiségiek - orvosok, pedagógusok, újságírók, művészek, tudósok, könyvtárosok, társadalmi szervezetek vezetői - közül sokan kifejtették véleményüket a témával kapcsolatban.. A Szülőföld Alapnak köszönhetően több program is beindult Kárpátalján. Ezek között kiemelt helyen szerepel az a kezdeményezés, hogy a megye 130 magyarlakta települése visszakapja történelmi gyökerű jelképeit. A Zsámbékon élő, de már Kárpátaljához sokban kötődő Molnár Zsoltnak köszönhetően eddig 40 település címere és zászlaja készült el, amelyeket kiállítás és diavetítés keretében meg is tekinthettek a jelenlévők. Zubánics László helytörténész a címerekről ejtve szót kiemelte: érdekességük, hogy középkori realisztikus ábrázolásban készültek és sok zászlón megjelenik az adott településen élő nemes családok címere is. Például a szerednyein a várra és a Dobó családra találunk utalást, míg a kisdobronyinál a Rákócziak és a Lorántffyak címere tűnik fel. A Magyar Kultúra Napjának méltatása a megyei bábszínházban folytatódott, ahol az ünnepi műsor keretében több díjat is átadtak. A MÉKK nívódíját és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság okleveleit Fodor Géza költő, Kocsis Mária, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium igazgatóhelyettese, Sepa János, a Bereg Múzeum igazgatója, Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyházkerület Diakóniai Osztályának vezetője, Balla Pál festőművész, Bodák Erzsébet, az Ungvári Járási Könyvtár módszerésze, Ráti József, a Sting Szabadidőközpont igazgatója, Molnár Zsolt címertervező, Grigora Éva, a Nagyszőlősi Járási Művelődési osztály módszerésze és az igazi Kárpáti Igaz Szó kollektívája kapta. Ortutay-díjban Árpa Péter, az Ungvári Dayka Gábor Középiskola igazgatója részesült. A rendezvény az eszenyi Ritmus táncegyüttes fergetes előadásával és a csapi Filep Anita énekes műsorával ért véget. * * * A Vérke-parti városban a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepség Kölcsey Ferenc emléktáblájánál kezdődött. Itt Pirigyi Béla, a BMKSZ és az UMDSZ városi szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Tanczár Katalin, a Beregszászi 3. Számú Középiskola tanulója elszavalta a Himnuszt, majd Zubánics László történész, az UMDSZ Országos Tanácsának elnöke emlékezett a költőről. - 2007 történelmi dátum sok ezer magyar számára, hiszen az EU tagjaivá váltak. Csupán mi, kárpátaljai magyarok és a Vajdaságban élő testvéreink vagyunk kivételek. Éppen ezért fontos teendőnk a magyar nyelv ápolása, kultúránk megőrzése - hangsúlyozta Zubánics László. Gajdos István, Beregszász polgármestere, az UMDSZ elnöke az összefogás fontosságát emelte ki: - A Magyar Kultúra Napja olyan nap, amely az együvé tartozást hirdeti. Azt, hogy voltunk, vagyunk és Isten segedelmével leszünk. Legyünk hát büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, s hogy Kölcsey Himnusza a mi Himnuszunk - hangsúlyozta. A rendezvény koszorúzással, s a Szózat eléneklésével ért véget. A város Bereg könyvesboltjában író-olvasó találkozóra került sor. A megjelenteket Dupka György, a MÉKK elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Pomogáts Bélának. Az Anyanyelvi Konferencia elnöke hangsúlyozta: »Nekünk, magyaroknak, mindig küzdenünk, harcolnunk kellett a nyelvünkért és a kultúránkért, nem úgy, mint más nemzeteknek«. Ezután elismerő okleveleket nyújtott át. Dupka György és Vári Fábián László József Attila-díjas költő pedig az Együtt nívódíjait adták át. Az Együtt folyóirat legújabb számát Barzsó Tibor olvasószerkesztő mutatta be. Végül Dupka György bemutatta az Új vetés Pályakezdő fiatalok antológiája című kötetet, melyben olyan fiatal szerzők munkáival ismerkedhetünk meg, mint Lengyel János, Mester Magdolna, Bakos Kiss Károly és mások. Fedák Anita Hegedűs Csilla Művészeti fesztivál Győrött Határon túli magyar művészek adnak randevút egymásnak több mint két héten át Győrött - közölte a szervező Harmónia Művészeti Központ. Tóth Tímea elmondta: a február 6-ig tartó seregszemle - amelyet már ötödik alkalommal rendeznek meg - lehetőséget biztosít az anyaországi magyaroknak arra, hogy ízelítőt kapjanak a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki és az erdélyi művészeti életből, a határon túli magyar művészeknek pedig fórumot kínál a bemutatkozásra. Kedves Elemér: Köszönöm a megemlékezést, s kérlek, tolmácsold Sanyinak. Hogy mit és hogy és mikor írtok ■ rólam, abba nem szólhatok bele. * nem is akarok. Ellenben a verse- Imet hozzájárulásom nélkül kö- szöltétek és ez ellen határozott kifogást emelek. Üdv,bdk posztumusz Nyelvőr ) A HATÁROZÓI IGENÉV HASZNÁLATÁRÓL »... nem voltak betartva a megegyezések...« A beidézett mondatrész nyomtatásban jelent meg a kárpátaljai sajtóban egyik politikusunk nyilatkozatában. A kifejezés két okból is zavaró: nem nevezi meg konkrétan az alanyt, valamiért elrejti, hogy ki, kik nem tartották be a megegyezéseket, nyelvtanilag is magyartalan. Vajon mi lehet az oka ennek a személytelen fogalmazásnak? A nyilatkozó nem akarja vagy nem meri megnevezni a felelős személyeket? Ne firtassuk! Szóljunk inkább a szerkezet nyelvhelyességi tudnivalóiról! Tapasztaljuk, hogy ez a nyelvtani alak sűrűn előfordul mindennapi nyelvhasználatunkban, pedig az iskolai oktatás, a nyelvművelés gyakran foglalkozik vele. A magyartanárok folyton javítgatják tanítványaikat, magyaráznak, a szabályt köznyelvi és szépirodalmi példákkal egyaránt illusztrálják. A Minden tan, könyv kiemeli, hogy akkor használhatjuk a van, voltak, lesz... létigét határozói igenévvel, ha állapotot fejezünk ki: a szeme ki van sínva, a lába meg van dagadva, a leves meg van főve, az ágy meg van vetve... A határozói igenév -va /-ve (régebben -ván / -vén, -vást / -vési) képzős igei származék: betartva, kérve. A létigével (van, volt, lett, lesz...) alkotott szerkezetben akkor helyes a használata, ha az alany állapotára utal, pl.: A gyerek meg van hűlve. A vásárlók meg vannak elégedve. A kert meg van kapálva. A bolt zárva van. A kapu zárva-nyitva van. Az ablak be van csukva. A népköltészetben és a műköltészetben egyaránt sűrűn előforduló grammatikai alak. Pl.: Udvarom közepén van egy vadalmafa/Az alatt van kötve két szürke paripa / Fel is van nyergelve, fel is kantározva.... Zöldre van a rácsos kapu festve... (Népdal); A vizek a szegény emberekre dézve/ Tőlök munkált fákkal el vagynak pécézve. (Csokonai Vitéz Mihály: Az estve); Kisleány szoknyája térdig föl van hajtva... (Petőfi Sándor: János vitéz); El vagyok veszve, azt hiszem... (József Attila: Óda) Szabálytalan, magyartalan a határozói igenév használata a létigével, ha cselekvést vagy történést jelöl:... nem voltak betartva a megegyezések..., meg lett szavazva, meg volt/lett neki mondva, el volt magyarázva, ki lett jelentve... Ilyenkor a múlt idejű igealak használata helyénvaló: nem tartották be a megegyezéseket, megszavazták, megmondták neki, elmagyarázták, kijelentették stb. A legcsúnyább, legdurvább hangnemű ilyen szerkezet, amelyet valaha is hallottam, a következő: Meg vagyok értve? Aki így fejezi ki magát, az nemcsak magyartalanul szól, hanem önmagát is jellemzi. A hallgató azonnal rájön, hogy pökhendi, felfuvalkodott emberrel áll szemben, s le is szögezi magában: Üres hordó jobban kong. Ezután mondhat bármit, nem figyel rá. A minap egy televíziós műsorvezető fogalmazott így: ...aki megcsalva van, az azt szeretné visszaadni... Arról van szó, hogy valaki alattomosan megszegte a hűséget. Cselekvéstartalmat kifejező ige, éppen ezért a múlt idejű igealak használata indokolt: ... akit megcsaltak... Figyelemre méltó, hogy a kárpátaljai magyar nyelvjárásokban nem jegyeztünk fel eseteket a határozói igenév és a létige kapcsolatának szabálytalan használatára, a beszélők ezzel a szerkezettel az alany állapotára utalnak: meg van fiatalodva / öregedve / őszülve..., meg van huzatva ’ok nélkül dühöng, meg van bolondulva’, meg van szörnyedve ’megcsúnyult’, le van soványodva ’lefogyott’. Azt is tudnunk kell, hogy bizonyos esetekben helyes és szabályos lehet mindkét alak (berúgott - be van rúgva, megbolondult - meg van bolondulva, bezárták - be van zárva, lefogyott - le van fogyva), de mást jelent az egyik, s most a másik forma, például: a kutya megveszett vagy a kutya meg van veszve. A kutya megveszett kifejezéssel a történésre utalunk, a kutya meg van veszve szerkezet az állapotot jelöli. Tehát mindig a mondanivalótól függően kell megválasztanunk egyik vagy másik alakot. Ha a megtörtént esetet, a cselekvést hangsúlyozzuk, múlt idejű igealakot használunk; ha az állapotot akarjuk kiemelni, a határozói igenév és a létigével alkotott szerkezettel élünk. A lényeg az, hogy pontosan, magyarosan, árnyaltan, tudatosan fejezzük ki magunkat, gondolatainkat, mert ahogy Kosztolányi Dezső megállapítja: Alig akad olyan árnyalat, melyet hajlékony, rugalmas, gazdag nyelvünkön ma nem fejezhetnénk ki. Horváth Katalin egyetemi docens KÁRPÁTI IGAZ SZÓ 5 Igetár Megtalálták Pál apostol szarkofágját Hivatalosan is megerősítették, hogy megtalálták Szent Pál szarkofágját abban a római bazilikában, amely a szent nevét viseli. A Vatikán kutatói öt éven át keresték a templom területén. A márványkoporsó feltehetően Kr. u. 390-ben készült, amikor Nagy Theodosius császár, aki államvallássá tette a Római Birodalomban a kereszténységet, nagyobb templomot építtetett a sírhelyen, ahová az apostol földi maradványait is helyezték. Kezdődhet A RESTAURÁCIÓ Magyarországi szakemberek szerint a gerényi rotunda és az anyaország egyetlen hasonló típusú körtemplomának freskóit ugyanaz a művész készítette. A budapesti restaurátorok, kárpátaljai kollégáikkal közösen, elsőként azoknak az 1250-1290 között készült alkotásoknak a felújítását kezdik meg, amelyek a leginkább megőrződtek. Egyébként egy négyzetméter restaurációja a rotundában huszonötezer hrivnyába kerül.