Kárpáti Igaz Szó, 2007. január-március (3. évfolyam, 1-50. szám)

2007-01-23 / 10. szám

2007. január 23., kedd Gyökerek Kihívások és kötődések Egy nemzet életét a kapcsolattartás formálja Kárpátalja-szerte szavalóver­sennyel, koszorúzással, értelmi­ségi fórummal és díjátadással em­lékeztek meg a Magyar Kul­túra Napjáról. Kötődések és kihívások a nem EU-s magyarok számára címmel tartott vitaelőadást Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Tár­saság (Anyanyelvi Konferencia) elnöke a Magyar Kultúra Napja előestéjén a megyeszékhely nem­zetiségi kulturális központjában rendezett értelmiségi fórumon. A zentai útjáról Kárpátaljára ér­kezett irodalomtörténész elsőként a határon túliak támogatásrendszeré­nek átszervezéséről szólt, majd a Magyarországgal szembeni euró­pai uniós feltételekre tért ki. - Helyesnek tartom, hogy Ma­gyarország EU-s tag, de vannak aggályaim is - fejtette ki. - Meg­győződésem, hogy számunk­ra a Kárpát-medencében élő nem­zettársainknak a magyarsághoz való tartozás kell legyen a legfonto­sabb, és csak azt követően a EU-s tagság. Az anyaország és a szom­szédos országok közötti hálónak kulturális kötelékrendszerként kell működnie. Azzal, hogy Magyaror­szág uniós tag lett, a kötelékek még jobban megerősödtek. Ám egyidejűleg konfliktushelyzeteket is teremtettek. A magyarság 90 szá­zaléka uniós tag. Ebből kimaradt a kárpátaljai és a vajdasági magyar­ság. Nélkülük nemzeti és európai közösségünk nem lehet teljes har­móniában. Tehát az elkövetkező néhány évben ezt az egységet kell megteremtenünk, hangzott el az Illyés Közalapítvány elnökétől. A továbbiakban Pomogáts Béla azokra a tényezőkre tért ki, ame­lyek egy közös nemzeti stratégia megalapításához kellenek. Az Anyanyelvi Konferencia elnöke elsőként a magyar politikai ténye­zők jó szándékát és egyeztetését említette az unión kint rekedt nem­zettársakkal. Kiemelte: közös fel­adatok, kölcsönös együttműkö­dés, gazdasági, politikai és kultu­rális közösség létrehozása szüksé­geltetik, illetve a személyes kap­csolatok keresése a határon túli magyarság kiemelkedő képviselő­ivel, hogy megtaláljuk azt, ami összeköt.­­ Egy nemzet élete nem absztrakt világ, azt szemé­lyes kapcsolatok formál­ják. Eötvös József szava­ival élve a nemzet valójá­ban egy családi közös­ség, amelyben mindenki­nek helye és feladata van - mondta zárszavában. A felszólaló előadását követően a jelen lévő ér­telmiségiek - orvosok, pe­dagógusok, újságírók, mű­vészek, tudósok, könyvtá­rosok, társadalmi szerveze­tek vezetői - közül sokan kifejtették véleményüket a témával kapcsolatban.. A Szülőföld Alapnak köszönhetően több prog­ram is beindult Kárpátal­ján. Ezek között kiemelt helyen szerepel az a kezdeménye­zés, hogy a megye 130 magyarlakta települése visszakapja történelmi gyökerű jelképeit. A Zsámbékon élő, de már Kárpátaljához sokban kötődő Molnár Zsoltnak köszön­hetően eddig 40 település címere és zászlaja készült el, amelyeket kiállí­tás és diavetítés keretében meg is tekinthettek a jelenlévők. Zubánics László helytörténész a címerekről ejtve szót kiemelte: érdekességük, hogy középkori realisztikus ábrázo­lásban készültek és sok zászlón megjelenik az adott településen élő nemes családok címere is. Például a szerednyein a várra és a Dobó csa­ládra találunk utalást, míg a kisdobronyinál a Rákócziak és a Lorántffyak címere tűnik fel. A Magyar Kultúra Napjának mél­tatása a megyei bábszínházban foly­tatódott, ahol az ünnepi műsor kere­tében több díjat is átadtak. A MÉKK nívódíját és a Magyar Nyelv és Kul­túra Nemzetközi Társaság okleveleit Fodor Géza költő, Kocsis Mária, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium igazgatóhelyettese, Sepa János, a Bereg Múzeum igaz­gatója, Nagy Béla, a Kárpátaljai Re­formátus Egyházkerület Diakóniai Osztályának vezetője, Balla Pál fes­tőművész, Bodák Erzsébet, az Ung­vári Járási Könyvtár módszerésze, Ráti József, a Sting Szabadidőköz­pont igazgatója, Molnár Zsolt cí­mertervező, Grigora Éva, a Nagyszőlősi Járási Művelődési osz­tály módszerésze és az igazi Kárpá­ti Igaz Szó kollektívája kapta. Ortutay-díj­ban Á­rpa Péter, az Ung­vári Dayka Gábor Középiskola igaz­gatója részesült. A rendezvény az eszenyi Ritmus táncegyüttes fergetes előadásával és a csapi Filep Anita énekes mű­sorával ért véget. * * * A Vérke-parti városban a Ma­gyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepség Kölcsey Fe­renc emléktáblájánál kezdődött. Itt Pirigyi Béla, a BMKSZ és az UMDSZ városi szervezetének el­nöke köszöntötte a jelenlévőket. Tanczár Katalin, a Beregszászi 3. Számú Középiskola tanulója elsza­valta a Himnuszt, majd Zubánics László történész, az UMDSZ Or­szágos Tanácsának elnöke emlé­kezett a költőről. - 2007 történelmi dátum sok ezer magyar számára, hiszen az EU tagjai­vá váltak. Csupán mi, kárpátaljai ma­gyarok és a Vajdaságban élő testvé­reink vagyunk kivételek. Éppen ezért fontos teendőnk a magyar nyelv ápo­lása, kultúránk megőrzése - hangsú­lyozta Zubánics László. Gajdos István, Beregszász pol­gármestere, az UMDSZ elnöke az összefogás fontosságát emelte ki: - A Magyar Kultúra Napja olyan nap, amely az együvé tarto­zást hirdeti. Azt, hogy voltunk, vagyunk és Isten segedelmével leszünk. Legyünk hát büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, s hogy Kölcsey Himnusza a mi Him­nuszunk - hangsúlyozta. A rendezvény koszorúzással, s a Szózat eléneklésével ért véget. A város Bereg könyvesboltjában író-olvasó találkozóra került sor. A megjelenteket Dupka György, a MÉKK elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Pomogáts Bélának. Az Anyanyelvi Konferencia elnöke hangsúlyozta: »Nekünk, magyarok­nak, mindig küzdenünk, harcol­nunk kellett a nyelvünkért és a kul­túránkért, nem úgy, mint más nem­zeteknek«. Ezután elismerő okleve­leket nyújtott át. Dupka György és Vári Fábián László József Attila-d­íj­as költő pe­dig az Együtt nívódíjait adták át. Az Együtt folyóirat legújabb számát Barzsó Tibor olvasószerkesztő mu­tatta be. Végül Dupka György be­mutatta az Új vetés Pályakezdő fia­talok antológiája című kötetet, melyben olyan fiatal szerzők mun­káival ismerkedhetünk meg, mint Lengyel János, Mester Magdolna, Bakos Kiss Károly és mások. Fedák Anita Hegedűs Csilla Művészeti fesztivál Győrött Határon túli magyar művészek adnak randevút egymásnak több mint két héten át Győrött - közöl­te a szervező Harmónia Művésze­ti Központ. Tóth Tímea elmondta: a február 6-ig tartó seregszemle - amelyet már ötödik alkalommal rendeznek meg - lehetőséget biztosít az anya­országi magyaroknak arra, hogy íze­lítőt kapjanak a felvidéki, a kárpát­aljai, a délvidéki és az erdélyi mű­vészeti életből, a határon túli ma­gyar művészeknek pedig fórumot kínál a bemutatkozásra. Kedves Elemér: Köszönöm a megemlékezést, s kérlek, tolmácsold Sanyinak.­­ Hogy mit és hogy és mikor írtok ■ rólam, abba nem szólhatok bele. * nem is akarok. Ellenben a verse- I­met hozzájárulásom nélkül kö- s­zöltétek és ez ellen határozott kifogást emelek. Üdv,­­bdk posztumusz Nyelv­őr ) A HATÁROZÓI IGENÉV HASZNÁLATÁRÓL »... nem voltak betartva a meg­egyezések...« A beidézett mondat­rész nyomtatásban jelent meg a kárpátaljai sajtóban egyik poli­tikusunk nyilatkozatában. A ki­fejezés két okból is zavaró: nem nevezi meg konkrétan az alanyt, valamiért elrejti, hogy ki, kik nem tartották be a megegyezéseket, nyelvtanilag is magyartalan. Va­jon mi lehet az oka ennek a sze­mélytelen fogalmazásnak? A nyi­latkozó nem akarja vagy nem meri megnevezni a felelős személye­ket? Ne firtassuk! Szóljunk in­kább a szerkezet nyelvhelyességi tudnivalóiról! Tapasztaljuk, hogy ez a nyelv­tani alak sűrűn előfordul min­dennapi nyelvhasználatunkban, pedig az iskolai oktatás, a nyelv­­művelés gyakran foglalkozik vele. A magyartanárok folyton javítgatják tanítványaikat, ma­gyaráznak, a szabályt köznyelvi és szépirodalmi példákkal egy­aránt illusztrálják. A Minden tan­, könyv kiemeli, hogy akkor hasz­nálhatjuk a van, voltak, lesz... lét­igét határozói igenévvel, ha álla­potot fejezünk ki: a szeme ki van sínva, a lába meg van dagadva, a leves meg van főve, az ágy meg van vetve... A határozói igenév -va /-ve (ré­gebben -ván / -vén, -vást / -vési) képzős igei származék: betartva, kérve. A létigével (van, volt, lett, lesz...) alkotott szerkezetben ak­kor helyes a használata, ha az alany állapotára utal, pl.: A gye­rek meg van hűlve. A vásárlók meg vannak elégedve. A kert meg van kapálva. A bolt zárva van. A kapu zárva-nyitva van. Az ablak be van csukva. A népköltészetben és a műköltészetben egyaránt sű­rűn előforduló grammatikai alak. Pl.: Udvarom közepén van egy vadalmafa/Az alatt van kötve két szürke paripa / Fel is van nyer­gelve, fel is kantározva.... Zöldre van a rácsos kapu festve... (Nép­dal); A vizek a szegény emberek­re d­ézve/ Tőlök munkált fákkal el vagynak pécézve. (Csokonai Vitéz Mihály: Az estve); Kisleány szoknyája térdig föl van hajtva... (Petőfi Sándor: János vitéz); El vagyok veszve, azt hiszem... (Jó­zsef Attila: Óda) Szabálytalan, magyartalan a határozói igenév használata a létigével, ha cselekvést vagy tör­ténést jelöl:... nem voltak betart­va a megegyezések..., meg lett sza­vazva, meg volt/lett neki mondva, el volt magyarázva, ki lett jelent­ve... Ilyenkor a múlt idejű igealak használata helyénvaló: nem tar­tották be a megegyezéseket, meg­szavazták, megmondták neki, el­magyarázták, kijelentették stb. A legcsúnyább, legdurvább hangnemű ilyen szerkezet, ame­lyet valaha is hallottam, a követ­kező: Meg vagyok értve? Aki így fejezi ki magát, az nemcsak ma­gyartalanul szól, hanem önmagát is jellemzi. A hallgató azonnal rájön, hogy pökhendi, felfuvalko­­dott emberrel áll szemben, s le is szögezi magában: Üres hordó job­ban kong. Ezután mondhat bár­mit, nem figyel rá. A minap egy televíziós műsor­vezető fogalmazott így: ...aki meg­csalva van, az azt szeretné vissza­adni... Arról van szó, hogy vala­ki alattomosan megszegte a hű­séget. Cselekvéstartalmat kifeje­ző ige, éppen ezért a múlt idejű igealak használata indokolt: ... akit megcsaltak... Figyelemre méltó, hogy a kár­pátaljai magyar nyelvjárásokban nem jegyeztünk fel eseteket a ha­tározói igenév és a létige kapcso­latának szabálytalan használa­tára, a beszélők ezzel a szerkezet­tel az alany állapotára utalnak: meg van fiatalodva / öregedve / őszülve..., meg van huzatva ’ok nélkül dühöng, meg van bolon­dulva’, meg van szörnyedve ’meg­­csúnyult’, le van soványodva ’le­fogyott’. Azt is tudnunk kell, hogy bizo­nyos esetekben helyes és szabá­lyos lehet mindkét alak (berúgott - be van rúgva, megbolondult - meg van bolondulva, bezárták - be van zárva, lefogyott - le van fogyva), de mást jelent az egyik, s most a másik forma, például: a kutya megveszett vagy a kutya meg van veszve. A kutya megve­szett kifejezéssel a történésre uta­lunk, a kutya meg van veszve szer­kezet az állapotot jelöli. Tehát mindig a mondanivalótól függő­en kell megválasztanunk egyik vagy másik alakot. Ha a megtör­tént esetet, a cselekvést hangsú­lyozzuk, múlt idejű igealakot használunk; ha az állapotot akarjuk kiemelni, a határozói igenév és a létigével alkotott szer­kezettel élünk. A lényeg az, hogy pontosan, magyarosan, árnyaltan, tudato­san fejezzük ki magunkat, gondo­latainkat, mert ahogy Kosztolá­nyi Dezső megállapítja: Alig akad olyan árnyalat, melyet hajlékony, rugalmas, gazdag nyelvünkön ma nem fejezhetnénk ki. Horváth Katalin egyetemi docens KÁRPÁTI IGAZ SZÓ 5 Ige­tár Megtalálták Pál apostol szarkofágját Hivatalosan is megerősítették, hogy megtalálták Szent Pál szarkofágját abban a római bazilikában, amely a szent nevét viseli. A Vatikán kutatói öt éven át keresték a templom területén. A márványkoporsó feltehetően Kr. u. 390-ben készült, amikor Nagy Theodosius császár, aki államval­lássá tette a Római Birodalomban a kereszténységet, nagyobb templomot építtetett a sírhelyen, ahová az apostol földi maradvá­­nyait­ is helyezték. Kezdődhet A RESTAURÁCIÓ Magyarországi szakemberek szerint a gerényi rotunda és az anyaország egyetlen hasonló típusú körtemplomának freskóit ugyanaz a művész készítette. A budapesti restaurátorok, kárpátaljai kollégáikkal közösen, elsőként azoknak az 1250-1290 között készült alkotásoknak a felújítását kezdik meg, amelyek a leginkább megőrződtek. Egyéb­ként egy négyzetméter restaurá­ciója a rotundában huszonötezer hrivnyába kerül.

Next