Kárpáti Igaz Szó, 2008. április-június (4. évfolyam, 51-100. szám)

2008-04-01 / 51. szám

KÁRPÁTI IGAZ SZÓ AZ IGAZI ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP http://www.hhrf.org/karpatiigazszo 2008. ÁPRILIS 1., KEDD IV. ÉVFOLYAM, 51. (519.) SZÁM 0,80 UAH (ELŐFIZETŐINKNEK: 0,60 UAH) A NAP: A napsütés mellett időn­­ként erősen megnö­­■f * *­ fekszik a felhőzet, de A­ csapadék nem való­színű. A szél olykor megélénkül. A hőmérséklet haj­nalban mínusz 1-plusz 4, nap­közben 14-19 fok között alakul. A kárpátaljai erdők 47 szá­zalékának kitermelése engedé­lyezett, a többi védett terület. 1825-ben ezen a napo­n szü­letett Jakob Heberlein német vasúti gépésztechnikus, aki a bajor államvasutak főgépésze volt. Az ő találmánya a róla el­nevezett vasúti fék. Bölcsessége A legtöbb kudarc oka a bűnbakkeresés, a má-­­­ó­l sokra mutogatás, mert­ ég ez a magatartás gátolja, hogy tanuljunk a kudarcainkból. (Louis Binstock) TRAKTUS — lat 1. épületrész, épületszárny 2. rég­táj, vidék, treirucéiassi A fabútorokon keletkezett apró karcolásokat eltüntethet­jük, ha egymás után több napon át félbevágott dióval dörzsöljük be a hibás részeket. Végül puha ronggyal átpolírozzuk. Kígyó kígyót eszik, hogy sár­kány lehessen , aki hatalomra tör, annak előbb vetélytársai­­val kell végeznie. A dadogás gondolja, hogy beszól a kopasz haverjának: -Fi-figyú, ttteme-me­­mennyitfi-fizetsz afo-fo­­fodrásznál, hö-hö-hö? - 1500-at, hé, amennyit te egy helyi hívásért! Ki írta az Őrizem a szemed című verset? (A megfejtést lásd lapunk 7. oldalán.) „MA MAJDNEM OTT TARTOK, MINT TÍZ ÉVE!” Tiszaújlakon már nem az árvíz miatt jajveszékelnek (3. oldal) Egy legenda újjászületése Valóságos szemyláz tört ki az Ökörmezői járásban. A nehéz meg­közelítés ellenére naponta ezrek lá­togatnak el a Színe véri-tóhoz abban reménykedve, hogy ugyanolyan szerencséjük lesz, mint Vaszil Rubecnek. A helybéli favágó ugyanis esküszik rá, hogy a kora reggeli órákban sikerült megpillan­tania a szinevéri szörnyet. Szavait egy általa készített fotóval is alá tudja támasztani. Mi több, azt ál­lítja, bár neki csak az egyiket sike­rült lencsevégre kapni, nem is egy, hanem két, zöldes pikkelyű, leg­alább kilenc méter hosszú furcsa szerzet hancúrozott a ködpárába burkolózott tengerszem felszínén. A szinevéri szörny egyébként nem a semmiből bukkant fel. Az első írásos feljegyzés Anony­mus, Béla király XIII. században élt jegyzőjének krónikájában ol­vasható róla. A Gesta Hunga­­rorum híres szerzője mesél el egy legendát a szörny(ek)ről. A tör­ténet nem csupán egy borzalmas esetről számol be, hanem megma­gyarázza a tó nevének eredetét is. Állítólag a tavat nem sokkal a honfoglalás után fedezték fel a magyarok. (Befejezés a 3. oldalon) Vaszil Rubec exkluzív felvétele, háttérben a tó körül kiépített üdülőövezet KÁRPÁTALJAI MAGYAR ÁLDOZATTAL Magyar áldozata is volt annak a helikopter-balesetnek, mely a múlt héten történt a Duna deltájá­ban. A katasztrófa-elhárítási mi­nisztérium tájékoztatója szerint az odesszai légiirányító központ jelezte, hogy felszállási engedélyt adott és elindult a Déli Határőr Szolgálat MI-8-as helikoptere. Az Odessza-Vilkove-Kígyó-szi­­get útvonalon kellett elhaladnia a gépnek, melyen 14 személy uta­zott. A gép a megadott időben nem jelent meg a célállomás légterében, s mert rádión sem tudták elérni, a keresésére indultak. A kereső he­likopter legénysége Vilkovétől mintegy tizennégy kilométerre északra, a Duna-deltában pillan­totta meg a gép roncsait. A sze­rencsétlenül járt MI-8 fedélzetén a háromfős legénységen kívül tíz katona és egy polgári személy tar­tózkodott. A balesetet egy ember élte túl. Őt Odesszába a központi katonai kórházba szállították, álla­pota súlyos. Az áldozatokat más­nap találták meg és hajóval Izmailba szállították. A légikatasztrófában elhunytak között van egy kárpátaljai magyar származású katonatiszt, akinek földi maradványait tegnap helyez­ték örök nyugalomra a barkaszói temetőben. Mikola Litvin, az Állami Határ­őr Szolgálat vezetője arról tájékoz­tatta a médiát, hogy a baleset okát vizsgálják. Eddig nyolc lehetséges változat merült fel, de legvalószí­nűbb, hogy motorhiba miatt kö­vetkezett be a tragédia. A helikop­ter 25 éve repült, összesen 1937 órát tartózkodott a levegőben, ami a határőrség sajtószolgálata sze­rint nem számít jelentős szolgálati időnek. A legutóbbi műszaki felül­vizsgálatot követően 273 órát re­pült. A legénység tapasztalt piló­tákból állt, üzemanyaguk is volt. Másodpercekkel a katasztrófa előtt a pilóta kapcsolatba lépett az irányítótoronnyal, de nem volt ide­je arra, hogy bármit is mondjon. A tájékoztató szerint az elhuny­tak családjait tíz-tíz ezer hriv­­nya támogatásban részesíti az Odesszai Megyei Állami Közigaz­gatás, B. Cs. Miért lassú és DRÁGA? Nemcsak a kárpátaljaiak pa­naszkodnak, hogy lassú az útle­vélkérelmek elbírálása és drága is az okmány. Ez derült ki Igor Lepesko rendőr-vezérőrnagy, az Ukrán Állampolgársági, Beván­dorlási és Személyi Nyilvántartá­si Állami Ügyosztály vezetőjé­nek sajtótájékoztatóján. A vezérőrnagy elmondása sze­rint az utóbbi öt évben változat­lan létszámú alkalmazottal dolgoz­nak az Állami Információs Szol­gálat (DISZ) regionális irodái. Ezek intézik az útlevélkérelmek elbírálá­sát, az okmányok kiadását. S mi­közben az ügyfélfogadás feltételei a régiek, a kérelmezők száma évről évre tizenöt-húsz százalékkal nő. Négy évvel ezelőtt például 610 ezer új útlevelet adtak ki, a múlt évben viszont már közel egymillió kérelmet bíráltak el. A munka az idén sem kevesebb. Eddig mintegy negyedmillió ok­mány készült el. Ez harminchét százalékkal több az előző év azo­nos időszakához képest. Igor Lepesko szerint a kérelmezők szá­mának hirtelen növekedése termé­szetes. A régi, 1998-ban rendsze­resített és az idén lejáró útlevelü­ket sok százezren akarják a múlt év nyarán bevezetett új típusúra cserélni. A másik ok, amiért soka­sodnak az igénylések, hogy az ál­lampolgárok két érvényes úti ok­mánnyal is rendelkezhetnek. Erre különben 2004 óta van lehetőség, mondta a vezérőrnagy. (Befejezés a 2. oldalon) —?-----------------------------------­ Április 1.:Helikopter-baleset TRÉFÁK NAPJA! Április elsejét a bolondok napjának is nevezik, ami elképzelhetetlen tréfa, beugratás nélkül. Vajon mennyire hiszékenyek az emberek? Egyáltalán, mi a jó átverés titka? Baleckij Vologya (Pitkin) beregszászi humorista. - A jó átverés lényege, hogy szívből jön, őszinte és nem az a célja, hogy megbántsa a másikat. A tréfacsináló egyszerűen az általa ki­­ötlött történet hatását szeretné tesztelni. Ami­kor pedig ez sikerült, rögtön közli is, hogy csak vicc volt az egész, majd az átverő és a rászedett együtt nevet az egészen. - Hiszékenyek az emberek? - Igen, főként, ha olyan dologról van szó, amit ők is szeretnének, vagy ellenkezőleg, ami­kor nagyon félnek valaminek a bekövetkezté­től. Egy példa: a barátom, aki harminc éve nem volt itthon, nagyon félt a határon való átkeléstől. Sikerült megszervez­nem, hogy félreállítsák, majd közölték vele, hogy letartóztatják. Csak akkor jött rá, hogy átverés az egész, amikor a bilincset én kattintottam a csuklójára. - Önt már verték át április elsején? - Igen, annak ellenére, hogy nagyon óvatos vagyok. Érdekes módon ez a feleségemnek szo­kott sikerülni. Szabó Tibor eszenyi népművelő: - Az emberek általában hiszékenyek, nagyon könnyű beugratni őket. Az igazat megvallva, én is mentem már lépre, igaz, ugrattam is soka­kat. - Mi a jó átverés titka? - Nincs általános recept, ez mindig a pilla­natnyi helyzet függvénye. A humorérzék ter­mészetesen elengedhetetlen. Ha valaki meg is sértődik, a későbbiekben úgyis rájön, hogy nincs miért haragud­nia. Elvégre lehet, hogy korábban ő is ezt csinálta. V.M.­T. V.

Next