Kárpáti Igaz Szó, 2008. október-december (4. évfolyam, 153-205. szám)
2008-10-07 / 156. szám
2008. október 7., kedd Gyökerek Már ismert a jövő évi FELVÉTELI SZABÁLYZAT Bár korainak tűnik a jövő évi felvételik rendjéről beszélni, az oktatási tárca jelenlegi vezetője, Ivan Vakarcsuk úgy gondolta, az emelt szintű érettségire időben fel kell készülnie Ukrajnának. Annál is inkább, mert a tizenegyedikesek számára 2009. május 1- jével véget ér a tanév. A vizsgázásra két hónap áll majd rendelkezésükre. Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium szeptember végére elkészítette a felsőoktatási tanintézetek felvételi rendjét, melyet az igazságügyi minisztérium már jóvá is hagyott. A múlt tanévben az egyetemek és főiskolák felvételi bizottságait arra kérték, hogy februárban határozzák meg azokat a tantárgyakat, amelyekkel az adott szakon az elért pontokkal pályázni lehet. Idén minden felsőoktatási tanintézetnek már november 1-jére el kell készítenie és nyilvánosságra hoznia a felvételik rendjét. S hogy milyen újítások várnak a jövőre felvételizőkre? Jó hír, hogy hosszú tanakodás után az oktatási tárca végül mégis meghagyta minden tantárgyból a 124-es alsó ponthatárt. Korábban Ivan Vakarsuk 150-re emelte volna a szaktárgyakból minimálisan megszerzendő pontszámot, de végül úgy döntött, hogy nem azokat növeli, hanem az emelt szintű érettségire jelölt tantárgyak számát csökkenti. A tavalyi tizenegy tantárgyból kiiktatták a jogismeretet, a világtörténelmet, a világirodalmat és a gazdaságtan alapjait. Aki tehát jövőre jogra akar felvételizni, annak Ukrajna történelméből kell számot adnia tudásáról. A közgazdasági szakokra jelentkezők pedig matematikából készüljenek. A szaktárca viszont bizonyos szakok esetében a tanintézetek hatáskörében hagyta a ponthatár szabályozását. Elkészültek az idegen nyelvi tesztkérdések. Országszerte angol, német, francia és spanyol nyelvből lehet érettségizni. Aki a magyar nyelv és irodalom, illetve a román nyelv és irodalom szakra jelentkezik valamelyik főiskolára vagy egyetemre, helyben, a választott tanintézetben kapja meg a feladatlapokat. A felvételizni szándékozók számára kötelező vizsgatárgy marad az ukrán nyelv és irodalom. Emellett a tudásfelmérő tesztet a humán osztályban tanuló diákok kötelezően Ukrajna történelméből, a reálosok matematikából írják. Ehhez még három választott tantárgyból szerezhetnek pontokat, vagyis aki az orvosira szeretne jelentkezni, ajánlatos biológiából is érettségiznie, aki viszont gyógyszerész szeretne lenni, annak kémiából kell jól teljesítenie. A szaktárca egységesítette az iratok benyújtásának időpontját is. Korábban minden egyetem és főiskola egyénileg dönthette el, meddig adhatók be a kérelmek. Jövőre az I—IV. akkreditácóval rendelkező felsőoktatási tanintézetek mindenhol június 29-től fogadják a felvételire benyújtott iratokat. Eltöröltek számtalan kedvezményt, így az arany- és ezüstéremre jelöltek már nem számíthatnak semmilyen elsőbbségre. A szaktárca csak az árva, a gyámság alatt lévő fiatalokkal, a rokkant, a csernobili katasztrófában érintett szülők, valamint a bányászok gyerekeivel tesz kivételt. Az utóbbi újítást a szakminiszter azzal magyarázza, hogy ezzel szeretnék emelni a bányászok munkájának presztízsét. Természetesen a fent említett kategóriába tartozóknak is meg kell írniuk a választott tantárgyakból a tesztvizsgát, viszont ők már a minimális 124 ponttal bármelyik ukrán egyetemre vagy főiskolára minden különösebb erőfeszítés nélkül „besétálhatnak”. Fedák Anita, az ME Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának módszerésze : Nekik már sikerült Zinkó Barnabás felvétele rtiv-or Az ÍRÁSTUDÓK FELELŐSSÉGE Helyesírásunk tudományos igényű szabályozottsága nagyjábanegészében jó, de a helyesírási közműveltség színvonala nem megfelelő, sőt ha a különböző rendűrangú új sajtótermékek százaira gondolunk, azt kell mondanunk, aggasztó. E tekintetben nagyfokú igénytelenség tapasztalható. A lapok elválasztási és egyéb helyesírási hibáktól hemzsegnek. A számítógép sokat tud, s ezért nagy áldás, de mindenre nem képes. Az újságírókban - tisztelet a kivételnek - nincs igény arra, hogy figyelmesen átnézzék a leírtakat. Ez pedig nagyfokú gondatlanságról tanúskodik. A beszédtechnika s általában a beszélt nyelv tekintetében - ideértve mindazt, ami a hangzással kapcsolatos - valamelyest derűsebb a kép, de azért van javítanivaló bőven. Emlékműveket avatnak, épületeket adnak át, eseménysorozatokat nyitnak meg neves közszereplők, anélkül, hogy papírról olvasnák az ünnepi szavakat. A beszédtempónak az elmúlt évekbeli, már-már hadarásba torkolló felgyorsulása mintha megállt volna, ellenben elterjednek a különféle hangsúlyozási hibák. Az egyik legjellemzőbb közülük a hangsúlyelcsúszás. A szóalkotás terén igen jól állunk, szóhasználatunkra azonban, sajnos, mégis túlzottan is jellemző az idegen szavak divatszerű használata. Napjainkban legfőképpen az angol és a latin (mégpedig jobbára új alkotású, mesterségesen létrehozott latin) szavak özöne lep el bennünket. Ontja az idegen szavakat a kereskedelem (know-how, leasing, pub, image, second-hand-shop stb.), ontja a politika, holott korábban ez nem volt jellemző (dereguláció, ombudsman, logisztika, agrárium stb.), s okkal, ok nélkül ránk telepednek az olyan, voltaképpen fölösleges divatszavak, mint konszenzus, szcenárió, alternatív, tolerancia (ez utóbbi mind gyakrabban tolarencia alakban) stb. Az igaz, hogy bizonyos szempontból minden idegen szó gazdagodásnak is számít, ám ez csak látszatgazdagodás, mivel ilyen mennyiségben nyelvünk ősi sajátságainak elhalványulásával, hangsúlyviszonyainak, hanglejtésszerkezetének, hangképzési sajátosságainak, dallamvilágának átalakulásával fenyeget; például azzal, hogy megszűnik nyelvünk ellenállóereje a szó eleji mássalhangzó-torlódásokkal szemben. Következésképpen minden lehetséges és ésszerű módon gátat kell vetnünk a nélkülözhető, szükségtelen idegen szavak további beözönlésének. A mondatalkotással nincs több baj, mint régen. Az olyan nyelvi változásoknak, mint amilyen például az ikes ragozás visszaszorulása vagy a tőszámnevek előtérbe kerülése a sorszámnevek rovására, csak ott érdemes ellenállni, ahol a változás nehezítené a kölcsönös megértést. Az korántsem mindegy, hogy Budapest 16. (tizenhatodik) vagy 16 (tizenhat) kerületében nyílik-e új autószalon, de bár a házszámok is sorszámnevek, azt mégsem róhatjuk fel senkinek hibául, hogy tőszámnevet használva ezt mondja: a Bajza u. 3-ban (háromban) lakom. A fogalmazásról és a beszédstílusról. Mindkét területen van okunk örömre is, bánatra is. Jó, hogy a hivatalos stílus kinövései lassan-lassan visszafejlődnek, ám annál sajnálatosabb az útszéli, trágár hang terjedése. A trágárság régebben inkább csak a mindennapi élőbeszédet jellemezte, de fokról fokra meghódított új területeket, s az irodalom, a színház, a film (szinkron) után a hírközegekben is egyre nagyobb teret kap: a televízióban, főképp a kereskedelmi csatornákon, de az írott sajtó bizonyos részében is. Ez a divat, ha folytatódik, nagyfokú stiláris szegényedésre vezethet. Mivel a közösség, a közönség nemcsak a rossz, hanem a jó példát is követi, fontosnak tartom, hogy a sajtó munkatársai s általában a nyilvánosság előtt szereplők ennek tudatában bánjanak leírt vagy kimondott szavaikkal. Grétsy László (Új Ember) KÁRPÁTI IGAZ SZÓ 5 Kossuth-bankók a Huszti Galériában A huszti városházától alig kőhajításnyira, lombos fáktól takartan, egy a szovjet érából visszamaradt kétemeletes épület áll. Első ránézésre kiszuperált üzletháznak vélné a látogató. De nem az, hanem, mint a falán lévő táblán olvasható, a Galéria épülete. Kissé morbid, de a leláncolt bejárati üvegajtón ott díszeleg a „Zárva” tábla, mintha a szem elé táruló kép nem szemléltetné eléggé érzékletesen, hogy itt bizony nem várják tárt karokkal a látogatót. Mert a bent heverő malteros és festékes vedrek, meszes lécek, deszkák és létrák halmazán alighanem a minden hájjal megkent barikádharcos is csak nagy nehézségek árán tudna átvergődni. Nem úgy az újságíró, aki ezúttal is megtalálja a rést: egy oldalsó ajtót. - Éppen most hordjuk le az első és második emeletről a kiállítási tárgyakat - sajnálkozik Natalija Nemetova, a Suszti Néprajzi Múzeum igazgatója. - A tatarozás kellős közepén tartunk. A földszinten már befejezéshez közelednek a munkálatok, az emeleteken pedig most kezdődnek. A nem mindennapi körülmények között is arra kértük az igazgatónőt, mutassa be „birodalmát”, mit mondana el, mire hívná fel a figyelmét az ide látogatóknak. A múzeumot ötvenöt évvel ezelőtt városunk szülötte, Olekszandr Ruscsak alapította. Előbb másutt, két kis szobában helyezték el az összegyűjtött jellegzetes tárgyakat, majd 1980-ban kerültek ebbe az épületbe. Hat kiállítási termünk van: néprajz, természetrajz, általános történelem, Kárpátalja és a világháborúk története, valamint az úgynevezett cseh korszakot, vagyis az 1919-től 1939-ig terjedő időszakot bemutató terem. Ki-ki érdeklődésének megfelelően válogathat közülük, vagy végignézi az összes, közel ezerháromszáz kiállítási tárgyat, beleértve azt a két helyiséget, ahol Huszt és a Huszti járás festőművészeinek alkotásai láthatóak. Nemetova kedvence az általános történelmet bemutató terem, ahol a kő- és bronzkorszakból származó leletek mellett a huszti vár történetéről mutatnak be eredeti rajzokat, leírásokat és a témakörhöz tartozó egyéb dokumentumokat. Itt tekinthetők meg többek között az 1848-49-es magyar szabadságharccal kapcsolatos emlékek is, Petőfi Sándor és Kossuth Lajos kéziratai, az akkor használatos fegyverek eredeti darabjai, a kor divatját megörökítő ruhadarabok, fém- és papírpénzek, a Kossuth-bankók, és számos olyan érdekesség, amelyeket különösen féltve őriznek, de annál szívesebben mutatnak be a nagyközönségnek. A felújítási munkálatok hatszázharminckilencezer hrivnyába kerülnek, amihez hozzájön még az egyéni fűtési rendszer beszerelésére szánt nyolcvanezer hrivnya - válaszolta érdeklődésünkre az igazgató. - A javítóbrigád vállalta, hogy még ebben az évben végeznek a munkálatokkal. Ezután mintegy két hónapra lesz szükség, amíg a kiállítási tárgyak is a helyükre kerülnek. Amennyiben nem jön közbe zavaró körülmény, akkor egy, a magyaroknak is nevezetes napon, 2009. március 15-én már ismét fogadhatjuk a látogatókat. Nigring Szabolcs Évszázadok tárgyi emlékei A szerző felvétele Bartók és Kodály nyomdokain A Periferic Records 2001 óta szervezi a „Határon Túli Magyarok Zenéje” (HTMZ) koncerteket. Bartók Béla és Kodály Zoltán nyomdokait követve úgy gondolják, hogy a népzenének, világzenének is ott a helye a Zeneakadémián, a színházakban és hangversenytermekben. Szolgálatnak és missziónak tekintik, hogy a Kárpát-medencében élő nemzetiségek egymással békében, harmóniában éljenek, melyhez elengedhetetlen feltétel egymás kultúrájának, hagyományainak és szokásainak megismerése, valamint kulturális kapcsolatainak javítása és bővítése. A határon túli koncerteken a zene és a közönség sokszínűsége ezt jól igazolta: együtt érezték összetartozásukat magyarok, szlovákok, románok, svábok, tótok, szerbek, bunyevácok, szlovének és ruszinok. Ezért is folytatják megszállottan a CD-adományozást és a koncerteket mind a hét Magyarországot körülölelő országban. 2008. október 24-én a Művészetek Palotája Fesztiválszínházban kerül sor a következő budapesti gálakoncertre. A rendezvény fővédnöke Mádl Dalma, a Magyar Karitasz jószolgálati nagykövete, egyházi védnöke dr. Bölcskei Gusztáv református püspök. Ünnepi beszédet mond Jókai Anna Kossuth-díjas író. A koncerten többek között fellép az Ifjú Szívek Magyar Táncegyüttes (Felvidék), Agócs Gergely (Felvidék), a CimbaliBand, Maczkó Mária, a „Szalonna” (Kárpátalja) stb.