Kárpáti Igaz Szó, 2010. április-június (6. évfolyam, 48-93. szám)

2010-04-08 / 51-52. szám

2.KÁRPÁT IGAZ SZÓ Aktuális* Álláspont ! 2016. április 1.,­csütörtök Honvédsír-szentelés Nagybégányban Egy 1848-as honvéd sírjá­ra bukkantak a beregszászi járási Nagybégány temetőjé­ben. A kő felirata szerint Bilkei Galgóczy Pál 1810. ja­nuár 25-én született, s 1894. február 16-án hunyt el. A szájhagyomány megőrizte, hogy szabadságharc bukása után telepedett le a települé­sen, és az idősebb emberek még emlékeztek, hol volt el­temetve. Mandzák Miklós, az Uk­rajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), és Harsányi Sándor, az Ukraj­nai Magyar Demokrata Párt (UMDP) alapszervezetének elnöke vállalkozott arra, hogy rendbe teszik. Hanka Dezső, Nagybégány polgár­­mestere kettős megemléke­zésnek nevezte az ese­ményt, hiszen húsvét har­madnapját méltatták, és megszentelték a honvéd fel­újított sírját.______________ — Sajnos az emberek ma­napság nemhogy felújítanák, inkább tönkreteszik a sírokat, meggyalázzák az emlékhe­lyeket. Éppen ezért örvende­tes, hogy vannak olyanok, akik nem így cselekednek - hangsúlyozta Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Bilkei Galgóczy Pál sírját Marosi István görög kato­likus parochus szentelte meg. Hegedűs Csilla Az emlékjelet Marosi István görög katolikus parochus áldotta meg A szerző felvétele Cigányélet: kalodába zárt világ (Befejezés) A mintegy harmincezer (egyes becslések szerint en­nél jóval többen vannak) kár­pátaljai cigány többsége vá­ros-, faluszéli telepeken igen rossz körülmények között él. S ezen nem sokat változtatott az sem, hogy a Szovjetunió felbomlása után egyre-más­­ra alakultak érdekvédelmi, kulturális szövetségeik, mint ahogy alig hoztak ered­ményt, változást az orszá­gos, illetve helyi programok. A néhány, tehetségével, rá­termettségével a tömegből ki­emelkedő zenész, táncos, üzlet­ember legfeljebb csak a szabályt erősítő kivételnek tekinthető. S csupán arra jók - már elnézést a kifejezésért -, hogy az illeté­kesek mutogassák őket. Néhány esztendővel ez­előtt a beregszászi Balog Jó­zsef néhány társával szintén megpróbált cigány érdekvé­delmi szervezetet alakítani. A próbálkozás nem a külső el­lenálláson (ilyesmi nem is volt), hanem a tábor közö­nyén feneklett meg. Ez önma­gában is rávilágít a romákat kalodába záró problémák leg­nehezebbikére. A közösség önszervező erejének szinte teljes hiányára. E nélkül, s ezt az illetékes hivatalnokok és a roma vezetők is tudják, nincs felemelkedés. A tudás adott, már csak a tett hiányozna. Cselekedni viszont valahogy senki sem tud, akar, így aztán marad, ami volt: cigánybűnözés, iskolakerü­lés, koldulás, betegségek, el­­esettség, korai halál. Aki nem a teljes elutasítást választja, hanem megpróbálja toleran­ciával szemlélni a helyzetet, rádöbben: a reménytelenség agressziót szül, ebből pedig a kirekesztés táplálkozik, így válhat a világ legszétszagga­­tottabb népe településvégi putrisorok lakójává, szemét­­lerakók turkálój­ává. Pedig, lehetne másképp is. Jevhenyija Navrocka, az Ungvári Városi Romológiai Szövetség elnöke szerint az egész ukrajnai népcsoport legnagyobb problémája az esélyegyenlőség hiánya. A közel félmilliónyira becsült itt élő cigányság többsége a tár­sadalomból kirekesztve él. Nem csoda hát, hogy az olyan népbetegség, mint például a tüdőbaj, éppen közülük szedi a legtöbb áldozatot. Elsősor­ban a legelemibb higiéniai fel­tételek hiánya, a mostoha életkörülmények felelősek azért, hogy bár szapora nép, ötvenévesnél idősebb romát csak elvétve lehet találni. Kü­lönben vidékünkön ez az egyedüli etnikum, melynek rohamosan nő a lélekszáma. Ezzel együtt sokasodnak az oktatással és a lakáskérdés­sel kapcsolatos problémák. A szövetség elnöke szerint be­látható időn belül mindez fe­szültségek forrása lehet. KISZÓ-összeállítás Rejtélyes, öntörvényű nép. Eredetükről és vándorlási útvonalukról azonban kevés írásos emlékünk van. Az összehasonlító nyelvészeti kutatások eredményei szerint a cigányok/romák őshazája Észak-India nyugati területe­­ Pandzsáb. Az egyik legismertebb elmélet szerint a cigányok i. sz. 700 és 1000 között indultak el indiai őshazájukból, feltéte­lezhetően az iszlám terjeszkedés miatt. Néhány dolog arra utal, hogy az elvándorlás több hullámban történt meg. Ilyen például egy 1126-ban keletkezett történeti írás, mely szerint a kalifák Örményországba és Szíriába telepítették a cigányok vélhető őseit. A másik utaló jel Timur Lenk mon­gol uralkodó 1398-as indiai betörése, mely után a cigá­nyokat Szamarkandba űzte, ahonnan feltehetően az osz­mán törökökkel jutottak ki a Balkán-félszigetre. Vajon melyik megnevezés illik legjobban rájuk? A roma és a cigány igazából ugyanazt jelenti. A mai társadalom­ban mindkettő elfogadott. Néhány éve a cigányt sértő­nek találták, de ma már ők is inkább ezt használják. A roma szó a rom ragozott alakja, melynek ember a je­lentése. Jelent még férfit is. Maga a cigány kifejezés az érinthetetlen szót takarja, ami görög eredetű. Már a XIV. századi feljegyzésekben is előfordul, de inkább család­névként volt használatos. Egyáltalán nem biztos, hogy konkrétan hozzájuk kapcsolódik az elnevezés. Hír-Tár VÁLSÁGKEZELŐ BIZOTTSÁG ALAKULT A megyei közigazgatás elnökének vezetésével gazdasági válságkezelő bizottság alakult, amely­nek titkára Volodimir Hoblik lett, tudatta a médiával a közigazgatás sajtószolgálata. A gréniumban Viktor Lukecsa, a közigazgatás elnökhelyettese, Mihajlo Popovics, a közigazgatási apparátus vezetője, a közigazgatás több osztályvezetője, a megyei tanács képviselői és tudományos munkatársak kaptak helyet. Feladatuk a hatékony reformok bevezetése, a pénzügyi és gazdasági krízis felszámo­lása, a megye gazdasági fellendítése, a lakosság életszínvonalának emelése. Bor- és mézfesztivál Ungváron Május elsején és másodi­kén nemzetközi méz- és borfesztivált rendeznek a megyeszékhelyen. A legfontosabb események színhelye a megyei bábszín­ház előtti Színház tér lesz, ahol az előselejtezőn versenyképesnek ítélt termékek kerülnek a nagyérdemű elé. A szakmai zsűri az európai szokások­hoz alkalmazkodva pontoz, s az összesített eredmények alapján ítéli oda az arany-, az ezüst- és a bronzérmeket. Megbüntetik, AKI NEM OLTAT Az Egészségügyi Minisztérium azt tervezi, rendeletet hoz, melynek értelmében megbírságolj­ák azokat a szülőket, akik lemondanak gyermekük védőoltásáról, írja az ua­­reporter Ljudmila Cserniseva országos főimmunológusra hivatkoz­va. Az intézkedést azzal indokolják, hogy az elmúlt évben háromszor többen ellenezték újszülött csecsemőjük vakcinációját, amit elsősorban az oltó­anyag minőségével kapcsolatos bizalmatlansá­gukkal magyaráztak. Tizenhét év ILLEGALITÁSBAN Tizenhét éven át élt illegálisan Ukrajnában az az örmény férfi, akit tiltott határátkelés közben fogott el a Csapi Határőrosztag egyik őrjárata Ókemence térségében. Az ötvenhárom éves férfi ma már érvény­telen szovjet személyi igazolványt mutatott fel az őt elfogó katonáknak. Elmondása szerint rövid ideig az ország déli megyéi­ben tartózkodott, majd Szolyvára költözött, ahol több mint egy évtizede él illegálisan. Iratai nem lévén törvénytelen úton próbált meg átjutni Szlovákiába, ahonnan Olaszországba utazott volna, tájékoztatta lapunkat a határőrség sajtószolgálata. Hír-Tár Az ünnepek - állítólag - a lelki­, szellemi feltöltő­dést szolgálják. Jó alkalmak arra, hogy az emberek, ha kis időre is, de megszabaduljanak a mindenna­­r­­­o pok mono-rozmnodas tógájától, feledjék a kalodába szorító kényszer­­pályákat. húsvét után Szép elmélet. De jó is lenne, ha valóban érvé­nyesülne. A gyakorlat sajnos sok esetben másról tanús­kodik. Az erőn felüli ünnepi készülődés nem csak fizikailag terheli meg a családot, hanem feszültségek, összekoccanások forrása is lehet. A vendégjárás persze szép hagyomány, közös­ségteremtő, kapcsolaterősítő szokás, csakhogy a már kapatos locsolkodó inkább teher, mint kel­lemes beszélgetőtárs. A féktelen (ilyenkor szinte kötelezőnek érzett) eszem-iszomnak aztán több szempontból is meg­van a böjtje. Ezek közül a fejfájásos macskajaj talán még nem is a legcudarabb, hisz egy kiadós alvással, a tömegével javasolt népi gyógymó­dok valamelyikével csak ki lehet belőle evic­­kélni. Ám, amikor elfogy a húsvéti sonka mara­déka, s már szikkadt sütemény, kalács sem ke­rül a reggeli teához, a fizetésnap pedig Óperen­­cián túlinak tűnik, akkor konstatálja a szegény proletár, mégis csak van valami igazság a tü­csök és a hangya klasszikus történetében. Az ilyen szituációkhoz társuló, mondtam, hogy nem kellett annyit költeni, miért volt szükség még egy abroszra, felesleges volt az a rengeteg ital... - adok-kapok pedig csak tovább mérgesíti a hely­zetet. A szakemberek unalomig hangoztatják: nem szabad semmit túlzásba vinni, a mérték az ér­ték. Ám talán ők tudják a legjobban, vannak helyzetek, amikor a borsó falra hányásának több értelme van. Lássuk be: manapság az ünnepi emelkedettségnek kevés látványos jelével talál­kozunk. Annál inkább furcsán röhögcsélő siker,­­ derékkel, bizonytalanul imbolygó férfiakkal, s bizony kipirult, a szokottnál is hangosabb nők­kel, akiknek aligha az öröm vagy a szemérmes­ség csalt pirosságot az arcukra. Aligha járunk messze az igazságtól, ha a ba­jok gyökereit nem, pontosabban nem csupán egyesek szilaj habitusában, öröklött hajlamában keressük, hanem kicsit mélyebbre ásunk. A társadalomtudományok tudorai vallják: ahogy az orvoslás terén is célravezetőbb a meg­előzés, a kórokozók elleni harc, úgy a közösség gyógyítgatását is hasznosabb az alapok szilárdí­tásával, a rendszer emberközpontúvá tételével, mintsem látszat-válságkezeléssel megoldani. Félő, ezen jó tanácsok legfeljebb annyit ér­nek, mint az ünnepek előtti mértékletességre, józanságra intő szónoklatok... A hét ügyeletes szerkesztője: Szabó Sándor Telefonszámunk: (0-312) 66-14-40 Munkanapokon 9 és 14 óra között várjuk kérdéseiket, észrevételeiket, információikat 3 ÉV garancia JÓINDULAT ÉS SZAKÉRTELEM Hirdetés E-mail: smokCosmok.uzhgorod.ua Ungvár, Üzlet - Munkácsi u. 40., tel.: 617-32 Korjatovics u. 13., tel.: 340-64 Hivatali cím - Ukrainszkaja u. 41., tel.: 615-VP, Huszton:2-36-37, Beregszászon:2-30-35,2-20-99, Munkácson: 3-21-26, Naoo Möfés 1 2,7 iir 691

Next