Kárpáti Igaz Szó, 2010. április-június (6. évfolyam, 48-93. szám)
2010-04-08 / 51-52. szám
2.KÁRPÁT IGAZ SZÓ Aktuális* Álláspont ! 2016. április 1.,csütörtök Honvédsír-szentelés Nagybégányban Egy 1848-as honvéd sírjára bukkantak a beregszászi járási Nagybégány temetőjében. A kő felirata szerint Bilkei Galgóczy Pál 1810. január 25-én született, s 1894. február 16-án hunyt el. A szájhagyomány megőrizte, hogy szabadságharc bukása után telepedett le a településen, és az idősebb emberek még emlékeztek, hol volt eltemetve. Mandzák Miklós, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), és Harsányi Sándor, az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDP) alapszervezetének elnöke vállalkozott arra, hogy rendbe teszik. Hanka Dezső, Nagybégány polgármestere kettős megemlékezésnek nevezte az eseményt, hiszen húsvét harmadnapját méltatták, és megszentelték a honvéd felújított sírját.______________ — Sajnos az emberek manapság nemhogy felújítanák, inkább tönkreteszik a sírokat, meggyalázzák az emlékhelyeket. Éppen ezért örvendetes, hogy vannak olyanok, akik nem így cselekednek - hangsúlyozta Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Bilkei Galgóczy Pál sírját Marosi István görög katolikus parochus szentelte meg. Hegedűs Csilla Az emlékjelet Marosi István görög katolikus parochus áldotta meg A szerző felvétele Cigányélet: kalodába zárt világ (Befejezés) A mintegy harmincezer (egyes becslések szerint ennél jóval többen vannak) kárpátaljai cigány többsége város-, faluszéli telepeken igen rossz körülmények között él. S ezen nem sokat változtatott az sem, hogy a Szovjetunió felbomlása után egyre-másra alakultak érdekvédelmi, kulturális szövetségeik, mint ahogy alig hoztak eredményt, változást az országos, illetve helyi programok. A néhány, tehetségével, rátermettségével a tömegből kiemelkedő zenész, táncos, üzletember legfeljebb csak a szabályt erősítő kivételnek tekinthető. S csupán arra jók - már elnézést a kifejezésért -, hogy az illetékesek mutogassák őket. Néhány esztendővel ezelőtt a beregszászi Balog József néhány társával szintén megpróbált cigány érdekvédelmi szervezetet alakítani. A próbálkozás nem a külső ellenálláson (ilyesmi nem is volt), hanem a tábor közönyén feneklett meg. Ez önmagában is rávilágít a romákat kalodába záró problémák legnehezebbikére. A közösség önszervező erejének szinte teljes hiányára. E nélkül, s ezt az illetékes hivatalnokok és a roma vezetők is tudják, nincs felemelkedés. A tudás adott, már csak a tett hiányozna. Cselekedni viszont valahogy senki sem tud, akar, így aztán marad, ami volt: cigánybűnözés, iskolakerülés, koldulás, betegségek, elesettség, korai halál. Aki nem a teljes elutasítást választja, hanem megpróbálja toleranciával szemlélni a helyzetet, rádöbben: a reménytelenség agressziót szül, ebből pedig a kirekesztés táplálkozik, így válhat a világ legszétszaggatottabb népe településvégi putrisorok lakójává, szemétlerakók turkálójává. Pedig, lehetne másképp is. Jevhenyija Navrocka, az Ungvári Városi Romológiai Szövetség elnöke szerint az egész ukrajnai népcsoport legnagyobb problémája az esélyegyenlőség hiánya. A közel félmilliónyira becsült itt élő cigányság többsége a társadalomból kirekesztve él. Nem csoda hát, hogy az olyan népbetegség, mint például a tüdőbaj, éppen közülük szedi a legtöbb áldozatot. Elsősorban a legelemibb higiéniai feltételek hiánya, a mostoha életkörülmények felelősek azért, hogy bár szapora nép, ötvenévesnél idősebb romát csak elvétve lehet találni. Különben vidékünkön ez az egyedüli etnikum, melynek rohamosan nő a lélekszáma. Ezzel együtt sokasodnak az oktatással és a lakáskérdéssel kapcsolatos problémák. A szövetség elnöke szerint belátható időn belül mindez feszültségek forrása lehet. KISZÓ-összeállítás Rejtélyes, öntörvényű nép. Eredetükről és vándorlási útvonalukról azonban kevés írásos emlékünk van. Az összehasonlító nyelvészeti kutatások eredményei szerint a cigányok/romák őshazája Észak-India nyugati területe Pandzsáb. Az egyik legismertebb elmélet szerint a cigányok i. sz. 700 és 1000 között indultak el indiai őshazájukból, feltételezhetően az iszlám terjeszkedés miatt. Néhány dolog arra utal, hogy az elvándorlás több hullámban történt meg. Ilyen például egy 1126-ban keletkezett történeti írás, mely szerint a kalifák Örményországba és Szíriába telepítették a cigányok vélhető őseit. A másik utaló jel Timur Lenk mongol uralkodó 1398-as indiai betörése, mely után a cigányokat Szamarkandba űzte, ahonnan feltehetően az oszmán törökökkel jutottak ki a Balkán-félszigetre. Vajon melyik megnevezés illik legjobban rájuk? A roma és a cigány igazából ugyanazt jelenti. A mai társadalomban mindkettő elfogadott. Néhány éve a cigányt sértőnek találták, de ma már ők is inkább ezt használják. A roma szó a rom ragozott alakja, melynek ember a jelentése. Jelent még férfit is. Maga a cigány kifejezés az érinthetetlen szót takarja, ami görög eredetű. Már a XIV. századi feljegyzésekben is előfordul, de inkább családnévként volt használatos. Egyáltalán nem biztos, hogy konkrétan hozzájuk kapcsolódik az elnevezés. Hír-Tár VÁLSÁGKEZELŐ BIZOTTSÁG ALAKULT A megyei közigazgatás elnökének vezetésével gazdasági válságkezelő bizottság alakult, amelynek titkára Volodimir Hoblik lett, tudatta a médiával a közigazgatás sajtószolgálata. A gréniumban Viktor Lukecsa, a közigazgatás elnökhelyettese, Mihajlo Popovics, a közigazgatási apparátus vezetője, a közigazgatás több osztályvezetője, a megyei tanács képviselői és tudományos munkatársak kaptak helyet. Feladatuk a hatékony reformok bevezetése, a pénzügyi és gazdasági krízis felszámolása, a megye gazdasági fellendítése, a lakosság életszínvonalának emelése. Bor- és mézfesztivál Ungváron Május elsején és másodikén nemzetközi méz- és borfesztivált rendeznek a megyeszékhelyen. A legfontosabb események színhelye a megyei bábszínház előtti Színház tér lesz, ahol az előselejtezőn versenyképesnek ítélt termékek kerülnek a nagyérdemű elé. A szakmai zsűri az európai szokásokhoz alkalmazkodva pontoz, s az összesített eredmények alapján ítéli oda az arany-, az ezüst- és a bronzérmeket. Megbüntetik, AKI NEM OLTAT Az Egészségügyi Minisztérium azt tervezi, rendeletet hoz, melynek értelmében megbírságolják azokat a szülőket, akik lemondanak gyermekük védőoltásáról, írja az uareporter Ljudmila Cserniseva országos főimmunológusra hivatkozva. Az intézkedést azzal indokolják, hogy az elmúlt évben háromszor többen ellenezték újszülött csecsemőjük vakcinációját, amit elsősorban az oltóanyag minőségével kapcsolatos bizalmatlanságukkal magyaráztak. Tizenhét év ILLEGALITÁSBAN Tizenhét éven át élt illegálisan Ukrajnában az az örmény férfi, akit tiltott határátkelés közben fogott el a Csapi Határőrosztag egyik őrjárata Ókemence térségében. Az ötvenhárom éves férfi ma már érvénytelen szovjet személyi igazolványt mutatott fel az őt elfogó katonáknak. Elmondása szerint rövid ideig az ország déli megyéiben tartózkodott, majd Szolyvára költözött, ahol több mint egy évtizede él illegálisan. Iratai nem lévén törvénytelen úton próbált meg átjutni Szlovákiába, ahonnan Olaszországba utazott volna, tájékoztatta lapunkat a határőrség sajtószolgálata. Hír-Tár Az ünnepek - állítólag - a lelki, szellemi feltöltődést szolgálják. Jó alkalmak arra, hogy az emberek, ha kis időre is, de megszabaduljanak a mindennaro pok mono-rozmnodas tógájától, feledjék a kalodába szorító kényszerpályákat. húsvét után Szép elmélet. De jó is lenne, ha valóban érvényesülne. A gyakorlat sajnos sok esetben másról tanúskodik. Az erőn felüli ünnepi készülődés nem csak fizikailag terheli meg a családot, hanem feszültségek, összekoccanások forrása is lehet. A vendégjárás persze szép hagyomány, közösségteremtő, kapcsolaterősítő szokás, csakhogy a már kapatos locsolkodó inkább teher, mint kellemes beszélgetőtárs. A féktelen (ilyenkor szinte kötelezőnek érzett) eszem-iszomnak aztán több szempontból is megvan a böjtje. Ezek közül a fejfájásos macskajaj talán még nem is a legcudarabb, hisz egy kiadós alvással, a tömegével javasolt népi gyógymódok valamelyikével csak ki lehet belőle evickélni. Ám, amikor elfogy a húsvéti sonka maradéka, s már szikkadt sütemény, kalács sem kerül a reggeli teához, a fizetésnap pedig Óperencián túlinak tűnik, akkor konstatálja a szegény proletár, mégis csak van valami igazság a tücsök és a hangya klasszikus történetében. Az ilyen szituációkhoz társuló, mondtam, hogy nem kellett annyit költeni, miért volt szükség még egy abroszra, felesleges volt az a rengeteg ital... - adok-kapok pedig csak tovább mérgesíti a helyzetet. A szakemberek unalomig hangoztatják: nem szabad semmit túlzásba vinni, a mérték az érték. Ám talán ők tudják a legjobban, vannak helyzetek, amikor a borsó falra hányásának több értelme van. Lássuk be: manapság az ünnepi emelkedettségnek kevés látványos jelével találkozunk. Annál inkább furcsán röhögcsélő siker, derékkel, bizonytalanul imbolygó férfiakkal, s bizony kipirult, a szokottnál is hangosabb nőkkel, akiknek aligha az öröm vagy a szemérmesség csalt pirosságot az arcukra. Aligha járunk messze az igazságtól, ha a bajok gyökereit nem, pontosabban nem csupán egyesek szilaj habitusában, öröklött hajlamában keressük, hanem kicsit mélyebbre ásunk. A társadalomtudományok tudorai vallják: ahogy az orvoslás terén is célravezetőbb a megelőzés, a kórokozók elleni harc, úgy a közösség gyógyítgatását is hasznosabb az alapok szilárdításával, a rendszer emberközpontúvá tételével, mintsem látszat-válságkezeléssel megoldani. Félő, ezen jó tanácsok legfeljebb annyit érnek, mint az ünnepek előtti mértékletességre, józanságra intő szónoklatok... A hét ügyeletes szerkesztője: Szabó Sándor Telefonszámunk: (0-312) 66-14-40 Munkanapokon 9 és 14 óra között várjuk kérdéseiket, észrevételeiket, információikat 3 ÉV garancia JÓINDULAT ÉS SZAKÉRTELEM Hirdetés E-mail: smokCosmok.uzhgorod.ua Ungvár, Üzlet - Munkácsi u. 40., tel.: 617-32 Korjatovics u. 13., tel.: 340-64 Hivatali cím - Ukrainszkaja u. 41., tel.: 615-VP, Huszton:2-36-37, Beregszászon:2-30-35,2-20-99, Munkácson: 3-21-26, Naoo Möfés 1 2,7 iir 691