Kárpáti Igaz Szó, 2012. március (8. évfolyam, 33-49. szám)

2012-03-01 / 32-33. szám

2. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Aktuális • Álláspont 2012. március L, csütörtök MÁTÓL ÚJ VÍZDÍJAT FIZETÜNK Kellemetlen meglepetéssel köszönt be az idei tavasz Ukrajna legtöbb városába. Március 1-jétől ismét meg­drágul a vízszolgáltatási és a csatornázási díj. Átlagosan 7,8 százalékos emelés várha­tó, ami azt jelenti, hogy míg korábban 4 hrivnya 24 kopijkát, a tavasz első napjá­tól átlagosan 4 hrivnya 57 kopijkát kell fizetni a csapból nyert víz köbméteréért. Egyenlőségre tehát nem számíthatnak a központi víz­szolgáltatást igénybe vevők. Mivel városonként más és más műszaki feltételek mellett működnek a szolgáltató vál­lalatok, különböző helyről nyerik a vizet, melyet aztán a tisztítás, fertőtlenítés után különböző távolságra juttat­nak el, a tarifáik sem egyfor­mán alakulnak, áll a magya­rázatban. Visszatérve a konkrétu­mokra: a megyeszékhelyen az eddigi 6,51 helyett 6,78 hrivnyát számolnak fel egy köbméter vízért és a csator­názásért. Ezzel a díjjal Ung­­vár az „élmezőnyben” foglal helyet. Ennél többet fizetnek Csernovicban (6,90), Kercs­­ben (8,34), Luhanszkban (8,69), Melitopolban (9,01), Zsoltije Vodiban (9,52) és a listavezető Bergyanszkban (10,70). A legszerencsésebb helyzetben Krivij Rih van, melynek lakosai mindössze 2,28 hrivnyát térítenek egy köbméternyi „folyékony ara­nyért”. Négy hrivnya alatt marad a vízdíj még Vinnicában (2,78), Kijevben (3,18), Mariupolban (3,29), Jevpatorijában (3,88) és Cserkasziban (3,97) is. A mi megyénk nagyobb városait illeti: Munkácson nem lesz változás. Mint azt Lengyel Zoltán polgármes­ter lapunknak elmondta, a városi tanács egyelőre nem híz a csapból, pénz a lefolyóba tárgyalta ezt a kérdést, mert nem tartja aktuálisnak a díjak emelését. A Latorca-parti városban jelenleg 6 hrivnya 85 kopijkát térít a lakosság. Beregszászban ellenben 87 kopijkával emelnek. A váro­si vízművek diszpécserszol­gálatánál kapott információ szerint az eddigi 8 hrivnya 31 kopijka helyett márciustól 9 hrivnya 18 kopijkát számol­nak fel. A nagyszőlősi vízművek munkatársa úgy tájékoztatta lapunkat, hogy mivel náluk január elsején már megejtet­tek egy díjemelést, 6,79-ről 9,90-re drágítva a szolgálta­tást, márciusban nem lesz újabb árátalakítás. Magyar Tímea Utcára vonultak a diákok (Befejezés) A helyiségben már ott vol­tak a testületi ülésre érkezett egyetemi előadók, docensek és professzorok. A diákokat ugyancsak beengedték, akik itt is kifeszítették transzpa­renseiket. Mikola Veges, az M­E rektora lépett a pulpi­tushoz. Azt ecsetelte, hogy a kormányzat hadjáratot in­dított a nemzeti egyetem el­len. Felajánlotta, amennyi­ben az ő személye miatt fo­lyik az üldözés, megírja a fel­mondását, és maga faxolja a miniszternek, ha ez kell ah­hoz, hogy leszálljanak az in­tézményről. A rektor beszé­dét a diákok ovációja, éljen­zése kísérte.­­ Az elmúlt három évben a szakminisztérium 12, más szervezetek és intézmények, melyek az egyetemek műkö­dését vizsgálják, 44 ellenőr­zést folytattak — mondta. — A legutóbbi bizottság mun­kájában az egyetem dolgozói több kirívó visszásságot ta­pasztaltak. Nemcsak a karok és tanszékek munkáját, ha­nem a diákok felkészültségét is felmérték. A tudásfelmérő eltért a megszokottól. Arra volt kiélezve, hogy leminő­sítsék az intézményt. Pedig az elmúlt 65 évben közel 70 ezer szakember szerzett diplomát. Az M­E márkanév, amit nem mi alkottunk és nem is mi fogjuk eltemetni. Az egye­tem kollektívája és diákjai az összevonásról szóló határo­zat visszavonását követelik és az új oktatási törvény tár­sadalmi vitáját szorgalmaz­zák, mielőtt azt elfogadnák - hangsúlyozta a rektor. Olekszandr Ledida és Ivan Baloga a kezdeményezés mellé állt és aláírta azt a táv­iratot, melyet Mikola Azarovnak címeztek. Ebben azt kérik a miniszterelnöktől, a Miniszteri Kabinet soron következő ülésén töröljék el a 10.08.2011 keltezett, 760. számú rendeletet, mely a fel­sőoktatási intézmények összevonását szorgalmazta. - Az M­E vidékünk ki­emelkedő tudományos mű­helye - hangsúlyozta Ivan Baloga. - Természetesen a megyei tanács az intézmény mellé áll és állami szinten is képviseli az érdekeit. A so­ron következő ülésen, ami március 2-án lesz, az első na­pirendi pontban megvitatjuk a kialakult helyzetet. - Az elnök rendelkezése alapján az új oktatási törvény elfogadásáig összevonás nem történhet - mondta Olekszandr Ledida. A me­gyei közigazgatás elnöke nem kívánta kommentálni az ellen­őrzéseket, ugyanis a megyei oktatási főosztályt nem tájé­koztatták a vizsgálatokról. A testületi ülés szorgalmaz­ta, a megye vezetői járjanak közben abban, hogy az egye­tem vezetése találkozhasson a ma Kárpátaljára látogató Mikola Azarov miniszterel­nökkel. A tanácskozás békés hangulatban ért véget. Andriana Zavadjak, a di­ákszervezet elnöke lapunk­nak elmondta, úgy érzi elér­ték a céljukat. - A sorsunkról nem dönt­hetnek a mi megkérdezésünk nélkül, mi az Ungvári Nemzeti Egyetemre felvételiztünk és ennek az intézménynek a dip­lomáját szeretnénk kézhez kap­ni - mondta. - Örülök, hogy ilyen sok diák eljött és kiáll az igazáért, hajlandó harcolni az igazságtalanság ellen. Remél­jük, azok az ígéretek, melyek ma elhangzottak a megye elöl­járóinak szájából, nem pusztán üres szavak lesznek. A megmozdulás bizonyítot­ta, hogy az M­E hallgatói ak­tívak, s kiállnak az érdekeik mellett. Spenik Sándor, az M­E Magyar Tannyel­vű Hu­mán- és Természettudományi Karának dékánhelyettese, aki maga is jelen volt az esemé­nyen, kifejtette: a fiatalok nem az intézmény vezetése, hanem a függetlenség mellett de­monstráltak. - A megmozdulás jelzésér­tékű, különösen, hogy na­gyon sokan, köztük magya­rok is véleményt nyilvánítot­tak - mondja Spenik Sándor. - Ez azt jelzi, érdekli őket a jö­­vőjük, és tulajdonképpen ez a legfontosabb. A megye ve­zetői is tapasztalhatták, mi­lyen a közhangulat. Nem vé­letlen, hogy támogatták az ominózus rendelet visszavo­nását sürgető felhívást, amely a miniszterelnöknek szól. A dékánhelyettes szerint most az oktatási és tudomá­nyos minisztérium térfelén van a labda. A szaktárcának figye­lembe kellene vennie a helyi igényeket, ugyanis nem lehet intézményeket oly módon egybevonni, hogy az érintet­tek közül valamelyik azt nem akarja. Mint megjegyezte, a nemzeti egyetemen olyan em­berrel még nem találkozott, aki támogatná az egyesítést. Szabó Sándor, Tóth Viktor HÍR-TÁR Az Ukrán Kultúra Napja Magyarországon Budapesten méltatták az Ukrán Kultúra Napját. Az ünneplés alapja a Budán 1837-ben kiadott ukrán nyelvű irodalmi kiadvány, a Dnyeszteri Sellő. Az ünnepséget a Dnyeszteri Sellő emléktáblájának a megkoszorúzásával kezdték, amely azon az épületen található, ahol annak idején a könyvet kiadták. A program Inna Baricseva ukrán festőművész kiállításának megnyitójával, majd az Ukrán dramaturgia­ Antológia könyv bemutató­jával és az Antonio Vivaldi zenekar koncertjével folytatódott. Az 1964-es születésű festőművésznő jelenleg Magyarországon él férjével. A kiállítás gobelin­jeit mutatja be. Ismét LAVINA VESZÉLY A megindult olvadás a hegyekben újabb lavinák kialakulását eredményezhe­ti. A megyei meteorológiai központ ezért figyelmezteti a hegyvidéken élőket, az oda induló, illetve ott üdülő turistákat, hogy az elkövet­kezendő napokban legye­nek óvatosak, s ne menje­nek a veszélyes területekre. A VADVÉDELEM VOLT A CÉL A vadállomány helyzetét vizsgálták a megyei ökológiai felügyelőség szakemberei. Az Ungvári, a Perecsenyi és a Nagybereznai járásban több orvvadászt állítottak meg az ellen­őrök. A nagy hó miatt az etetők körül összegyűlt vaddisznók, őzek, szarvasok könnyű zsákmányt jelentenek. Sokan visszaélnek a helyzettel és az állatok etetése helyett a fegyve­rüket használják. A vadászati szabályok megszegőit adminisztratív úton vonták felelősségre, tájékoztatta lapunkat a felügyelőség sajtószolgá­lata. Kevesebb lesz a szavazóhely? A szavazóhelyiségek kijelölése volt a fő témája az ungvári önkormányzat végrehajtó bizottsága legutóbbi tanácskozásán. Volodimir Kravcsuk, a szervezési és belpolitikai osztály vezetője ismertette, hol kell leadniuk a voksokat az egyes városrészek lakosainak. Az ülésen felmerült, hogy a megye­­székhely számára túl sok a 71 szavazóhely. Többen javasolták, azok számát az őszi parlamenti választásra a felére kell csökkenteni. A felvetést megvizsgálja a képviselőtestület, mely március végéig dönt a kérdésben. HÍR-TÁR Óvakodj a vevőtől! Amennyiben semmi nem változik, 2013. janu­ár 1-jétől Ukrajnában lényegében véve kereske­delmi árucikk lesz a föld. A vásárlás szabadsága jelen pillanatban nem azt jelenti majd, hogy kap­va kapunk a le­hetőségen, hi­szen erre manap­ság a szükséges tőke és az akarat is hiányzik. Mármint a kárpát­aljai magyarok többsége esetében. Sokan nyűg­nek érzik a földművelést. ^ íííl. VÍHv Nem volt ez mindig így. A termőföldet koráb­ban a gazda(g)ság fokmérőjének tartották. Elvi­leg sok volt belőle, ám gyakorlatilag mégis ke­vés. A földnélküliségnek és az ezzel összefüggő nincstelenségnek nagy része volt abban, hogy - ahogy a költő írta - kitántorgott Amerikába más­fél millió emberünk. Az 1920-as, 30-as években sokan keményen dolgoztak a tengerentúlon azért, hogy itthon kuporgatott dollárjaikból föl­det vásároljanak. A szovjet megszállás után ne­kik még fájóbb lehetett annak elvétele, mint azoknak, akik őseiktől örökölték. 45 kommunizmussal ostorozott év kevés volt ahhoz, hogy kiölje a népből a föld szeretetét. A kolhozrendszer felbomlása után nagyon sokan ju­tottak hozzá - hogy aztán húsz „demokratizmus­sal" sújtott év alatt ki is ábránduljanak. Mert hát mi tagadás, bizony izzadni kezd a pénztárca, ha a megművelés kósza gondolata netalán tanyát ver tulajdonosának fejében. Sokan pedig már akár szabadulnának is a visszaszerzett parcelláktól. Csakhogy ne gondoljuk, hogy a jelenlegi hely­zet számít természetesnek. A föld ugyanis min­dig érték volt, s ezt a néhány kaotikus évtizedet nem számítva előbb-utóbb helyrebillennek a dolgok. A 2013-as dátum után a legrosszabb megoldás, ha dobra verjük. Valódi, „európai" árat úgysem adnak érte. Lényegében saját ma­gunkat semmiznénk ki - s ezért nem a licitáló lenne a legnagyobb felelős. Ő csak jóval az európai átlagár alatt akar majd vásárolni, befek­tetni, merthogy ez jó üzlet lesz. Aztán, ha úgy gondolja, továbbadja annak, aki emeli a tétet. Mit tehet az, akinek nincs ereje, lehetősége arra, hogy ne csak tulajdonos, hanem gazda is legyen? Úgy kell adni, hogy meg is maradjon­ bérbe. Ezen a téren már most, a moratórium lejárta előtt is vannak érdeklődők. Azonban ez esetben is körültekintően kell eljárni. A Bereg­­vidéki Gát esete - amikor is egy cég még csak adót sem fizetett az általa használt terület után - azt bizonyítja, nem árt odafigyelni arra, kit is engedünk a földünkre. Pozitív pénzügyi mérleg Pozitív a kárpátaljai gyárak, üzemek, gazdálkodó egységei múlt évi pénzügyi mérlege. Egészében 381,9 millió hrivnya nyereséget könyveltek el. A kereskedelmi, ipari és közszük­ségleti cikkeket termelő vállalatok kétharmada 659,2 millió hrivnya nyereséggel zárta 2011-et. Az összképet azonban jelentősen rontják a negatív szal­dót produkáló cégek. Ezek vesztesége meghaladta a 277 millió hrivnyát. Kovács Irén, a megyei statisztikai főosztály osztályvezetője A hét ügyeletes szerkesztője: Varga Márta Telefonszámunk: (0-312) 66-14-40 Munkanapokon 9 és 14 óra között várjuk kérdéseiket, észrevételeiket, információikat

Next