Kárpáti Igaz Szó, 2012. március (8. évfolyam, 33-49. szám)
2012-03-15 / 39-40. szám
IGAZ AZ IGAZI ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP p www.kiszo.net 2012. MÁRCIUS 15., CSÜTÖRTÖK • MEGJELENIK 1920. JANUÁR 31-TŐL • VIII. ÉVFOLYAM 39-40. (1288-1289.) ÁRA: 20AH ________________________________________________________________________________________________________________________________________________ A NAP: Ixlzjí ÍTUcSí :1 Gyengén felhős idő vár- A hajó, több lesz a felhő, ott néhol zápor is lehet. A szél élénk, helyenként erős lesz. A hőmérséklet hajnalban mínusz 1, plusz 4, napközben plusz 10-15 fok között alakul. Sxa зі і a :i c Ií і La Az egy évvel ezelőtt történt fukusimai hármas katasztrófa következtében 20 ezer ember vesztette életét és 340 ezer lakosnak kellett elhagynia otthonát. 1767-ben ezen a napon született, illetve 1842-ben ezen a napon hunyt el Kassai József szótár író, nyelvtudós. Tájszavak gyűjtésével foglalkozott, melyet 1833-ban Származtató és gyökeredző magyar-diák szókönyv címen ki is adott. Ez volt az első magyar származtató és kritikai szótár. „Az üres hasú emfril bernek az étel Isten. “ (Mahama Gandhi) S27«C2jfT&It:‘&!S’et DECIMÁL - lat 1. ritk tíz részre oszt 2. tud tizedes rendszerbe oszt (könyvtári könyvanyagot katalógusba rendez) 3. rég, hát megtizedel, minden tizedik embert kivégez 4. rég megtizedel, súlyos veszteséget okoz Лю› t:‹eml ékaszt A régi fa bútorok tisztításához tejet használjunk. Nehéz Istennel követ vetni , hiábavaló a sors ellen lázadni. 1‡/ї›с‚с‚Є} Móricka elhatározza, hogy beöltözik a farsangi bálba. A száját vastagon kirúzsozza a szájába pedig 2 tubus majonézt nyom. Móricka elindult a bálba ésült útközben találkozik az osztályfőnökével s megkérdezi: - Móricka te minek öltöztél be? - Hehe, prrrr, pattanásnak! JFejlti Cfsrtojaef Hogyan nevezik a csillagászatban a kisbolygót? (A megfejtést lásd lapunk 7. oldalán) A FORRADALOM A KÖZTEREINKEN 1848-49 eseményei a múló időnek talán csak egy pillanatát képezik, a magyar nemzet múltjában viszont aranylapokon szerepel. A kornak olyan kiemelkedő személyiségei voltak, mint Széchenyi István, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Bem József, Klapka György. Olyan hősei, mint az aradi vértanúk. Összeállításunkban annak jártunk utána, a régi nagyok mennyire vannak jelen köztereinken, kit tartottunk méltónak arra, hogy utcát, teret nevezzünk el róla, vagy szobrot állítsunk tiszteletére. * * * Ungváron Szegelethy János honvéd hadnagy sírja, valamint Bémer László püspök, egykori felsőházi tag emléktáblája mellett csak Petőfi Sándor nevével találkozhatunk. Van Petőfi tér, utca és szobor is. Itt működik a költőről elnevezett múzeum, az épület falán emléktábla őrzi emlékét. A rendszerváltás hajnalán Ungváron nagyon erős magyar frakció működött a városi tanácsban. Horváth Sándor akkori képviselő emlékei szerint egyáltalán nem volt nehéz a történelmi utcanevek visszaadása. A városi tanács egyik első lépése az volt, hogy képviselőkből és köztiszteletnek örvendő szaktekintélyekből megalakult egy bizottság az elnevezések felülvizsgálatára, megváltoztatására - fejti ki Horváth Sándor. - Az ukrán és a magyar szándék, akarat egybeesett, s ezért a képviselőtestületben ellenállásba nem ütközött. Ám egészen más volt a helyzet a bizottsági tanácskozások során. Túlnyomó többségben voltak a szláv, nacionalista beállítottságú tagok, illetve olyanok, akik kommunista elveket vallottak. Néhányan persze mi, magyarok is bekerültünk. Az egyik legfontosabb kérésünk az volt, hogy az Újraegyesülés tér kapja meg Petőfi Sándor nevét. (Befejezés az 5. oldalon) Nagypalád központját 1993 óta díszíti Kő Pál alkotása Nagy Nikolett felvétele ont Hol van a többi hős? Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nagyjai fontos részét képezik történelmünknek. Hatásuk ma sem szűnt meg. Büszkék vagyunk rájuk. Ez többek között abban is megmutatkozik, hogy utcákat, tereket nevezünk el róluk, szobrot állítunk tiszteletükre. Ám ha figyelmesen megnézzük ezt a kérdést, azt látjuk, hogy ezen a téren Petőfi Sándor és Kossuth Lajos messze a legnépszerűbbnek számít Hol vannak a többiek? Zubánics László történész, az UMDSZ ONT elnöke___________ — A közterek, utcák nevének megválasztásakor Petőfivel és Kossuthtal találkozhatunk a leggyakrabban. Mögöttük, jóval lemaradva, Széchenyi szerepel. Miért éppen ők? - Elsősorban a történetírás, a nemzeti romantika miatt. A XIX. század második felében, a forradalmi lendület szárnyán kerültek be az emberek tudatába. Pedig sokat tett Széchenyi István, Deák Ferenc vagy Batthyány Lajos is. Bár Széchenyit a legnagyobb magyarnak, Deákot a haza bölcsének nevezik, Batthyány pedig gróf és az első felelős magyar kormány miniszterelnöke is volt, ám ők a köztudatban valamiért háttérbe szorultak. Egy költő vagy egy emigrációban élő „megmondóember” mítoszát sokkal könnyebb megtartani, s ezért őket emelik ki. Különösen igaz ez mifelénk, ahol ez a fajta rebellis, kurucos hevület azért még minden faluban megvan.Ez a mítosz annak ellenére jelen volt, hogy az itteni megyéket szinte elkerülte a szabadságharc. Míg korábban, a XVIIXVIII. században innen, a perifériáról indultak a mozgalmak, s tartottak a központ felé, 1848-ban éppen fordítva történt. A mi régiónk egy kicsit félreesett. Sem iparilag nem volt fejlett, sem nagy országutak nem vezettek erre. Emiatt a szabadságharc csak részlegesen érintette, komolyabb cselekményekre itt nem került sor, mint például Erdélyben. A névadások azt mutatják, hogy Petőfi és Kossuth mégis népszerű. S egy érdekes adalék: ha a XIX. század második felén, mondjuk 1880 tájékán valaki végigjárta volna a ruszin falvakat, akkor a falusi kunyhóban a szentkép mellett kit látott volna? Egymás mellett Kossuth Lajost és Ferenc Józsefet. — Népszerűségükben mi játszott még szerepet? Például a történelem. 1945-öt követően a történelemkönyvekből a forradalom szele érződik ki. 1848 forradalmi hagyománya jól jött az államszocializmusnak, s ugyanígy kiemelt volt a Dózsa György vezette parasztháború és a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc is. 1848-ból azok kerültek előtérbe, akik igen élesen kikeltek a Habsburgok ellen. Ők beleillettek a szocialista retorikába, hiszen magukat látták ezáltal alátámasztva. Ezen nem kell csodálkozni, hiszen ők elzavarták, sőt, agyonlőtték a Romanovokat. Tehát az egészet történelmi folytonosságként kezelték, s ez így került be a magyar történelemkönyvekbe is. Tóth Viktor Magyarságtudat GYERMEKNYELVEN A magyarországi ADRA Adventista Fejlesztési és Segély Alapítvány Magyarságtudat gyermeknyelven című programjának záró rendezvényére Salgótarjánba utazott a Beregszászi 3. Számú Zrínyi Ilona Középiskola tizenhét diákja. Nemrég kapcsolatfelvétel céljából intézményünkbe látogatott a Salgótarjáni Arany János Szakközépiskola három tanára - mondja Tanczár János igazgatóhelyettes. - Az együttműködés elindulásának hamar meglett a látszata, hiszen egy pályázatuknak köszönhetően 17 diákunkat meghívták az iskolájukba, illetve egy budapesti látogatást is szerveznek számunkra. A 8-10. osztályosok hétfő reggel indultak útnak Bacskó Magdolna igazgató, Mészáros László igazgatóhelyettes, valamint Ferencz Erzsébet szervezőtanár kíséretében. A gyerekek ellátogattak a somoskői várba, részt vettek egy rendhagyó irodalomórán, a salgótarjáni iskolában pedig zenés rendezvényen. Ezt követően ottani kortársaikkal a fővárosba utaztak, ahol megtekintették a Hősök terét, s többek között a magyar Országgyűlés épületébe is ellátogattak. A Magyarország külügyminisztériuma által is támogatott program az általános iskolás gyermekek „külpolitikai közgondolkodásának” fejlesztésében játszik kiemelkedő szerepet, megjelenítve az anyaországban és a határokon túl élő iskolások magyarságtudatát. A nyár folyamán az ADRA segélyszervezet balatoni karitatív táborába is várja a határon túli magyar ajkú tanulókat. Erről írunk ma: Halló, szabad, de milyen a taxi? 3. old. Ami olcsó, az kelendő 4. old. Élő szervek áruba 6. old. + CSALÁDI 7NÉZŐ 9-16 (I-VIII.). old.