Kárpáti Igaz Szó, 2012. március (8. évfolyam, 33-49. szám)

2012-03-15 / 39-40. szám

­­ IGAZ AZ IGAZI ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP p­ www.kiszo.net 2012. MÁRCIUS 15., CSÜTÖRTÖK • MEGJELENIK 1920. JANUÁR 31-TŐL • VIII. ÉVFOLYAM 39-40. (1288-1289.) ÁRA: 20AH _____________________________________________________________________________________­___________________________________________________________ A NAP: Ixl­zjí ÍTUc­Sí :1 Gyengén felhős idő vár- A hajó, több lesz a felhő, ott né­­­­hol zápor is le­­het. A szél élénk, helyen­ként erős lesz. A hőmérsék­let hajnalban mínusz 1, plusz 4, napközben plusz 10-15 fok között alakul. Sxa зі і a :i c Ií і La Az egy évvel ezelőtt tör­tént fukusimai hármas ka­tasztrófa következtében 20 ezer ember vesztette életét és 340 ezer lakos­nak kellett elhagynia ott­honát. 1767-ben ezen a napon született, illetve 1842-ben ezen a napon hunyt el Kassai József szótár író, nyelvtudós. Tájszavak gyűjtésével foglalkozott, melyet 1833-ban Származ­tató és gyökeredző ma­gyar-diák szókönyv címen ki is adott. Ez volt az első magyar származtató és kri­tikai szótár. „Az üres hasú em­­fril bernek az étel Isten. “ (Maham­a Gandhi) S27«C2jfT&It:‘&!S’et DECIMÁL - lat 1. ritk tíz részre oszt 2. tud tize­des rendszerbe oszt (könyvtári könyvanyagot katalógusba rendez) 3. rég, hát megtizedel, min­den tizedik embert kivégez 4. rég megtizedel, súlyos veszteséget okoz Лю› t:‹em­l ékaszt A régi fa bútorok tisztí­tásához tejet használjunk. Nehéz Istennel követ vetni , hiábavaló a sors ellen lázadni. 1‡/ї›с‚с‚Є} Móricka elhatározza, hogy beöltözik a farsan­gi bálba. A száját vasta­gon kirúzsozza a szájába pedig 2 tubus majonézt nyom. Móricka el­indult a bálba és­­ült útközben talál­kozik az osztály­főnökével s meg­kérdezi: - Móricka te minek öl­töztél be? - Hehe, prrrr, pattanás­nak! JF­ejlti Cfsrtojaef Hogyan nevezik a csil­lagászatban a kisboly­gót? (A megfejtést lásd la­punk 7. oldalán) A FORRADALOM A KÖZTEREINKEN 1848-49 eseményei a múló időnek talán csak egy pillanatát képezik, a magyar nemzet múltjában viszont aranylapokon szerepel. A kornak olyan kiemelkedő személyiségei voltak, mint Széchenyi István, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Bem József, Klapka György. Olyan hősei, mint az aradi vértanúk. Összeállításunk­ban annak jártunk utána, a régi nagyok mennyire van­nak jelen köztereinken, kit tartottunk méltónak arra, hogy utcát, teret nevez­zünk el róla, vagy szobrot állítsunk tiszteletére. * * * Ungváron Szegelethy Já­nos honvéd hadnagy sírja, valamint Bémer László püs­pök, egykori felsőházi tag emléktáblája mellett csak Petőfi Sándor nevével talál­kozhatunk. Van Petőfi tér, utca és szobor is. Itt műkö­dik a költőről elnevezett múzeum, az épület falán emléktábla őrzi emlékét. A rendszerváltás hajna­lán Ungváron nagyon erős magyar frakció működött a városi tanácsban. Horváth Sándor akkori képviselő emlékei szerint egyáltalán nem volt nehéz a történelmi utcanevek visszaadása.­­ A városi tanács egyik első lépése az volt, hogy képviselőkből és köztiszte­letnek örvendő szaktekinté­lyekből megalakult egy bi­zottság az elnevezések fe­lülvizsgálatára, megváltoz­tatására - fejti ki Horváth Sándor. - Az ukrán és a magyar szándék, akarat egybeesett, s ezért a képvi­selőtestületben ellenállás­ba nem ütközött. Ám egé­szen más volt a helyzet a bi­zottsági tanácskozások so­rán. Túlnyomó többségben voltak a szláv, nacionalista beállítottságú tagok, illetve olyanok, akik kommunista elveket vallottak. Néhányan persze mi, magyarok is be­kerültünk. Az egyik legfon­tosabb kérésünk az volt, hogy az Újraegyesülés tér kapja meg Petőfi Sándor ne­vét. (Befejezés az 5. oldalon) Nagypalád központját 1993 óta díszíti Kő Pál alkotása Nagy Nikolett felvétele ont Hol van a többi hős? Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nagyjai fontos részét képezik történelmünknek. Hatásuk ma sem szűnt meg. Büszkék vagyunk rájuk. Ez többek között ab­ban is megmutatkozik, hogy utcákat, tereket nevezünk el róluk, szobrot állítunk tiszteletükre. Ám ha figyelmesen megnézzük ezt a kérdést, azt látjuk, hogy ezen a téren Petőfi Sándor és Kossuth Lajos messze a legnépszerűbb­nek számít Hol vannak a többiek? Zubánics László történész, az UMDSZ ONT elnöke___________ — A közterek, utcák nevé­nek megválasztásakor Pe­tőfivel és Kossuthtal talál­kozhatunk a leggyakrab­ban. Mögöttük, jóval lema­radva, Széchenyi szerepel. Miért éppen ők? - Elsősorban a történet­­írás, a nemzeti romantika mi­att. A XIX. század második felében, a forradalmi lendü­let szárnyán kerültek be az emberek tudatába. Pedig sokat tett Széchenyi Ist­ván, Deák Ferenc vagy Batthyány Lajos is. Bár Szé­chenyit a legnagyobb ma­gyarnak, Deákot a haza böl­csének nevezik, Batthyány pedig gróf és az első felelős magyar kormány miniszter­­elnöke is volt, ám ők a köz­tudatban valamiért háttérbe szorultak. Egy költő vagy egy emigrációban élő „meg­mondóember” mítoszát sok­kal könnyebb megtartani, s ezért őket emelik ki. Különö­sen igaz ez mifelénk, ahol ez a fajta rebellis, kurucos he­vület azért még minden fa­luban megvan.­­Ez a mítosz annak elle­nére jelen volt, hogy az it­teni megyéket szinte elke­rülte a szabadságharc.­­ Míg korábban, a XVII­­XVIII. században innen, a perifériáról indultak a moz­galmak, s tartottak a központ felé, 1848-ban éppen fordít­va történt. A mi régiónk egy kicsit félreesett. Sem ipari­lag nem volt fejlett, sem nagy országutak nem vezet­tek erre. Emiatt a szabadság­­harc csak részlegesen érin­tette, komolyabb cselekmé­nyekre itt nem került sor, mint például Erdélyben. A névadások azt mutatják, hogy Petőfi és Kossuth mégis népszerű. S egy érde­kes adalék: ha a XIX. század második felén, mondjuk 1880 tájékán valaki végig­járta volna a ruszin falvakat, akkor a falusi kunyhóban a szentkép mellett kit látott volna? Egymás mellett Kos­suth Lajost és Ferenc Józse­fet. — Népszerűségükben mi játszott még szerepet?­­ Például a történelem. 1945-öt követően a történe­lemkönyvekből a forradalom szele érződik ki. 1848 forra­dalmi hagyománya jól jött az államszocializmusnak, s ugyanígy kiemelt volt a Dó­zsa György vezette paraszt­­háború és a II. Rákóczi Fe­renc vezette szabadságharc is. 1848-ból azok kerültek előtérbe, akik igen élesen kikeltek a Habsburgok ellen. Ők beleillettek a szocialista retorikába, hiszen magukat látták ezáltal alátámasztva. Ezen nem kell csodálkozni, hiszen ők elzavarták, sőt, agyonlőtték a Romanovo­­kat. Tehát az egészet törté­nelmi folytonosságként ke­zelték, s ez így került be a magyar történelemkönyvek­be is. Tóth Viktor Magyarságtudat GYERMEKNYELVEN A magyarországi ADRA Adventista Fejlesztési és Se­gély Alapítvány Magyarságtu­dat gyermeknyel­ven című prog­­ramjának záró rendezvényére Salgótarjánba utazott a Bereg­szászi 3. Számú Zrínyi Ilona Kö­zépiskola tizenhét diákja.­­ Nemrég kapcsolatfelvé­tel céljából intézményünkbe látogatott a Salgótarjáni Arany János Szakközépis­kola három tanára - mondja Tanczár János igazgatóhe­lyettes. - Az együttműkö­dés elindulásának hamar meglett a látszata, hiszen egy pályázatuknak köszön­hetően 17 diákunkat meg­hívták az iskolájukba, illet­ve egy budapesti látogatást is szerveznek számunkra. A 8-10. osztályosok hétfő reggel indultak útnak Bacskó Magdolna igazgató, Mészá­ros László igazgatóhelyettes, valamint Ferencz Erzsébet szervezőtanár kíséretében. A gyerekek ellátogattak a somoskői várba, részt vettek egy rendhagyó irodalom­órán, a salgótarjáni iskolában pedig zenés rendezvényen. Ezt követően ottani kortársa­ikkal a fővárosba utaztak, ahol megtekintették a Hősök terét, s többek között a ma­gyar Országgyűlés épületé­be is ellátogattak. A Magyarország külügy­minisztériuma által is támo­gatott program az általános iskolás gyermekek „külpoli­tikai közgondolkodásának” fejlesztésében játszik kiemel­kedő szerepet, megjelenítve az anyaországban és a ha­tárokon túl élő iskolások magyarságtudatát. A nyár folyamán az ADRA segély­­szervezet balatoni karitatív táborába is várja a határon túli magyar ajkú tanulókat. Erről írunk ma: Halló, szabad, de milyen a taxi? 3. old. Ami olcsó, az kelendő 4. old. Élő szervek­­ áruba 6. old. + CSALÁDI 7NÉZŐ 9-16 (I-VIII.). old.

Next