Kárpáti Igaz Szó, 2012. július (8. évfolyam, 95-110. szám)

2012-07-21 / 106. szám

4. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ HÁGÓN, HATÁRON TÚL 2012. július 21., szombat Hír-tár MOSZKAL KARAMBOLOZÓIT Balesetet szenvedett Hemiagyij Moszkal, a Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem parlamenti frakciójának tagja - adta hírül az Ukrajinszi Novini. A képviselő, aki korábban Kárpátalja főrendőre és a megyei közigazgatás elnöke is volt, Mikolajevből Odessza felé tartott, amikor az öt szállító gépkocsi belerohant egy az útra kiforduló autóba. A politikus elutasította a kórházba szállítást, s Odesszában fordult orvoshoz, ahol megállapították, hogy bordatörést szenvedett. A vele utazó Olekszandr Krucsenko is megsérült. A Batykivscsina parlamenti képviselőjét kéztöréssel szállították kórházba. Enyhítettek a vádon A Podrobnosztyi úgy tudja, hogy a Főügyészség felülvizsgálta a Jury Lucenko elleni vádat. A hírportálon megjelent írás szerint a volt belügyminisztert immár szolgálati hanyagsággal vádolják. Amennyiben e vád alapján ítélik el, akkor legfeljebb három évet kell börtönben töltenie. Mint ismeretek eddig hivatali hatalommal való visszaéléssel gyanúsították, amiért tíz évig terjedő szabadságvesztés jár. Szélrózsa Alkotmányt sértő Alkotmánybíróság A Szerbiai Nemzeti Kisebbségek Nemzeti Tanácsainak Koordinációja is véleményt formált a tartományi hatáskörökre vonatkozó alkotmánybírósági döntésről - tájékoztat a Magyar Szó. A vajdasági Tartományi Képviselőházban megtartott találkozón a legtöbb szó az alkotmánybíróság döntésének következményeiről esett. A nemzeti tanácsok e kérdés kapcsán közös álláspontra helyezkedtek, s elkészítették a bírósági döntés nemzeti közösségeket érintő elemeinek elemzését. Ebben, egyebek mellett, megállapítják azt is, hogy maga az Alkotmánybíróság is megszegte az alaptörvényt, amikor alkotmányellenesnek minősítette a hatásköri törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint „a jogszabályok meghozásának folyamatában figyelembe kell venni a polgárok tartományi autonómiára való szerzett jogát”. A nemzeti tanácsok által elfogadott jelentés élesen bírálja az Alkotmánybíróság azon határozatát, mely szerint a tartományi szervek nem szabályozhatják közelebbről a nyelvhasználati kérdéseket, meg, mint azt közli, ezzel a döntéssel jelentős mértékben sérülnek a nyelv- és íráshasználat terén eddigiekben megszerzett jogok. Újabb gazdasági világválság fenyeget A külföldön dolgozók ingatlanba fektetik megtakarításaikat A független elemzők között több a reménykedő, mint a pesszimista. Úgy vélik, amennyiben 2013-ban be is következik az újabb világválság, az Ukrajnát nem, vagy csak csekély mértékben fogja sújtani. Véleményüket arra alapozzák, hogy az ország gazdasága a nemzetközi átlagnál kisebb mértékben esett vissza. 2012-ben két százalékos növekedés várható, s az elkövetkezendő években is tartható a 2-3 százalékos gyarapodás. A hurráoptimizmusnak némileg ellentmond, hogy egyre több krízist túlélő módszer lát napvilágot. Például az, hogy a pénzfelesleget ajánlatos többféle valutában tartani, a betéteket pedig a vezető bankokra bízni, a valutában felvett hiteleket pedig ajánlatos hrivnyásítani. H.S. Nouriel Roubini szerint 2013-ban még a négy évvel ezelőttinél is nagyobb válság rázza meg a világot. 2006-ban, még nem sokat adtak előrejelzésére, ám 2008 történései után mind többen hisznek jóslataiban. A közgazdász véleménye szerint az USA, Kína, és az Európai Unió még távolról sem heverte ki a korábbi válságot. Erről tanúskodnak a makrogazdasági mutatók. A meghatározó gazdasági nagyhatalmak gyengülése csupán az egyik az okok közül. Az újabb krízisre utal a fejlődő országok piacainak összeomlása, valamint az iráni válságból megörökölt feszültség is. A témával kapcsolatban a Podrobnosztyi elemzője arra kereste a választ, hogy milyen előjelei vannak a várható recessziónak Ukrajnában. Többek között arra a következtetésre jutott, hogy a külföldön dolgozó nyugat-ukrajnai vendégmunkások - akik érzékenyebben reagálnak a környezetükben ható jelenségekre - már most érzékelik a negatív tendenciákat, s igyekeznek biztosítani megtakarításuk értékállóságát. Ezt a tényt erősíti meg Vitalij Avgyejev is. Az ingatlannal foglalkozó szakemberek szövetsége csernovici szervezetének elnöke elmondta, hogy a Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban, Olaszországban vendégmunkálkodó bukovinaiak mind gyakrabban fognak építkezésbe, vagy vásárolnak házat, lakást szülőföldjükön. A szakember szerint ennek oka, hogy a tapasztaltabbak nem bíznak sem a külföldi valuták, sem pedig a hrivnya értékállóságában. A tendencia már évek óta tetten érhető, ám az utóbbi időszakban az építkezések és a vásárlások száma megduplázódott. Mint látható, a polgárok a maguk módján már készülnek a válságra. Bizonyos értelemben hozzálátott ehhez az állam is. Szerhij Tihipko ilyen intézkedésnek tekinti a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegének nyújtott segítséget. A miniszterelnökhelyettes ide sorolta a minimálbér és a nyugdíjak emelését. A politikus utalt arra, hogy ha nem is az elkerülését, de a krízis negatív hatásának tompítását jelentené a belső piac megerősítése, ez pedig a hazai termékek fogyasztásának stimulálásával érhetőek Vannak olyan ukrán politikai és gazdasági körök is, melyek nem hisznek az újabb válság bekövetkeztében. Pontosabban azt bizonygatják, hogy a külföldön jelentkező problémák nem gyűrűznek be Ukrajnába. Az optimisták elsősorban a Régiók Pártja soraiból kerülnek ki. A régiós Milnijlo Csecsetov például felhívta a figyelmet arra, hogy maga Tihipko nem is oly rég még a gazdaság szárnyalásáról beszélt. A makrogazdasági mutatók krízist jeleznek Nouriel Roubini Isztambulban született, szülei iráni zsidók voltak, kétéves korában családjával Tel-Avivba költözött, majd később Olaszországba, ahol főiskoláját végezte. Ezután az USA-ban Nemzetközi Közgazdaságtanból a Harvard Egyetemen tette le doktorátusát. Folyékonyan beszél angolul, olaszul, héberül és perzsául. Először 2006-ban fogalmazta meg a válsággal való előrejelzését, amit akkor meglehetősen kritikusan fogadtak, azonban 2008- tól Nouriel Roubini jóslatai folyamatosan valósultak/valósulnak meg a gazdasági válsággal kapcsolatban. Azelőtt kevéssé ismert tudós volt, manapság olyan helyekről kap felkérést, mint az Egyesült Államok Kongresszusa, vagy a Council on Foreign Relations. 2008 augusztusától is pesszimista maradt az amerikai gazdasággal kapcsolatban. Azt mondta, nem subprime-jelzálogpiac, hanem, subprime pénzügyi rendszerrel rendelkezik az ország, azonban nem hiszi, hogy az Egyesült Államok belépne a következő nagy gazdasági világválságba, de ez lesz a legnagyobb recesszió, ami minimum 2 évig fog tartani. Románia távolabb Schengentől Crin Antonescu ideiglenes román államfő elismerte: beláthatatlan ideig eltolódik Románia schengeni csatlakozásának dátuma. Az Új Magyar Szó összefoglalója szerint az ideiglenes államfő tagadja ugyan,de a kudarcot a szociálliberális kormánytöbbség két hétig tartó „közjogi ámokfutása” idézte elő. Két hete még volt alapjuk azoknak a bukaresti reményeknek, hogy ha két lépcsőben is, de Románia már 2013. január elsejétől csatlakozhat a schengeni térséghez. Mára már ez a remény megalapozatlan. Fundamentumát ugyanis az a romániai igazságügyi reformról és a korrupcióellenes szóló jelentés szolgálta, amelyet Brüsszelben készül elfogadni az Európai Bizottság, s amelynek tartalmától tette függővé az ország schengeni csatlakozását eddig makacsul megvétózó Hollandia. Két hete még úgy tűnt, hogy a jelentésben - akárcsak a korábbiakban - túlsúlyban lesznek a Románia előrelépéseit nyugtázó passzusok; az Adrian Nastase volt miniszterelnök elleni jogerős ítélet elemzők szerint erős jelzés volt Brüsszel felé arról, hogy az országban megszilárdult az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupcióellenes küzdelem pedig az európai sajtóban csak „nagy halakként” emlegetett magas rangú politikusokat sem kíméli. Két hét alatt azonban sok minden történt Romániában. A szociálliberális kormánytöbbség az elemzők által egyszerűen csak „közjogi ámokfutásnak” nevezett intézkedéssorozatát Brüszszel nem hagyta válasz nélkül. A jelentés kiszivárgott tervezete arra utal, hogy az Európai Bizottság Bukaresttel szemben kíméletlenül kritikus dokumentumot készül elfogadni. A jelentés tervezete szerint az Európai Bizottság gyakorlatilag lenullázottnak tekinti az eddigi előrelépéseket az igazságügyi reform és a korrupció visszaszorítása terén. Brüsszel már Románia jogállamiságát is megkérdőjelezi. Ha a jelentéstervezetet változatlan formában fogadja el az Európai Bizottság, akkor egyrészt Románia továbbra is uniós monitoring eljárás alatt marad, másrészt a szeptemberi EU-csúcson, amikor dönteni kellene az ország schengeni csatlakozásának végleges időpontjáról, nem biztos, hogy Hollandia marad az egyetlen tagállam, amelyik élni kíván majd a vétójogával. Ezt a jövőt jósolta Románia számára múlt héten Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke, amikor közölte, hogy a biztosok testülete egy hét múlva megvitatja a romániai helyzetet. Az igazságügyi biztos akkor úgy fogalmazott: olyan veszélyt lát Romániában, hogy ha nem szilárdítják meg újra a jogállamiságot megbízható biztosítékokkal és tényleges tettekkel, akkor megkérdőjeleződnek az elmúlt évek eredményei, és az ország éveket vesztegethet el az unióba történő teljes mértékű betagozódás folyamatában. Harcok Damaszkuszban Feszült helyzet alakult ki Damaszkuszban a korábbi merényletek után, a hadsereg ágyúval lőtte a főváros nyugati és délnyugati peremkerületeit, és harcok robbantak ki a városközpontban, a kormány épületénél-tudósít az MTI. Szíria fővárosának több kerületéből százával menekültek a lakosok a heves harcok és a becsapódó lövedékek miatt. Az al- Dzsazíra arab hírtelevízió szerint a hadsereg egy közeli hegyről lőtte a külvárosi kerületeket, amelyek néhány kilométerre vannak az elnöki palotától. A lázadók azt állítják, lelőttek két helikoptert és harcképtelenné tettek öt harckocsit. Katonai forrásokból ezeket az információkat nem erősítették meg. Harcok robbantak ki a miniszteri tanácsnak (kormánynak) helyt adó hatalmas épületegyüttesnél és a damaszkuszi egyetem területén. A helyi lakosok szerint a harcokban legalább egy ember meghalt. Azt mondták, hogy a hadsereg mesterlövészeket küldött az épületek tetejére, miután a felkelők megtámadták a miniszterelnöki hivatalnál lévő páncélozott járműveket és az iráni nagykövetség mögötti úttorlaszokat. Egy helyi lakos szerint a mesterlövészek mindenkire tüzet nyitnak, ezért senki sem merészkedik ki az utcákra. A hadsereg támadta a felkelők állásait a déli Daraa, az északi Idlib és a keleti Deir-ez-Zór tartományokban is. Szíriában szerdán 214-en haltak meg az erőszakcselekményben, közülük 124-en civilek, 62-en katonák, 28-an felkelők voltak. A fővárosban - ahol az utóbbi öt napban példátlanul heves harcok folytak - 38 a halálos áldozatok száma - jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR).