Kárpáti Igaz Szó, 2013. március (9. évfolyam, 34-49. szám)

2013-03-02 / 34. szám

KARPa, IGAZ SZÓ AZ IGAZI ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP www.kiszo.net 1,20 URH A NAP: I(dIcC3j:éSréis.si Sok napsütésben lesz ré­­ji szülik. Rövid­ebb időre beborulhat az ég. Szeles, kis­­sé hidegebb idő­re számíthatunk. Hajnal­ban többfelé várható ki­sebb fagy. A nappali órák­ban 4—7 fok lesz. §»ЖіЗпігіі«:ж,Іаі test Megyénket 580 kilomé­ternyi vasútvonal szeli át. ÉiHPcjQ;rdl^:űcfj£íi 1817-ben ezen a napon született Arany János köl­tő, műfordító, Petőfi Sán­dor barátja. Életművével - melyből kiemelkedik a Toldi-trilógia és számos balladája - jelentősen hozzájárult a magyar jjyelv gazdagításához. „Az ember újonc­ként érkezik életé­­nek minden kor- \\­­­szakába ” (Chamfort) PROMOVEÁL-lal, rég 1. előléptet, kinevez 2. tud tudományos fokozatot odaítél, avat. Jf(Ca­ttetim,o­k) a t léjas diót egy éjszakán át sós vízben áztatjuk, másnap úgy törhetjük fel, hogy egész­ben marad a d­ióbél !%TéjJe!! Nem mindig fúj az észa­ki d­iót is ad az élet, nem­csak rosszat. \fínCCG Egy vállalat vezetője egy nap új alkalmazottat vesz fel. — Mi a neve? - kérdezi a jelentkezőtől. — János - válaszol a férfi. A főnök arca elborul: — Nézze, nem tudom, ed­dig milyen szedett-vedett helyen dolgozott, de nálunk senkit nem szólítanak a ke­resztnevén. Ez csak fölösle­ges bizalmaskodáshoz vezet­ne, ami tudvalevőleg a te­.... kintély rombolását­­ eredményezi. Alkal­­mazottaimat kizá­rólag a vezetékne­vükön szólítom - Kovács, Kiss, Tóth -, csak a vezetéknév, érti, ugye? Ma­gának én Nagy igazgató úr vagyok. Semmi haverkodás, és akkor minden rendben lesz Akkor kezdjük még egy­szer. Mi a teljes neve? A jelentkező sóhajt, majd kiböki: - Drágám. A nevem Drá­gám János. - Oké, János, akkor be­széljünk az anyagiakról... F­ejtöreté Milyen tüzes latin táncot rop­nak a riói karnevál felvonulói? (A megfejtést lásd la­punk 7. oldalán) Törvénnyel a turkálók ellen A használtruha-kereske­dések az utóbbi években országszerte egyre népsze­rűbbek. Ám ezt nem nézi jó szemmel a felső irányítás. Míg közel három évvel ez­előtt Mikola Azarov minisz­terelnök tett lépéseket annak érdekében, hogy az ország­ban betiltsák a használt ruha és lábbeli nagy- és kiskeres­kedelmét, nemrégiben Vi­­talij Nemilosztyivij, az ellen­zéki Batykivscsina párt kép­viselője terjesztett erről szóló törvénytervezetet. Statisztikai adatok szerint tavaly az országba behozott ruha mennyisége megköze­líti a százmillió kilogrammot, az elmúlt öt évben pedig ez a mennyiség meghaladta a 450 millió kilogrammot. Vitalij Nemilosztyivij képvi­selő úgy véli, hogy a folya­matosan növekvő import negatívan hat az ország könnyűiparának fejlődésé­re, valamint a gazdaság egé­szére. Miroszlava Kalamunyak, az Ungvári Parada Ruhagyár igazgatójának elmondása szerint viszont a törvényter­vezet egyáltalán nem jelent gazdasági megoldást.­­ Az emberek valószínű­leg nem azért vásárolnak a second hand üzletekben, mert az ottani dolgok jobban elnyerik a tetszésüket, ha­nem mert nem futja nekik újak beszerzésére. Bár egye­sek szerint a használtruha­kereskedések rontják a ru­hagyárak imidzsét, a mi gyá­runkéra azonban semmilyen negatív hatással nincsenek. Almási Irén felvétele Egy átlagos délután a jobb turkálók tömve van­nak, túlnyomórészt persze nőkkel, tizenévestől nyug­díjasig. Abdul Bakar, az egyik legnagyobb ungvári használtruha-kereskedés üzletvezetője szerint ez el­sősorban a nehéz gazdasá­gi helyzetnek tudható be. A szíriai vállalkozó Kárpátalja nagyobb városaiban össze­sen hat turkálót üzemeltet, melyek bezárása nagy vesz­teség lenne számára, de mint mondja, a törvény el­len nincs mit tenni.­­ Manapság egyre többen így próbálnak spórolni a havi kiadásokon. Nem mind­­egy ugyanis, hogy egy pó­lót 80 hrivnyáért vagy mind­össze 5-ért vesz meg az em­ber. A gyermekes családok­nak különösen nagy segít­séget jelent ez. Vagyonokat lehet elkölteni egy gyerkőc ruháztatására, hisz bármi­lyen drága egy cipő vagy egy nadrág, pár hónapon belül úgyis kinövi - mondja Balog Gyöngyi elárusító. - A több országból érkező ru­haneműket három csoport­ba soroljuk be. Az új áru szombaton érkezik, akkor vi­szonylag drágábban, maxi­mum harminc hrivnyáért áru­sítjuk, majd fokozatosan csökken azok értéke. Az új áru érkezése előtt 5, majd 3 hrivnyáért kiárusítjuk a meg­maradt holmikat. A vásárlók többsége, csakúgy mint én, a kommunális szolgáltatá­sok kifizetése mellett élelmi­szerre költi a fizetését, a jö­vedelmek mellett az öltözkö­dés csak harmadrendű. Ne­kem például még itt is meg kell válogatnom, mit enged­hetek meg magamnak. A be­szélgetést egy középkorú nő szakítja félbe, aki épp a bőr­kabátok ára felől érdeklődik. - Az első osztályúak két­száz hrivnyába kerülnek, ha ott nem talál magára valót, próbálja meg a másodosztá­lyúban, ahol száz hrivnyáért elviheti - tájékoztatja Gyön­gyi a vásárlót. (Befejezés a 3. oldalon) Százmillió kiló ruha egy év alatt Szempont ör-E MINKET A POLGÁRI VÉDELEM? A Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet 1972. március 1-jén alakult meg. Erre emlékezve 1992-ben hatá­roztak a polgári védelem világnapjának megrendezéséről. A szervezet feladatai közé sorolható a katasztrófák veszé­lyeitől való védelmezés, az életben maradás feltételeinek biztosítása. Világszerte látványos mentési gyakorlatokat mutatnak be ezen a napon. Vidékünkön milyen a szolgálat helyzete? Natalija Batir, a megyei katasztrófa­elhárítási főosztály szó­vivője: - Ukrajnában, így Kár­pátalján is az átszervezés időszakát éli az önök szol­gálata.­­ Igen, de azon kívül, hogy megszüntették a szak­tárcát, pontosabban össze­vonták a belügyminisztéri­ummal, s átfestették a cég­táblánkat, egyéb lényegi változás nem történt. A munkánk, a feladatkörünk mit sem változott.­­ Milyen feladatokat lát el a kárpátaljai polgári vé­delem? - Széles körű a munkánk. A természeti és a technogén katasztrófák esetén ránk há­rulnak a mentési, elhárítási feladatok. A mi dolgunk a tűzoltás, a vegyi-, a vízi­vagy a hegyimentés. Illetve a közlekedési tragédiák el­szenvedőit is a kollégáink szabadítják ki a roncsok alól. - Mi annak az oka, hogy télen feltűnően sok turista után kellett kutatni a Kár­pátokban? - A turisták ezen a télen valóban rengeteg fejtörést okoztak. Január és február folyamán 127 mentési akci­ót kellett megszervezni. Saj­nos, nem mindenkit sikerült élve lehozni a hegygerin­cekről. Viszont 127 turista nekünk köszönheti az életét. Közülük 112-en szorultak sürgős orvosi beavatkozás­ra. Ha nem a mentőalakula­taink, az életükkel fizettek volna. A túrázók mintegy öt százaléka került bajba. Az ok minden esetben az emberi felelőtlenség. Ugyanez mondható el a tűzesetek kapcsán. Eddig 136 oltáshoz vonultak ki a kollégák. Öten meghaltak a lángokban, hét életet viszont sikerült meg­menteni. - Korábban sokat pa­naszkodtak a műszaki esz­köztár hiányosságaira. - Ma e téren nem lehet okunk panaszra. - Itt a tavasz, ilyenkor fo­kozódik az árvízveszély. Mennyire vannak felké­szülve az esetleges rendkí­vüli helyzet megoldására? - Azt soha nem állíthat­juk, hogy teljes egészében készen állunk az árvízi hely­zetek kezelésére. Azt mon­danám, a lehetőségekhez képest mindenre előkészül­tünk. Van konkrét cselekvé­si tervünk, az eszköztárun­kat is feltöltöttük a szüksé­ges mennyiségű zsákkal, szivattyúkkal és egyéb vé­dekezéshez nélkülözhetet­len kellékekkel. Tény, hogy a hegyekben sok a hó, s egy gyors olvadás ismét prob­lémákat okozhat. Balogh Csaba Erről írunk ma: Mikor lesz kétnyelvű a bizonyítvány? 3. old. Honosítás: mennyi az annyi? 4. old. Hét és fél év egy késszúrásért 5. old. Szevidov a pénzről nem beszél 8. old.

Next