Kárpáti Igaz Szó, 2013. március (9. évfolyam, 34-49. szám)
2013-03-02 / 34. szám
2013. március 2., szombat HÁGÓN, HATÁRON INNEN KÁRPÁTI IGAZ SZÓ 3 Mikor lesz kétnyelvű a bizonyítvány?Törvénnyel Interjú Lengyel Lászlóval, a Beregszászi Járási Oktatási Osztály vezetőjével Mint ismert, a kárpátaljai magyarság számára az új nyelvtörvény oktatási téren is kínál lehetőségeket. Ide tartozik a kétnyelvű bizonyítványok ügye vagy a második idegen nyelv bevezetésének kérdése. Lengyel Lászlóval az iskoláink előtt álló lehetőségekről beszélgettünk. - Milyen intézményi bázissal rendelkezik a Bereg-vidék? - A Beregszászi járásban nyomon lehet követni a nemzetiségi kisebbségek jogainak biztosítása terén folytatott állami irányvonal érvényesülését. Biztosítva van a tanulás lehetősége államnyelven és regionális nyelven is. Összesen 43 iskola működik, ebből 22-ben magyar, 11-ben párhuzamosan két nyelvű, míg 10-ben ukrán nyelvű az oktatás. 32 óvodai intézményünk közül 28-ban magyarul, 4-ben pedig államnyelven folyik az oktatásinevelői munka. A járásban 5724-en ülnek az iskolapadokban, közülük 4367-en magyar nyelven tanulnak. Ez 76 százalékot jelent. Az ukrán tannyelvű iskolákban a szülők kérésének eleget téve 80 gyerek önálló, 94 pedig fakultatív tantárgyként tanulja a magyar nyelvet. Az adatok is azt igazolják, hogy a járás iskolái mennyiségileg és nyelvi szempontból egyaránt megfelelnek a helyi közösségek, a lakosság igényeinek. - Úgy hírlik, a következő tanév változásokat hoz. - Most mindez az első osztályosokat érinti. A 2013-14- es tanévben már az 5. osztályosok is új tanterv, megváltozott óraszám szerint fognak tanulni. Az új oktatási törvénynek vannak jó és nehezebben megvalósítható követelményei. A fő célja az, hogy a tanulókat valamennyire tehermentesítsük, mindeközben pedig emeljük az oktatói-nevelői munka színvonalát. Fontos, hogy közeledjünk a fejlettebb országok oktatási politikájához, gyarapodjon a diákok alapismerete, minél több idegen nyelvet sajátítsanak el. Ennek megvalósítása természetesen rajtunk is múlik. Az egyik kézzel fogható változás, mely leginkább érint minket, a második idegen nyelv bevezetése. Ezt az iskola fogja meghatározni a szülők kérése alapján. Oktatási osztályunk elvégzett egy felmérést, amelyben a szülők 90 százaléka vett részt. Ők döntik el, hogy 5. osztályos gyermekük melyik nyelvet tanulja második idegen nyelvként szeptembertől. Megjegyzem, az ukrán iskolákba járó tanulók szülei nem zárkóznak el a magyar nyelvtől, sőt, nagyon sokan fontosnak tartják, és kérik, hogy fakultatív óraszámban oktassuk. Úgy gondolják, ezáltal csemetéiknek nagyobb lehetőségeik lesznek. Tehát lenne igény a magyar nyelv szélesebb körű bevezetésére. Igen, de azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen lehetőségeink vannak erre. Az oktatási minisztérium minden iskola, iskolatípus esetében előír egy meghatározott óraszámot minden tantárgyra. Ezen nem lehet változtatni, ezt törvény írja elő, s nem a tanügy határozza meg, nem az igazgató osztogatja igazságosan vagy igazságtalanul. Viszont az iskolai komponensnek van egy variálható része. Ezzel már lehet gazdálkodni, de az a baj vele, hogy nagyon kevés az az óraszám, ami fölött szabadon rendelkezhetünk. - Mi a helyzet a kétnyelvű bizonyítványokkal? - A szülők javaslatára benyújtottunk egy kérelmet az illetékes szervekhez a kétnyelvű bizonyítványok bevezetéséről. Ám ahhoz, hogy ez a határozat életbe lépjen, több minisztériumi rendeletnek is változnia kell. A járási oktatási osztály nyitott ennek megoldására, keressük az együttműködési pontokat. Gajdos István parlamenti képviselőnk, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke Dmitro Tabacsnik oktatási miniszterhez fordulva többek között azt is kérte, hogy már ebben a tanévben vezessék be a kétnyelvű bizonyítványokat, az ukrán tannyelvű iskolákban pedig regionális nyelvként oktassák a magyart. Hegedűs Csilla Lengyel László A SZERZŐ FELVÉTELE Alternatíva a falu határában Az ungvári járási hát mellett múlt év augusztusától működik megyénk első és egyelőre egyetlen naperőműve. A községben bejegyzett hazai cég, a Solar Energy Plus tulajdonában lévő 5,4 megawattos teljesítményű telep 7,8 millió euróból épült fel és közel ezer háztartás energiaellátását képes biztosítani. - Először Hollandiában láttam, hogyan működnek a gyakorlatban az alternatív energiaforrások, és ez ötletet adott az itthoni alkalmazásra - nyilatkozta Tetyana Andrusz, a falu polgármestere. - Az ottani szeles időjárás nyújtotta lehetőségek nálunk nem álltak fenn, így más után kellett nézni. Kijevben a napenergia hasznosításában érdekelt energetikai cégek által szervezett kiállításon kerültünk kapcsolatba a kivitelezőkkel, akik vonzó ajánlattal álltak elő. Ezután csak a lakosság támogatására volt szükség. -Hogyan viszonyult a közösség a naperőmű-építés ötletéhez? - A lakosok nagy része nyitott volt. Falugyűlést rendeztünk ahol választ kaptak a kérdéseikre. A projekt mellett szóló meggyőző érvek után megszületett a támogató döntés. 2012 májusában kezdődött a kivitelezés, s augusztus közepére végeztünk is vele. Közel 100 helyi dolgozott az építkezésen. Jelenleg tízen állnak alkalmazásban. Földrajzi adottságaiknak köszönhetően a Krím-félszigeten és Kárpátalján megvannak a lehetőségek a napenergia hasznosítására. Ukrajnában jelenleg 22 naperőmű van, megyénkben Ungsásfalva és Téglás mellé terveznek építeni. Téglási István A naperőmű ezer család energia-szükségletét fedezi ki. í! 111 і ■ - і í sí і í :'! і! і ss A TURKÁLOK ELLEN (Befejezés) A tiszasalamoni asszonytól többek között azt is megtudjuk, hogy bár nemrég nyílt az üzlet, nagy a forgalom, a jó minőségű árukat közvetlenül a beszállítás után elkapkodják. Miközben az áruk minőségét szemléljük, ismerősbe botlunk. A ruhatáram 60 százalékát tariból szereztem be. Gyakran járok ide, mert olcsó, és megbízható terméket kapok, ráadásul biztosan nem kell aggódnom, hogy szembe jön velem az utcán egy ugyanolyan szoknya - mondja egy 22 éves egyetemista vásárló. Mellette egy hetven év körüli bácsi éppen a cipőket nézegeti. - Ezerhrivnyás nyugdíjamból nem engedhetek meg magamnak bármit. A többi üzletben sajnos nagyon elszálltak az árak. Egy ugyanilyen nadrág például máshol 100 hrivnyába is belekerül, a turkálóban 20-ért is megvehetem - mutatja nekünk legfrissebb szerzeményét. Beregszászban legalább tíz helyen árusítanak külföldről behozott használt ruhaneműket. A piac nagy részén lehet turkálni, és már jó ideje ott van a legnagyobb forgalom. Olvasunk újságot, nézünk tévét, tehát értesültünk a hírről, mely szerint be akarják szüntetni a turkálókat. Ez nemcsak minket, vállalkozókat háborít fel, hanem a vásárlókat is, hiszen csak nekem több száz visszajáró vevőm van - mondta a beregszászi piac egyik turkálójának tulajdonosa. A fiatal nő aggodalmának adott hangot, hogy ha ne adj Isten valóban megtörténik, és betiltják az Európából hozott ruhaneműk értékesítését Ukrajnában, a kínai kereskedők járnak jól, hiszen akkor főleg az általuk gyártott darabokat lehet majd megvásárolni, melyek annyira rossz minőségűek, hogy nyugodtan nevezhetjük azokat egyszerhasználatosoknak. Hasonló felháborodással nyilatkozott lapunknak Beregszász „legfiatalabb” használtárú-kereskedésének a tulajdonosa. A vállalkozó, jó forgalmat remélve alig három hónapja, decemberben nyitotta meg az üzletet. Vásárlóink több mint fele nyugdíjas és sokgyermekes szülő. Amint láthatja, most is sok idős ember válogat az áruk közül, melyek, bátran megnézheti, nagyon jó minőségűek és jó állapotban vannak - mutat körbe a tulajdonos. - Hallott arról, hogy meg akarják szüntetni a turkálókat? - Igen, és nagyon boszszant. Egyáltalán nem tartom igazságosnak. Itt sok olyan ember él, aki nem teheti meg, hogy divatházakban vásároljon, így a mi üzleteinket keresi fel. Csak reménykedni tudunk, hogy végül mégsem zárják be a turkálókat, hiszen ez nemcsak nekünk, kereskedőknek, de a vásárlóknak is nagy veszteség lenne. Az alkalommal élve megkérdeztük az egyik idős házaspárt, mit vásárolnak éppen? Kisnyugdíjasok vagyunk, főképpen ezért turizunk, de ha több pénzünk lenne, lehet, akkor is itt vásárolnánk, hiszen az áru jó. Most a páromnak keresünk öltönyt. Az unokáknak is itt vásárolunk, a gyermekholmi kiváló állapotban van, és még plüssjátékokat is tudunk venni nekik jóformán fillérekért. Köztudomásúan hosszú időbe telik, míg egy tervezet a parlament elé kerül, s még több, míg törvényerőre emelkedik. Arról nem is beszélve, hogy fennáll az elutasítás, a leszavazás lehetősége is. Pontosan nem tudható, a batykivscsinás honatya miért óvja ilyen vehemensen a honi könnyűipart, s miért nem a választópolgárok érdekei védelmében alkot jogszabályt. Érdemes azt is mérlegelni, mennyire felel meg az ilyen tiltó szabály a szabad piacgazdaság elveinek. Mert első hallásra inkább az a bizonyos tervezett hiánygazdálkodást idézi. Pedig abból remélhetően ő sem, mi pedig bizonyosan nem kérünk. Almási Irén, Hegedűs Csilla AZ ÚTLEVÉL ÁRA Jelenleg az útlevél ára 377 hrivnya 15 kopijka, mondta el legutóbbi sajtótájékoztatóján Igor Mihajlcsin, a megyei állami migrációs szolgálat vezetője. A kárpátaljaiak által fizetett egyéb díjtétel kifizetése nem kötelező. A sürgősségi eljárással készülő úti okmány 784 hrivnyába kerül. Vidékünkön egyelőre a korábban rendszeresített útlevelet kapják az igénylők. A szolgálat vezetője szerint nálunk még legalább két-három hónapot kell várni a biometrikus okmányokra. Az útlevél előreláthatólag nem lesz drágább a mostaninál. Rövidesen a biometrikus személyi igazolványok is megjelennek megyénkben. Ezek érvényessége tíz évre szól majd, és ingyen lehet majd hozzájuk jutni. Újságírók kérdéseire válaszolva Igor Mihajlcsin elmondta, Kárpátalján nem építenek több menekültszállót. Erre ugyanis semmi szükség. Jelenleg Csapon, Munkácson és Perecsenyben vannak átmeneti szállások. Az itt feltartóztatott migránsokat rövid időn belül a lucki központi menekülttáborba szállítják. Az ottani létesítmény minden igényt kielégít, ráadásul csak „fél házzal” működik. B. Cs.