Kárpáti Igaz Szó, 2013. november (9. évfolyam, 163-177. szám)
2013-11-05 / 163. szám
2. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Aktuális • Álláspont 2013. november 5., kedd „Hol vagy, autonómia?..” Kétségtelen, hogy a határon túli politikában a rendszerváltás óta folyamatosan szerepel az autonómia különböző formációinak a fogalma. Az utóbbi hetekben, elsősorban székelyföldi testvéreink demonstrációja óta még inkább ráirányul a figyelem. Ennek oka, hogy fogy a magyar - mint ahogy fogy más is -, és a megmaradás egyik legfontosabb pillére valóban az önrendelkezés lenne, lehetne. Ám ehhez két feltételnek kellene teljesülnie. Az egyik - s erről beszélt Kelemen Hunor, az RMDSZ és Gajdos István, az RMDSZ elnöke is -, hogy ehhez meg kellene győzni az adott ország elitjét. A baj az, hogy 1989-90 óta a négy nagy közösség - Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék - esetében sehol sem sikerült. Azért nem, mert a többségi eliteknek ez nem volt érdeke, ők a saját nemzetüket képviselték, képviselik. A hivatalos Magyarország elszalasztotta a kínálkozó lehetőségeket, a nemzetközi elismerésre áhítozó Ukrajnával kötött alapszerződésben például minden „benne volt", csak mi maradtunk ki. Budapest nem kérte sem Kárpátalja, sem a beregszászi magyar autonóm körzetről szóló hivatalos népszavazás (!) eredményének elismerését és gyakorlatba ültetését, de említhetem azt is, hogy Románia EU-s csatlakozásakor a magyar kormány nem szabta feltételül Székelyföld autonómiáját. A másik feltétel az, hogy maguk a közösségek, illetve ezek vezető szervezetei olyan bátrak legyenek, hogy ha kell, „kényszerítsék" a többséget az autonómia megadására. Ám ilyen demonstrációra 2013 előtt nemigen került sor. Persze, a Felvidéken volt egyszer - még 1994-ben - egy nagygyűlés Komáromban. Máshol még ez sem. És mindenhol szépen, csendesen váltották egymást az évszámok a kalendáriumban. És mindenhol szépen, csendesen várták, hogy egyszer csak kopogtat az ajtón az autonómia. Ma már kérdéses, hogy képes-e a külhoni magyarság komoly erődemonstrációra a székelyek kivételével, így a többségi nemzetek politikai erői az eddiginél is könnyebben mondhatnak nemet. Akár az autonómiára, akár egy magyar többségű közigazgatási egységre. A politika azonban olyan, hogy minden megtörténhet, és mindennek az ellenkezője is. — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — -1Ne maradjon friss hírek nélkül! Rendelje meg lapunkat decemberre is! Csodavárás Kincseshomokon (Befejezés) Az egész család római katolikus. Lizbet nagyapja hitoktató volt, ő lakott a templomuk egyik, a lányáék pedig a másik oldalán. Amikor a faluban járt egy bizonyos Margareta nővér Indiából, s lelki gyakorlatot tartott, az akkor ötéves kislány fogadalmat tett, hogy nővér lesz. Akkortól fogva látogatta a hittanórát, elsőáldozó is volt. Ahogy említettük, több százan keresték fel a sírkertet. Tiszaújlaktól Eszenyen át Kincseshomokig tudták a romák, hogy letelt a negyven nap. Voltak, akik már hajnali négytől kint voltak a temetőben. A testvérek és a szülők reggeltől várták a csodát a sír mellett. - Hízünk az Úrban-jelenti ki az apa, Rác Gyula. - Két hete volt, amikor a kislányom azt mondta az anyjának, halála utáni negyvenedik napon feláll, és mi itt várjuk. És ez nappal fog megtörténni, hogy megbizonyosodjon az egész világ. Azt is mondta, ekkor nagyon sokan félni fognak tőle, sokan pedig nem, így mi sem. Az asszony kételkedett a lányban, s akkor megjelent előtte az Úr is. Igaz, csak félig, az arcát ugyanis nem látta. Zsuzsa megkérdezte tőle: igaz-e, amit Lizbet mondott. Az volt a válasz, hogy igen. Megjósolta a nagyapja halálát is. Az apósom váratlanul meg is halt, pedig nem volt beteg. - A hivatalos szervek mit kértek? - Azt, hogy ne nyúljunk a sírhoz, meg hogy nem lehet csak úgy kihantolni, engedély kell. De ha meghalljuk a sírást, nem fogunk várni senkire. Kiássuk. - Mi lesz akkor, ha estig nem történik semmi? -Mindenki hazamegy... Közvetlenül lapzárta előtt is felkerestük a kincseshomoki sírhelyet. Továbbra is több százan várakoztak, igaz, napközben cserélődtek az emberek. Megfordultak itt radványiak, munkácsiak, mezőváriak is. Voltak, akik a tizenöt órát emlegették, merthogy akkor temették el Lizbetet. Az apa azt mondta, lehet, hogy tovább is itt maradnak s várnak. Az elhunyt nagyapát tegnapelőtt és tegnap este is virrasztották, mára van tervezve a búcsúztató. Mint Rác Gyula megjegyezte: ha feltámad a lánya, a helyére temetik, ha nem, akkor máshová. Tóth Viktor a A Kárpátaljai Új Élet Roma Egyház hisz a csodában, de kizárólag a biblikusban. - Ahogy a Szentírás is mondja, mindent meg kell vizsgálni - nyilatkozta lapunknak Jónás János püspök. - Jómagam is hallottam a kincseshomoki esetről, hogy a kislány megjelent az édesanyjának. Megjegyzem, ők nem a mi egyházunk tagjai, hanem római katolikusok. Személyesen utaztam a községbe, hogy ottani lelkipásztorunkat megkérdezzem a történtekről, kapott-e az Úrtól kinyilatkoztatást, hogy ez a csoda be fog következni. Azt mondta, ő is imádkozott Istenhez, de megerősítést nem kapott. Ennek alapján kijelentettem, ne adjuk a nevünket ehhez a hiedelemhez, amiről a homokiak beszélnek, mert nem biblikus. Isten igéje igaz, és nem tesz olyat, amit előtte ne jelezne az ő szolgájának. A Bibliában erről az Ámos könyve 3. fejezet 7. verse szól. Ezt az igét vettük alapul. Ha az Úr csodát akar cselekedni, több ember is kapott volna megerősítést, nem csak a gyászoló édesanya. Mint azt Jónás János püspök megjegyezte, egyháza hisz a csodákban, a gyógyulásokban. Példaként hozta fel, hogy az elmúlt napokban egy kislány műtéten esett át Kijevben. Rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak nála. A gyülekezet imádkozott, a hívő keresztény szülők hittek, és a csoda bekövetkezett: a gyermek felépül. Néhány éve Kincseshomokon is volt már csodás esemény. A pásztor ki akarta menteni az unokáját a folyóból. Sikerült, de őt elragadta az ár. Amikor kihúzták, nem lélegzett, meg volt kékülve. Az első néhány újraélesztési kísérlet sikertelen volt. Az ott lévők imádkoztak, és az illető magához tért. Az egyház mást mond Jónás János HÍR-TÁR Tréninget tartott a Karitász A katolikus Karitász beteglátogatási tréninget tartott a beregszászi római katolikus plébánia tanácstermében. A Kelemen Judit vezette kétnapos eseményre vállalkozók rengeteg információval gazdagodtak a betegekkel való kapcsolatfelvétel módszereiről, valamint a kommunikációkészség fejlesztéséről. A résztvevők igazolást kaptak a tanfolyam elvégzéséről, amit Écsy Gábor országos karitászigazgató írt alá, és Michels Antal, valamint Kelemen Judit nyújtott át. Lelkigyakorlat A KEGYELMEK HELYÉN Máriapócson idén is megtartották a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye Beregszászi Esperesi Kerülete áldozópapjainak éves lelkigyakorlatát, melyet Ihnáth János atya tartott. Előadásában kifejtette: a görög katolikus egyház, meghurcoltatása ellenére, megújult és gyarapodik. János atya személyes tapasztalatait megosztva a papi hivatás lényegére hívta fel a jelenlevők figyelmét. Bethlen-napok a gimiben A rendszerváltás után újraindult Beregszászi Magyar Gimnázium Bethlen Gábor nevét vette fel. Hogy miért? Bethlen Gábor 1625-ben Beregszász birtokosa lett, és sokat tett a város fejlesztése érdekében. A névválasztás másik oka a fejedelemnek az oktatás és művelődés terén végrehajtott figyelemreméltó munkája. Idén, október 23-án volt 400 éve, hogy a Kolozsvári Országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta Bethlen Gábort. Ebből az alkalomból a tanintézmény emléknapot rendezett.Bethlen Gábor uralkodása idején Erdély aranykorát élte, akkoriban Erdély volt a magyarság mentsvára. Iskolánk talán azért is vette fel a nevét, mert mi is ilyesmit próbálunk végrehajtani, hiszen az itt álló gimnazisták a kárpátaljai magyarság jövőjét jelképezik - mondta Szabó Árpád, a tanintézmény igazgatója, majd arra kérte a gimnazistákat, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy méltók legyenek a nagy fejedelemhez. Bocskor Bianka, Elek Krisztina, Tóth Eszter, Szakálas Nikolett és Nagy Klaudia felolvasták Áprily Lajos A fejedelemhez című versét, majd Szabó Árpád a kollektíva, Kacsanovszki Nikolett és Bihari Gergely a diákok nevében helyezett el koszorút az iskola udvarán lévő Bethlenszobor talapzatánál. Hogy még hitelesebbé tegyék a rendezvényt, Kacsur András és Kacsur Andrea, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművészei magát Bethlen Gábort, és feleségét, Brandenburgi Katalint testesítették meg. A fejedelem szólt is a diákokhoz. Arra buzdította őket, hogy olvassanak verseket, minden tudományt „Vegyenek magukhoz.” A rendezvénysorozat első alkalommal került megrendezésre. A szombati nap volt az első felvonás, mely egész tanévben folytatódik, majd áprilisban BMG-nappal zárulnak. Az osztályok mindeközben Bethlen-tallérokat gyűjthetnek. Annak az osztálynak, melynek a legtöbb tallért sikerül bezsebelnie, egy osztálykirándulás a jutalma. II. Cs. A 400 éve fejedelemmé választott névadóra emlékeztek Megbüntették a VÍZMŰVEKET Az Ukrán Monopolellenes Bizottság kárpátaljai regionális kirendeltsége 12 ezer hrivnyára megbírságolta a Munkácsi Vízműveket. A vizsgálat megállapította, hogy a kommunális vállalat indokolatlanul magas díjat szabott a az ivóvíz- és a csatornaszolgáltatás engedélyeztetésért. Az elmarasztaló döntést követően a vízművek elismerte a jogtalanságot, új a szabályoknak megfelelő árakat dolgozott ki és hagyott jóvá. Jogtalan tagdíj A Beregszászi Egészségügyi Koledzs diákjaitól 11 600, a Beregszászi Szolgáltatási Líceum hallgatóitól 7600 hrivnya szakszervezeti tagdíjat vontak le, annak ellenére, hogy az érintettek nem tagjai az intézmények érdekvédelmi szervezetének - írja a zaholovok.com.ua. A törvénytelenségre egy ügyészi ellenőrzés során derült fény. A jogtalan levonás összesen 634 hallgatót érint. Bennégett a HÁZBAN Mindenszentek reggelére tragikus körülmények között hunyt el egy ötvenhat éves tiszaásványi lakos. Az egyedülálló férfi háza ismeretlen okok miatt kigyulladt, ő is bennégett - mondta el lapunknak Malomka Halina, a község polgármestere. A tűzesetet iskolások észlelték, akik szóltak az áldozat testvérének, és kihívták a tűzoltókat. A szerencsétlenül járt férfinek csak a maradványait találták meg. HÍR-TÁR