Kárpáti Igaz Szó, 2014. augusztus (10. évfolyam, 111-126. szám)

2014-08-02 / 111. szám

2. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Aktuális • Álláspont 2014. augusztus 2., szombat A fehér az fekete Duna Gyö­rgy Vidékünket is elérték a mobilizáció- és hábo­rúellenes demonstráci­ók. Kétségbeesett anyák, feleségek, gyermekek vonultak utcára. Nem jó­kedvükben. Feltehetőleg végső elkeseredettségük­ben, fojtogató dühükben és félelmükben bénítot­ták meg sok helyen a forgalmat. Tiltakozásu­kat azonban nagyon so­kan félremagyarázzák. Sajnos, erős politikai szí­nezetet kaptak a törté­nések. Azt olvasni a többségi nyelvű médiá­ban, a közösségi háló­kon, hogy az orosz tit­kosszolgálat keze van az eseményekben, ügy­nökeik már Kárpátalján is megpróbálják destabi­lizálni a helyzetet. Megrökönyödve olva­som, hallom ezeket a ma­gyarázatokat. A vádasko­­dóknak aligha szolgál bár­kijük is a fronton. Olyan nehéz elhinni, hogy a me­gye sok-sok pontján tünte­tők egyszerűen csak féltik szeretteiket, nem akarják, hogy apa, férj, testvér nél­kül maradjanak a csalá­dok. Bűn, hogy békét sze­retnének?! De nemcsak az orosz titkosszolgálatot emlege­tik a tüntetések kapcsán, hanem egyes belpolitikai szereplőket is, s már a választási kampány ele­meként tekintenek az egészre. Kétségtelen, eb­ben inkább lehet valami igazság. A kormánnyal szimpatizáló politikai szereplőknek nyilván nem érdekük a destabilizáció, ám fordí­tott felállásban egészen biztosan ők is kihasznál­nák az elégedetlenségі hullámot és igyekezné­nek belőle politikai tőkét kovácsolni, mint ahogyan azt az Euromajdan során meg is tették. Erre mond­ják, egyik kutya, másik eb, meg hogy bagoly mondja a verébnek... Ez nem a mi háborúnk! - harsogják a tüntetők, ol­vasható transzparensei­ken. Egyetértek. Nem gondolom, hogy nekünk, nemzetiségtől függetle­nül, kárpátaljaiaknak kel­lene megvívni egy olyan csatát, aminek kirobban­tásához semmi közünk nem­ volt és ma sincs. Azt a vélekedést támogatom, hogy az átlagember szá­mára felfoghatatlanul ma­gas politikai-gazdasági háttérérdekek mozgatják, uszítják a szörnyű véres konfliktust, miközben azok áldozzák életüket a harcmezőn, akiknek va­lójában semmi közük az egészhez. Közben a há­ború valódi felelőseinek - minden oldalt beleértve - egyetlen haja szála sem görbül. Olyan időket élünk, amikor a fehér az feke­te, az egyenes meg gör­be, s aki nem ezt vallja, az látja rosszul... AZ ÚJ TÖRVÉNY PLUSZAI ÉS MÍNUSZAI A kisebbségeket képvise­lő honatyák bírálták az új ukrajnai felsőoktatási tör­vényt - az államfő aláírta. Az ukrán parlament nem­rég elfogadta a felsőoktatás­ról szóló törvényt. Sajnos, a szavazáson uralkodó zűrza­var során olyan módosításo­kat vittek be a szakbizottság ülésén jóváhagyott szöveg­be, amelyek kedvezőtlenek a nemzetiségek számára. Ezért is fordultak beadvánnyal az ország elnökéhez a kisebbsé­geket képviselő honatyák. Gajdos István, Ion Popescu, Anton Kissze, illet­ve Ivan Busko július 21-én kelt levelükben elsősorban arra hívták fel az elnök figyel­mét, hogy a jogszabály sze­rint az egyetemeken és főis­kolákon kizárólag az ukrán lenne az oktatás nyelve, s csak az adott felsőoktatási intézmény határozata alapján oktathatnának egy vagy több tantárgyat angol és/ vagy más idegen nyelven. A törvény szerint csak a diákok kezdeményezésére tanulhat­nák valamely nemzeti ki­sebbség nyelvét, mégpedig olyan terjedelemben, ami elégséges a szakmai tevé­kenységhez az adott ágazat­ban, viszont nem oktathat­nának e nyelven. A képviselők meglátása szerint amennyiben törvény­erőre emelkedne e jogsza­bály, azzal komoly mértékben beszűkülnének a nemzeti ki­sebbségek nyelvhasználatá­nak lehetőségei. Ez pedig el­lentétes lenne az Alkotmány azon normájával, ami ki­mondja, hogy az állam garan­tálja a kisebbségi nyelvek szabad fejlődését, alkalmazá­sát és védelmét. A felsőok­tatási törvény jelen szövege emellett a kisebbségekhez tartozó állampolgárok azon alkotmányos jogának felszá­molását jelentené, amely sze­rint joguk van az anyanyel­ven való tanulásra. A kisebbségeket képvise­lő honatyák azt is szóvá tet­ték, hogy az új jogszabály ellentétes lenne a hatályos nyelvtörvény azon cikkelye­ivel, amelyek szerint a polgá­rok szabadon választhatják meg, hogy milyen nyelven tanuljanak, illetve amelyek garantálják számukra a jogot, hogy államnyelven, vagy re­­gionális­ kisebbségi nyelven is képesítést szerezhessenek. Gajdos István, Ion Po­pescu, Anton Kissze, illetve Ivan Busko rámutattak, hogy a felsőoktatási törvény szűkítené a meglévő jogokat, amit Ukrajna Alkotmánya egyenesen tilt. A parlamenti képviselők ezért arra kérték Petro Porosenko államfőt, mint az Alkotmány, illetve az emberi jogok betartásának garantá­lóját, hogy emeljen vétót a felsőoktatási törvény ellen, irányítsa vissza azt ismételt megvitatás céljából a Legfel­ső Tanácshoz. * * * A média tájékoztatása sze­rint Petro Porosenko államfő a beadvány ellenére aláírta az ominózus törvényt. Gajdos István e hír kapcsán elmond­ta, egészében véve nem rossz az új jogszabály, amely közelebb viszi az oktatási rendszert az európai szabvá­nyokhoz, nagyobb autonó­miát biztosít például az egye­temek és főiskolák számára. A képviselő szerint a függet­len tudásfelmérés, a felvételi tekintetében is kedvező a jogszabály a magyar iskolák végzősei számára, mivel elő­írja, hogy akik magyarul ta­nultak korábban, azok számá­ra a tesztfeladatokat lefordít­ják anyanyelvükre, illetve magyarul tehetik le a felvéte­li vizsgákat is az anyanyel­vükön oktató felsőoktatási intézményekben, amennyi­ben előirányoznak ilyen vizs­gákat. ,A problémát a felsőokta­tás nyel­ve jelenti, mivel a tör­vény kizárólagosan az ukránt jelöli meg, ami egyértelmű visszalépést jelent a hatályos nyelvtörvény előírásaihoz képest, illetve jogi konflik­tust eredményez” - húzta alá a honatya. Elmondása szerint azért vannak bizo­nyos „kiskapuk”, így a ma­gántulajdonban lévő, illetve külföldi országok által alapí­tott egyetemek és főiskolák szabadon választhatják meg az oktatás nyelvét. Ez pedig azt jelenti, hogy a beregszá­szi főiskolát nem érinti a kor­látozás. Az ungvári egyetem ma­gyar kara esetében viszont nem ilyen egyértelmű a hely­zet .Ez utóbbi kapcsán el sze­retném mondani, hogy Lilija Hrinevicstől, az oktatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó parlamenti bizott­ság elnökétől olyan magya­rázatot kaptunk, hogy amennyiben az Ungvári Nem­zeti Egyetemen a diákok kez­deményezésére döntést hoz­nak aról, akkor magyarul is oktathatnak egyes tantárgya­kat. Képviselőtársaimmal azonban azt szerettük volna elérni, hogy a törvény világo­san rögzítse, hogy a kisebb­ségekhez tartozó diákok anyanyelvükön tanulhatnak az állami felsőoktatási intéz­ményekben is - ezért fordul­tunk az államfőhöz...” - je­gyezte meg Gajdos István. Biró László HÍR-TÁR Szeptemberben KEZDŐDIK A TANÉV Vidékünkön elterjedt a hír, miszerint az iskolákban a szokásosnál jóval korábban kezdődik az oktatás. Az energiatakaré­kosság szempontjából felmerült ötlet értelmében a tanulók még augusztus közepén padba kénysze­rülnének.­­ Ezzel kapcso­latban nem folytattunk megbeszélést az oktatási tárcával. Figyelembe véve, hogy a minisztériumban csak augusztus 22-én tartanak tanácskozást, addig semmilyen változás­ra nem kell számítani. Takarékossági szempont­ból racionálisnak tartom a felvetést. Más kérdés, hogy vajon sikerülne-e egyik napról a másikra megvalósítani azt - nyilatkozta Marianna Kljap, a megyei oktatási és tudományos főosztály vezetője. A Magyarok KENYERE ÉS Nagydobrony A tavalyinál is több búza gyűlhetett össze a Magya­rok kenyere program keretében az összesítések eddigi adatai alapján. 2013- ban 100 tonna volt a felajánlott mennyiség. Az idei akció csütörtökön befejeződött, az összmennyiség az előzetes becslések szerint meghalad­ja az előző évit. A kezdemé­nyezés keretében Magyar­­ország minden megyéjéből és a külhoni területekről származó búzából készülő liszt nagy részéből ezúttal nemcsak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, hanem a nagydobronyi Irgalmas Szamaritánus Gyermekott­hon lakóinak kenyérszük­ségletét is fedezni szeretnék. Evangelizációs heteket szerveztek a mezővári református gyülekezetben. Délelőttönként gyermekek­nek tartottak foglalkozást, majd következtek a felnőt­tek. Az eseményen fellépett a Trinitas Band, a Hozsánna ifjúsági, a halábori felnőtt, valamint a beregardói kórus, illetve a Hajnalcsillag keresztyén ifjúsági együttes. Az alkalmat a 40 fős férfikar, valamint a KRISZ-együttes zárta. Csökkenteni kell A GÁZFOGYASZTÁST­­ Kárpátalján javában zajlik a gázfogyasztás csökkentését célzó elsődleges intézkedések kidolgozása, tájékoztatta a médiát Valerij Luncsenko. A megyei állami közigaz­gatás elnöke szerint a szakemberek kidolgozzák a megye energetikai függetlenségének kon­ - cepcióját. Vidékünkön ugyanis óriási tartalékok vannak megújuló energia­­forrásokból, sorra épülnek a szél- és naperőművek, de nem mondtak le a hegyi patakok mentén létesülen­dő mini áramfejlesztőkről sem. A megyénkre jellemző alternatív tüzelőanyagok használatával, fogalmazott a megye vezetője, évente mintegy 7,5 millió hrivnya spórolható meg, a gázfo­gyasztás pedig legalább 27 százalékkal csökkenthető. Irka tábor Tizenkilencedik alkalom­mal rendezték meg az Irka­­ tábort. Az eseménynek a Nagyberegi Református Líceum adott otthont. A táborba idén Kőrösme­zőről, Husztról, Bustyaházáról, Szolyváról, Nagybocskóról, Gyer­tyánligetről, Ungvárról, illetve Beregszászból és környékéről összesen ötven gyermek érkezett. A 6 és 13 év közötti táborlakókra négy pedagógus felügyelt. Szilágyi László és felesége, Gabriella táncokra tanította a fiatalokat. A kézműves foglalkozásokat Kalanics Éva salánki mester, a magyar népdalokat és gyermek­dalokat pedig a nagyberegi Kepics Andzselika oktatta. HÍR-TÁR ■ Evangelizáció Mezőváriban AZ ERŐMŰVÉSZ A minap a Beregvidéki Múzeumban rendhagyó eseményre került sor. Ivan Fircak erőművész születésé­nek 115. évfordulója alkalmá­ból egyetlen, még élő tanít­ványa, Szergej Winner mu­tatta be azokat a látványos mutatványokat, melyeket egykor a világ legerősebb emberétől tanult. A fellépés előtt, Sepa János múzeum­igazgató tartott rövid elő­adást Krotonról.­­ Ivan Fircák 115 évvel ez­előtt, 1899-ben született az ilosvai járási Bilkén egy sze­gény család tizedik gyerme­keként. Már serdülő korában kitűnt hatalmas erejével. Az 1920-as évek elején néhány falubelivel Prágába utazott szerencsét próbálni. Ott fe­dezte fel egy cirkusz tulajdo­nosa, fellépései mindig nagy sikert arattak. A közönség előtt Kroton néven lépett fel, 1928-ban az angol királynő adományozta neki a Kroton titulust. Láncokat tépett, puszta tenyerével szögeket vert be vastag deszkákba, fogaival kövekkel megrakott teherautót húzott el. A New York Times a XX. század leg­erősebb emberének nevezte. Sem birkózóként, sem pedig ökölvívóként nem talált le­győzőre - mondta a múzeum­igazgató. Véleménye szerint Ivan Fircak megérdemelné, hogy utca, vagy tér legyen róla elnevezve Kárpátalján, vagy Beregszászban, tette hozzá. Szergej Winner lélegzetel­állító mutatványait levegőt visszatartva nézte végig a közönség. Azt, ahogy borot­vaéles karddal uborkát szele­telt fel a felesége hasán, illet­ve ahogyan tanítványai úgy járkáltak és feküdtek az össze­tört üvegdarabokon, mintha az pihe-puha paplan lenne. H. Cs. Uborkát szeletelt fel a felesége hasán­Fotó: Hegedűs Csilla Jövő HÉTEN sorsolunk! Egy hét múlva kerül sor szokásos féléves tárgynyere­­mény-játékunk sorsolására. Augusztus 7-én kiderül, ki nyeri a fődíjat, ami nyaranta hagyományosan egy hűtő­­szekrény. Csak emlékeztetőül: a téli sorsolás alkalmá­val a sok más értékes ajándék mellett LEID TV a fődíjunk. A jövő heti sorsoláson azok vesznek részt, akik megren­delték lapunkat az év második felére is, s az erről tanús­kodó szelvényt vagy annak másolatát eljuttatták szer­kesztőségünk címére. A fődíj mellett természetesen más ajándékok is gazdára találnak. A nyertesek, a szponzo­rok és a játékunkban részvevők listáját lapunk augusz­tus 9-i, szombati számában találják majd meg.

Next