Kárpáti Igaz Szó, 2015. április (11. évfolyam, 49-63. szám)

2015-04-11 / 53. szám

4. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Hágón, határon túl 2015. április 11., szombat . Hír-tár Vizsgálják a KORMÁNYT A parlamentben vizsgálócsoportot hoztak létre, melynek felada­ta a Jacenyuk-kabinet tevékenységének átvi­lágítása - tájékoztat a korrespondent.net. Amennyiben bebizo­nyosodik, hogy a kormány tagjai korrupcióba keve­redtek és egyéb bűncselek­ményekben vétkesek, a mi­niszterelnök sem kerülheti el a felelősségre vonást -jelentette ki Volodimir Grojszman. A házelnök azt is elmondta, tájékoztatta Arszenyij Jacenyukot, aki kész együttműködni a vizs­gálatot végző csoporttal, s beleegyezett a probléma nyílt áttekintésébe. Brit döntés Nagy-Britannia is rati­fikálta Ukrajna európai uniós társulási szerződését - adta hírül az UNIAN. A brit törvényhozás illeté­kes bizottsága január végétől vizsgálódott a kérdésben, ké­szítette elő a döntéshozatalt. A hírhez kapcsolódik, hogy a holland parlament április 7-én szentesítette a dokumentumot. [] A MÚLTAT VÉGKÉPP ELTÖRÖLVE Gyakorlatilag a szovjet múlt teljes eltörléséről fo­gadott el határozatokat a parlament. Betiltotta az akkori szimbólumok, így a sarló és kalapács nyilvános megjelenítését. Az elfoga­dott törvény értelmében a helyhatósági szervek hat hónap leforgása alatt köte­lesek megváltoztatni mind­azon megyék, járások, vá­rosok, falvak, utcák nevét, földrajzi elnevezéseket, melyek az 1917-1991 kö­zötti érára utalnak. A rada kimondta, hogy a szovjet rendszer bűnös volt, ami­nek tagadása büntetőjogi következményekkel jár. Ti­los lesz a szovjet himnusz lejátszása is - olvasható a korrespondentnet tudósí­tásaiban. Eltűnnek a térképekről a szovjet éra vezetőinek (já­rási párttitkároktól felfelé), kiemelkedő személyiségei­nek nevei (álnevei) is. Nem viselhetik ezeket intézmé­nyek, szervezetek sem. El­töröltetnek a kommunista párt tevékenységével, az 1917-es forradalommal kap­csolatos elnevezések. Az átkereszteléseket az önkormányzatok fél év alatt kötelesek elvégezni, amennyiben e feladatnak a határidő lejártáig nem tesz­nek eleget, azt a Miniszteri Kabinet saját hatáskörében hajtja végre. Névváltoztatás előtt áll például: Dnyipropetrovszk, Artemivszk, Dzerzsinszk, Kirovográd, Krasznoarmijszk, Szverdlovszk, Scsorsz... A betiltandó szimbó­lumok közé tartoznak a totalitárius kommunista rezsimet, a kommunista párt tevékenységét dicsőítő szobrok, emlékművek, em­lékjelek, feliratok is. A törvény egyik alapvető megállapítása az, hogy az 1917-1991 közötti rendszer bűnös, az állami terror poli­tikáját folytatta. Tilos a náci szimbólumok használata is. Emellett szi­gorú korlátozást léptetnek életbe az orosz filmek for­galmazásával kapcsolatban is. Nem mutathatók be a katonai vonatkozású, 1991 után készült filmek, illet­ve semmilyen orosz film, amely a tavaly indult kelet­ukrajnai fegyveres konflik­tus után született. Elemzők rámutatnak: szovjet szimbolikára vonat­kozó tiltást a II. világhábo­rú végének 70. évfordulója előtt hozta meg a parlament, hogy ezzel is gátat szabjon a május 9-i oroszbarát felvo­nulásoknak. Az ukrán vezetés attól tart, hogy ezek a rendez­vények a II. világháború kapcsán a mai Oroszország melletti kiállássá válnának. Külföldi szakértők úgy vélik, a döntés nem meg­lepő annak fényében, hogy Oroszország tavaly márci­usban elcsatolta a Krímet, majd a szeparatistáknak tá­mogatást adva hozzájárult a fegyveres konfliktushoz Kelet-Ukrajnában. A szakadár Doneck és Luhanszk természetesen nem tekinti magára nézve érvényesnek a kijevi döntést, de így is vannak még olyan térségek az országban, ahol számítani lehet szovjet szim­bolikát­­ és Sztálin portréit - felvonultató felvonulásra. Különösen pikáns a szov­jet himnusz betiltása, hiszen jelenleg is ez a dallama az orosz himnusznak. (Csu­pán a szöveget szovjette­­lenítette a szerző, Szergej Mihalkov.) A rendelkezés egyúttal kimondja, hogy az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) az ország függetlenségéért küzdött. Az 1942-ben létre­hozott erő a Vörös Hadsereg és a német megszállók ellen is harcolt, bár ideológiailag nem tagadta meg a naciona­lizmust és az antiszemitiz­must. A törvény értelmében az UPA mellett tiszteletben kell tartani mindazoknak a szervezeteknek az emlékét, melyek Ukrajna független­ségéért léptek fel a XX. században. A politológusok körében megoszlanak a vélemények a törvények időszerűségét, hasznosságát illetően. Irina Bekeskina, a Demokratikus Kezdeményezés Alapítvány igazgatója a korrespondent. netnek nyilatkozva kijelentet­te: a szovjettelenítő törvények a jelenlegi háborús konflik­tustól terhelt Ukrajnában az amúgy is megosztott társada­lom további bomlását idézhet­né elő, ellenségeskedést szül. KISZ­-összeállítás Kárpátalján utolsóként a csapi Lenin-szobrot döntötték le 2014 februárjában Egyéves a kelet-ukrajnai konfliktus A német-francia nyo­másra létrejött minszki fegyverszüneti megálla­podás él ugyan, de a fel­szín alatt forrnak az in­dulatok. A frontvonalon viszonylagos a nyugalom, Ukrajna más részein pedig egyre nagyobb a lakossá­gi elégedetlenség a rom­ló életkörülmények és az elhatalmasodó korrupció miatt. Keleten és nyuga­ton egyaránt csalódottság érzékelhető. Egyéves a kelet-ukrajnai konfliktus. Április 7-én kiál­tották ki a „donecki népköz­­társaságot”, amire válaszul megindult a „terrorellenes hadművelet”. A fegyve­res szembenállás szomorú mérlege több mint hatezer halott, számos sebesült, kö­zel kétmillió menekült, egy részük Ukrajnában, másik részük Oroszországban ke­resett menedéket. Ukrajna gazdasága gya­korlatilag összeomlott, a hivatalos államcsődöt az ország csak a nyugati se­gítségnek köszönhetően kerülte el eddig, de az vál­tozatlanul ott lóg a kijevi vezetés feje fölött. A háború sújtotta, lebombázott, szét­lőtt infrastruktúrájú keleti országrészben humanitári­us katasztrófahelyzet ala­kult ki, amit a végletekig súlyosbított, hogy a kijevi kormány felfüggesztette a szociális ellátások, beleért­ve a nyugdíjak kifizetését is. Február végén Kijevben a Nemzeti Bank épülete mellett táboroztak le a tün­tetők pénzügyi hajdanról beszélve, az egekbe szökő infláció miatt tiltakozva. A hatóságok közbelépésére volt szükség az erőszakba torkolló demonstráció fel­számolásához. Elemzők egyre gyakrabban állítják, ha nem sikerül a gazdasági problémákat orvosolni, a lakosság életkörülményeit javítani, komolyan fenyeget egy újabb Majdan, az, hogy a lakossági elégedetlenség elsöpri az új, nyugatbarát hatalmat. A helyzetet súlyosbítja a korrupció. Nemrég, március 25-én a kormány élőben köz­vetített kijevi ülésén tartóz­tatták le az ukrán állami ka­tasztrófa-elhárítási szolgálat vezetőjét és helyettesét, aki­ket azzal gyanúsítanak, hogy állami beszerzések közben közpénzeket sikkasztottak el. A médiában már koráb­ban is több írás jelent meg a háborúval összefüggő korrupció virágzásáról és arról, hogy egyre többen ér­zik úgy, a 2014-es rendszer­­váltás tulajdonképpen csak garnitúracserét hozott, nem pedig tényleges változást. Ez a hangulat segíti az ukrán szélsőjobboldali radikáliso­kat is, akik fennhangon hir­detik, hogy nem teljesültek a Majdan követelései, Uk­rajnát továbbra is az oligar­chák tartják kézben. Ezt látszott igazolni a Doneck megyével szom­szédos Dnyipropetrovszk kormányzójának, Igor Kolomojszkij esete is. A nagyhatalmú oligarcha, Ukrajna egyik leggazda­gabb embere anyagilag is támogatta a kelet-ukrajnai fegyveres harcokat, finan­szírozta az ukrán önkéntes alakulatokat. Kolomojszkij azonban a régi jól be­vált séma alapján reagált: amikor menesztették az Ukrtransnafta vállalat igaz­gatóját, aki az ő embere volt, álarcos fegyvereseket kül­dött a cég kijevi székházába és nyíltan szembeszegült a kormányzattal, amely neki nem tetszően módosította a vállalati törvényt. Mindezt már a háborús­hazafias propaganda sem tudja feledtetni a nyugati országrészben sem, ahol a sorozás és a mozgósítás amúgy is nagyon elapasz­totta a hazafias lelkesedést. A keleti, szeparatista terüle­teken sem jobb a hangulat. Április 7-én, a senki által el nem ismert „donecki nép­­köztársaság” kikiáltásának egyéves évfordulóján, az AFP hírügynökség beszá­molója szerint, csak „szeré­nyen” ünnepeltek. A donecki színházban összegyűltek előtt Denisz Pusilin, a „népköztársaság” parlamentjének alelnöke be­szélt, mert az elnöknek neve­zett Alekszandr Zaharcsenko első számú donecki vezető még mindig nem épült fel háborús sérüléséből. Pusilin ez alkalommal is elszólta ma­gát, kijelentve, hogy „Orosz­ország segítsége nélkül nem sikerült volna”. (A minszki béketárgyaláson is Pusilin vett részt, ő írta alá a tűzszüneti egyezményt Doneck nevé­ben. Hogy ténylegesen mi van Zaharcsenkóval, nem tudni.) A szeparatista régióban, Doneck és Luhanszk me­gyében is halmozódik az elégedetlenség a szörnyű életkörülmények és a kilá­­tástalanság miatt. A lakosság belefáradt a „szabadságharc­ba”, s ezt a fáradtságot és bizonytalanságérzetet már alig-alig lehet gyógyítani propagandával. A szakadár vezetők azonban egyelőre más gyógyírt nem találnak. Április 7-én azzal fenyege­tőztek, hogy felfüggesztik az egyeztetéseket a kijevi kor­mányzattal, ha nem alakul­nak meg mielőbb a minszki egyezmény végrehajtását felügyelő munkacsoportok. Négy - gazdasági és új­jáépítési, menekültügyi és humanitárius együttműkö­dési, alkotmányreform és választási, illetve biztonsá­gi - munkacsoport létreho­zását követelik. Vélhetően nem üres fenyegetésről van szó, ugyanis ezt meg­előzően felfüggesztették a minszki egyezményben előírt fogolycserét is, és állítják, mindaddig nem folytatják, amíg létre nem jön az azt felügyelő kor­mányzati munkacsoport, mert pillanatnyilag ukrán részről önkéntes alakulatok hatáskörébe tartozik a fo­golycsere kérdése. Két fő­tárgyalójuk, Denisz Pusilin és Vlagyiszlav Dejnego az­zal vádolja Kijevet, hogy szándékosan halogatja a politikai reformot, amelyet a minszki egyezmény irá­nyoz elő és nem törekszik a Donec-medence gazdasági problémáinak enyhítésére. Az alkotmányreformot, amelyet a szakadár terüle­tek képviselőinek bevoná­sával kellene végrehajtani, a minszki megállapodás írja elő, a szakadár területek kü­lönleges státuszának bizto­sítása érdekében. Ám ezt na­gyon különbözően értelme­zik Kijevben és keleten. A szakadárok a föderalizáció irányába lépnének, Kijev vi­szont erről hallani sem akar. Petro Porosenko államfő és Arszenyij Jacenyuk minisz­terelnök egyaránt leszögez­te: az alkotmányreform sem föderalizációt, sem az orosz nyelv hivatalos státuszának elismerését nem fogja tar­talmazni. Petro Porosenko azt is je­lezte, nem fognak egyeztetni a jelenlegi szakadár vezetők­kel, mert illegitimnek tartják őket, majd ősszel, az ukrán jogrend szerint megtartott önkormányzati választások győzteseivel tárgyalnak. Kijev elképzelése szerint a jelenlegi vezetők nem indul­hatnak a választáson. Amennyiben ettől nem áll el az ukrán vezetés, a patthely­zet állandósulása borítékolha­tó. És még ez a jobbik eset a törékeny tűzszünet közepette. A terrorellenes hadművelet katonai szóvivője kedden jelezte: a szakadárok egyre gyakrabban vetnek be olyan nagy kaliberű tüzérségi fegy­vereket, amelyeket a minsz­ki megállapodás értelmében már ki kellett volna vonniuk az ütközőzónából. Ezenkívül a frontvonal egészén folyama­tosak az összetűzések, figyel­meztetett Liszenko. KI SZO-feldolgozás Jobb lenne, ha a politikusok térfelén pattogna a labda

Next