Kárpáti Igaz Szó, 2015. április (11. évfolyam, 49-63. szám)
2015-04-11 / 53. szám
4. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Hágón, határon túl 2015. április 11., szombat . Hír-tár Vizsgálják a KORMÁNYT A parlamentben vizsgálócsoportot hoztak létre, melynek feladata a Jacenyuk-kabinet tevékenységének átvilágítása - tájékoztat a korrespondent.net. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a kormány tagjai korrupcióba keveredtek és egyéb bűncselekményekben vétkesek, a miniszterelnök sem kerülheti el a felelősségre vonást -jelentette ki Volodimir Grojszman. A házelnök azt is elmondta, tájékoztatta Arszenyij Jacenyukot, aki kész együttműködni a vizsgálatot végző csoporttal, s beleegyezett a probléma nyílt áttekintésébe. Brit döntés Nagy-Britannia is ratifikálta Ukrajna európai uniós társulási szerződését - adta hírül az UNIAN. A brit törvényhozás illetékes bizottsága január végétől vizsgálódott a kérdésben, készítette elő a döntéshozatalt. A hírhez kapcsolódik, hogy a holland parlament április 7-én szentesítette a dokumentumot. [] A MÚLTAT VÉGKÉPP ELTÖRÖLVE Gyakorlatilag a szovjet múlt teljes eltörléséről fogadott el határozatokat a parlament. Betiltotta az akkori szimbólumok, így a sarló és kalapács nyilvános megjelenítését. Az elfogadott törvény értelmében a helyhatósági szervek hat hónap leforgása alatt kötelesek megváltoztatni mindazon megyék, járások, városok, falvak, utcák nevét, földrajzi elnevezéseket, melyek az 1917-1991 közötti érára utalnak. A rada kimondta, hogy a szovjet rendszer bűnös volt, aminek tagadása büntetőjogi következményekkel jár. Tilos lesz a szovjet himnusz lejátszása is - olvasható a korrespondentnet tudósításaiban. Eltűnnek a térképekről a szovjet éra vezetőinek (járási párttitkároktól felfelé), kiemelkedő személyiségeinek nevei (álnevei) is. Nem viselhetik ezeket intézmények, szervezetek sem. Eltöröltetnek a kommunista párt tevékenységével, az 1917-es forradalommal kapcsolatos elnevezések. Az átkereszteléseket az önkormányzatok fél év alatt kötelesek elvégezni, amennyiben e feladatnak a határidő lejártáig nem tesznek eleget, azt a Miniszteri Kabinet saját hatáskörében hajtja végre. Névváltoztatás előtt áll például: Dnyipropetrovszk, Artemivszk, Dzerzsinszk, Kirovográd, Krasznoarmijszk, Szverdlovszk, Scsorsz... A betiltandó szimbólumok közé tartoznak a totalitárius kommunista rezsimet, a kommunista párt tevékenységét dicsőítő szobrok, emlékművek, emlékjelek, feliratok is. A törvény egyik alapvető megállapítása az, hogy az 1917-1991 közötti rendszer bűnös, az állami terror politikáját folytatta. Tilos a náci szimbólumok használata is. Emellett szigorú korlátozást léptetnek életbe az orosz filmek forgalmazásával kapcsolatban is. Nem mutathatók be a katonai vonatkozású, 1991 után készült filmek, illetve semmilyen orosz film, amely a tavaly indult keletukrajnai fegyveres konfliktus után született. Elemzők rámutatnak: szovjet szimbolikára vonatkozó tiltást a II. világháború végének 70. évfordulója előtt hozta meg a parlament, hogy ezzel is gátat szabjon a május 9-i oroszbarát felvonulásoknak. Az ukrán vezetés attól tart, hogy ezek a rendezvények a II. világháború kapcsán a mai Oroszország melletti kiállássá válnának. Külföldi szakértők úgy vélik, a döntés nem meglepő annak fényében, hogy Oroszország tavaly márciusban elcsatolta a Krímet, majd a szeparatistáknak támogatást adva hozzájárult a fegyveres konfliktushoz Kelet-Ukrajnában. A szakadár Doneck és Luhanszk természetesen nem tekinti magára nézve érvényesnek a kijevi döntést, de így is vannak még olyan térségek az országban, ahol számítani lehet szovjet szimbolikát és Sztálin portréit - felvonultató felvonulásra. Különösen pikáns a szovjet himnusz betiltása, hiszen jelenleg is ez a dallama az orosz himnusznak. (Csupán a szöveget szovjettelenítette a szerző, Szergej Mihalkov.) A rendelkezés egyúttal kimondja, hogy az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) az ország függetlenségéért küzdött. Az 1942-ben létrehozott erő a Vörös Hadsereg és a német megszállók ellen is harcolt, bár ideológiailag nem tagadta meg a nacionalizmust és az antiszemitizmust. A törvény értelmében az UPA mellett tiszteletben kell tartani mindazoknak a szervezeteknek az emlékét, melyek Ukrajna függetlenségéért léptek fel a XX. században. A politológusok körében megoszlanak a vélemények a törvények időszerűségét, hasznosságát illetően. Irina Bekeskina, a Demokratikus Kezdeményezés Alapítvány igazgatója a korrespondent. netnek nyilatkozva kijelentette: a szovjettelenítő törvények a jelenlegi háborús konfliktustól terhelt Ukrajnában az amúgy is megosztott társadalom további bomlását idézhetné elő, ellenségeskedést szül. KISZ-összeállítás Kárpátalján utolsóként a csapi Lenin-szobrot döntötték le 2014 februárjában Egyéves a kelet-ukrajnai konfliktus A német-francia nyomásra létrejött minszki fegyverszüneti megállapodás él ugyan, de a felszín alatt forrnak az indulatok. A frontvonalon viszonylagos a nyugalom, Ukrajna más részein pedig egyre nagyobb a lakossági elégedetlenség a romló életkörülmények és az elhatalmasodó korrupció miatt. Keleten és nyugaton egyaránt csalódottság érzékelhető. Egyéves a kelet-ukrajnai konfliktus. Április 7-én kiáltották ki a „donecki népköztársaságot”, amire válaszul megindult a „terrorellenes hadművelet”. A fegyveres szembenállás szomorú mérlege több mint hatezer halott, számos sebesült, közel kétmillió menekült, egy részük Ukrajnában, másik részük Oroszországban keresett menedéket. Ukrajna gazdasága gyakorlatilag összeomlott, a hivatalos államcsődöt az ország csak a nyugati segítségnek köszönhetően kerülte el eddig, de az változatlanul ott lóg a kijevi vezetés feje fölött. A háború sújtotta, lebombázott, szétlőtt infrastruktúrájú keleti országrészben humanitárius katasztrófahelyzet alakult ki, amit a végletekig súlyosbított, hogy a kijevi kormány felfüggesztette a szociális ellátások, beleértve a nyugdíjak kifizetését is. Február végén Kijevben a Nemzeti Bank épülete mellett táboroztak le a tüntetők pénzügyi hajdanról beszélve, az egekbe szökő infláció miatt tiltakozva. A hatóságok közbelépésére volt szükség az erőszakba torkolló demonstráció felszámolásához. Elemzők egyre gyakrabban állítják, ha nem sikerül a gazdasági problémákat orvosolni, a lakosság életkörülményeit javítani, komolyan fenyeget egy újabb Majdan, az, hogy a lakossági elégedetlenség elsöpri az új, nyugatbarát hatalmat. A helyzetet súlyosbítja a korrupció. Nemrég, március 25-én a kormány élőben közvetített kijevi ülésén tartóztatták le az ukrán állami katasztrófa-elhárítási szolgálat vezetőjét és helyettesét, akiket azzal gyanúsítanak, hogy állami beszerzések közben közpénzeket sikkasztottak el. A médiában már korábban is több írás jelent meg a háborúval összefüggő korrupció virágzásáról és arról, hogy egyre többen érzik úgy, a 2014-es rendszerváltás tulajdonképpen csak garnitúracserét hozott, nem pedig tényleges változást. Ez a hangulat segíti az ukrán szélsőjobboldali radikálisokat is, akik fennhangon hirdetik, hogy nem teljesültek a Majdan követelései, Ukrajnát továbbra is az oligarchák tartják kézben. Ezt látszott igazolni a Doneck megyével szomszédos Dnyipropetrovszk kormányzójának, Igor Kolomojszkij esete is. A nagyhatalmú oligarcha, Ukrajna egyik leggazdagabb embere anyagilag is támogatta a kelet-ukrajnai fegyveres harcokat, finanszírozta az ukrán önkéntes alakulatokat. Kolomojszkij azonban a régi jól bevált séma alapján reagált: amikor menesztették az Ukrtransnafta vállalat igazgatóját, aki az ő embere volt, álarcos fegyvereseket küldött a cég kijevi székházába és nyíltan szembeszegült a kormányzattal, amely neki nem tetszően módosította a vállalati törvényt. Mindezt már a háborúshazafias propaganda sem tudja feledtetni a nyugati országrészben sem, ahol a sorozás és a mozgósítás amúgy is nagyon elapasztotta a hazafias lelkesedést. A keleti, szeparatista területeken sem jobb a hangulat. Április 7-én, a senki által el nem ismert „donecki népköztársaság” kikiáltásának egyéves évfordulóján, az AFP hírügynökség beszámolója szerint, csak „szerényen” ünnepeltek. A donecki színházban összegyűltek előtt Denisz Pusilin, a „népköztársaság” parlamentjének alelnöke beszélt, mert az elnöknek nevezett Alekszandr Zaharcsenko első számú donecki vezető még mindig nem épült fel háborús sérüléséből. Pusilin ez alkalommal is elszólta magát, kijelentve, hogy „Oroszország segítsége nélkül nem sikerült volna”. (A minszki béketárgyaláson is Pusilin vett részt, ő írta alá a tűzszüneti egyezményt Doneck nevében. Hogy ténylegesen mi van Zaharcsenkóval, nem tudni.) A szeparatista régióban, Doneck és Luhanszk megyében is halmozódik az elégedetlenség a szörnyű életkörülmények és a kilátástalanság miatt. A lakosság belefáradt a „szabadságharcba”, s ezt a fáradtságot és bizonytalanságérzetet már alig-alig lehet gyógyítani propagandával. A szakadár vezetők azonban egyelőre más gyógyírt nem találnak. Április 7-én azzal fenyegetőztek, hogy felfüggesztik az egyeztetéseket a kijevi kormányzattal, ha nem alakulnak meg mielőbb a minszki egyezmény végrehajtását felügyelő munkacsoportok. Négy - gazdasági és újjáépítési, menekültügyi és humanitárius együttműködési, alkotmányreform és választási, illetve biztonsági - munkacsoport létrehozását követelik. Vélhetően nem üres fenyegetésről van szó, ugyanis ezt megelőzően felfüggesztették a minszki egyezményben előírt fogolycserét is, és állítják, mindaddig nem folytatják, amíg létre nem jön az azt felügyelő kormányzati munkacsoport, mert pillanatnyilag ukrán részről önkéntes alakulatok hatáskörébe tartozik a fogolycsere kérdése. Két főtárgyalójuk, Denisz Pusilin és Vlagyiszlav Dejnego azzal vádolja Kijevet, hogy szándékosan halogatja a politikai reformot, amelyet a minszki egyezmény irányoz elő és nem törekszik a Donec-medence gazdasági problémáinak enyhítésére. Az alkotmányreformot, amelyet a szakadár területek képviselőinek bevonásával kellene végrehajtani, a minszki megállapodás írja elő, a szakadár területek különleges státuszának biztosítása érdekében. Ám ezt nagyon különbözően értelmezik Kijevben és keleten. A szakadárok a föderalizáció irányába lépnének, Kijev viszont erről hallani sem akar. Petro Porosenko államfő és Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök egyaránt leszögezte: az alkotmányreform sem föderalizációt, sem az orosz nyelv hivatalos státuszának elismerését nem fogja tartalmazni. Petro Porosenko azt is jelezte, nem fognak egyeztetni a jelenlegi szakadár vezetőkkel, mert illegitimnek tartják őket, majd ősszel, az ukrán jogrend szerint megtartott önkormányzati választások győzteseivel tárgyalnak. Kijev elképzelése szerint a jelenlegi vezetők nem indulhatnak a választáson. Amennyiben ettől nem áll el az ukrán vezetés, a patthelyzet állandósulása borítékolható. És még ez a jobbik eset a törékeny tűzszünet közepette. A terrorellenes hadművelet katonai szóvivője kedden jelezte: a szakadárok egyre gyakrabban vetnek be olyan nagy kaliberű tüzérségi fegyvereket, amelyeket a minszki megállapodás értelmében már ki kellett volna vonniuk az ütközőzónából. Ezenkívül a frontvonal egészén folyamatosak az összetűzések, figyelmeztetett Liszenko. KI SZO-feldolgozás Jobb lenne, ha a politikusok térfelén pattogna a labda