Kárpáti Igaz Szó, 2016. április (12. évfolyam, 48-63. szám)

2016-04-02 / 48. szám

2016. április 2., szombat HÁGÓN, HATÁRON INNEN KÁRPÁTI IGAZ SZÓ 3 Optimizáció, korán szülő romák. .. Vidékünk medicinájá­nak helyzetét, az elmúlt időszak történéseit értékel­te a megyei egészségügyi főosztály a minap. A beszámolók három témát érintettek a legrész­letesebben: a romák, az onkológiai betegek helyze­tét, valamint a reformokat. Kárpátalján 51 889 roma nemzetiségű lakost tartanak számon, akiknek nagyobb hányada - 26 870 - kisko­rú. Utóbbiak 92,1 százaléka esett át rendszeres szűrő­­vizsgálatokon - mondta el többek között Bíró Erzsébet, a megyei egészségügyi fő­osztály helyettes vezetője. Kiemelte, bár körükben a megbetegedések száma ala­csonyabb a megyei átlagnál, az elhalálozás viszont jóval magasabb. Ennek oka, hogy a szülők nem viszik idejé­ben orvoshoz csemetéiket. A múlt évben 1101 ilyen esetet észleltek, 700 alkalommal egy éven aluli csecsemőről volt szó. Bíró Erzsébet sze­rint ennek kapcsán rendkívül fontos lenne, ha a gyerek­orvosok szorosabb együtt­működést alakítanának ki a szociális szolgálatokkal, hogy idejében reagálni tud­janak az ilyen helyzetekre. Ugyancsak nyugtalanságra ad okot a roma lányok korai gyermekvállalása. Tavaly 61 tizennégy éven aluli fiatal szült, s nem ritka, hogy ti­zennyolc éves korukra már két-három gyermekük van. A fejlődésben lévő szervezet még nincs felkészülve ekko­ra megterhelésre, ami meg is látszik mind az anyák, mind újszülötteik egészségén. A felnőtt romák körében továbbra is a tbc terjedése okozza a legnagyobb gon­dot. A megyei tüdőgondozó­ban 248 fertőzöttet tartanak számon, további 835 inaktív beteget a szakorvosok követ­nek figyelemmel. Ez a me­gyei átlagmutatóknál tízszer magasabb arány, hangzott el. A nők onkológiai szűréséről Nyírfa Kubas, a megyei onko­lógiai gondozó nőgyógyászati osztályának vezetője vázolt helyzetképet. Kiemelte, mennyire fontos, hogy a höl­gyeknél idejében elvégezzék az éves szűrővizsgálatot, a korai stádiumban észlelt el­változások ugyanis 100 szá­zalékosan meggyógyíthatóak. A gyakorlat azonban azt mu­tatja, hogy a többség csupán a kór 3-4. stádiumában fordul orvoshoz. A járási osztályvezetők elsősorban a kórházi ágyak csökkentésének menetéről számoltak be. Az új norma­tívák szerint 10 ezer főre 60 ágy kell hogy jusson. Volodimir Markovics me­gyei osztályvezető hang­súlyozta, az optimizáció nagyon kényes folyamat, komplex megoldást igényel, úgy kell ugyanis minőségi javulást elérni az ellátás te­rén, hogy közben a szférá­ban dolgozók szociális jogai se sérüljenek. Az ágyszám csökkentése révén történő megtakarítással remélhető­leg több pénz jut a betegek kezelésére. Magyar Tímea A rendszeres szűrővizsgálat életet ment Kígyózó sorban állnak az emberek a szennyei postán. Miután elintézték ügyes­bajos dolgaikat, sokan bol­dog születésnapot kívánva hagyják el a hivatalt. - Harmadik éve ünnep­lem a postán a szülinapo­­mat - osztja meg velünk boldog pillanatait Szabó Zita, a hivatal vezetője, aki véletlenül került a pályára. - Szemjén születtem. Meg sem fordult a fejemben, hogy postafőnök legyek. Ápolónőnek tanultam a Beregszászi Egészségügyi Szakközépiskolában. 12 évig dolgoztam a szak­mámban, végül váltottam. A fülembe jutott, hogy mun­katársat keresnek a postára. A kezdetekkor helyettesítő voltam. Ennek köszönhe­tően Kárpátalja számtalan településén megfordultam. Az ukrán falvakban az em­berek rám ragasztották a „magyarka postarka” nevet. Ez az időszak másfél évig tartott. Elég megterhelő volt, nem is tudom, miként bírtam az iramot. Szerin­tem a jó Isten adott erőt ah­hoz, hogy kora reggel órák hosszat utazzak vonattal, majd autóbusszal a munka­helyemre, aztán haza. Ak­kor lett könnyebb, amikor felmondott a szennyei pos­tamester, és én kerültem a helyére. A pályán való meg­maradás egyetlen kulcsa a szeretet. Hisz nem könnyű szakmáról van szó, itt nem lehet hibázni - jegyzi meg hivatalvezető. Szabó Zita szerint Szernyén elképzelhetetlen lenne az élet posta nélkül. - Nagy falu a miénk, az embereknek szükségük van a hivatalra. A számlák befi­zetésén túl - amit mellesleg rendszeresen megtesznek, még annak ellenére is, hogy azok több ezer hriv­­nyára rúgnak - előfizethe­tik az internetet, újságokat, rendezhetik a szemételszál­lítás díját, hirdetéseket is rajtunk keresztül adnak fel, és ami talán a legfontosabb, házhoz visszük a nyugdí­jakat. A faluban Eszterhás Ka­talin kézbesít, tudtuk meg a postavezetőtől. - Hét éve vagyok a pá­lyán. Rengeteg a munka. Általában délelőtt indulok útnak. A főposta biztosított számomra kerékpárt, ha esik, ha fúj, ezzel közleke­dem. Igyekszem minél ha­marabb kikézbesíteni a friss olvasnivalót. Mint megyénk legtöbb falusi postahivatalában, itt is vannak megoldásra váró problémák. A község tulaj­donában lévő régi épületben található kirendeltségre rá­férne egy felújítás. - A főposta jóvoltából nemrégiben ajtócserére került sor. Az ablakok mo­dernizálására is ígéretet kaptunk. Egy kisebb bel­téri tatarozás is ránk férne már, de erre nincs semmi remény. Míg számtalan hi­vatalban fagyoskodnak az ott dolgozók, nekünk nincs ilyen gondunk. Egész télen fafűtésű cserépkályhával biztosítottuk a kellemes hő­mérsékletet. Máskor elekt­romos radiátorral fűtjük be a helyiséget - teszi hozzá befejezésül Szabó Zita. Sebők Katalin CS Postá­­rjsai­pfN A POSTÁSOK nem hibázhatnak Eseménymorzsák Kapnak pénzt a szakiskolák A szakiskolák vezetőinek hibája, hogy eddig nem kapták meg a tanintézmények fenntartására szánt pénzt, jelentette ki Andrij Baloga munkácsi polgármester az önkormányzat legutóbbi ülésén. Szerinte a város ve­zetése mindent megtett azért, hogy rendezze az állami támogatás nélkül maradt szakiskolák pénzügyi helyze­tét. A tanárok hónapok óta elmaradt fizetését és az ösz­töndíjakat napokkal korábban kézhez kaphatták volna, ha az érintett igazgatók nem teketóriáznak a szükséges iratok aláírásával. A mukachevo.net értesülése szerint a fórumot követően megtörtént a ratifikálás, így az önkor­mányzat akadálytalanul átutalhatja a kérdéses összeget. Nem minden adóügynök valódi Az állami fiskális szolgálat megyei főosztályának kommunikációs osztálya felhívja a lakosság figyelmét, hogy olyan szélhámosok jelentek meg vidékünkön, akik adóügynöknek adva ki magukat pénzt csalnak ki az emberektől. Elsősorban a megyeszékhelyen és az Ungvári járásban ügyködnek. Hol az adóhivatal he­lyettes vezetőjeként mutatkoznak be, másutt egyszerű adófelügyelőnek mondják magukat és azt kérik, hogy bizonyos összegeket utaljanak át az általuk megadott bankszámlára. A tájékoztató szerint senki ne üljön fel ezeknek a felszólításoknak, hanem azonnal értesítsék a rendőrséget a 102-es ügyeleti számon. Ungváron tiltakoztak a beregszászi romák Ungváron a Népi téren demonstrált a beregszászi romatelep lakóinak egy csoportja. A több tucat, főleg asszonyokból és gyermekekből álló tiltakozó azért emelte fel szavát, mert a telepen lakó bűnöző egyének folyamatosan terrorizálják, megöléssel fenyegetik őket. A csoport élén álló Papp Rudolf beregszászi cigánybá­rót és Papp Istvánt, a járási tanács képviselőjét fogadták a megyei állami közigazgatás és a rendőrség vezetői. Jaroszlav Lebovics, a nemzeti rendőrség megyei főosz­tályának helyettes vezetője közölte, speciális egységet vezényel a telepre az ott élők biztonsága érdekében. Adakozásra szólít a Vöröskereszt Az Ukrán Vöröskereszt megyei szervezete idén áprilisban is megtartja hagyományos, egy hónapon át tartó akcióját. Az ennek során összegyűjtött tá­mogatással ezúttal a legvédtelenebb lakossági ré­tegeket, a kelet-ukrajnai menekülteket, a fenntar­tójukat elveszített családokat, az egyedülálló, idős embereket, a rokkantakat, a HIV/AIDS és tbc-s be­tegeket segítenék. Amennyiben sajátjuknak érzik mások baját, térjenek be a Vöröskereszt ungvári irodájába. Munkatársai szívesen fogadják adomá­nyaikat-élelmiszert, ruhaneműt, lábbelit, ágyneműt, tisztálkodó szereket, iskolai tanszereket, tolószéket, mankót stb. Felajánlásaikat a következő címen tehetik meg: Ungvár, Zsupanat tér 3. Tel.: 61-64-57, 61-47- 71. Utalásaikat a következő számlaszámon tehetik meg: No 26004017000712, Kominvesztbank, Ung­vár, МФО 312248, код 22115525. Leggyakrabban informatikusok emigrálnak Az ukránok majdnem kétharmada erősen fontolgatja, hogy esetleg külföldre emigrál, írja a Holosz internetes portál. Az áttelepülésre legtöbbször az informatikai szakem­berek és a média képviselői gondolnak, legkevesebbet pedig az ügyvédek, a banki szakemberek és biztosítási­­ ügynökök. A legnépszerűbb országok a munkaerő-el­vándorlás szempontjából a nyugat- és a kelet-európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada. Jól érzékelhető a migrációs különbség a régiók között. Akik komolyan elszánták magukat az áttelepülésre, leginkább a keleti régió lakosai, Doneck és Luhanszk megyeiek, de nagy a munkaerő-migráció Ukrajna nyugati részén is. Kevésbé szeretnének elmenni a Kijevben és Kijev megyében, valamint a Közép-Ukrajnában élők.

Next