Kárpáti Igaz Szó, 2017. február (13. évfolyam, 16-30. szám)

2017-02-02 / 15-16. szám

AZ IGAZI ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP www.kiszo.net 2017.FEBRUÁR 2.,CSÜTÖRTÖK « MEGJELENIK 1920. JANUÁR 31-TŐL» XIII. ÉVFOLYAM 15-16. (2221-2222.) ÁRA: 4.00 UAH A NAP: LUILISÁBI Felszakadozhat a felhő­zet, eső, ónos eső még főként északkeleten alakulhat ki. Napközben többfelé feltá­mad a déli-délnyugati szél. A hőmérséklet -1, +2, máshol dél- ds­ak­nyugaton 9-11 1­0 fok között való­színű. Pénteken helyenként fordulhat elő még gyenge csapadék. Nagy területen tar­tósan ködös, máshol szeles, változóan felhős-napos idő várható, többfelé 10-13 fok körüli csúcshőmérséklettel. /\;ríí c all зі rrun A hrivnya külföldi va­lutákhoz viszonyított hi­vatalos középárfolyama. (NBU, 2017.02.01.) USD27.il EUR 28,82 N­UF 92,75 Számadata Január folyamán 200 járművezetőt büntettek meg megyénkben ittas ve­zetés miatt. Évfor­d CllL.лісу -cal 169 éve a Guadalupe Hidalgó-i békeszerződés ezen a napon zárta le az 1846-ban kirobbant mexi­kói-amerikai háborút. «ej „ Mindenki le­­gyen bátor ahhoz,­­K J hogy meggyőződé- ' * ^ se legyen. " (Alexander Von Humboldt) Szórzeszttésre MONARCH A­­ lat egyeduralkodó. Jícó tsum­ácsat Főzéskor szép fehér marad a karfiol, ha a fő­­zővízbe egy kevés tejet te­szünk, a karfiolszag pedig megszűnik, ha egy nyers krumplit is belefőzünk. N/K­CCZXO Megkérdezi a főnök a le­endő alkalmazottat: — Hogy hívják? Lajos. —Nézze, uram, nálunk nem szokás senkit a keresztnevén szólítani, ez túlzott­­ bizalmaskodásra adhat okot. Engem te is mindenki Kiss úrnak szólít. Tehát, mi a vezetékneve? - Kedves. A ne­vem Kedves Lajos. -Nos, Lajos, akkor a kö­vetkező lenne a kérdésem... 1F(C3JJ fcűwr <Öj «3 Mikor süllyedt el a Ti­tanic? (A megfejtést lásd la­punk 7. oldalán) Szmogriadó: szmog van, riadó A szomszédos Magyaror­szágon, elsősorban észak­keleten napok óta hatalmas a szmog. Budapesten a szálló por koncentrációja a minap elérte az egészség­­ügyi határérték hétszere­sét. Az illetékesek ilyenkor szmogriadót rendelnek el. Kárpátalja sem jelent kivé­telt a hasonló kellemetlen természeti jelenségek alól, nem egy településen ta­pasztaljuk, hogy füstködbe burkolóznak a házak, az arra érzékenyebbek fulla­doznak. Ám, mint érdek­lődésünk során kiderült, itt sem riasztást, sem korlátozó intézkedéseket nem vezet­nek be. - A kárpátaljai telepü­lések felett lebegő szmog valóban rossz közérzetet vált ki sokaknál - támaszt­ja alá feltevésünket Marija Fedorisko, a Kárpátaljai Meteorológiai Központ lég­szennyezettséget vizsgáló laboratóriumának vezetője. - Ez nem tévesztendő ösz­­sze a hagyományos köddel. Utóbbi a levegőben állandó­an jelen lévő vízgőz, vagy­is páratartalom kicsapódási formája. A levegő ilyenkor nagyon lehűl, hogy hő­mérséklete megközelíti a harmatpontot, és ennek következtében kicsapódik a páratartalom. A kialakuló vízcseppecskék mérete alig teszi ki a milliméter ezred­részét. Az ezekből kialakult fal pedig rontja a levegő át­láthatóságát. Amit most ta­pasztalunk, az a redukáló, más néven Londoni-típusú szmog, ami a délutáni órák­ban a legszembetűnőbb. Ezt a fa- és széntüzelésű kazá­nok még inkább fokozzák. Mérőállomásaink vizsgála­tai arról tanúskodnak, hogy a szervezetre káros anya­gok értéke igencsak meg­emelkedett. Ez elsősorban a szélcsendes időjárásnak, a magas légnyomásnak, a megnövekedett relatív pá­ratartalomnak, az alacsony hőmérsékletnek és a lég­­szennyezésnek — a kén-di­­oxid, szén-monoxid, por, NINCS korom jelenlétének­­ kö­szönhető. Mint kiderült, a megyei meteorológiai állomás csu­pán a megyeszékhelyen vé­gez méréseket. Ungváron utoljára tavaly nyáron mér­tek kirívóan magas értéke­ket. A határon túl ilyenkor arra kérik a lakosságot, hogy az úti célok eléréséhez mér­sékeljék vagy lehetőség sze­rint szüneteltessék az egyéni gépjárműhasználatot, része­sítsék előnyben a közösségi közlekedést, mellőzzék a jár­művek indokolatlan alapjá­rati üzemeltetését, csökkent­sék a szilárd- és olajtüzelésű berendezések használatát, valamint a szolgáltató és termelő tevékenységet ellá­tó létesítmények üzemeltetői minimalizálják porkibocsá­tásukat, nálunk sajnos senki nem foglalkozik korlátozó intézkedések bevezetésével, amivel csökkenteni lehetne a levegőszennyezést. A járások az egészség­­ügyi minisztérium megyei laboratóriumi központjának hatáskörében állnak. Mint azt Halina Szitnik labor­vezető elmondta, nem áll módjukban rendszeresen figyelemmel követni a lég­szennyezettség alakulását, ezért nem is rendelkeznek arra vonatkozó informáci­óval, hol, vidékünk melyik pontján alakul ki leggyak­rabban szmog. Annyit vi­szont elárult, hogy az éves átlagot tekintve Ungvár, Perecseny és Munkács le­vegője a legszennyezettebb. Magyar Tímea A levegő minőségét elsősorban a szilárd- és olajtüzelésű berendezések befolyásolják Szempont Rz:okások / A legtöbb ember a farsangot a bálokkal, a jelmezbe bújással, mulatságokkal azonosítja. A régi hagyomá­nyok alapvetően pogány eredetűek, s közülük számtalan a homályba veszett az évek folyamán. Hogyan éljük meg manapság ezt az ünnepkört? — Honnan erednek a far­sangi szokások? - A Vízkereszttől (janu­ár 6.) hamvazó­szerdáig tartó időszakot nevezzük farsangnak. Itt meg kell je­gyezni, hogy az ünnepség­­sorozat vége minden évben változik, mivel a hamva­zószerda mindig a húsvét előtti 40. napra esik. Gyö­kereit mindenképp a keresz­ténység megjelenése előtti időktől kell származtatni. A farsang és az azt követő böjti időszak elsősorban a tél végére utal. Eleve egy ősi hiedelem hívta életre a hozzá kapcsolódó zajos mulatságokat. Azt hitték ugyanis az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap legyengül, és a gonosz szel­lemek életre kelnek. Viga­lommal, alakoskodással, boszorkánybábu elégeté­sével akarták elűzni őket. Ehhez kapcsolódó legismer­tebb hagyomány az évente megrendezésre kerülő mo­hácsi busójárás. - Vannak kifejezetten Kárpátaljához köthető ha­gyományok? - Van néhány olyan kuri­ózumszámba menő népszo­kás, amely csak a kárpátaljai magyarlakta falvakban ma­radt fent. Sajnos, napjaink­ban ezek is kihalóban van­nak, vagy jelentős változá­son mennek keresztül. Ami jelenleg még él egy-egy kö­zösség emlékezetében, va­lójában egy eltűnőben lévő világ üzenete. Példaként Sároszoroszit tudnám megemlíteni. A Beregszá­szi járás még manapság is félreesőnek számító köz­sége szépen megőrizte a különböző népszokásokat, hiedelmeket. Talán éppen ennek az elszigeteltségnek köszönhetően maradhatott fent az egyedül erre a tele­pülésre jellemző farsangi kongózás, azaz a pártában maradt lányok zajos-tré­fás kicsúfolása. A farsang végén, a nagy evések és ivások, lakmározások és vi­dám téli esték után számba vették az eladó lányokat. Kicsúfolták a pártában maradottakat, ugyanis úgy tartották, hogy bűnhődnie kell annak, aki ki akar bújni a családalapítás kötelessé­ge alól. A megszégyenített fehérnépek persze nem hagyták magukat, és a pad­lásról vagy más alkalmas helyről vízzel öntötték nya­kon a kongózókat. — Mi minden változott meg a modern korra?­­ A farsang napjainkban átalakult, de a hangsúly megmaradt az ünneplésen, mulatozáson­­ báli szezon, álarcos, jelmezes, táncos mulatságok időszaka. Jó periódus arra, hogy baráta­inkkal együtt ünnepeljünk, jelmezbe öltözzünk, és ha­gyományos ételeket, fán­kokat készítsünk. A Szov­jetunióban például el sem lehetett képzelni, hogy egy magyar falu farsangi bált szervezzen, de a hagyomá­nya visszatért, igaz, főként nyugati hatásra némiképp modernizálódott. Már nem rendeznek tollfosztásokat, s az ekkorra időzített közös tengeri hántások is feledésbe merültek annak felbomlása után. Molnár Csaba Kovács Katalin néprajzkutató Erről írunk ma: Egy próba a diploma felé 2. old. Akkor kinek is kellene Hágába szaladnia? 3. old. Merkel - Porosenko találkozó ágyúdörgés közepette 4. old. + CSALÁDI 7NÉZŐ

Next