Kárpáti Igaz Szó, 2017. február (13. évfolyam, 16-30. szám)

2017-02-02 / 15-16. szám

2017. február 2., csütörtök HÁGÓN, HATÁRON INNEN ШРДП IGAZ szó 3- Akkor kinek is kellene HÁGÁBA SZALADNIA? Miközben Avgyijivká­ban szükségállapotot hirdet­tek, a lakosság menekül a településről. Doneckben az ágyúzás miatt megszűnt a vízszolgáltatás, a Csornij Komitet szélsőjobboldali csoport rövid, nem túl né­pes tüntetést tartott a ki­jevi magyar nagykövetség épülete előtt. A tüntetők kifogásolták, hogy Magyarország aktív magyarosítást végez Kár­pátalján, valamint kiakadtak Szijjártó Péter külügymi­niszter azon nyilatkozatain, hogy az agresszor Oroszor­szág ellen meg kell szüntet­ni az európai uniós szank­ciókat. Szerintük a magyar külügyminiszter többször ukránofób megjegyzéseket tett. A tiltakozóknak valószí­nűleg az nem tetszett, hogy a múlt héten Szijjártó Péter a Kommerszant orosz lap­ban kifogásolta az új ukrán nyelvtörvény tervezetét, mely jelentősen szűkítené a kisebbségi nyelvhasználatot Ukrajnában. Szijjártó figyel­meztette ukrán kollégáját, ha a tervezetet elfogadják, ak­kor az EU elé fogják vinni az ügyet. A demonstráción azt kö­vetelték, hogy Magyaror­szág ne avatkozzon Ukraj­na belügyeibe, és szerintük Magyarországnak kellene az ukránoknak kedvező tör­vényeket elfogadnia, például azt, hogy az ukrán legyen hivatalos nyelv. A szélső­­jobboldali tüntetők annyira kiakadtak Szijjártón, hogy az utolsó és legfontosabb követelésük az volt, hogy a magyar külügyminisztert állítsák a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé. Eddig a hír, s ezzel a mini tüntetés felett akár napi­rendre is térhetnénk. Ami­ért mégsem tehetjük, annak oka, hogy Ukrajnában - s nemcsak a szélsőségesek körében, hanem a parla­mentben is - egyre markán­sabb kisebbségellenesség figyelhető meg. Elegendő, ha a legutóbbi - harminc­­három parlamenti képviselő által beterjesztett - nyelvtör­vénytervezetet említjük, de utalhatunk arra a módsze­res aknamunkára is, mely a nemzetiségi oktatás leépíté­sét vette célba. Ilyen körülmények köze­pette aligha hagyható figyel­men kívül a magyarság el­len irányuló megmozdulás, mely szervesen illeszkedik a már-már rendszer­szintűnek mondható gyakorlatba. A tiltakozók logikáját követve felmerül a kérdés: vajon Szijjártó Péter kijelen­téseivel valóban beavatko­­zott-e Ukrajna belügyeibe. Ennek tisztázására dr. Tóth Mihály jogászt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szö­vetség tiszteletbeli elnökét kértük fel. A magyar külügyminisz­ter kijelentései a nemzetkö­zi jogi normák szerint nem tekinthető Ukrajna ügyeibe való beavatkozásnak. Az ok egyszerű. Szijjártó Péter csupán arra hívta fel az uk­rán vezetés figyelmét, amit annak eleve szem előtt kell tartania. Jelesül: az alapvető emberi, nemzetiségi jogok tiszteletben tartását, amire a nemzetközi szerződések­ben is kötelezettséget vál­lalt. Mindezek mellett-nem mintha ez nem lenne elegen­dő - az ukrán állam az 1991 decemberében megkötött ukrán—magyar alapszerző­désben kötelezte magát a kárpátaljai magyarság joga­inak tiszteletben tartására - fejtette ki Tóth Mihály. A radikális tüntetők ál­láspontja szerint a magyar kormánynak az ott élő ukrá­nokat támogató törvényeket kellene elfogadnia. Hogy Magyarországon miként érvényesülnek az ukránok jogai, arról már az a tény is ékesen tanúskodik, hogy érdekeiket a magyar Országgyűlésben szószóló képviseli. Ezt a tisztséget je­lenleg Hartyányi Jaroszlava tölti be, aki lapunknak adott interjújában („A nemzetisé­gi politikában Magyarország példaértékű”, 2016. október 7., szerző Turányi József) többek között az alábbiakat mondta: „Az első nagy áttörés a 2015-ös költségvetés elfo­gadása volt, amikor elértük, hogy az eredeti tervezetthez képest majdnem 80 száza­lékkal emelték a nemzeti kisebbségi önkormányzatok támogatását! Amikor meg­hallgattuk Balog Zoltánt, az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának vezetőjét, az szintén nagy áttörés és meg­lepetés volt. ...a Parlament­ben a nemzetiségek bizott­sága előtt is be kell számol­nia az illetékes tárca vezető­jének. Nagy jelentősége van tehát annak, hogy immáron nem mi mentünk-megyünk kérni valamit, hanem mi hallgatjuk meg, mi kérhet­jük számon a minisztere­ket, államtitkárokat, hogy mit tettek, milyen munkát végeztek a nemzetiségi te­rületeken. És mindezt mi is komolyan vettük és min­ket is komolyan vesznek! A nemzetiségi politikában Magyarország példaértékű itt a Kárpát-medencében és annak határain túl is! Hisz orvosolta a korábbi alkot­mányos mulasztást, bizto­sítja a nemzetiségi kisebb­ségek parlamenti képvise­letét, érdekérvényesítését. A tizenhárom nemzetiségi kisebbség képviselői példát­lan összefogással, egyetér­tésben dolgoznak együtt a magyar törvényhozásban. A döntések mintegy 99 száza­léka konszenzussal szüle­tik és többnyire egyhangú szavazással megy át. Ilyen nem nagyon van más orszá­gokban! ” Egy ilyen rendszerrel az Ukrajnában élő nemzetiségi közösségek is megelégedné­nek. Ám jelenleg be kell ér­niük törvénymódosításokkal és fura tüntetésekkel. Horváth Sándor Magyarok, tanuljátok az ukránt - állt a maroknyi tüntető egyik molinóján Cap István házi őrizetben Az Ungvári Városi- Járási Bíróság kedden nem jogerősen házi őri­zetbe helyezte a veszte­getéssel gyanúsított Cap Istvánt. Ungvár alpolgár­mestere este 8 és reggel 8 óra (kelet-európai idő) között nem hagyhatja el a lakhelyét. A házi őrizet mellett egyéb korlátozó intézkedéseket is alkalmazott a bíróság, Pap István nem beszélhet az ügy további gyanúsítottjaival és megjelenési kötelezettsé­ge van a bíróság vagy az ügyészség előtt. A törvény­szék jóváhagyta az ügyész­ség javaslatát, és két hónapra felfüggesztette tisztségéből az alpolgármestert. Az in­doklás szerint a gyanúsított a korlátozás hiányában be­folyásolhatja a tanúkat, akik még nem tettek vallomást. Fellebbezni öt napon belül áll jogában. Cap a tárgyalást követően az újságíróknak azt mondta, szerinte az ügyészségnek nincsenek perdöntő bizo­nyítékai ellene.­­ Amennyiben a bíró­ság elutasította volna az ügyészség felmentésről szóló beadványát, akkor ezt a döntést a nyomozás tisztaságának megóvása ér­dekében meghozta volna a városi tanács. Az ügyészség a tárgyalás során egyetlen bizonyítékot sem mutatott be ellenem. A vád egyelő­re csak feltételezéseken alapszik - fogalmazott az alpolgármester, aki a házi őrizettel kapcsolatban azt nyilatkozta, a fellebbezésről azután dönt, miután egyez­tetett az ügyvédjével. A bíróságnak eredetileg hétfőn kellett volna hatá­roznia az ügyben, azonban a vádat képviselő megyei ügyészség munkatársai nem jelentek meg a tárgyaláson, így azt el kellett napolni. Az ügy másik gyanúsítottja, Sztaniszlav Ponomarjov, a városi tanács földügyekkel foglalkozó állandó bizott­ságának az elnöke óvadék ellenében szabadlábon vé­dekezhet. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a múlt hét közepén civilruhás nyomo­zók szállták meg az ungvári városházán Pap István al­polgármester irodáját és még néhány hivatali helyiséget. Az indoklás szerint Bohdan Andrijiv első helyettese 40 ezer hrivnya kenőpénzt követelt és fogadott el egy vállalkozótól földprivati­záció engedélyezéséért. Az alpolgármester megbízottját állítólag elfogták, amikor a vállalkozótól átvette az összeg egy részét, 20 000 hrivnyát. Sz-L. Eseménymorzsák Moszkal elkobzott fát küldene Avgyijivkába Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója Facebook-oldalán felszólította Ukrajna miniszterel­nökét, adja utasításba az állami erdészeti hivatalnak, hogy Kárpátaljáról küldjenek 200 vagon fát Avgyijivka területére. Mint mondta, megyénk raktárain mintegy 200 vagon fa halmozódott fel, amit az állami erdő­­gazdaságoktól foglaltak le, mert Európába akarták exportálni az elmúlt év során. Az erdészeti ügynökség jogi eljárást kezdeményezett a megyei közigazgatással a kivágott fák miatt. Azonban a faanyag egy részét, melyet nem koboztak el és nem bizonyítékként szerepel az eljárásban, elküldhetik a Doneck megyei Avgyijivka lakosainak, valamint Donbászra az ukrán katonáknak erődítményépítésre. Hospice ház Nagyszőlősön Tízmillió-kétszázezer hrivnyából készült el Nagy­szőlősön az a hospice ház, melyhez hasonló nincs egész Ukrajnában. Az építését még 2012-ben kezdték el uniós pályázati pénzből, ám az akkori helyhata­lom pénzügyi machinációi miatt az objektumot nem fejezték be a kitűzött időre, azaz 2015-re. Végül a megyei közigazgatás és a megyei tanács elnöke személyes felügyelete alá vonta a projektet, s a napokban a központot átadták rendeltetésének. A hospice ház huszonöt személy ellátására alkalmas, akikről hatvanhét fős személyzet fog gondoskodni. A szolgálat munkájának középpontjában az áll, hogy az idős daganatos, tbc-s, Alzheimer-kóros stb. páciensek életminősége ne romoljon a betegség, illetve életének végső stádiumában. Kiemelt szerepet kap a palliatív terápiás rálátás , fáiHal­mz­sillanítás Fűtőanyagot kínál a técsői erdészet ! Februártól ismét hasogatott fát kínál eladásra a­­ Técsői Erdőgazdaság. Natalja Katrenyak igazgató­­ szerint a magas gáz ára miatt a vártnál is nagyobb az­­­­gény e fűtőanyag iránt. A januárban raklapokon kínált 1 hasított fát, melynek köbméternyi ára 1250 hrivnya­­ volt, pillanatok alatt szétkapkodta a lakosság, ezért­­ folytatják annak árusítását. Gyilkossági kísérletnek minősítették­­ Gyilkossági kísérletnek minősítette a rendőrség a­­ Vaszil Varcaba, egykori megyei rendőrfőnök háza el­­­­leni merényletet. Mint azt lapunk is megírta, Varcaba­­ Kassai utcai házára tankelhárító gránátvetővel támadt­­ ismeretlen tettes. A nyomozás során az ukrán Btk.­­ 115. cikkének 2. részébe ütköző bűncselekményre,­­ azaz gyilkossági kísérletre módosították az először­­ szándékos rongálásnak vélt esetet, áll a nemzeti políció­­ honlapján. Az interpol is kereste A csapi határőrök az interpol által is keresett külföldit fogtak el. A nemzetközi körözés alatt álló moldáv ál­­­­lampolgár egy Volkswagen mikrobusszal akart belépni­­ Ukrajnába, amikor fennakadt az ellenőrzésen. A férfit­­ lopás miatt körözi a nemzetközi bűnügyi rendőrség, s­­ jelenleg a kárpátaljai nemzeti polícia „vendégszeretés ’ ] élvezi. KISZ­-összeállítás м 4 Г

Next