Kárpáti Igaz Szó, 2017. október (13. évfolyam, 146-161. szám)

2017-10-31 / 161. szám

KÁRPÁTI IGAZ SZÓ AZ IGAZI ORSZÁGOS KÖZÉLETI LAP www.kiszo.net 2017. OKTÓBER 31., KEDD • MEGJELENIK 1920. JANUÁR 31-TŐL • XIII. ÉVFOLYAM 161.(2367) ÁRA:2,50 UAH punk 7. oldalán) A NAP: I­ndicaj eur­ás­­a Többnyire napos, gyen­gén felhős időre számít­hatunk, csa­padék nélkül. A hőmérséklet hajnalban­­3—3, délután 10-12 Celsius-fok körül alakul. Ajriffoll'yaunnifSi A hrivnya külföldi va­lutákhoz viszonyított hi­vatalos középárfolyama. (NBU, 2017.10.30.) USD 26,87 EUR 31,18 HUF 100,21 S^SUnrTlSlClcBh­ttSl A megyei statisztikai főosztály legfrissebb ada­tai szerint idén január és szeptember között Kárpát­alján mintegy 514 millió 300 ezer hrivnyát fektetet­tek az építőiparba. S 2r. c a’l1 cd if* (tsj о A nagy emberek eszmékről beszél­nek, az átlagos emberek dolgokról, a kis emberek pedig más embe­rekről. (Eleanor Roose­velt) Кл/1ЇОіГСЇ1іі;І0| töl 1517-ben Luther Márton kitűzte 95 tételét a witten­bergi vártemplom kapujá­ra. Szefteji tolásét KATEXIS - megszállás. Néha a házfalnak is van szeme , a legeldugottabb búvóhelyen is megleshetik az embert. Jack zenércsa Székrekedés esetén na­ponta többször fogyasszunk áztatott aszalt szilvát. Vicce -Apa, az ott egy halász­,­igjó? - Nem, kisfiam, az egy jacht. - És hogy kell írni, j-vel vagy ip­­szilonnal, h-val vagy ch-val? - Tudod, kisfiam, így jobban megnézve mégis­csak egy halászhajó. ]F<Eij t <Ö>JT (öj <e Melyik évben kezdődött az 1. világháború? (A megfejtést lásd la­ Ma 500 ÉVES A REFORMÁCIÓ 500 évvel ezelőtt, ezen a napon tűzte ki 95 tételét Lu­ther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára, mely reformok sorozatát ered­ményezte az élet minden területén. A tanok meglepő gyorsasággal terjedtek Eu­­rópa-szerte. Vidékünk a hit megújulásának fősodrába került. Beregszász szolgált például az egyik első helvét irányú zsinat helyszínéül. Luther fellépése átalakította Európa korabeli vallási térké­pét, megújította a hit világát. A reformátor gondolkodása messze túlnyúlik a teológia határain. Luther és a későbbi reformátorok, illetve a refor­máció hatása a politika, a gaz­daság, a zene, a jogtudomány, az anyanyelv és a modern ter­mészettudomány kibontako­zása, illetve átalakulása terén is tetten érhető. Az 1517-ben elindított folyamat több évtizeden át tartott, és kiterjedt Európa legtöbb országára, így Ma­gyarországra is. Az 1552-es év nagyon fon­tos szerepet játszott a Beregi Református Egyházmegye életében. 465 éve a Vérke­­parti városban került sor az első és második beregszászi zsinatra, melyek az első helvét irányú zsinatok közé tartoztak a történelmi Magyarországon. Ezek legnagyobb érdeme, hogy a Kárpátok alján meg­határozták az egyházmegyék hitvallásos arculatát és lefek­tették a helvét irányú refor­máció továbbterjedésének az útját a tanbeli elkülönülés idején. Beregszász mindig elöl járt e vidék szellemi és tár­sadalmi életében, és a XVI. század óta máig jelentős szerepe van a magyar re­­formátusságot tekintve. Beregszászon a reformáció kezdetét 1548-ra tehetjük. A reformáció elsőként itt ért el jelentős sikereket Észak­­kelet-Magyarországon. Első lelkipásztoraik nagy része a város férfikolostorainak szerzeteseiből kerültek ki. A beregszászi zsinatok két legismertebb résztvevője a „helvét reformáció tüzes híve”: Kálmáncsehi Sánta Márton munkácsi és Radán Balázs beregszászi lelkész volt. Ezt tették kései utódaik is, még a szovjet éra üldöztetései közepette is. Számos refor­mátus lelkipásztorunk lett a sztálinizmus áldozata. A református és az evangélikus egyház 1945. május 27-én közös memorandumban for­dult a magyar kormányhoz, hogy tegyen meg mindent az elhurcoltak hazahozatala érdekében. A helyzet nem ja­vult. Forgon Pál kárpátaljai lelkész, későbbi püspök, aki az ötvenes években maga is lágerbe került, azt írja visz­­szaemlékezésében, hogy a málenykij robotban több magyar református halt meg, mint a világháború idején. A református egyház külö­nösen Kárpátalján szenvedte meg a Lágerek Főparancs­noksága tevékenységét. Az ateista szovjet hatalom ugyanis hamar felismerte a helyi reformátusság hitvalló és híveik magyar identitását ápoló lelkipásztoraiban a rendszer ellenségét. Ám az egyház mindvégig kitartott, s szolgálta Istenben és ma­gyarságában szilárd híveit. Ezt teszi ma is... 2003-as adatok szerint a kárpátaljai magyar lakosság többsége református. Nem hiába tartja a mondás: „Kár­pátalján nem minden magyar ember református, de minden református ember magyar”. KISZÓ-összeállítás Mindenszentekkor és halottak napján koszorúval, virággal, gyertyagyújtással emlékezünk elhunyt szeret­teinkre. A halálélmény lesújt, megkérdőjelez bennünk mindent, amit addig magától értetődőnek tartottunk. Hogyan lehet megbékélni a ténnyel, hogy szerettünk végleg eltávozott közülünk? pszichológus —Létezik rá „recept”, ho­gyan éljük túl a veszteség érzését?­­ Nem, hisz a gyászt min­den ember másként éli meg. Egy biztos, nem szabad úgy tenni, mintha semmi sem történt volna. Az elnyomott lelki trauma ugyanis előbb­­utóbb fizikai tüneteket pro­dukál, s elviselhetetlen teher­ként nem enged továbblépni. A gyász folyamata fontos, nem tekinthető gyengeség­nek, képessé tesz arra, hogy el tudjunk szakadni attól, akit elveszítettünk. Úgy kell elfogadnunk szerettünk tá­vozását, hogy közben a le­hető legtöbbet őrizzünk meg, és vigyünk tovább az elvesz­tett emberi kapcsolatból. A gyászolás rendkívül fontos lelki folyamat egészségünk megóvása érdekében, gyó­gyít és behegeszti a sebeket. - Mi befolyásolja a gyászt? - Sok minden: a halottal való kapcsolat „minősé­ge”, a gyászoló életkora, a neme, a korábbi veszte­ségek és azok megélése, az aktuális élethelyzet. A testhez hasonlóan a lé­lek működésének is van­nak törvényszerűségei. A gyászfolyamat különböző fázisokra osztható. Az első időszak az elutasításról szól. Ez többnyire rövid, mindössze néhány napig vagy egy-két hétig tart. Az érzelmi bénultságot köve­tően hamar felszakadnak az indulatok, következik a düh, a harag, a félelem, a nyugtalanság és a bűntu­dat. A harmadik szakaszt a keresés, a megtalálás és az elválás jellemzi, amikor a gyászoló már képes elfo­gadni a visszafordíthatat­lant. Ez az időszak hetekig, olykor évekig is eltarthat. - Valószínűleg a gyere­keknek a legnehezebb el­fogadniuk a halál tényét. Hogyan segíthetünk nekik feldolgozni az élet termé­szetes, mégis többnyire ta­buként kezelt velejáróját? - A felnőttek meseszerű vagy vallásos válaszai nem segítik a gyermekek halál­feldolgozását. Meg kell taní­tanunk őket arra, hogy az az élet természetes velejárója, a dolgok nem állandóak, a veszteség és a bánat érzése normális dolog. Az a jó, ha megosztjuk a gyermekkel az érzéseinket azon a szinten, amely megfelel az ő korának. A gyászreakcióit nem szabad alulértékelni, hiszen annak feldolgozása hatással van sze­mélyiségük fejlődésére és a család további működésére is. Magyar Tímea Szempont Hogy vészeljük át a veszteséget? Natalja Brataszjuk Erről írunk ma: Szoboravatás Palágykomorócon 2. old. Hol sírjaik domborulnak 3. old. Túléli-e a telet a Naffogaz? 4. old. Veszélyforrások a legelőn 5. old.

Next