Kárpáti Igaz Szó, 2018. január (14. évfolyam, 1-14. szám)

2018-01-27 / 13. szám

4. KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Hágón, határon túl 2018. január 27., szombat Ösztöndíj az ukrajnai ROMÁN DIÁKOKNAK Románia ösztöndíjakat ad az Ukrajnában anyanyel­vükön tanuló román diákoknak, tanáraiknak pedig ingyenes romániai továbbképzést biztosít - határozott a bukaresti kormány. A külhoni románok minisztériuma (MRP) az első sza­kaszban ezer tanulmányi ösztöndíjat nyújt havi kétszáz lej (13 ezer forint) értékben a kiváló eredményeket felmu­tató, ukrajnai állandó lakhellyel rendelkező, az ukrajnai közoktatásban - részben vagy minden tantárgyat - román nyelven tanuló diákok számára. A MRP továbbá háromszáz ukrajnai román iskolában oktató tanárnak fizeti a romániai továbbképzés költségeit. A továbbképzésre magukat ro­mán identitásúnak valló, ukrajnai munkahellyel rendelkező tanárok pályázhatnak. Kiválasztásukban az ukrajnai román szervezetek fogják támogatni a romániai egyetemeket. Az elfogadott határozattal a bukaresti kormány biztosítani akarja az Ukrajnában élő románok jogát nyelvi identitásuk megőrzéséhez, ezt pedig az anyanyelvű oktatás támogatásá­val szándékszik elérni - zárult a román kormányközlemény. TILLERSON LaVROVVAL EGYEZTETETT Rex Tillerson amerikai és Szergej Lavrov orosz külügy­miniszter telefonon egyeztetett Szíriáról, Észak-Koreáról és Ukrajnáról - áll az MTI hírében. Ukrajnát illetően az amerikai diplomácia irányítója emlé­keztetett Kurt Volker amerikai különmegbízott és Vlagyiszlav Szurkov, orosz elnöki tanácsadó közelgő megbeszéléseire. Tillerson kiemelte annak szükségességét, hogy Oroszország gyorsítsa fel a minszki egyezményben vállalt kötelezettsé­gei végrehajtását és vessen gátat a kelet-ukrajnai erőszak elharapódzásának. Parubij tanúvallomása Oroszország 2014 tavaszán a Krími Autonóm Köz­társaság mellett még legalább hét megye megszállására készült Ukrajna déli és keleti részében - jelentette ki Andrij Parubij Kijevben a Janukovics ellen hazaárulás vádjával indított perben tett tanúvallomásában. A parlament jelenlegi elnöke 2013 novemberétől 2014 februárjáig a Majdan-tüntetők önvédelmi erőinek parancs­noka volt, majd 2014 augusztusáig a nemzetbiztonsági és védelmi tanácsot (RNBO) vezette. Az európai integrációt és hatalomváltást követelő tünteté­sek nyomán Oroszországba menekült és most is ott tartózkodó Janukovics ellen távollétében indult eljárás Ukrajnában haza­árulás vádjával. A főügyészség a vádat főként arra az írásos nyilatkozatra alapozza, amelyben­ a leváltott államfő 2014. március 1-jén Moszkva ENSZ-képviseletén keresztül kérte Oroszország fegyveres erőit, hogy küldjenek csapatokat Uk­rajnába. Ezt tavaly januárban az ENSZ-ben is megerősítették. Parubij tanúvallomásában azt a meggyőződését hangoz­tatta, hogy Janukovics Putyinhoz intézett levele alapul szolgált a déli és keleti országrészben arra, hogy a fegyveres testületek tagjai szabotálják az új kijevi vezetés utasításait. A házelnök közölte, Janukovics Oroszországba mene­külése után minden irányból orosz fegyveres támadásra számítottak. Szavai szerint a védelmi tanács 2014. február 28-i ülésén felvetődött az is, hogy az orosz fegyveres erők észak felől Kijevre támadhatnak.­ A politikus elmondása szerint 2014 februárjának vége és márciusának eleje között felhívta őt telefonon Vlagyimir Zsirinovszkij orosz politikus, a jobboldali, nacionalista li­berális demokrata párt elnöke, aki azzal fenyegette meg őt, hogy Oroszországban eljárást indítanak ellene, ha Ukrajna védekezni fog a megszállással szemben. A házelnök vallomásában kitért arra, hogy tudomása alap­ján az orosz titkosszolgálatok Ukrajna déli és keleti régióiban már 2012-ben elkezdtek ügynökhálózatokat kiépíteni. Ezek -mint mondta-olyan szervezetek voltak, amelyek fedőtevé­kenysége a második világháborús események rekonstruálása volt, a valóságban viszont ügynököket toboroztak, valamint részletes terveket készítettek a helyi önkormányzati szervek intézményeinek elfoglalására, továbbá az orosz csapatok bejövetelének előkészítésére. Parubij szavai szerint ilyen há­lózatok működtek Doneck, Luhanszk, Harkiv, Zaporizzsja, Mikolajiv, Odessza és Herszon megyékben. Hozzátette, a szervezetek egymással nem álltak kapcsolatban, hanem közvetlenül az orosz titkosszolgálatok irányították azokat. Közös JÖVŐ ÉPÍTÉSE EGY SZÉTTÖREDEZETT VILÁGBAN Január 23. és 26. között rendezték meg a 48. da­­vosi Világgazdasági Fóru­mot, amely idén a közös jövő építése egy széttö­redezett világban mottó alatt zajlott. A tanács­kozáson részt vett Perto Porosenko is. Az ukrán államfő tárgyalást folyta­tott több vezető politikus­sal, a fórumon mondott beszédében az országban zajló reformfolyamatot elemezte. Bőséges reformtermés Az államfő „Ukrán reg­gelire” hívta meg az érdek­lődőket. Az összejövetelen a múlt évet értékelve ki­emelte­­ 2017 ősze a refor­­­mok legsikeresebb idősza­ka volt. „Senki nem várta, hogy ilyen eredményesek és hatékonyak leszünk. Si­került végrehajtani a nyugdíjrendszer átalakí­tását, melyről már húsz éve beszélnek. Az be­tegeskedő egészségügy az oktatási rendszer re­formját.” - idézi az elnö­köt a korrespondent.net. Porosenko kiemelte az igazságszolgáltatás terén véghezvitt változtatáso­kat is. Az államfő a fórumon megbeszélést folytatott Christine Lagarde-dal, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójával. Mint ismeretes, az IMF élesen kritizálta Ukrajnát a korrupcióellenes bíróság felállítása körüli huzavona miatt. Az ukrán vezető tá­jékoztatta a vezérigazgatót arról, hogy a dokumentum már a törvényhozás előtt van, s lépéseket tesz annak érdekében, hogy a parla­ment második olvasatban is jóváhagyja a jogszabály tervezetét. Petro Porosenko Davos­­ban eszmecserét folytatott Benjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnökkel is. May az » online terrorizmusról” Theresa May brit minisz­terelnök szerint az online közösségi felületeket mű­ködtető globális cégeknek olyan technológiai megol­dásokat kell kidolgozniuk, amelyek automatikusan eltávolítják az e felületekre felkerülő, terrorcselekmé­nyekre ösztönző tartalma­kat. May a davosi világgaz­dasági fórumon elmondott beszédében kijelentette: ezeknél az internetes vál­lalatoknál dolgoznak „a világ legragyogóbb el­méi”, és e cégeknek a leg­jobb szakembereiket kell ráállítaniuk arra, hogy a közösségi portálok meg­felelhessenek a társada­lommal szembeni legalap­vetőbb felelősségüknek. A brit kormányfő szerint ez nemcsak a legnagyobb internetes vállalatokra vo­natkozik, mivel a szervezett bűnözés és a terrorizmus a kisebb online platformokon is gyorsan otthonra lelhet. Trump erős dollárt akar Az amerikai elnök Davos­­ban felvetette: megfontolná a visszatérést az ázsiai és csendes-óceáni szabadke­reskedelmi övezetbe. A leg­nagyobb figyelmet viszont azon kijelentése kapta, hogy az erős dollár híve. A dollár értékének „az ország gazda­sági erején kell alapulnia, és mi olyan jól csináljuk, hogy országunk gazdaságilag is­mét erős” - állította. Az elnök megállapítása azért váltott ki meglepe­tést, mivel korábban Steve Mnuchin, az USA pénzügy­­minisztere még azt mondta, a gyenge dollár híve, mert az jó Amerikának. VI. Fülöp, és az alkotmány tisztelete A katalán krízis lecke a világ összes demokrá­ciája számára, hogy meg kell óvni a jogállamiságot, amely a demokrácia és a politikai sokszínűség tisz­teletben tartásának sarok­köve - hangsúlyozta VI. Fülöp spanyol király a 48. Világgazdasági Fórumon mondott beszédében. Az uralkodó elmondta: szemben azzal a szándék­kal, hogy Katalóniában alá­ássák a demokratikus rend­szer alapvető szabályait, a nemzeti szuverenitás min­denkié, a jólét és a haladás nem érhető el elszigeteléssel vagy megosztással. Katalónia Spanyolország lelkének és színes identi­tásának valóban alapvető része - jelentette ki. Mint mondta, a politikai ellentéteket, vitákat a de­mokratikus szabályokkal, az alkotmány által megha­tározott értékekkel és a tör­vények keretein belül kell megoldani. Az alkotmány a spanyo­lok saját akaratának kifeje­zése és megérdemli a maxi­mális tiszteletet - hangsú­lyozta VI. Fülöp, hozzátéve, hogy az nem csupán­­díszítő elem, hanem a demokra­tikus együttélés pillére. A 2017. október elsejei rendhagyó körülmények kö­zött megrendezett és rendőri erőszakba torkollt referen­dumon a katalán kormány adatai szerint a választásra jogosult 5,3 millió állam­polgár közül összesen 2,28 millióan szavaztak, 2,04 millióan közülük Katalónia függetlenségére. Macedónia nevet változtat A macedón-görög névvi­ta elsimítása érdekében Ma­cedónia átnevezi a szkopjei Nagy Sándor repülőteret, és más hasonló engedmények­re is hajlandó - erről egyez­tetett Zoran Zaev macedón és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő Davosban. Zoran Zaev kijelentette: görög kollégájával azt a célt tűzték ki, hogy igyekeznek mielőbb rendezni a több mint huszonöt éve fennálló vitás kérdéseket a két or­szág között. Ennek kereté­ben a macedón-szerb határt a macedón-görög határral összekötő autópályát is át­nevezik. Ez utóbbi esetében az eddigi Nagy Sándor elne­vezést Barátságra cserélik. A repülőtér új nevéről egye­lőre nincs hír. A macedón miniszterel­nök szerint amint rendező­dik a névvita, megnyílik az út Szkopje euroatlanti integ­rációja előtt. Emlékeztetett arra is, hogy egyelőre nincs megállapodás Macedónia új nevéről. Öt elképzelés léte­zik, és amikor megszületik egy olyan javaslat, amely a görög és a macedón fél­nek is megfelel, Macedónia népszavazást rendez, hogy kiderüljön, mekkora a tá­mogatottsága a döntésnek. Az új névadáskor mindkét nép „nemzeti méltóságát” figyelembe kell venni-tette hozzá Zoran Zaev. Ez is Davosban történt Az emberi jogok területén végzett munkája elismeré­seként vehetett át díjat Cate Blanchett ausztrál színész­nő, Elton John brit énekes­dalszerző és Sáhruh Khán hollywoodi szupersztár a 48. davosi Világgazdasági Fó­rum előestéjén, írja az MTI. Blanchett a menekültek ügye iránti elkötelezettsége, Elton John az általa létre­hozott AIDS alapítvánnyal végzett jótékonysági te­vékenysége, Sáhruh Khán pedig az indiai nők és gyer­mekek jogaiért való kiállá­sának elismeréseként kapta meg a Crystal Award nevű díjat, amelyet olyan művé­szeknek ítélnek oda, akik pozitív változást próbálnak hozni a társadalomba. KISZ­-összeállítás A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) egy svájci nonprofit alapítvány, amely független nemzetközi szervezetként a világ helyzetének javítása mellett kötelezte el magát, székhelye a Genf melletti Cologny. Legismertebb rendezvénye az évente megszervezett davosi találkozó, amelyen a világ politikai, társadalmi és gazdasági vezetői gyűlnek össze, hogy megvitassák a legégetőbb globális kérdéseket, meghatározzák a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat. A tanácskozás története 1971-ig nyúlik vissza, 1973-tól­­ a Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer összeomlása és az arab-izraeli háború kitörése után­­ a gazdasági és társadalmi kérdések elemzése került a középpontba. 1987- től Világgazdasági Fórum néven működik.

Next