Kárpáti Igaz Szó, 2018. november (14. évfolyam, 159-174. szám)

2018-11-01 / 158-159. szám

2018. november 1., csütörtök HÁGÓN, HATÁRON INNEN KÁRPÁT! IGAZ SZÓ 3 Fókuszban a gyerekekEseménymorzsák• Nagygejőcön nagy ütemben zajlanak az átalakítások. Az ön­­kormányzathoz tartozó községek helyzetéről érdeklődtünk az ideig­lenesen áthelyezett pol­gármesteri hivatalban és a kisdedóvóban. - Az intézkedéseiből világosan látszik, hogy Ön számára a gyerekek az elsők. -Az óvoda és az iskola mindig prioritást élvezett nálam - jegyzi meg Szűcs Pálma, akit nyolc évvel ezelőtt választottak pol­gármesterré. - Több do­log is felújításra szorult akkor, de nem lehetett mindent egyszerre. Pár évvel ezelőtt bele akar­tunk kezdeni a község­háza tetőszerkezetének a cseréjébe, de elhalasz­tottuk. Inkább, hosszú egyeztetések után a ka­tolikus egyháztól kivá­sároltuk azt az épületet, ahol most az óvoda van, és azt tettük rendbe. Ez volt az első lépésem, mi­után elfoglaltam a széket. A községháza teljes körű felújításába végül nyár elején kezdtünk bele. Már nagyon ráfért, mivel egy több mint százéves, ko­rábban istállóként, szülé­szetként, majd óvodaként használt épületről beszé­lünk. Ott azt megelőzően csak „kozmetikai” szépít­­getés történt. Ha röviden akarom leírni, akkor fi­noman úgy fogalmaznék: közel sem felelt meg a 21. század követelménye­inek. A falu másik nagy pro­jektje az új kultúrház megépítése, ami egy ud­varon lenne az óvodával és a rendelővel. Kisgejőcön a régebbi kultúrházat a Kárpátal­jai Magyar Pedagógus­szövetség vásárolta meg, ahol az elemi osztályok számára nyitottak tanter­meket. A kicsik ezelőtt a református parókián ta­nultak. A rendelő is ott volt, de a mostani új okta­tási intézménybe már nem költözhetett át velük, így ha csak a község vezetője nem gondoskodik róla, az utcán találják magukat. Ezt megelőzendő kivá­sároltak egy lakóházat Kisgejőcön, ahol folyta­tódhat a betegek fogadá­sa. Miután befejeződnek a munkálatok a község­házán, belekezdenek a rendelő átalakításába is. A kistérségi területek kialakításával kapcso­latban Szűcs Pálma el­mondta: senkihez sem szeretnének csatlakozni, de ha már minden kötél szakad, akkor úgy véli, Szűrte központtal kellene kialakítani a Kromadát. - Akkor a magyarok együtt maradnának, a három Gejőcön kívül Császlócot, Rátot, Tég­lást, Palágykomorócot, Kisszelmencet, Gálocsot kötnék egybe - magya­rázza. -Az eddigi tervek szerint viszont Ungvár­­hoz lennénk csatolva. Ezt semmiképpen sem sze­­­retnénk, hiszen úgy csak egy elhanyagolható kis „vég” lennénk és a ma­gyarságunk is veszélybe kerülne. A kétezres köz­ségünknek valószínűleg még képviselője sem len­ne. Nagygerőchöz tartozik Kisgejőc és Oroszgejőc is. Ez utóbbi 120-130 lel­kes, többnyire ukrán ajkú lakossággal megtöltött falu. A polgármester szo­morúan meséli, hogyan vándorolnak el komplett családok a környékről, mennyi ház válik eladó­vá, amit aztán ukrán nem­zetiségűek vásárolnak meg. Ahogy átsétálunk a nagygejőci óvodába, negyvenhárom cseme­te fogad minket az ott­honos környezetben. Ottjártunkkor tapasztal­hattuk, hogy nemcsak sírni, hanem énekelni is tudnak, a gyurmafigurák készítésében pedig verhe­tetlenek. Vetrócki Margit 38 éve dolgozik a kisdedóvó­ban. Az édesanyja szintén óvónő volt, így természe­tesnek vette, hogy ő is ezt a hivatást választja. - Gyerekkori álmom vált valóra ezzel - mesé­li az igazgató. - Örömmel tölt el, hogy látom, mivé cseperedtek az egyko­ri neveltjeim, és már a kisgyerekeiket hozzák. Úgy érzem, van eredmé­nye az oktatásnak és a nevelésnek. Már ki sem próbálnék más szakmát. Nagyon szeretem a gyere­keket, minden csöppség­ben látok valami szépet. Most is elérzékenyülök, ha erről beszélek. - Mit kell tudni az óvo­da múltjáról? - 1948-ban alakult. 1985-ig a mostani re­formátus parókia helyi­ségeiben székelt. Akkor felépült egy kétszintes épület, ahol 4 csoport in­dult 90 gyermek számára. Ez az intézmény Nagy-, Kis- és Oroszgerőcöt szolgálta ki. Bölcsőde, kis-, középső és nagy­csoport is volt benne. A gyerekek születési száma azonban csökkenni kez­dett a településen, ezért fokozatosan megszüntet­tük a csoportokat. Végül egy vegyes maradt, ahová 26 gyerek járt. A helyi hatóságok úgy döntöttek, az általános iskola költö­zik a helyünkre. De még 15 éven keresztül osz­toztunk az épületen, mi külön intézményként, az alsó szinten működtünk. — Mikor sikerült átköl­tözni ide?­­ Szűcs Pálma szív­ügyének tekinti a gyere­kek nevelését. Amint pol­gármester lett, mindent elkövetett, hogy megfele­lő körülményeket teremt­sen nekik. Megvásárolták a görög katolikus egyház­tól a mostani épületet, amit sikerült átépítenünk. 2015 decemberében ad­ták át a teljesen felújított óvodát, és januárban már meg is kezdtük a mun­kát három csoporttal. Je­lenleg 43 kisgyerekünk van. Velem együtt öten vagyunk pedagógusok. A kollégák helyiek, én egyedül járok be Rátról. — Mire lenne még szük­ségük? - Bővítésen törjük a fejünket, filagóriákat szeretnénk az udvarra. A parkosítás is tervben van, a polgármesterünk már intézkedik is. Jó len­ne lecserélni azt a néhány régi bútort, ami a szo­bákban maradt. A községi tanács mindenben támo­gat minket, igen szeren­csés helyzetben vagyunk. Az étkeztetésre is annyi pénzt biztosít, hogy a szülők a költség csupán 40 százalékát fizetik. Ez jó dolog, mert akad olyan település, ahol 50-60 szá­zalékban kell hozzájárul­,­ni az étkeztetéshez. — Milyen a gyermekvál­lalási kedv a környéken?­­ A születésszám most kicsit megcsappant. A kétezres évek elején, úgy 2013-ig növekvő tendenciát figyelhettünk meg, most újra kevesebb gyerek születik. Az idén még csak 4 jött világra Nagygejőcön. Nagyon sok háromgyermekes család csemetéje járt az óvodánkba - nekik még kedvezmény is járt -, de ez az utóbbi időben már nem jellemző. Arról nem is beszélve, hogy meny­nyien elvándorolnak. Simon Rita Sokáig osztozkodtak, végül saját épületbe kerültek az ovisok Szűcs Pálma nyolc éve vezeti az önkormányzatot Zánkó Barnabás felvétele Módosították Grezsa István titulusát Az ukrán fél által kért elnevezésre módosította Magyarország Grezsa István miniszteri biztos kine­vezését, olvasható a Magyar Közlöny október 29-i számában. A rendelkezés értelmében október 30- tól Grezsa István hivatalos titulusa Szabolcs-Szat­­már-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos. Mint ismeretes, az ukrán külügyminisztérium kifo­gásolta a kormánybiztos titulusát arra hivatkozva, hogy a diplomata „illetékességi körébe vonta Ukrajna szuverén területének egy részét”, és a kormánytiszt­viselő kitiltását is kilátásba helyezte. Grezsa István megbízatása 2020. június 30-ig szól. Megkezdték az útfelújítást a Nagyszölősi járásban Megkezdték a Magyarkomját és Tiszaújlak közötti, megyei fennhatóság alá tartozó út Magyarkomját- Salánk szakaszának felújítását. Az utat még 1958-ban adták át rendeltetésének, s az elmúlt évtizedekben csupán „kozmetikai” foltozgatásokat végeztek rajta. Emiatt egyes részeken az teljesen járhatatlan. Még az idén új aszfaltbontást kapnak a leginkább „rászoruló” balesetveszélyes szakaszok, jelentette be Hennagyij Moszkal, a megyei közigazgatás elnöke. A munkála­tokat az útalapból finanszírozzák, áll a közigazgatás sajtóközleményében. Megtelt és kigyulladt a szeméttelep Rövid időn belül másodszor keletkezett tűz a beregszá­szi szeméttelepen. Mint arról a megyei katasztrófa-elhá­rítási főosztály sajtószolgálata beszámolt, ezúttal résen voltak a beregszászi tűzoltók és megfékezték a lángokat, amelyek a korábbi eset során az aljnövényzetet perzselték fel a környéken. A tájékoztató szerint a hulladéklerakó komoly gondot jelent mind a megyei jogú település, mind a környező települések számára. A városi tanács legutóbbi ülésén elfogadott döntés értelmében 2020-ig a járás 22 településéről szállíthatják az objektumra a szemetet. A képviselők azonban nem vették figyelembe, hogy a 280 ezer tonna befogadóképességű tározó már az év elején mintegy 93 százalékban telített volt. A helyzet tovább romlott, és már most bizonyos, hogy a jövő évben aligha lesz üres kapacitás a járási központban és a többi településen képződő hulladék elhelyezésére. A probléma megoldását a makkosjánosi feldolgozó üzembe helyezése jelentené, ám ehhez legalább 70 millió hrivnyára volna szükség. Mint arról Petruska István, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatás elnöke beszámolt, a szükséges ösz­­szeget uniós pályázatokból kívánják előteremteni. Negyedszázada a drogok ellen Létrejöttének huszonötödik évfordulóját méltatták­­ a megyei rendőrség kábítószer-ellenes osztálya jelent­­­legi és egykori munkatársai. Az ünnepi alkalomból rendezett összejövetelen Roman Tyahur, az osztály vezetője kifejtette, Ukrajna belügyminisztere 1993- ban döntött az új országos rendőri szerv megalakí­tásáról, amelynek kárpátaljai részlege a következő év februárjában kezdte el tényleges munkáját. A kár­pátaljaiaknak akkoriban kevés munkájuk volt, mivel vidékünk elsősorban tranzit övezetként szerepelt az ukrajnai drogpiacon. A negyedszázad alatt azonban alaposan megváltozott a helyzet, s régiónk is a fo­gyasztók sorába lépett. Az osztály munkatársainak feladatköre ma már a kábítószerek alapanyagainak előállítóitól a terjesztőkön át a nemzetközi csempész­bandák felszámolásáig terjed. A rendőri szerv megyei vezetője szerint beosztottjai derekasan helytállnak, amiért minden elismerés megilleti őket. KI SZO-összeá­ll­ítás MII II III——H MII

Next