Kassa-Eperjesi Értesitő, 1861 (Jahrgang 23, nr. 1-101)
1861-05-08 / nr. 37
RR N R RT ET EREZT Továbbá az elnök jelenté, miként a 9 tagú választmány véleményét beadta, mely szerint következendő képviselők igazoltatnak : Murgu Butyin, Céljenezés) Papp József, Buttyán Vazul és Lukenits Mihály. Bónis Samu kijelenti, miként e tagokra érvényesen 30 nap áll fen, mely alatt a panaszok ellenök beadathatnak. (Helyeslés.) Szilágyi Virgil a 9 tagu választmánynak előadója fölolvasó gróf Vay Mihály szathmármegyei képviselő ellen beadott jeletéseket, melyek ellenére a képviselő igazoltatott. Ez iránti tárgyalás a holnapi ülésben. A képviselőház e hó 3-ki ülésében , elnök Ghiczy Kálmán, a jegyzőkönyv hitelesítése után olvastatott Torontál megye jelentése, mely szerint áprills 28-án a temesvári katonai parancsnokság rendeletére két század őrvidéki katonaság érkezett Nagy-Becskerekre, hol is a katonai parancsnok a városi tanácsot a hátralevő tavalyi és az 1861-ki adónak befizetésére, oly fenyegetéssel szólította föl, hogy ha 6 órai meggondolás után az egész összeget letenni vonakodnának, azt az összes lakosságra egyaránt fölosztva, erőhatalommal is be fogja hajtani. E törvénytelenség ellen a torontálmegyei állandó bizottmány kéri a t. képviselőházat, hogy törvényszabta hatalmával jogai védelmében őt istápolja. Erre nézve az elnök a házat e hó 4-én reggeli 10 órára magántanácskozmányra fölhitta ugy, hogy ha idő leend, a fölmerülendő inditványokra, valamint a még igazolandó két követre nézve is a zárt ülés után rendes nyilvános ülés fog tartatni. Bemutattattak a Jászkun kerületek folyamodásai, melyek egyikében a ház kéretik, hogy az 1848-ki alkotmány védelme miatt üldözött, börtönre itélt és halált szenvedett honfiak nevei, mint az ügy vértanuié , törvénybe igtattassanak. A másik kérvénybe arra szóllittatik föl az országgyűlés, hogy a szabadság védelmében a harcztéren elhunytak emlékére Pesten emlékszobor emeltessék. A meghatás jeleivel fogadott kérvények az illető választmányhoz tétettek át. Ezután folytattatott az igazolás. Gróf Vay Mihály Szathmár megyei mátészalkai kerület képviselője megválasztatása a tegnap és ma felolvasott okmányok nyomán igazoltatott. Bárány Gusztáv somogymegyei csurgói képviselő megválasztása megsemmisittetvén, uj választás rendeltetett. Pópa György aradmegyei világosi választott megválasztása igazoltatott. Pongrácz Lajos trencsénmegyei zsolnai kerületi képviselő választása ellen vizsgálat rendeltetett. Vizsgálatra Beniczky Lajos képviselő küldetett ki. Fölolvastatott továbbá Pulszky Ferencz hazánkfiának Virinból f. ápril 6-ról szóló levele, melynek következtében meggyözödést szerzett magának a ház, miként Pulszky által a magyar kanczelláriához beadott salvus conductus iránti kérvény, a bécsi minister által visszavettetvén, erről folyamodó a turini porosz követség által értesíttetett, — a ház elhatározta elnöksége által a választói bizottmánytól Pulszky megválasztását illető jegyzőkönyvet által venni, Somogyi Ernőnek, Londonból a házhoz intézett hasontartalmu levele felolvastatván, annak is a fennemlített határozat lest eredménye. ? Még két tag, Kubinyi és Gaál Péter urak igazolása van hátra, kiknek megválasztása iránti véleményét a bizottmány a holnapi ülésre beadja. Az elnök a ház kültségei és Torontálmegye által erőhatalommal történendő adóbehajtás ellen feljebb benyujtott kérelem felett e hó 4-én d. e. 10 órára magántanácskozást hirdet, melynek befejeztével leszen a nyilvános ülés folytatandó. Ezek elintézésével a ház az V. Ferdinánd király leköszönő levelének megküldött és kinyomatott másolatát olvastatja föl, s fogja tárgyalni. — A képviselőház e hó 4-ki ülésében Vlad Alajos krassómegyei képviselő, elnökileg bemutatott megbizólevele az igazolási bizottmánynak kiadatott. Továbbá az elnök jelenté, hogy a mai magántanácskozmány folytán Torontál megyének az adó behajtására vonatkozó kérvénye ki fog nyomatni, s a ház tagjai közt kiosztatni. Elnökileg előterjesztetett az is, hogy még két képviselő igazolása leend tárgyalandó, az osztály ez iránti munkálatát ugyan már bevégezte, jelentését azonban még be nem adhatta; 2-szor, hogy az illető bizottmány a ház költségei iránti javaslatát már előterjesztette, ami tanácskozás alá lesz veendő , és 3-szor, hogy szükséges az osztályoknak ujabb átalakítását sorshúzás utján eszközlésbe venni. Ezen tárgyak egy ülés alatt elvégeztethetnek , miután azonban hétfőn az ó-hitüeknek Husvét 2-ik napjok lesz, több ó-hitü képviselő társunk vallása iránti tiszteletből, ha a t. ház jóváhagyja, már elnök a jövő ülést e hó 7-re tüzi ki. (Helyeslés) mely napon a fennérintett három tárgy bevégeztethetnék, s igy azután szerdán (8-án) megkezdhetne a ház tanácskozás alá vételét a nagy fontosságu tárgyaknak. Mihályi Gábor máramaros megyei képviselő a maga és ó-hitü képviselő társai, ugy ó-hitü választói nevében, meleg szavakkal köszönetet mond a t. cz. háznak , a vallása iránt tanusított azon tiszteletről, hogy az óhitüek husvéti ünnepek miatt hétfőn (6-án) ülést nem tart (Nagy helyeslés). Az elnök a fennebb előadottakhoz még hozzáteszi, hogy a jövő ülés kedden (7-én) délelőtt 10 órakor veendi kezdetét, ezt megelőzőleg azonban a mai (4-én) magántanácskozmányban elővett kérdések fölötti tárgyalás bevégzése végett 9 órára magántanácskozmányra hivja meg a házat. (Pesti lapok után.) — E hó 1-én ment végbe Pesten a magyar kir. itélőtábla törvényszerü müködésének megnyitása. A sz. Ferencz rendnek templomában tartott Veni sancle után a curia nagy teremében összegyült szép számu hallgatóság előtt Melczer István királyi személynök ö mliga fölolvasó megnyitó jeles beszédet, melyre Kovács József táblai praetatus válaszolt az összes hivatali személyzet nevében. A váltótörvényszék is e napon kezdette meg működését. — Petőfi Sándor gyermekkori lakházára a lelkes félegyháziak, Reményi Ede felszólítása következtében egy diszes barna márvány lapot készittettek ily fölirattal: „E házban élte gyermek éveit Petőfi Sándor" E lap készítését hazafiságból Gerenday Pesten aránylag igen csekély árért vállalt el. — , Csatár" szerint kilátás van rá, hogy Pestnek magyar népszinháza leend Molnár György igazgatása alatt. Nemzeti szinház. Május 3-án: „Ő nem féltékeny." Vigjáték 1 felv. Elsz után forditotta Somoski. Összevágó előadás s jó rendezés folytán eléggé élvezetes volt, s derült hangulatba hozá a közönséget, mely daczára a körünkben mulatott hegedű-művésznő mai s egyetlen fellépésének csak közép számmal jelent meg. Benedek (Falvi, orvos) összefolyó, helyes vonásokkal árnyalta humorteljes alakját, melynek ábrázolásával azon légkörben mozgott, hol mindig teljes megelégedésünkkel találkozik. — Cili szerepében Benedekné működött, kitől nem lehet megragadnunk ama bensőséget , mely előadásának egyes részeit oly szépen jellemezte. — Gönczi (Szántai) a közbirtokost több helyütt elég természetes életmelegséggel játszott, kivéve azon jelenetet, hol a képzelt mérgezés hatását ábrázolta, Hegyesi Tamása is kielégített. Ezt követé Dekner Sarolta k.a., magyar hegedű-művésznő hangversenye, ki legnagyobb hatást a magyar művek előadásával idézett elő, melyekbe a magyar szellemet s kifejezést művészien önteni tudja. Nem mondhatjuk ugyan, hogy a t.k. a. a művészet netovábbját már elérte volna, de ügyes és correct játékában azon szép jövőre: feljogosító hivatottságot kelle észrevennünk , mely a művésznek a tökélyesedés pályáján azon magasságra emelheti, hol a külföld magasb igényei is tetszéssel adózandónak neki.. Legjobban sikerült utolsó darabja, , Repülj fecském ablakára" Reményitől, melyen kivül Berriot változatait, s Ridley Kohn „Eljen a magyar“ czimü csárdása és „Red hárfájá"-t játszotta. A közönség zajos tapsokkal s minden fellépte után számtalan kihivással tanusita, mily nagyrabecsüléssel viseltetik a kiváló tehetség iránt. A művésznő előadását Knauer úr kiséré ügyes zongorajátékával. Felváltva a hangversenyzenével a helyben szállásoló 67-ik gyalog sorezred zenekara szabatos játéka által gyönyörködteté a közönséget. 4-én Tóth Józsefné jutalmául: „Tarquinok és Brutosok." Szomorujáték 4 szakaszban. Irta Tóth Józsefné. — Ezen mű igen szép tragicai alappal bir, s kivitele is a jutalmazott irói tehetségére mutat. Az eszmék nem ujak, de lelkesitők, megindítók ; de a forma, mely ura az anyagnak, nem mindenütt kerek, s drámai nyelve is hellyelközzel nem eléggé erőteljes ; mind a mellett több sikerült jelenete is van. Előadása nem a legjobbak közé tartozik , mert a szereplők nagyobb része nem vevé figyelembe Goethe-nek állítását, hogy a képzelem ereje a művészetnek alá van vetve , s igy működésökben több izben azon gömbölydedséget sérték meg, mely a kellő hatás tényezője. Tóthné (il. Tullia) szereplése kezdetén több koszorut kapott, mintegy fényes bizonyságául annak, hogy ő a drámakedvelők szemfénye s valódi kedvencze. A közönség nem nagy száma eléggé mutatta, hogy a római tárgyú mű nem volt egészen inyére a szinház-látogatóknak. 5-én ,Argyil és Jünder Ilona“ Eredeti néprege dalokkal 3 felv. Irta Szigligeti, zenéjét Doppler. Igen jó vasárnapi darab — nem tagadjuk, de a társaság érdekében sokkal előnyösebb lett volna egy régebben nem látott darabot szinre hozni, mely nagyobb szinu közönség elött adathatott volna. — Hegyesinek (Alectur, avar fejedelem) sok eröltetettségre mutató situatioi voltak, melyek kisimitására mélyebb szerepfelfogás szükségeltetnék. A galibáskodó vén asszonyt ezúttal is Nagyné adá, de nem azon természetes élénkséggel, melytől az egész szerep hatása függ; sikerült azon jelenete, midőn a riska s borjúról tudakozódik. Szabó Pepi Delike) többnyire igen egykedvü, hideg volt kedves "Bojtja (Kovács) irányában, kinek sokoldalusága mindig élénkebben tünik fel előttünk. Mai játékáról csak dicsérőleg szólhatunk, bár rekedtségét csak Delike kellemes énekbel olvadása tette kisebb mértékben feltünővé. — Benedek és Nagy Lujza czimszerepekben szokott otthonossággal játszottak. Balog, a szinházi festő dicséretére a téli sirkertet különösen kell kiemelnünk a többi sikerült diszíilmények mellett. 6-án , Ördögüző huszártiszt." vigjáték 4 felv. Halm után forditotta Balogh István. Az eladás egészben jól sikerült, Zsiray Róza (Eliza) észrevehető haladást tanusított, Benedekné, (Franciska) , és Jánosi (Erös) ma is jelesen működtek. Veres (Orvos) alakja tetszett, és Törökné (Julia) jól alakitott. Kristófot a paraszt fiút Török személyesité, ki ma nagyon is megérdemelte azon tetszést, melyben csekély számu közönség előtt részesült.