Állami főreáliskola, Kassa, 1872

A tanoda tizenöt évi története. Tanintézetünk harmadik lustrumát tölti be most s habár életének egyes fontosabb mozzanatai az évenként megjelent értesitvényekben szórványo­san följegyezve találtatnak, még­sem lesz érdekte­len, azokat egy összefüggő egészben, mintegy törté­neti képben összeállítanunk, annál inkább, mert a történelem fáklyája lévén a múltnak, minden tanoda története egyszersmind a nagy nemzeti mivelődés történetének egy lánczszemét képezi, és így érde­kes világot veteni azon intézet 15 évi múltjára is, mely tíz éven át hazánk tiszavidéki s királyhá­­góntúli részeinek ezen minőségben egyetlen volt s nemcsak a magasabb műegyetemi tanulmányokra előkészítőül szolgált, hanem egyszersmind a közélet szükségeit is tekintetbe véve, a hiányzó ipar- és polgári tanodákat némileg pótolni hivatva volt. Midőn felejthetetlen nagy hazánkba, Széchenyi István, a nemzet figyelmét a gazdászat, ipar é­s ke­reskedelem terére igyekezett fordítani, ugyanakkor a reáltanodák életrevalósága, nélkü­lözhetlensége is mindenfelé hangsúlyoztatott. Minél fogva előbb Pozsony, majd Pest és Buda városok karolták fel az ügyet s tetemes összegek hozzájárulásával a leg­nagyobb áldozatkészséggel nyitották meg kapuikat ezen uj tanintézeteknek. Szab. kir. Kassa városa, mint Felső-Magyar­­országban a miveltség, ipar- és kereskedelem főhelye és az elhaladásnak zászlóvivője, h­asonló­­képen hivatva érzi magát ez irányban megtenni kötelességét, és a már rég óhajtott czél kivitelére csak kedvező alkalomra várt, mely Gizella Főher­­czegnő, a cs. k. Fensége születése alkalmával 1856. évben be is következett. Ezen alkalommal ugyanis a minden szép és nemesért lelkesülő vá­rosi közönség elhatározó, hogy kebelében egy fő­reáltanodát alapít, és e czélr a nemcsak az 1854. évi államkölcsön 100,000 frtnyi tőkéje után járó kamatokat, hanem azon fölül évenként 1000 pengő Zrt. járulékra is kötelezte magát, és a tanoda he­lyiségéül külön tágas telket és építési költségekre 40,000 pengő frtnyi összeget szavazott meg.­­ A város ezen nemes ajánlata folytán az ügy körüli tárgyalások az akkori kassai cs. k. helytartósági osztály utján a cs. k. vallás- és közoktatási mi­nisztériumnál folyamatba vétetvén, végleges meg­állapodás után az ügy a Felsége legfelsőbb szen­tesítését is megnyerte s a tervezett intézet 1858. évi október 1-je napján fényes és nagyszámú kö­zönség jelenlétében nagy ünnepélyességgel három alsó osztálylyal nyittatott meg, olyképen, hogy a következő három évben fokonként a három felső osztály életbe léptetésével német tannyelvű és katholikus jellegű főreáltanodára egészittessék ki. Az október 20-iki legfelsőbb diploma ezen 18601 tanintézetre is nemzeties irányban jótékonyan ha­tott. a magy. kir. udv. cancellária az egyházi s világi hatóságokhoz, valamint a tanári testülethez november 24-én kelt rendeletében azon kérdést intéző, váljon és minő módosítások mutatkoznak kívánatosaknak vagy szükségeseknek a nyilvános középtanodáknál eddig használt tannyelvre nézve. A kevés kivitellel német ajkú tanári testület ja­nuár 27-én tartott tanácskozmánya alkalmával 1861 nyilván beismeri azon nehézségeket, melyek az idegen tannyelvből a tanulók előmenetére szükség­képen háramolnak, és egyhangúlag a magyar tannyelv behozatala mellett nyilatkozott. Minek következtében a cs. és apost. kir. Felsége junius 21-én kelt legmagasabb elhatározásával ezen tano­dát magyar tannyelvű tanintézetnek nyilvánitá, s mindazon tanárok, kik a magyar nyelvben kellő járatossággal nem bírtak s az előadások folytatá­sára tettleg képtelenekké váltak, rendelkezési álla­potba helyeztetvén, az ekként megürült tanári állomások betöltésére pályázat hirdettetett, és a tanszékek bennszülött magyar ajkú tanárokkal töl­tettek be, kik működésüket ugyanazon évi novem­ber első napjaiban megnyitott tanévben, az akkor már hatodik osztályig kiegészített tanintézetben megkezdők. Ezen átalakulás folytán az intézetnek magyar 1862 köriratú pecsétre lévén szüksége a kir. helytartó­­tanács május 22-én kelt intézményével elrendelte, miszerint az intézet igazgatósága ezentúl a „ Magyar kir. főreáltanoda pecsétje“ körirattal, és magyar­­ország koronás czimerével ellátott pecséttel éljen.­­ Hogy az ifjúságnak is alkalom nyujtassék a vegyelemzésben magát gyakorlatilag kiképezni, a vegyészi műterem czélszerűen berendeztetett, és a tanári műtermen kívül 20 dolgozó asztal­a, tanu­lók számára minden szükségesekkel szereltetett fel. A tanoda mindeddig saját épülettel nem bírván, kezdettől fogva a helybeli alapítványi tápintézetben van ideiglenesen elhelyezve. A tanügy érdeke kí­vánná, hogy a czélnak nem egészen megfelelő ideiglenes intézeti épület helyett a tanintézet egy különösen e végett felállítandó új épületbe tétet­nék át. Ez évben az 1850. év óta felfüggesztett tan­kerületi kir. főigazgatóságok ismét életbe léptek, és a kassai tankerület vezetésével Morovics Márton kir. jogakadémiai igazgatótanár bízatott meg, és egyúttal ezen tanintézet is felügyeleti hatósága alá helyeztetett. Azon tapasztalásból kiindulva, miszerint a legjobb tehetségű és szorgalmú ifjak szegénységük-

Next