Állami főreáliskola, Kassa, 1872
e ntél fogva a tanulással járó költségeket gyakran fedezni nem képesek, egyik tanári értekezlet alkalmával indítvány létetett, hogy igen üdvös, és szükséges lenne egy oly pénzalap létrehozása, melyből a jómagaviseletű de szegény sorsú ifjak gyámolíttassanak, és tanulmányaikban elősegíttessenek. E czélra gyűjtés rendeztetett, és a tanártestület és tanuló ifjúság oly összeget szerzett össze, melyből képes volt egy 100 fontos úrbéri kötvényt vásárolni, és azt az idő közben keletkezett kassai egyházmegyei tápintézetnek kézbesíteni, azon kikötéssel, hogy mig a tápintézet fennáll, jogában álljon a tanártestületnek egy szegény sorsú tanulót ellátás végett ajánlani, ha pedig ezen jótékony intézet megszűnnék létezni, ezen kötvény ismét a tanártestület rendelkezésére bocsájtassék vissza. Az alapítvány letétele óta a tápintézet választmánya mindig kellő figyelemmel viseltetett a reáltanodai ifjúság iránt és egy tanuló rendesen élvezte az intézet által nyújtott kedvezményt. E helyen hálás elismeréssel kell megemlékeznünk a nagy német költő Schiller Frigyes százados születése alkalmával helyben rendezett ünnepélyről , melynek fennmaradt költségéből Schiller alapítvány keletkezett oly ezérből, hogy az idővel kegyes adományokkal gyarapodott alaptőke kamatjai, szegény sorsú tanulók részére szerzendő taneszközökre fordíttassanak. E tanintézet részesül szinte évenként e kegyadományban, jelenleg már 20 frtnyi összeg erejéig. Az ötvenes években az országszerte mutatkozott passiv ellentállási ösztön a volt német tanintézetnél a magyar ajkú ifjak részéről is élénken nyilvánult, és a rendes fegyelemkezelést igen megnehezittette. Miért is az újonnan kinevezett magyar tanári testület kötelességének ismerte a helyi viszonyokhoz alkalmazott fegyelmi szabályokat alkotni, illetőleg a gyakorlatban lévő fegyelmi rendtartást módosítani s azt a m. kir. helytartótanácshoz helybenhagyás végett benyújtani, mely később helyben is hagyatván, a lazult fegyelem kezelését megszilárditá, és a magasztos czél elérését tettemesen elősegíti. A következő tanévek nevezetes események nélkül folytak le, kivéve néhány tanár személyváltozását, kik az intézettől búcsút vettek, vagy 1865 abba beléptek. Az 1866/11-ki tanév azonban gyászos előjelek közt nyílt meg. Morovics Márton, kir. tanácsos és tankerületi kir. főigazgató épen a tanév kezdetén, október 11-én hosszas betegeskedés után tevékeny és áldásdús életét bevégezte, kinek halálát az országos kerület tanférfiai, s a tanügy minden barátai őszintén fájlalák, helyébe a követ 1866 kező évben dr. Juhász Norbert, egri főgymnasiumi igazgató tanár kir. tanácsosi czimmel neveztetett ki. A több évi háborutlanul folytatott működést a háború fegyverzaja szakitá meg, mert a gyászos emlékű osztrák—porosz háború kitörvén, a tanév junius közepén felsőbb rendeletre bezáratott. Azonban a tantárgyak már akkor jobbadán bevégezve lévén, előleges vizsgák megtartása után, a tanári kar azon kedvező helyzetben volt, hogy az ifjúság előmenetelét kellően osztályozhatta, és érvényes bizonyítványokkal bocsáthatta szét. A tudománynak csendes temploma, valamint a többi helybeli tanintézetek átalában katonai czélokra használtattak fel; e főreáltanoda tanszereivel a legszűkebb helyre szorittatván, a helybeli katonai növeldének adatott át, mely azt a háború befejezéséig használta. A rövid, de rohamos hadjárat gyors bevégzése reményt nyújtott arra, hogy a tanév rendes időben ismét megnyílhat. Azonban a végzet könyvében más volt feljegyezve. A cholera járvány a hadjárat után kitörvén, az ország békés lakosaiból is szedte áldozatait, és az általános rémülésben egészségügyi rendőri szempontból a tanítás megkezdését egy hóval későbbre, november 1-je napjáig kellett halasztani. 1867 Az új év hazánkra nézve örvendetes eseményekben gazdag és dicső volt, és milliók keblében lángolt fel a lelkesedés ihlete, midőn ő cs. és apóst. kir. Felsége az ország ősi alkotmányát visszaállítani méltóztatott. A közöröm megörökítésére helybeli polgár, volt város-kávéházi bérlő, Schalkház Lipót egy helybeli születésű, kassai főreáltanodai szegény sorsú tanuló részére ösztöndijt alapított azon szándékkal, hogy azt időfolytával 1000 frtig kikerekitse; az erre vonatkozó alapítványi okiratot Kassa város tanácsának benyujtá, s azt az alapítvány kezelésére, felkérte. E nemes áldozatkészség minden oldalról hálás elismerésben részesült. Hogy a gymnasiumokban köteles tantárgyává 1868 vált szabad kézi-mértani rajz előadásánál a szükséges egyöntetűség lehetőleg elévessék, báró Eötvös József, vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr jónak találta elrendelni, hogy a gymnasiumi rajztanítók számára főreáltanodai intézeteknél a rajztanításnál követendő módszer-nézlet útján leendő elsajátítása végett előadások tartassanak, mi is ezen tanintézetnél ez évi húsvéti szünnapok alatt eszközhtetett. A gőzgépek körül szolgálatot tevő egyének képességének megvizsgálására és az ekképezett vizsgálatokról szóló bizonyítványnak kiadhatására, hazánk felvidékén mindinkább fejlődő ipar könynyítése és előmozdítása tekintetéből a vallás és közoktatásügyi kir. minisztérium egyetértőleg a belügyi, közlekedési és kereskedelmi minisztériumokkal ezen jognak a kassai kir. főreáltanodára leendő kiterjesztését nemcsak méltányos és czélszerűnek, hanem szükségesnek is találván november 4-én kelt k. intézményével ezen tanintézetnél ily bizottmány alakítását elrendelte. A vallás és közoktatásügyi kir. minisztérium október 8-án kelt k. intézvényének értelmében a tanításra zavarólag ható félévi vizsgálatok meg 1669 szüntettek, e helyett azonban az évnegyedes osztályozások jöttek érvénybe, és a tanulók időszakonként tapasztalt előmeneteléről bizonyítványok állíttatnak ki oly czélból, hogy a szülők vagy azok helyettesei a bizonyítványokat látamozván, övéik haladásáról értesíttessenek, és ha netalán az eredmény nem kielégítőnek mutatkoznék, a hanyagokra szülői hatalmuk és befolyásuk súlyával hathassanak.