Kassai Figyelő, 2019 (17. évfolyam, 1-12. szám)
2019-07-01 / 7-8. szám
KrónikaKassai Figyelő 2019/7 8 még bízott a gyógyulásában, de a gyorsan terjedő kór felemésztette a szervezetét. Végül november 3-án, tüdőtályog következtében elhunyt... és harmadnap Bejrútban temették el a távolról érkezett, tehetséges, alig harminc éves írót. * Jarnó József irodalmi tevékenysége is hihetetlenül gazdag volt. Első verseskötete, a Prometheus, 1925-ben jelent meg Kassán, a Kassai Napló kiadásában. A kritika lényegében jó véleménnyel volt róla. Érződik rajtuk ugyan Ady hatása, de a pályatárs, Neubauer Pál szerint „Jarnó József első versei oly erősek, oly egyéniek és népszerűek, hogy olvasni kell őket...” A ma már ritkaságnak számító kiadvány a könyvtáramban is megtalálható. Ezt a példányt a szerző Vámbéry Ármin híres utazónk fiának, Rusztemnek dedikálta. Második könyve, a Szakadó kötelek című önéletrajzi ihletésű regénye 1926-ban látott napvilágot a Globus Könyvnyomdában, ugyancsak Kassán. Ha azonban beleolvasunk, akkor nyomban észrevesszük, hogy ez nem is regény, hanem napló az 1914-1918- as háború drámai éveiről. Egymás után elevenednek meg előttünk a háború borzalmai, a frontokat járó és a front mögött élő emberek története. Jarne nagyszerű emberábrázolásokat nyújt a mindvégig lebilincselő művében és egyúttal meggyőző érveket is ad a háború ellen. A könyvtáramban található példányt Leo bátyjának dedikálta. Harmadik kötete az Önarckép, amely verseket tartalmaz és a Renaissance Kultúregyesület kiadásában jelent meg 1927-ben Kassán. Ez volt a Renaissance-könyvtár második kötete. A 36 oldalas füzetben 17 költemény található. Ezek nagy része szabad vers. A gyűjteményemben lévő példányt barátjának, Győry Dezsőnek ajánlotta. Regényei közül a Börtön volt a legsikeresebb. Ennek előzményeként talán annyit, hogy a kézirattal részt vett az 1927. évi Mikszáth Kálmán-regénypályázaton és ő nyerte el a díjat, így ez könyve már Budapesten, a Pantheon kiadásában jelent meg 1928-ban. A regény egy véletlenül börtönbe került ártatlan ember hathónapnyi szenvedését mutatja be, illetve a börtön átformáló hatását. Jarne a művében igyekszik pontos képet adni arról a lelki világról, amit a börtön az ember életében jelent, akit aztán végül - bizonyítékok hiányában - szabadon engednek. Mindemellett bemutatja a börtönélet ezernyi apró gesztusát, rejtélyét és csalafintaságát, amivel a fogva tartott találkozhat. Jarnó remek írásmódjával teszi érdekfeszítővé ezeket a történéseket. Következő regénye a Gyár volt, amely Bécsben jelent meg 1928- ban. Ez viszont egy riportregény a kapitalizmusról. Szereplői a gyár munkásai, hivatalnokai és igazgatósága, akik életét a szerző reálisan szeretné ábrázolni. A néha drámai hangulatú, filmszerű képekből álló jelenetek azonban nehezen áttekinthetővé teszik az egész regényt. Jarnó utolsó könyve a Magyar miniatűrök volt, amely 1931-ben látott napvilágot Kassán a Kazinczy Kiadóvállalatnál. Lényegében történelmi pillanatfelvételek, miniatűrök ezek a magyar irodalom múltjából. Balassa Bálint képe vezeti be az arcképsorozatot, majd a Wittenbergből hazatérő Heltai Gáspár alakja bontakozik ki előttünk. De olvashatunk egy-egy érdekes történetet Csokonai Vitéz Mihályról, Kazinczyról, Katona Józsefről vagy a szabadságharc korából. Összesen tizenkét miniatűrt, apró kockát, amelyek együttesen egy tökéletes magyar mozaikot alkotnak. Ez utóbbi három kötete is megvan a könyvtáramban. Jelentősnek mondható Jarnó műfordítói tevékenysége is, hisz olyan nagyszerű költők verseit ültette át magyar nyelvre, mint Baudelaire vagy Whitman. Sőt, írásai német nyelven is megjelentek. Sajnos, a további elképzeléseit már nem tudta megvalósítani. A fiatal, tehetséges író korai tragikus halála egy ígéretes irodalmi pályát tört össze. Oros László