Kassai Hirlap, 1908. január-június (5. évfolyam, 1-148. szám)

1908-01-01 / 1. szám

Előfizet«>BÍ Ar«U: Helyben egész évre 14 K, fél évre 7 K- negyedévre 3­50 K. Vidékre egész évre 20 K., fél évre 10 K- negyed­évre 5 K­­Ennyea szám­ári4 fülAV. iinsHu, ’OOS-január 1- (Szerda) /nV.C.37 0­01 1. szám. ■ T______________/_11^ Kassai Hírlap FÜGGETLEN POLITIKAI NNAPILAP. Felelős szerkesztő és laptulajonos László Béla. Főmunkatárs: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kassa, Fő-utca 3H. sz. alatt. Telefon­szám 198. Illesztendő. Az idők végtelen folyása is­­mét egy cé# röpített e­ fejünk fölött. Csináljunk mát most egy kis mérleget s lássuk először, hogy a tisztelt kormány mennyi hasznot szerzet a nemzetnek. A mérlegnek egyik serpenyő­jében vannak : a közös vámte­rület, fölemelt kvóta, nemzeti önérzetünket vérig sértő gotter­­haltes és más katonai botrányok sorozata; ennek dacára a száz­milliókkal emelkedett hadügyi kiadások, azután az általános népnyomor, országos gazdasági romlás, mint a koalíció és kor­mány eddigi ténykedésének sa­vanyú gyömn­cse. _A másikbi­l van mi mi­szári titkos yszék, pár *j—­ tényleges bér­nácsosság, n** semmi fond .­^mi&mígSze­m­ó alkotmánybiztositó forgat..», továbbá szembekötősdi, kikap­csolási játék az önálló bankkal, szóval csupa szemfényvesztés, üres ígéretek halmaza, melyek­kel nem egy éhes ország, hanem egy szúnyog sem lakhatik jól. A társadalmi élet mérlege sem mutat föl semmi eredményt sem. Nem érezhettük az egész­séges, nemzeti irányok lüktető melegét, nem tapasztalhattuk az összeforrás, az egység hatalmas erejét, a­mely nélkül pedig az állam igazi előrehaladása el sem képzelhető. E helyett azonban fájó szívvel láthattuk, hogy mennyire igyekeznek egyes el­­tévelyedők a felekezetek és kasztok szerinti elkülönítés csó­váját dobni az amúgy is gyen­ge alapokon nyugvó, széthúzó társadalomba. Szűkebb pátriánknak, váro­sunknak igazgatásában sem ér­vényesülhettek az elmúlt év folyamán azok az elvek, melyek útjelzői a fejlődésnek. A bürok­­ra­­ta formalistái, ha annak a közegne­k rtzelvet szolgálnak, m­i­nt működését akarják ki­érne».. . -tz ügydarabok számára szoktak hivatkozni, pe­dig ennek megítélem, ez a mérték, hanem az, hogy mennyiben sikerült a munkál­kodással a célt, a polgárság jólétét megközelíteni. Városunk közigazgatásának vezetői is hiába hivatkoznak az elintéző« akták számaira, mert ezek csak szorgalmuk, jóravaló munkásságuk mellett bizonyíta­nak, de e mellett nem föltétlen tanúságai annak a jóval fonto­sabb igénynek, valjon helyes, előrelátó mederben folyt-e le a gazdálkodás, előkészítették-e az anyagi­­ és erkölcsi gazdagodás feltételeit, kielégitették-e a pol­gárság szükségszerű és jogos követelményeit. A jóakarat elis­merése mellett is kedvezőtlen .1-41­­ ér­t adhatnak e kérdésekre. Ĺ ------- z a városi politika ideje követke­­z-t* -nálunk. ... „ • gazdasági ás közigazgatási életének vezető férfiaihoz, hogy mit várnak a beálló uj esztendőtől. A kérdésre az alábbi válaszokat kaptuk : Gerlóczy Béla, a Kassai Jelzálogbank igazgatója a következő véleménnyel van a pénz­viszonyok és közgazdasági életünk kialakulásáról: — Nézetem szerint már január havában kedvezőbb jelenségeket fo­gunk észlelhetni, a­mennyiben az osztrák-magyar bank jelenlegi állá­sáról következtetve, a bankkamatláb leszállítására számíthatunk. Véleményem­ szerint ez a kamat­­lábleszállítás csak abban az esetben nem következik be, ha a német és angol bank kénytelen volna magas kamattételeit továbbra is fenntartani. Erre az esetre, ha az osztrák-ma­gyar bank státusa szállítást indokolná is, a kamatláblo­­más szem­pontok gátolnák a bankot ezen eljá­rás követésében. Gazdasági és ipari tekintetben né­zetem szerint az 1908. év a munka éve lesz. A viszonyok politikai tekin­tetben annyira tisztázódtak, hogy eljött az ideje annak, hogy a gazdasági önállóságra berendezkedjünk. A jövő évben­ aligha fogjuk látni, hogy új pénz­intézetek gombamódra fognak szapo­rodni,de annál inkább fogunk találkozni főleg akkor, ha a pénz olcsóbbodása tényleg bekövetkezik — új és na­­gyobbszabásu mag ar iparvalusa­k­­kal, a­melyek a külföldi ipart kiszo­­k­tani, ?? ország s­­ükségletét bel­földi ipartermékekkel ellátni és igy önálló gazdasági életünket előkészí­teni hivatva lesznek. Csak ilyen módon számíthatunk arra, hogy nm­zeti ideálunkat, az önálló vám­területet 1917-ig kivívjuk. Pénzintézeteink mindinkább belát­ják, hogy nem csupán a kamatjö­vedelem ford­­ozása tartozik műkö­désük körébe és képezi hivatásu­kat, hanem az eddig elhanyagolt, főleg kisbirtokos-osztálynak támoga­ssa és ipari vállalatok létesítésé­­ben való résztvétel. Még inkább kényszerítve lesznek a pénzintéze­tek más jövedelmi forrás után nézni, ha a most contemplált, de véleményem szerint sok tekintetben elítélendő uzsoratörvény törvényerőre emelkedik, mert akkor lesznek ese­tek, — midőn más tevékenység hij­­ján, tisztán kamatjövedelemre utalva — az intézetek nemcsak, • jőve* ' W neULľÍf^r^':'­cv5 ; f ■^hitetlenül veszteséggé'. • enynek és a p­ az­­intézetek adó-kisz­abásának vagy m­­eg­­állapitásának kérdését a pénzintéze­teknek közönyösen venni nem sza­bad, mert ha a tőkében gazdag na­gyobb intézeteknek módjában is lesz más irányú tevékenység által az eddigi üzletágakban feltétlenül beállott jövedelmi cökkenést ellensúlyozni, alig lesz ez kódjukban kisebb, tőke­szegény intézeteknek, a­melyek pusz­tulás­a pedig általános válságot is idéz-e elő, — tehát kiszámíthatatlan következ­ményekkel járna. Mindezek szernt a jövő év munka­terve — úgy pénzintézeti szempont­ból, mint közvetve a közügy érde­kében is az, hogy készülődjünk min­den eszközzel az önálló gazdasági berendezkedésre és hárítsunk el min­den akadályt, a­mi ennek útjában áll. Ha gazdaságilag függetlenek le­szünk, az önálló jegybank és vámte­rület kérdése önmagától fog megol­dást találni. * Deák C­yula. gL - $ G­L- r­ i Takarékpénztár ujonnan­ kinevezett jeles vezérigazgatójától következő nyilatkozatot kaptuk fenti kérdésünkre. B­ár az év vége némi könnyeb­bülést mutat a pénzpiacon, nem dő­lünk tévedni, ha azt állítjuk az 1908. év is a magas k. , láb jegyében fog mozogni. A nagy ipari államot ugyanis, melyek az amerikai válság következ­tében nagy­szabású üzleteiké, re­du­kálták s m­agas röptű terv ik szár­nyait megnyirbálták — és­­ az al­kalomra lesnek, hogy gyáraikat, ipar­telepeiket újabb életre — fokozot­tabb működésre kelthessék. Minthogy pedig az élet csupán a „tervus rerum“ utján fakad, azt pedig a nagy jegybankok őrzik : biz­tosra vehetjük, hogy az aranyelvo­­nás ellen továbbra is a magas ka­mattól fognak védekezni. Magyarországnak specialite elő­nyére válik, hogy itt se értékpapír se tejek , se ipari túlspekuláció nincs s a közelmúltban nem is volt s így a magas kamatláb pusztításo­kat sem okozhat, legfeljebb a to­vábbi ipari és kereskedelmi fejlődést veri bikába. Viszont speciális hátránya hazánk­nak az a körülmény, hogy az év­tizedeken át záloglevelek és községi követelvény eladása révén beözön­lök milliók és a magas kamatláb vszonyokra való tek­int»» -------— • ivei-ROzn» ' ,e ma­.;OÜL CitCoiwUWM- *. j csökkenéseivel járna.­­­Végeredményében a kilátások nem nagyon rózsásak s gazda, iparos te kereskedő okosan cselekszik, ha kötelezettségeit minél szükebb kor­látok közé szorítja. * A bírói karnak egy nagytehet­­ségű fiatal tagja az igazságügyi álla­potokról a következőkép nyilatkozik: A letűnt év az igazságügy terén is meddőnek bizonyult. A benyújtott javaslatok a képviselőház irattárában porladozva továbbra is várják jobb sorsukat. Közismert tény, hogy a v­é­g­r­e­h­a­j­tá­s­i törvény egyes elavult rendelkezéseinek rosszhiszemű igénybevételével a bíróságok oltalma alatt nap-nap után, sok földhöz ra­gadt szegény családot dobnak ki az egyetlen megélhetési forrást képező kis •­ ó^d­aikból. Általánosan ismert a büntető törvénykönyvnek a lopás­ról intézkedő dráv­ói szigoruságu fe­jezete, a­mely özönével váltja ki az oly ítéleteket, hol az özvegy kereset­­képtelen anya egy pár kocka szén­­babért, melyet egy nyitott ablakot, behatolás utján csak azért tu­­dnoon el, hogy súlyos betegen , légmentsef *6 havi ňc .megfagyástól juttatik, mert a közérzeknek nem­ felelő törvénynek ily esetig ez a legenyhébb büntetési tétele. Ezeknek reformálása sokáig nem­ késhetik, szintúgy a bírák és ügyé­szek fizetésének méltányos rendezési sem. Igaz, a jövő évben ez mind tár­gyalás­ alá kerül, de az utóbbitc semmi jó sem várható s igy biráin ...... ■ [UNK] Paľ

Next