Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)
1921-04-08 / 69. szám
2« C>dcti és igazságos, képviselik az általános emberi érdekeket és nem lankadó harcosai annak a társadalomnak, vágyainak, igaz és jogos törekvéseinek, amely még magára van hagyatva; ha nem bízna önerejében, egész árva volna s amely tudja, hogy nyelvében és kultúrájában kell élnie, mert ha nem ezt teszi, elbukik a nemzetek nagy harcai között. A küzdelem óriási. S ha meggondoljuk, hogy a magyar újságírás itteni munkásai, akik egyben azon dolgoznak, hogy a helyi sajtót erre a nívóra emeljék és fejlesszék, amely a város új rendeltetésének, fővárosi jellegének megfelel, a szervezetbe való tömörülésük hosszú ideje alatt még nem jutottak odáig, hogy napi fáradalmaikat barátságos falak között kipihenhessék, ahol otthon érezhetik magukat, el kell ismerni, hogy ezt a küzdelmet végigharcolni több kellett, mint pusztán fizikai erő. Fanatikus hit az igazság győzelmében, rajongó szeretet az igaz eszmék iránt, amely a benső segbensejéből buzog elő — volt szükséges, hogy annyi idő alatt, annyi baj és nehézség között, oly sok munka terhe alatt össze ne roppanjanak. Most végre elérkezett az idő, amidőn az újságírók egy alkalmas helyiséget nevezhetnek új és állandó otthonuknak. A Frangepán-utca 4 szám alatt van ez az uj otthon, mely hivatva volna arra, hogy oat a fáradalmakat kipihenhessék, eszméiket kicserélhessék, megszabják a sajtó helyes irányát és megóvják nagyszerű hivatásának tisztaságát. A komoly törekvések mellett tér nyílna ebben az új otthonban a szórakozás bőséges forrásaira is. Ennek keretében gondolja az újságíró társadalom bekapcsolhatni magát a tagabb társadalmi életbe a napi munkán kívül olyképp, hogy a mi kultúránk állandó és fokozott ápolását szem előtt tartva, irodalmi estélyeket, rendezne, melyekre a város társadalma, mint vendég, hivatalos volna. z uj Otthon gyönyörű perspektívákat tár elénk, amelyeknél.gyelőre sgydtíen, de legnagyobb akt ö „ja az, hogy az Otthon ilyen értelmezéséhez artozó berendezés még hiányzik. E térból a magyar újságírók a város tözöpségéhez fordulnak kölcsön végett. A kölcsön alapja ezer darab 100 koronás részjegy kibocsátása, amelyek az újágírók részére kamatmentes kölcsönt elentenek a közönség részéről, azonban évente 25 részjegyet az újságírók tervezete kisorsol és ezeknek névértékét a részjegyek tulajdonosainak kiválatra visszafizeti. Ez az az alap, amelyre az újságírók ezt a jövőt akarják felépíteni, melyről nnyi sok szép elgondolásuk és tervükan. Ezek pedig nem utépiók, hanem helyzethez mért valóságok, éppenzért kérjük a közönséget s reméljük, hogy nem fogja fel idegenkedéssel z újságírók igaz ügyét, hanem hozzáírni becsületes törekvéseik megvalósisához-Ezeket tartottuk szükségesnek elmondni a részjegyek kibocsátása alkáliéból, baktériumát és oltással igyekeznek ellene több-kevesebb sikerrel a lakosságot megvédeni. A betegséget és már Berlinből áthurcolták Európába is jelentettek több ilyen megbetegedést. A baktériumokat az eddigi megállapítások szerint a szúnyogok és legyek terjesztik. Amerikában jelenleg a betegség oly nagy elterjedtségű, amely körülbelül a nálunk grasszált spanyol betegséghez hasonlítható. Kötelességünknek tartjuk a hatóságok figyelmét felhívni arra, hogy az Amerikából és Németországból érkezőket vegyék szigorú vizsgálat alá, nehogy a betegséget hozzánk is behurcolják. Nem szabad elfeledni, hogy a spanyol infuenza is Németországból indult világkörüli útjára. i A Habsburg-kaland a francia szenátusban. Briand miniszterelnök külügyi expozéja. Páris, április 6. A francia szenátus tárgyalta a külügyminisztérium költségvetését. Ez alkalommal Briand miniszterelnök nagy külügyi expozét mondott, amelyben első helyen foglalkozott a francia-német viszonnyal. Azok a nevetséges javaslatok, amelyeket Németország Londonban tett, viszályt idéztek elő s elkerülhetetlen volt a megtorló intézkedés. Most Düsseldorf, Louisburg és Ruhrort felett a szövetséges határnak lobogói lengenek. A versaillesi békeszerződés továbbra is érvényben marad. Ennek végrehajtásához azonban szükséges a szerződést aláírt három nagyhatalom megegyezése. Franciaország nem igazodhatik más államok politikája szerint, sokkal inkább méltóságának tudatában van, semhogy bárki által is magát lenyügözni engedhetné. Ha szavát adta egyszer és aláírta a szerződést, ragaszkodnia is kell ahhoz, hogy követeléseit teljesítsék. Franciaország ezt a magatartást kivonja másoktól is és követeli, hogy vele szemben a viselkedés meg nem változzék. A spaai és párisi szerződések kísérletek voltak arra, hogy az adóssal megegyezzenek, az adós azonban ezeket a szerződéseket visszautassította s ekként csakis a versaillesi szerződés maradhat érvényben. Franciaország következetes marad a kitűzőitj célja felé való törekvésben s ha a németek megkísérelnék, hogy kötelességeik teljesítése alól kibújjanak, erős kéz is fog nehezedni rájuk. A németek még mindig a hazugságot akarják érvényre juttatni. Észrevették, hogy a szövetségesek egyike átmenetileg változott s ebben az országban azonnal korlátlan propagandát kezdtek. Ez új bizonyítéka a német éretlenségnek és az idegenekkel szemben való tisztes ellenségnek. Amerika azonban megértette, mi az igazság, kijelentette tehát, hogy örömmel veszi a németek akaratát tartozásaik megfizetésére, mivel Németország felelős a háborúért. A cselekvésre került tehát a sor és Németország minden bizonnyal lehetőséget fog találni a fizetésre. Eddig azonban nem fizetett. Németország I-es vagyona és ipara biztosítja a fr a követeléseket. Azon a napon, a német nagyiparosok tudatára ébrednek, hogy a német jövedelmi források egy részét a szövetségesekkel szemben fennálló adósságok kiegyenlítésére kell fordítaniok, új forrásokat is fognak találni, melyeket a németek mindeddig titkoltak. Franciaország szövetségeseivel együtt erősen elhatározta, hogy övé lesz az utolsó szó. Az orosz —angol szerződésről. Bár Angolország aláírta a Szovjetoroszországgal való kereskedelmi szerződést, Franciaország nem találja észszerűnek, hogy erre az útra lépjen. Franciaország nem érti, hogyan lehetne érvényes szerződést kötni olyan kormánnyal, mint pl. az orosz kormány, amelynek létjogosultsága tényleg nincsen elismerve. Oroszország a desorganizáció országa, nincsenek közlekedési eszközei a kölcsönös kereskedelemre. Az Egyesült Államok álláspontja ebben a kérdésben a mi álláspontunkat közelíti meg. Csak ha Oroszországban visszatér a rend s biztosítják a vagyon védelmét, akkor látjuk majd meg, mit tehetünk. Ebben az Egyesült Államokkal egyetértünk és ezt az egyetértést fenntartjuk. Franciaországnak a keleten levő ereje nemcsak jogokat biztosít, de kötelességeket is ró az országra. Ezeket szögezik le a már aláírt szerződések., - •■''■«s*** Briand miniszterelnök ezután kitért Károly volt király kalandjára is és ezt jelentette ki: — Minden törekvés odairányul, hogy Franciaország kötelezettségeit Olaszországgal, Csehszlovákiával és Jugoszláviával együtt teljesítse. Károly visszatérése vérontást okozhatott volna s már ez is elég ok arra, hogy Franciaország álláspontja igaznak bizonyuljon. Görögországról Briard kijelentette, hogy Franciaország a görög nemzettel szemben megőrzi barátságos magatartását Az a szabadelvűség, amellyel Franciaország a keleti kérdést elintézte, bizonyítja azt is, hogy kész legszentebb jogait megvédelmezni. A francia kormány mindig kész az rszág érdekeit megvédeni. A költségvetési vitát holnapra halasztották. Ma témáiból. Epidémikus álomkór. Az epidémikus álomkórról N. G. dr. vos 'apunk számára a következő érdes közléseket tette : í Egy újfajta, eddig ismeretlen ragályos itegség ütötte fel a fejét, amely pusziusában hasonló a spanyol betegséghez.A nyavalya Amerikában mutatkozott előör, azonban már átterjedt Európára is s nem teszik meg a hatóságok a szökges intézkedéseket, hatalmas elterjedésüregséggé nőheti ki magát. Az uj betegségnek álomkór a neve és tetei a következők : A megfertőzött egyén ily álomba esik és 30—40—50, sőt sok üben 60 napig is alszik. Ezen idő alatt msteiségesen kell táplálni őket, hacsak éhhalál veszedelmének nem akarjék eini. A betegség igen sok esetben lálos kimenetelű. Leginkább hasonló a tropikus lázhoz, melynek orvosi körben Béri-béri a neve. Az álomkór a betegnek agyát támadja , és így az esetleges felgyógyulás után súlyos következményekkel járhat. Az etikai orvosok felfedezték a betegség KASSAI HÍRLAP A város parlamentjéből. A Wybor második napja. — Pótadó, nyolcadik patika, a temetőfelügyelő bűnei, a bankói bérlet. A városi közigazgatási bizottság tegnap délután folytatta ülését, amely azonban már nem volt olyan sima lefolyású, mint a tegnapelőtti A tárgyalások hevesebbek, egyes részleteikben mér-már szenvedélyesebbek voltak, s Rendreutasítás két esetben is történt . Mindössze 9 pontot tárgyaltak le három és fél óra alatt. Erős vitát provokált a költségvetésnél a pótadóra vonatkozó javaslat, a nyolcadik gyógyszertár fölállítása, a köztemetői költségelőirányzat, melynek tárgyalásánál súlyos vádak hangzottak el a temetőfelügyelő ellen, valamint a bankói vendéglő bérbeadása. Szavazásnál tisztén állott a két blokk : a szociáldemokratákkal szemben a többi pártok s míg az előbbiek 15, az utóbbiak 16 szavazatot számláltak. A bankói bérlet tárgyalásánál azonban egy biztas eltávozása folytán szavazategyenlőség állott elő s az elnöklő polgármester döntött a tanács javaslata mellett. A gyűlést kevéssel 4 óra után nyitotta meg dr Muttnyánszky Vladimir polgármester bejelentvén, hogy az állami tisztviselővé átminősített dr Szladek rendőrigazgató helyére szavazati joggal felruházott vybor-taggá a zsupán Bauer Gusztáv városi tanácsost nevezte ki, melynek tudomásulvétele után azonnal hozzáfogtak a város 1921- évi költségelőirányzatának tárgyalásához, amelynek a kiadásokra vonatkozó részét vita nélkül elfogadták. A 3 561-432 korona 10 fillér hiányzat fedezésére szükségeltető pótadónak megszavazása azonban már nem ment simán. Az általunk annak idején ismertetett javaslatot hatalmas beszédben támadta dr Gábor Herbert,* rámutatván, hogy abban sem igazságosság, sem realité nincsen. Javasolja, hogy a házadónt emeltessék föl a pótadó 200 százalékra, a földadónál és tőkekamatadónál elfogadja a javaslatot, az I-, II. és IV- oszt. keresetadónál a javaslatot mellőzni kívánja, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok között azokat (fogy. szövetkezetek, termelői csoportok) amelyek nem nyerészkedés céljából alakultak, legföljebb 100 százalékos pótadóval terhelték meg, míg a 111 oszt. keresetadóval várjanak addig, míg az állami adókivetés megtörténik. A tanács javaslatát Bauer Gus v tanácsos védelmezte s azt a vybo y szavazattöbbséggel el is fogadta- Az 1920. évre visszamenően beszedendő pótadóra vonatkozó javaslatot azonban, mely ugyanerre a mintára készült, de valamivel enyhébben, — elvetették A kórház kibővítéséhez szükséges telkeket a város hajlandó négyszögölenként 60 koronájával átadni, mert jelenlegi helyzete nem engedi, hogy akár kedvezményes áron, akár ingyen adjon túl a legkisebb darabka ingatlanon. A nyolcadik patika kérdésénél Banekovich György azzal az életrevaló indítvánnyal állott elő, hogy a város, mely állandóan újabb jövedelmi források után kutat, a maga részére kérje a nyolcadik gyógyszertárat-Slavik biz. tag hivatkozván a törvényre, mely szerint minden 5000 lakosra számíthatnak egy-egy gyógyszertárt, javasolja, hogy, ha a nyolcadik gyógyszertárt másnak adja is a kormány, a város a lakosság számához képest még három gyógyszertárra kérjen engedélyt-Amábor az előterjesztett javaslat értelmében döntött: javasolja a nyolcadik gyógyszertár fölállítását s annak engedélyét Kriz József részére megadatni- Ez a gyógyszertár a külső területen (Münszter Tivadar utca, Vörösmarty-tér, vagy Klobusitzky-körút) lenne fölállítandó. A köztemető költségvetését Varga Kálmán tanácsos ismertette- Milder Sándor megjegyzi, hogy pártja (szoc. dem.) csak az esetben hajlandó az előterjesztést elfogadni, amely a sírhelyek árának és a sírásütési díjaknak fölemelését tartalmazza, ha a temetőmunkások javadalmazása az általa előterjesztett módon eszközöltetik. Varga tanácsos bemutatja a temetőmunkásokkal kötött megegyezést, amelyet sajátkezűén aláírtak, mire Minder visszavonja indítványát s így a javaslatot változatlanul elfogadják. Most Müder szóváteszi a köztemetői állapotokat és súlyos vádakat emel a hozzá érkezett panaszok alapján Reitzner Jenő temetőfelügyelő ellen. A tábor csodálkozással hallgatja a vádakat s egyetért Milderrel abban, hogy temetőfelügyelővel szemben a legkíméletlenebbül kell eljárni-Varga tanácsos, majd Muttnyánszky polgármester megjegyzik, hogy a temetőfelügyelő ellen már korábban elrendelték a fegyelmit megelőző vizsgaatot, amely most folyamatban van s felhívják Mildert, hogy a vádakat írásban adja be a polgármesterhez- A bankói bérlet. Ismeretes a tanácsnak ama határozata, amellyel a Bankó-fürdőt Jercs László asztalosmesternek adta bérbe, mert ennek ajánlatát tartotta legmegfelelőbbnek Judovits bsz- tas a leghatározottabban ellenzi a tanács javaslatát, mert nem lát garanciát arra, hogy Jeres vállalt kötelezettségének képes lenne megfelelni. Kéri Dénes János ajánlatát elfogadni Röszler Richárd és Justh a tanács javaslata mellét'’, Dobos és Milder pedig ellene foglalnak állást- A polgármester végre szavazás alá bocsátja a kérdést, melynek eredménye az, hogy a javaslat makett is, ellem is 15-en szavaznak, ő azután, mint elnök, Jercs mellett dönt s indokolja állásfoglalását azzal, hogy a tanácsban is Jercs mellett volt. Ezután az elnök tiz szünetet rendel el, melynek leteltével kijelenti, hogy a gyűlés folytatását ma délután 4 órára halasztja. — A kosicei Muzeum kiésik, helyiségeiben e hó 6-án egy nagyszabású fénykép- és rajz-kiállítás nyílt meg. A kiállítás fényképekben Kosice város szépségeit egész a 60-as évektől tárja a szemlélő közönség elé, továbbá egész sorozatok vannak a város régi épületeiről 1617-től a mai napig A kosicei Dóm restaurálás előtti képe is látható. Itt állíttatja ki a bratiszlavai műemlékek-bizottsága legjobb képeit Szlovenszkó építészek remekeiről. A kiállítás eddig is nagy látogatottságnak örvend és csak 14-ig tart. Nyitva van délelőtt 9-től 12-ig és délután 3-tól 6-ig. * <ut jT. t 1 I A