Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)

1921-05-05 / 92. szám

2. oldal osztályhoz kerülnek, az összes többi ügyek, nevezetesen a bűnügyek, a rendőrbírósági ügyek stb. a közbiztonsági osztály hatáskörébe tartoznak. A rendőrigazgatóságnak eltökélt szándéka, hogy a bűnügyi osztályt francia mintára teljesen kifejleszti és modern, a technika minden újabb vívmányával felszerelt intézménnyé teszi. E célból a prágai rendőrigazgatóságtól egy daktilos kép kiutalását kérelmezték, amelynek segítségével igen sok, titokzatosnak látszó bűnügyben lehet eredményesen nyomozni. Tegnap érkezett meg Prágából dr. Lakinger rendőrfőbiztos, aki a kosicei rendőrigazgatóság bűnügyi osztályának vezetését fogja átvenni- Dr. Lakinger, aki eddig a prágai rendőrség bűnügyi osztályának volt vezető tiszviselője, mint az egyik legkitűnőbb rendőrtisztviselő ismeretes. A bűnügyi osztály új vezetője a napokban veszi át hivatalát. A közbiztonság fokozott megvédése céljából már a legközelebbi napokban felállítják a vasúti rendőri kirendeltséget és ugyancsak egy-egy tisztviselő vezetése alatt álló kirendeltségeket fognak létesíteni a külső perifériákon is. Ezen munkálatok befejezésével a rendőrigazgatóság átszervezése teljes befejezést nyer. Berlini magándetektív a törvényszék előtt. Akit egy tanú miatt elitélnek. (Saját tudósítónktól) Ritka érdekességű bűnügyben tartották meg tegnap délelőtt a főtárgyalást a kosicei törvényszéken- A tárgyalásin Kovalik Alajos elnökölt, a vádat pedig Schultz államügyész képviselte. Az elmúlt év végén került Szlovenszkóra szabályszerű útlevél birtokában Kovács József budapesti származású magándetektív, aki jelenleg egy nagyobb berlini kereskedelmi detektíviroda vezetője- Kovács néhány kereskedelmi ügyben akart városunkban nyomozni- Egy-két hétig szabadon is dolgozhatott, senki sem figyelte- Nyomozása közben vidékre is kellett mennie, többek között a zemplén megyei Perbenyikre is ellátogatott, ahol azonban az a kellemetlen meglepetés érte, hogy kétnapi ott tartózkodás után a csendőrség január 6-án letartóztatta és a kosicei ügyészség fogházába kísérte át.Itt tudta meg, hogy feljelentés alapján tartóztatták le. Kovács József ellen az volt a vád, hogy hadköteles egyéneket tiltott módon kivándorlásra akart bírni és azáltal az állam hadereje ellen követett el bűntettet. A törvényszék vizsgálóbírája a nyomozás befejezése után az ügyet áttette a büntetőbírósághoz, amely a bűnügy letárgyalását tegnapra tűzte ki. A súlyos bűnnel vádolt Kovács József védelmét dr. Fülöp Dezső v. törvényszéki főügyész látta el. A detektív kihallgatása során tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését és előadta, hogy neki esze ágában sem volt hadköteleseket kivándorlásra csábítani- őt több németországi cég egyes kereskedők vagyoni állapotának kifürkészésével bízta meg. A beidézett tanúk sem igen tudtak terhelő vallomásokat tenni ellene. Mindössze Takács János perbenyiki lakos állította róla, hogy többeket Amerikába való kivándorlásra akart rábeszélni. Dr. Fülöp védőbeszédében utalt arra, hogy a vád annál inkább nem állja meg a helyét, mert a mai viszonyok között, mikor az útlevélszerzés annyi nehézséggel jár, hadköteles egyén egyáltalában nem tudja az ehhez szükséges okmányokat megszerezni. Ezek hiányában pedig álmodni sem lehet arról, hogy valakit Amerikába való kivándorlásra lehessen rábeszélni. A tárgyalás folyamán egyébként sem igazolódott be a vádlott bűnössége. Amennyiben azonban a bíróság Kovács Józsefet mégis bűnösnek találná, úgy kéri, hogy a közel négy hónap óta tartó vizsgálati fogságot is számítsák be a büntetésbe. A bíróság ezután ítélethozatalra vonult vissza. Kovács Józsefet bűnösnek mondották ki a tiltott kivándorlásra való KASSAI HÍRLAP csábítás vétségében és ezért három havi fogházra és 1000 kör pénzbüntetésre ítélték. A bíróság a három havi és 27 napi vizsgálati fogságot beszámította a büntetésbe úgy, hogy Kovács József pénzbüntetése 460 köröné tett- Az ítéletben úgy az ügyész, mint az elitélt megnyugodott. Almássy grófnő elmondja, hogy halt meg Tisza. A grófnő gyanúja Friedrichre terelődött. Hatalmi tényezők játszottak szerepet a gyilkosságban. Budapest, május 3. Almássy Denise grófnő a Tisza-per mai tárgyalásán elmondotta, hogyan gyilkolták meg Tiszát. Elmondja Gaertner előzőleg történt látogatását, aki hat katonával bement a villába azzal az ürüggyel, hogy a hadbírót keresik. Öt órakor a szolga berohant : — Kegyelmes uram, bújjék el, vagy ugorjon ki az ablakon. Katonák jönnek. Tisza így felelt: — Nem kell félnünk- Nem bújok sehová. Ahogy éltem, úgy halok meg-A katonák a hall-ban sorakoztak. Tisza ezt mondta környezetének— Úgy látszik, eljött az utolsó óra! Megköszönte, hogy vele vagyunk. Kiment a hall-ba- Feleségem én vele. Két oldalt a hall-ban három katona állt , félig felemelt fegyverrel. A külső előszoba bejáratánál egy katona, az előszobában többen ránk szóltak: — Tiszát keressük. — Az vagyok, felelte nagybátyám. A középen álló, akit Dobóban felismertem, kérdezte: — Mi van a kezében? Nagybátyám nyugodtan felelte: — Revolver- A tiétekben puska van. Többször felszólították, tegye le a revolvert. A katonák cigarettáztak , egyik arcomba füstölt. Félre akartak tolni. Nem mentem Szemben álltam Horváth- Szanoviccsal. Durva szavakkal szemére vetették nagybátyámnak, hogy a világháború okozója volt. Főképpen Dobó beszélt: — Kegyelmes uram, ütött a végső j órája — mondta Dobó. Ebben a pillanatban a falióra fél 6-ot ütött. Tisza nekem és a kegyelmes asszonynak búcsút intett. Hirtelen előreugrott, meg akarta kapni a vele szemben álló fegyverét. Több lövés dördült el. Nagybátyám rámdől. Tompa ütést éreztem. Egy golyó megsebesített Tisza rám nehezedett, majd elesett. Elestem én is. Tisza ezt mondotta: — Végem van. Ennek igy kellett lenni. Majd halkan mondta: — A fejem . .. Ruháit felbontva láttam, hogy haslövése van. Ajka mozgott. Mikor föléje hajoltam, ezt mondotta: — Köszönöm, viszontlátásra ! Meghalt. Engem később bekötöztek. Almássy grófnő ezután részletesen beszélt a merénylet körülményeiről, személyeiről. Tisza nem akart menekülni. Tudta, hogy életére törnek állandóan. Balázs Béla főispán a merénylet délutánján levélben figyelmeztette, hogy élete veszélyben van. Soffőrje hallotta a tömegben a tervet A merénylet előtt 3 óra tájban a geszti uradalmi titkár telefonálta, hogy jelentést kapott Nagyváradról, hogy Budapestről telefonálták, hogy Tiszát. Almássy Denise grófnőt megölték, előre volt minden elkészítve. Az elnök fölemlíti, hogy egy vidéki délutáni lapban csabai jelentés nyomán a Tisza-gyilkosság híre előre megjelent. Almássy grófnő folytatja vallomását. A csendőrök a lefegyverzésnél a legcsekélyebb ellentállást sem tanúsították Dobót a régebbi szembesítéskor határozottan felismerte. A tanút elnök szembesíti a vádlottakkal. Sztanykovszkyt alakjáról határozottan felismeri, arcára nem emlékszik-Hüttnert nem ismeri fel, Kérit sem. A grófnő elmondja, hogy a rendőrségen a nyomozást nem foganatosították. — Világosan feltűnt előttem, hogy hatalmi tényezők vannak az ügybe keverve. Friedrich ekkor miniszterelnök volt- Nyilván róla lehetett szó- Gyanús lett a dolog, amikor a detektívek tudtomra adták, hogy a vallomást megtagadhatom-Az elnök : Fentartja-e a gyanút Friedrich ellen, ha kiderülne, hogy ő erélyes nyomozást rendelt el ? Almássy : Ennek dacára fentartom ! A vádlottak, védők kérdéseket intéztek a grófnőhöz, akit ezután Gaertnerrel szembesítenek. Gaertner, mikor a grófnő szemébe mondja, hogy a merénylet délutánján a villában járt, tagadja ezt- A grófnő megismétli vádját, majd megeskették. Majd kihallgatták Radvánszky bárót, aki részletesen elmondja a gyilkosság utáni eseményeket. Tiszán két sebet állapítottak meg. Úgy véli, hogy a halálos lövés jobboldalról érte Tiszét, de lehet, hogy középről. Fényes és az ügyész a tanúhoz kérdéseket intéznek, akit a bíróság megesket A tárgyalást holnap folytatják. — Mayerlingbe utazom — szólt némi hallgatás után — mondd meg a kövérnek, hogy ma este ne jöjjön, hanem csak holnapután reggel— Kövérnek nevezte férjemet, Koburg herceget, aki Rudolfnak leghívebb és leggyakoribb vadásztársa volt. Tartóztatni akartam, azt reméltem, hogy meghitten fog velem beszélni, próbáltam társalgást kezdeni. — Mikor látogat meg ? — kérdeztem. Csodálkozó szemet meresztett rám és csak ennyit felelt: — Minek? Január 28 án estétől 3- án reggelig Mayerlineben akart maradni — nem egyedül. Mikor az első vendégek érkeztek, akiket Mayerlingbe meghívott vadászatra, amelynek reggeli 8 órakor kellett kezdődnie, de megelőzőleg bőséges vadászreggelihez térítettek, senki sem sejtette, hogy a házigazda a maga halotti torára hívott vendégeket. Holtan találták Rudolfot és Vecsera Máriát szobájukban. Borzasztó volt a látvány — mondotta nekem Hoyos gróf — mikor elsőnek belépett a szobába. Átmulatott éjszaka után Rudolf megölte kedvesét, azután kioltotta a maga életét. Szerelméről nem tudott lemondani, nem is lett volna képes a viszonyt felbontani, kétfelé pedig lekötve lenni elviselhetetlen helyzet volt számára. — Nem maradt számára más megoldás, csak a halál. Január 30-án reggel ért a gyászos hir Bécsbe és mindjárt hozzám jött a király egy adjutánsa tudakozódni. Azt feleltem, hogy semmi közelebbit nem tudok, férjem, aki reggel hat órakor ment ki a vadászatra, még nem tért vissza- A Burgba siettem húgomhoz. Egy udvarhölgye vezetett be hozzá. Halálsápadtan és szótlanul mutatott nekem egy levelet, amely Rudolf halálának titkát fedte fel. Ezt a levelet sógorom halála után találták meg, ebből tudtam meg, hogy mikor Rudolf I engem a Práterben megszólított, már feltökélte magát a halálra. A levél első sora ez: — Búcsúzom az élettől. Maga a levél egészen rövid, mindössze ennyi: „Légy boldog kedved szerint Viseld gondját leányodnak, aki nekem a legdrágább a világon- Ezt a kötelességet hagyom rád örökségül.* Férjem csak január 31-én tért haza, miután két órát tölölt a császárnál Kértem, beszéljen el részleteket, de ő csak ennyit mondott: — Borzasztó volt, amit hallottam, de semmit sem szabad elárulnom. Megesküdtem a császárnak, hogy néma leszek. Rudolf másik négy barátja, akiket a mayerlingi vadászatra meghívott, szintén féltékenyen őrizte a titkot- Ami a szolgaszemélyzetet illeti, annak bizonyára oka volt rá, hogy hallgasson. Miért halt meg Rudolf trónörökös? Lujza hercegnő vallomása a pacsi Journal-ban. Lujza koburgi hercegasszony emlékiratainak azt a részét közli most a Journal, amely a mayerlingi tragédiáról szól. Sok ismeretlen részlet van benne és végleg szertefoszlat mindenféle kalandos verziót. A*hercegnő igy ir: — A gyermek születése után valónap húgom Jersey Citybe utazott, ahol hosszú ideig maradt és közben megbetegedett- Rudolf nagy megdöbbenésére értesült, hogy többé nem remélheti családjának szaporodását- Súlyos csapás volt ez ránézve és ettől az időtől kezdve tivornyázásra adta magát- Eszeveszetten ivott lakomákon, vadászatokon, mindenütt, ahol csak alkalma volt rá, hogy feledjen. Ebben az időben keresztezte útját Vecsera Szépsége megbűvölte, én láttam mindent, tudtam, hogy lelke egyensúlya megbillent és elborzadtam a gondolatra, hogy ez a szerelem egy olyan szenvedélyes természetű férfiút, mint Rudolf, milyen romlásba dönthet. — A Koburg-palotában egy fényes lakomán történt. Rudolf, mint ahogy rangja megillette, az én jobbomon ült, húgom pedig velem szemközt- Akkoriban már sok szóbeszéd esett Bécsben ; Rudolf és Vecsera szerelmi viszonyáról. Stefánia nagyon szenvedett emiatt, de soha egy árva szót sem szólt róla. Én szóvá tettem a dolgot Rudolf előtt, higgadtan és kíméletesen, amennyire csak lehetett és azt a reménységemet fejeztem ki, hogy csak kósza beszéd az egész, a pletyka erősen túloz. Hajlandó voltam én is még akkor szeszélynek nézni sógorom szerelmét, de hamarosan meggyőződtem a valóságról- Egy nagy udvari ebéden, amikor sok fejedelmi vendég volt együtt Rudolf mások szemeláttára átnyújtott nekem egy női arcképet. Vesera Mária volt. — Mit szólsz hozzá ? — kérdezte tőlem. Úgy tettem, mintha közömbös volna rám nézve, szó nélkül visszaadtam neki az arcképet és húgomhoz, Stefánia trónörökösnéhez fordultam De ez a jelenet meggyőzött arról, hogy Rudolf szerelme izzó és katasztrófába fogja sodorni— Sógorom 1889. január 30-án reggel hat és hét között halt meg. Néhány nappal előbb meglátogatott húgom, ami nagyon ritkán fordult elő. Egész teste remegett, arca dúlt volt- Így szólt hozzám: — Rudolf Mayerlingbe utazik és néhány napig ott marad- Nem egyedül utazik. Emlékeztem azokra a szavakra, amelyeket sógorom egy eszebéden Reuss hercegnél egy-két nappal azelőtt hozzám intézett, tehát intettem nővéremet, hogy ne engedje egyedül utazni. — Január 28-án sétakocsizást tettem a Práterben. A nagy fasor egy keskeny ösvényén megpillantottam Rudolfot. L grófnővel sétált, akiről akkor sokat pletykáztak Nem írom ki a nevét, mert Rudolf életében is szerepe volt. Rudolf meglátott engem és intett, hogy állítsam meg kocsimat. Néhány banális szót szólt hozzám, sápadt volt, úgy láttam, hogy hideg lelt, ideges. Németország haladéktól kapott május 13-ig. Hughes jegyzéke új ajánlat tételére szólítja fel a németeket. Páris, május 3 A szövetségesek megegyeztek abban, hogy az összes katonai intézkedéseket megteszik a Ruhr-medence megszállására. A jóvátételi bizottság 4 napon belül köteles megállapítani a német adósság fizetési módját. A szövetségesek Németországhoz kérdést intéznek, minő kezességet ad kötelezettsége teljesítésére s felszólítják, állítsa rögtön bíróság elé a háború bűnöseit és hajtsa végre a lefegyverzést-Németország május 13-ig választ adhat, elfogadja-e a feltételeket. Ha nem, május 13-án megszállják a Ruhr-medencét és addig tartják megszállva, míg Németország eleget nem tett kötelezettségének. Berlin, május 4- Hiteles értesülés szerint a birodalmi kormány semmiféle újabb jegyzéket nem juttatott Washingtonba. Washington, május 3. Hughes államtitkár Simons dh német külügyminiszterhez jegyzéket intézett. Eszerint a német jóvátételi javaslatokat nem lehet tárgyalási alapul elfogadni.