Kassai Hirlap, 1921. július-december (18. évfolyam, 138-268. szám)

1921-10-28 / 223. szám

XVII. évfolyam, 223. szám te«rli«utca4g it M. adóhivatali Katica, Hlavná (Ffi)­ut­ 60. Mám, k­aaialal 993 i d1at*a 4 Órakor Péntek, bail 164.KASSAI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő s LÁSZLÓ Béla. Košice, 1921. október 28 61O»»tAsi Araki Egy egeti Ovra 216 korona, félévre 106 korona, negyedévra 64 korona, egy hó­napra 16 korona 90 egyes asém éra hely­ hon­da vidéken Iker. A Károly-puccs likvidálása. Károly és Zita a tihanyi bencések kolostorában. Legitimisták a börtönben. Apponyi Albert gróf elitéli a Károly-puccsot. Budapest, okt. 27. (Csi.) A magyar távirati iroda jelenti: Károly volt királyt és a nejét, Zitát tegnap szállították el Tatáról a tihanyi bencések kolostorába. A lapok szerint Ostenburg őrnagyot ugyané napon erős katonai fedezet alatt szállították Budapestre. Ostenbur­­got Tata tó­város környékén tartóztatták le,, ahol a kukoricaföldeken bujdosott. Épp igy letartóztatták Kurz ezredest és más tiszteket, akik a puccs előké­születeiben részt vettek. Mindnyájukat a katonai ügyészség börtönébe kisérték. Andrássy Gyula grófot, Rakovszky Istvánt és Gratz Gusztáv drt a buda­pesti büntetőtörvényszéknek adják át. Mindhármukat a büntetőtörvény megfelelő paragrafusai értelmében lázízással vádolják. A letartóztatottak közül eddig még egyik se jelentette be védőjét. Budapest, okt. 27. (Csi.) Apponyi gróf levelet intézett Bánffy gróf külügymi­niszterhez, amelyben határozottan elitéli Károly puccsát, de kijelenti, hogy Károly ellen nem megfelelő a fegyveres ellenállás. Apponyi ebből az indokból lemond mandátumáról és visszavonul a poli­tikai működés teréről. Nézetét részlete­sen a parlamentben óhajtja kifejteni. liiibhiáitiáillllllliilÉlHlíilflllIliiiillÉlllllllllábkiVlBllllllilIilihlliBlliiiaiBhaliiÉllkliiliriiliiliáiaaiBiiiiiiiiBillliiililt ÉVFORDULÓ. A fehérhegyi csata után, 1620 novem­ber 8-án Csehország elvesztette önállósá­gát és függetlenségét. Azóta kerek három évszázadon át címben megmaradt a cseh királyságinak, lényegében pedig lesülyedt az osztrák örökös tartományok szintjére. II. Ferdinánd császár eljárhatott volna a csehekkel szemben engedékenységgel, ki­engesztelve a régi ellentéteket, eljárhatott volna politikus módjára, úgyhogy a föl­kelőket megbünteti, az országnak a di­nasztiára nézve veszélyes jogait megszün­teti, egyebekben pedig meghagyja a régi állapotokat. Ő azonban nemcsak pártot győzött le, nemcsak vallásfelekezetet, ha­nem egy nagy hagyományú, gazdag és népes országot is, mely múltjához ragasz­kodva ki akart lépni a Habsburgok ha­talmi köréből. Nem egyeseket büntetett, hanem nemzetet és a régi hittel és ne­mességgel együtt sírba szállott az ország anyagi és szellemi virágzása is. A cseh nemzet e háromszáz hosszú esztendő alatt átszenvedte mindama kíno­kat és gyötrelmeket, amelyeket a cézári önkény reá zúdított. A vallási elnyomatás­sal karöltve járt a nemzeti elnyomatás is. A cseh irodalomnak termékeit a császári cenzorok egyszerűen megsemmisítették, mert csehül nem értettek, így tehát azo­kat, mint — szerintük — fölöslegeseket és veszedelmeseket, elégették. Azután kö­vetkezett a szenvedéseknek végnélküli láncolata. A csehek, mint szabadságsze­rető nép, szintén megpróbálkoztak fölke­lésekkel, de nemes szándékuk mindig vérbe fúlt. Ami megpróbáltatáson csak átmehet egy nemzet, ami szenvedést csak átélhet egy nép, azon mind keresztülment a cseh. De reményét nem adta föl soha, bízott az örök igazságban, annak min­dent letipró erejében, bízott a föltáma­dásban és — nem is csalódott. A világ­háborúban idegen eszméért hajtották csa­tába a cseheket is. Nekik is zsarnokuk hatalmát kellett védeniök, annak trónját kellett biztosítaniok, aki három évszáza­don át elnyomta őket. De másképen volt megírva a sorsnak könyvében. Elég volt a szenvedésekből. 1918. október 28-án a szabadságukat visszanyert csehek a régi osztrák mon­archia romjain szlovák testvéreikkel együtt megalakították a csehszlovák köztársasá­got, amely három évi fennállása óta szám­talanszor bizonyságot tett életrevalóságá­ról. Magától értetődő dolog, hogy nem mehet minden itt sem zökkenés nélkül. A köztársaság tulajdonképen még csak gyermekéveit éli s ha vannak is hibák, ha vannak is mulasztások, azoknak oka a kezdet nehézségeiben rejlik. A köztár­saság megalapítója s annak jelenlegi és első elnöke igazi államférfiúl bölcseséggel intézi az ügyeket s minden erejével azon van, hogy a hibákat kiküszöbölje és ezzel a teljes rendet biztosítsa. Minden gondo­lata hazájáé és nemzetéé. Féltékenyen őr­ködik a nemzet jogai felett, de emellett gondja van arra is, hogy az államnak minden egyes polgára élvezhesse az állam­polgári jogokat, hogy nemzetisége, val­lása és politikai hitvallása miatt senkit méltánytalanság, bántalom ne érhessen. Hiszen a republikának csakis a teljes jog­­egyenlőség teremthet biztos alapot. Amikor tehát a nagy évfordulón ünnep­lésre seregült egybe az állampolgárság, ne feledkezzék meg senki sem arról, mivel tartozik a respublikának. Első és legfőbb kötelessége mindenkinek a jogok tiszte­lete. De ez ne legyen csak elmélet, ha­nem vitessék át a maga teljességében a gyakorlati életbe is. Mert tudni kell, hogy okóber 28 nemcsak közönséges állam­alakulási emléknap, hanem a polgári de­mokráciának, a népjogok győzelmének ünnepe is. A csehszlovák köztársaságot a népszabadság utáni vágyakozás hozta létre, a polgári demokrácia tartotta és tartja is életben. Ennek a mesgyéjéről lelépni sohasem szabad, ha életét és fen­­maradását biztosítani kívánjuk. Az ün­neplő tömegeket hevítsék ugyanazon ér­zelmek, amelyek a megalakuláskor ural­kodtak a szívekben és elmékben. Ha ezek erős gyökereket vernek minden honfi keb­lében, ha soha egy pillanatra sem tévesz­tik a respublika hivatott vezérei szem elől azokat az alapelveket, amelyek az alapítók előtt lebegtek és lebegnek ma is, akkor a köztársaságban mindig rend és nyugalom honol, akkor az állampolgárok megelégedettsége és vállvetett munkája örök életet biztosít az államnak. Ne nyilatkozzék tehát az ünneplés csak küldöttségekben, ne ünnepi elő­adások és nagy szónoklatok jelezzék csak, hogy a köztársaság ünnepet ül, mert ez nem elég és nem biztosíték a boldogulásra A huszadik század állam­alakulásainak más föltételei vannak, mint voltak a népvándorlások idején, amikor az emberi jogokkal nem sokat törődtek. Ma a jog és a humanizmus az uralkodó bolygó mindenütt a föld kerekségén Ezeket kell az államok épí­tésén alapkő gyanánt letenni s akkor a nagy épületnek záróköve a boldogulás leend. Az emlékünnep alkalmával tehát annak a reményünknek adunk kifeje­zést, hogy az államalapítók nemes in­tenciói minden téren érvényesülnek s a csehszlovák köztársaság így örök időkre a népszabadságnak hazája lesz. Ne zavarja az ünnepi hangulatot semmi disszonancia, ne vegyüljön az ünnep­lésbe szeretetlenség, hanem emelked­jünk fölül a hétköznapiságon s egyesül­jünk egymással a mindent átfogó álta­lános emberszeretetben. Akik egymásra vannak utalva, legyenek azok testvérei és ne ellenségei egymásnak. Hozzon a harmadik évforduló boldo­gulást a csehszlovák állam minden polgárának, hozza meg a nagy állam­alapítók nemes munkálkodásának ál­dásos gyümölcseit ! Románia Károly lemondását kívánja. Bukarest, október 27. A román lapok egyértelműleg hangoztatják, hogy Károly király kapitulációja még nem jelenti a Habsburg-kérdés befejezését. Kezességet kell szerezni arra nézve, hogy Károly mondjon le a trónról- Határsértés Nógrád­ megyében. Bratiszlava, október 27. (Csi.) A magyar őrök már sértegetik a határt. Somos községnél — Nógrád-megyében — a magyar őrség e hó 23-án többször átlépte a határt, majd pedig a határ közelében beásta magát. A hírek szerint a magyar katonaság fel van szerelve ágyukkal és gépfegy­verekkel. A magyar őrség megakadályozta a csehszlovák pénzügyőrséget szolgálatának teljesítésében. Héjjas megszállta Sopront és vidékét. Wien, okt. 27. (Csi.) A magyar távirati irodának Héjjas soproni működésére vonatkozó nem eléggé világos jelenté­séve kapcsolatban a wieni külügyi hi­vatal megerősítette a csehszlovák sajtó­iroda képviselője előtt, hogy Héjjas a nagyhatalmi bizottságnak Sopronból való távozását akként hiúsította meg, hogy osztagaival megszállotta a pálya­udvart és lehetetlenné tette a vonat indulását. Héjjas kijelentette, hogy addig marad Sopronban, amíg oda rendes magyar katonaság nem érkezik. Héjjas ily módon azt a magyar poli­tikát folytatja, mely abból az álláspont­ból indul ki, hogy Ausztria már átvette Burgenland neki ígért egy részét és így Magyarország joggal meg­szállhatja Sopront és vidékét, ame­­­­lyet a velencei tárgyalásnál állítólag­­ neki ígértek. Benes helyzetjelentése a magyar kérdésről a parlamentben. Prága, október 27­ (Csi.) A magyar események miatt a nemzetgyűlés parla­mentjét tegnap rendkívüli ülésre hívták össze, melyen Tomasek elnökölt. Benes dl miniszterelnök jelentést tett a magyar kérdés állapotáról. Megismé­telte a külügyi bizottságban tett közlé­sét és hozzáfűzte, hogy a prágai magyar képviselő közölte vele, hogy a magyar kormány nem vál­lalja a felelősséget Károly exkirály vállalkozásáért. Benes konstatálja, hogy a diplomá­ciai akció teljes eredménnyel befejezést nyert, a köztársaság helyzete minden irányban jó és nyugodtan lehet az ese­mények elé tekinteni. A Habsburg-ügynek még nincs vége. Azzal, hogy a király fogságba esett, ez az ügy a legkisebb mértékben sem fejeződött be, bár egyesek az epizódot befejezettnek tekintik. Nem személyekről, nem dinasztiák­ról van szó, hanem a középeuró­pai s általában az európai rend­szerről-Óriási hiba volna azt gondolni, hogy az egyik bűnös elzárásával az ügy be­fejezést nyert.Épp itt kezdődik az, hogy megaka­dályozzuk, hogy a jövőben ily ese­tek megismétlődhessenek. Nyugaton a magyar veszélyt lebecsül­ték- A magyarok két év óta el vannak zárva a világtól s nem tudták meg­ítélni, mily erők dolgoznak mellettük vagy ellenük. A nagyhatalmak határozottan felléptek a puccs ellen. Benes szerint a kormány elhatározta, hogy a helyzetet a lehetőség határain belül békésen likvidálja. Szükség esetén azonban a legélesebb intézkedésektől sem riad vissza. E kérdésben a nagyantánt és a kisan­­tánt egységes. A pártok álláspontjával foglalkozva, Benes hangoztatja, hogy a jelenlegi hely­zet olyan, amely a világot propagandával és militarizmussal fenyegeti, fenyegeti tehát a békét és így nem belügy, hanem nemzetközi kérdéssé vált. Mivel senki se tudta, mi történhe­­k, szükség volt minden eshetőségre elké­szülni, ezért kellett azonnal a legélesebb intézkedésekhez fordu­li. Ebben az esetben a népszövetségnek kell e járnia, mely azon az állásponton van, hogy a békeszerződéseket feltétlenül teljesí­teni kell. Minden párt egyformán elismeri, hogy a Habsburg-veszély érinti a csehszlovák államot és egész Európát. A köztársasá­got meg kell védeni. A közönség legyen nyugodt, mert a kormány minden köte­lességének eleget tesz. Incidens: Benes beszédjét a csehszlovák pártok tetszéssel fogadták, a német képviselők pedig többször közbekiáltással zavarták meg. Beh­yne és Czeh dr. képviselők javas­latára vitát határoztak el Benes nyilatko­zata felett és az ülést egy órára félbe­szakították.

Next