Kassai Hirlap, 1921. július-december (18. évfolyam, 138-268. szám)
1921-10-28 / 223. szám
XVII. évfolyam, 223. szám te«rli«utca4g it M. adóhivatali Katica, Hlavná (Ffi)ut 60. Mám, kaaialal 993 i d1at*a 4 Órakor Péntek, bail 164.KASSAI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő s LÁSZLÓ Béla. Košice, 1921. október 28 61O»»tAsi Araki Egy egeti Ovra 216 korona, félévre 106 korona, negyedévra 64 korona, egy hónapra 16 korona 90 egyes asém éra hely honda vidéken Iker. A Károly-puccs likvidálása. Károly és Zita a tihanyi bencések kolostorában. Legitimisták a börtönben. Apponyi Albert gróf elitéli a Károly-puccsot. Budapest, okt. 27. (Csi.) A magyar távirati iroda jelenti: Károly volt királyt és a nejét, Zitát tegnap szállították el Tatáról a tihanyi bencések kolostorába. A lapok szerint Ostenburg őrnagyot ugyané napon erős katonai fedezet alatt szállították Budapestre. Ostenburgot Tata tóváros környékén tartóztatták le,, ahol a kukoricaföldeken bujdosott. Épp igy letartóztatták Kurz ezredest és más tiszteket, akik a puccs előkészületeiben részt vettek. Mindnyájukat a katonai ügyészség börtönébe kisérték. Andrássy Gyula grófot, Rakovszky Istvánt és Gratz Gusztáv drt a budapesti büntetőtörvényszéknek adják át. Mindhármukat a büntetőtörvény megfelelő paragrafusai értelmében lázízással vádolják. A letartóztatottak közül eddig még egyik se jelentette be védőjét. Budapest, okt. 27. (Csi.) Apponyi gróf levelet intézett Bánffy gróf külügyminiszterhez, amelyben határozottan elitéli Károly puccsát, de kijelenti, hogy Károly ellen nem megfelelő a fegyveres ellenállás. Apponyi ebből az indokból lemond mandátumáról és visszavonul a politikai működés teréről. Nézetét részletesen a parlamentben óhajtja kifejteni. liiibhiáitiáillllllliilÉlHlíilflllIliiiillÉlllllllllábkiVlBllllllilIilihlliBlliiiaiBhaliiÉllkliiliriiliiliáiaaiBiiiiiiiiBillliiililt ÉVFORDULÓ. A fehérhegyi csata után, 1620 november 8-án Csehország elvesztette önállóságát és függetlenségét. Azóta kerek három évszázadon át címben megmaradt a cseh királyságinak, lényegében pedig lesülyedt az osztrák örökös tartományok szintjére. II. Ferdinánd császár eljárhatott volna a csehekkel szemben engedékenységgel, kiengesztelve a régi ellentéteket, eljárhatott volna politikus módjára, úgyhogy a fölkelőket megbünteti, az országnak a dinasztiára nézve veszélyes jogait megszünteti, egyebekben pedig meghagyja a régi állapotokat. Ő azonban nemcsak pártot győzött le, nemcsak vallásfelekezetet, hanem egy nagy hagyományú, gazdag és népes országot is, mely múltjához ragaszkodva ki akart lépni a Habsburgok hatalmi köréből. Nem egyeseket büntetett, hanem nemzetet és a régi hittel és nemességgel együtt sírba szállott az ország anyagi és szellemi virágzása is. A cseh nemzet e háromszáz hosszú esztendő alatt átszenvedte mindama kínokat és gyötrelmeket, amelyeket a cézári önkény reá zúdított. A vallási elnyomatással karöltve járt a nemzeti elnyomatás is. A cseh irodalomnak termékeit a császári cenzorok egyszerűen megsemmisítették, mert csehül nem értettek, így tehát azokat, mint — szerintük — fölöslegeseket és veszedelmeseket, elégették. Azután következett a szenvedéseknek végnélküli láncolata. A csehek, mint szabadságszerető nép, szintén megpróbálkoztak fölkelésekkel, de nemes szándékuk mindig vérbe fúlt. Ami megpróbáltatáson csak átmehet egy nemzet, ami szenvedést csak átélhet egy nép, azon mind keresztülment a cseh. De reményét nem adta föl soha, bízott az örök igazságban, annak mindent letipró erejében, bízott a föltámadásban és — nem is csalódott. A világháborúban idegen eszméért hajtották csatába a cseheket is. Nekik is zsarnokuk hatalmát kellett védeniök, annak trónját kellett biztosítaniok, aki három évszázadon át elnyomta őket. De másképen volt megírva a sorsnak könyvében. Elég volt a szenvedésekből. 1918. október 28-án a szabadságukat visszanyert csehek a régi osztrák monarchia romjain szlovák testvéreikkel együtt megalakították a csehszlovák köztársaságot, amely három évi fennállása óta számtalanszor bizonyságot tett életrevalóságáról. Magától értetődő dolog, hogy nem mehet minden itt sem zökkenés nélkül. A köztársaság tulajdonképen még csak gyermekéveit éli s ha vannak is hibák, ha vannak is mulasztások, azoknak oka a kezdet nehézségeiben rejlik. A köztársaság megalapítója s annak jelenlegi és első elnöke igazi államférfiúl bölcseséggel intézi az ügyeket s minden erejével azon van, hogy a hibákat kiküszöbölje és ezzel a teljes rendet biztosítsa. Minden gondolata hazájáé és nemzetéé. Féltékenyen őrködik a nemzet jogai felett, de emellett gondja van arra is, hogy az államnak minden egyes polgára élvezhesse az állampolgári jogokat, hogy nemzetisége, vallása és politikai hitvallása miatt senkit méltánytalanság, bántalom ne érhessen. Hiszen a republikának csakis a teljes jogegyenlőség teremthet biztos alapot. Amikor tehát a nagy évfordulón ünneplésre seregült egybe az állampolgárság, ne feledkezzék meg senki sem arról, mivel tartozik a respublikának. Első és legfőbb kötelessége mindenkinek a jogok tisztelete. De ez ne legyen csak elmélet, hanem vitessék át a maga teljességében a gyakorlati életbe is. Mert tudni kell, hogy okóber 28 nemcsak közönséges államalakulási emléknap, hanem a polgári demokráciának, a népjogok győzelmének ünnepe is. A csehszlovák köztársaságot a népszabadság utáni vágyakozás hozta létre, a polgári demokrácia tartotta és tartja is életben. Ennek a mesgyéjéről lelépni sohasem szabad, ha életét és fenmaradását biztosítani kívánjuk. Az ünneplő tömegeket hevítsék ugyanazon érzelmek, amelyek a megalakuláskor uralkodtak a szívekben és elmékben. Ha ezek erős gyökereket vernek minden honfi keblében, ha soha egy pillanatra sem tévesztik a respublika hivatott vezérei szem elől azokat az alapelveket, amelyek az alapítók előtt lebegtek és lebegnek ma is, akkor a köztársaságban mindig rend és nyugalom honol, akkor az állampolgárok megelégedettsége és vállvetett munkája örök életet biztosít az államnak. Ne nyilatkozzék tehát az ünneplés csak küldöttségekben, ne ünnepi előadások és nagy szónoklatok jelezzék csak, hogy a köztársaság ünnepet ül, mert ez nem elég és nem biztosíték a boldogulásra A huszadik század államalakulásainak más föltételei vannak, mint voltak a népvándorlások idején, amikor az emberi jogokkal nem sokat törődtek. Ma a jog és a humanizmus az uralkodó bolygó mindenütt a föld kerekségén Ezeket kell az államok építésén alapkő gyanánt letenni s akkor a nagy épületnek záróköve a boldogulás leend. Az emlékünnep alkalmával tehát annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy az államalapítók nemes intenciói minden téren érvényesülnek s a csehszlovák köztársaság így örök időkre a népszabadságnak hazája lesz. Ne zavarja az ünnepi hangulatot semmi disszonancia, ne vegyüljön az ünneplésbe szeretetlenség, hanem emelkedjünk fölül a hétköznapiságon s egyesüljünk egymással a mindent átfogó általános emberszeretetben. Akik egymásra vannak utalva, legyenek azok testvérei és ne ellenségei egymásnak. Hozzon a harmadik évforduló boldogulást a csehszlovák állam minden polgárának, hozza meg a nagy államalapítók nemes munkálkodásának áldásos gyümölcseit ! Románia Károly lemondását kívánja. Bukarest, október 27. A román lapok egyértelműleg hangoztatják, hogy Károly király kapitulációja még nem jelenti a Habsburg-kérdés befejezését. Kezességet kell szerezni arra nézve, hogy Károly mondjon le a trónról- Határsértés Nógrád megyében. Bratiszlava, október 27. (Csi.) A magyar őrök már sértegetik a határt. Somos községnél — Nógrád-megyében — a magyar őrség e hó 23-án többször átlépte a határt, majd pedig a határ közelében beásta magát. A hírek szerint a magyar katonaság fel van szerelve ágyukkal és gépfegyverekkel. A magyar őrség megakadályozta a csehszlovák pénzügyőrséget szolgálatának teljesítésében. Héjjas megszállta Sopront és vidékét. Wien, okt. 27. (Csi.) A magyar távirati irodának Héjjas soproni működésére vonatkozó nem eléggé világos jelentéséve kapcsolatban a wieni külügyi hivatal megerősítette a csehszlovák sajtóiroda képviselője előtt, hogy Héjjas a nagyhatalmi bizottságnak Sopronból való távozását akként hiúsította meg, hogy osztagaival megszállotta a pályaudvart és lehetetlenné tette a vonat indulását. Héjjas kijelentette, hogy addig marad Sopronban, amíg oda rendes magyar katonaság nem érkezik. Héjjas ily módon azt a magyar politikát folytatja, mely abból az álláspontból indul ki, hogy Ausztria már átvette Burgenland neki ígért egy részét és így Magyarország joggal megszállhatja Sopront és vidékét, amelyet a velencei tárgyalásnál állítólag neki ígértek. Benes helyzetjelentése a magyar kérdésről a parlamentben. Prága, október 27 (Csi.) A magyar események miatt a nemzetgyűlés parlamentjét tegnap rendkívüli ülésre hívták össze, melyen Tomasek elnökölt. Benes dl miniszterelnök jelentést tett a magyar kérdés állapotáról. Megismételte a külügyi bizottságban tett közlését és hozzáfűzte, hogy a prágai magyar képviselő közölte vele, hogy a magyar kormány nem vállalja a felelősséget Károly exkirály vállalkozásáért. Benes konstatálja, hogy a diplomáciai akció teljes eredménnyel befejezést nyert, a köztársaság helyzete minden irányban jó és nyugodtan lehet az események elé tekinteni. A Habsburg-ügynek még nincs vége. Azzal, hogy a király fogságba esett, ez az ügy a legkisebb mértékben sem fejeződött be, bár egyesek az epizódot befejezettnek tekintik. Nem személyekről, nem dinasztiákról van szó, hanem a középeurópai s általában az európai rendszerről-Óriási hiba volna azt gondolni, hogy az egyik bűnös elzárásával az ügy befejezést nyert.Épp itt kezdődik az, hogy megakadályozzuk, hogy a jövőben ily esetek megismétlődhessenek. Nyugaton a magyar veszélyt lebecsülték- A magyarok két év óta el vannak zárva a világtól s nem tudták megítélni, mily erők dolgoznak mellettük vagy ellenük. A nagyhatalmak határozottan felléptek a puccs ellen. Benes szerint a kormány elhatározta, hogy a helyzetet a lehetőség határain belül békésen likvidálja. Szükség esetén azonban a legélesebb intézkedésektől sem riad vissza. E kérdésben a nagyantánt és a kisantánt egységes. A pártok álláspontjával foglalkozva, Benes hangoztatja, hogy a jelenlegi helyzet olyan, amely a világot propagandával és militarizmussal fenyegeti, fenyegeti tehát a békét és így nem belügy, hanem nemzetközi kérdéssé vált. Mivel senki se tudta, mi történhek, szükség volt minden eshetőségre elkészülni, ezért kellett azonnal a legélesebb intézkedésekhez forduli. Ebben az esetben a népszövetségnek kell e járnia, mely azon az állásponton van, hogy a békeszerződéseket feltétlenül teljesíteni kell. Minden párt egyformán elismeri, hogy a Habsburg-veszély érinti a csehszlovák államot és egész Európát. A köztársaságot meg kell védeni. A közönség legyen nyugodt, mert a kormány minden kötelességének eleget tesz. Incidens: Benes beszédjét a csehszlovák pártok tetszéssel fogadták, a német képviselők pedig többször közbekiáltással zavarták meg. Behyne és Czeh dr. képviselők javaslatára vitát határoztak el Benes nyilatkozata felett és az ülést egy órára félbeszakították.