Kassai Hirlap, 1921. július-december (18. évfolyam, 138-268. szám)

1921-07-22 / 154. szám

^^ím^A»^eess»SABHaGaBsr 33KASSAI HÍRLAP &8©®5SSE3? *S3äfc£5SS*8«S32. oldal évek óta van a KAC raktárában elhelyezve és amely egy footballjelenetet ábrázol. A képen levő tribün felső sarkán egy kis piros-fehér-zöld színű zászló lengett. Ezt a kis zászlót a nyomdában, ahol a már képpel ellátott papírra rányomták a szöveget, elfelejtették megfelelő színekkel átnyomni és így történhetett meg az, hogy a plakátok a piros-fehér-zöld zászlóval kerültek a nyilvánosság elé. A rendőrigazgatóság ebben provokációt látott és elrendelte a plakátok eltávolítását, amii tegnap este meg is történt. Az eltávolított plakátokat a rendőrigazgatóságra vitték be. A magunk részéről meg vagyunk arról győződve, hogy ez egész dolog egy sajnálatos félreértés következménye. A KAC vezetőségét semmi körülmények között sem terhelheti a felelősség, mert bizonyos, hogy a plakátok kitevése nem provokáló szándékkal történt. Itt legrosszabb esetben vigyázatlanság esete foroghat csak fenn, amely azonban a tegnapi példa után többet nem fog előfordulni. Konzorcium veszi át a Kerschaum-féle Kabarét, Farkas Pali lesz a művészeti vezető. A financirozást egy bank látja el. — Saját tudósítónktól — A Kerschenbaum féle kabaré-engedély visszavonása annak különös előzményei miatt élénk érdeklődést váltott ki a közönség körében- Mint ismeretes, Kerschenbaum maga mellé vette társnak Juhász helybeli bodegást, aki 23,000 koronát fizetett le Kerschenbaum kezeihez az előleges költségekre-Az elszámolás között szerepelt egy 10,000 koronás tétel is, amelyről Juhász állítása szerint Kerschenbaum azt mondotta, hogy ezzel az összeggel a rendőrigazgatót vesztegette meg a kabaréengedély kiadásáért. Juhász jelentést tett az egész dologról a rendőrigazgatóságnak, ahol maga Kismar rendőrigazgató vette kezébe a nyomozás irányítását- Mindenekelőtt bevonta a Kerschenbaumnak kiadott kabaré-engedélyt és azt az exdirektor szemei előtt kettétépte, majd pedig megindította rágalmazás büntette miatt Kerschenbaum ellen az eljárást-A kabaré így gazdátlan maradt- A Schalkház nagytermét már ugyan átalakították e célra, a tagok is le voltak szerződtetve, de az előadásokat megkezdeni a fenti okoknál fogva nem lehetett.Pár hétig már úgy látszott, hogy gazdátlan is marad a kabaré, néhány nappal ezelőtt azonban egy konzorcium alakult, amelynek élén egy ismert kosicei polgár áll, akinek személye kellő garancia arra, hogy a kabaré tisztára művészi alapon fog állani és hogy minden esetleges botrány bekövetkezését eliminálja. Az anyagi financirozást egy helybeli bank látná el. A konzorcium a kabaré főrendezőjévé, illetve művészeti igazgatójává Farkas Pált, az ismert kitűnő színművészt akarja szerződtetni, aki hajlandónak is mutatkozott ezen állás elfogadására. Amennyiben — ami valószínűnek látszik — a rendőrigazgatóság nem fog nehézségeket támasztani az engedély kiadásánál, a kabaré-előadások a közeljövőben megkezdődnek. A konzorcium már megkezdte a tárgyalásokat az exdirektor Kerschenbaummal, hogy megtérítik az általa befektetett tőkét azzal a feltétellel, ha ezzel szemben kötelezi magát arra, hogy a kabaréval szemben támasztandó mindennemű jogigényéről eleve lemond- A dolog teljes befejeződését csupán az az egy körülmény hátráltatja, hogy Kerschenbaum ragaszkodik, ahhoz, hogy a meginduló kabaréban direktor, vagy társtulajdonos legyen. A konzorcium azonban tudva azt, hogy ez esetben a rendőrigazgatóság semmi körülmények között sem hajlandó a betiltott kabarét újból engedélyezni, ilyen irányban nem is hajlandó Kerschenbaummal a tárgyalásokat folytatni. Mi a magunk részéről semmi akadályát nem látjuk annak, hogy a kabaré engedélyezése nehézségekbe ütközzék, különösen az esetben, ha ennek ma vészeti vezetője Farkas Pali lenne, aki iszéről támogatásban részesüljön. A kaközel 3 évtizedes becsületes művészi báré újból való engedélyezése esetén múltjával méltán rászolgált arra, hogy anyagi támogatáshoz jutna az a sok úgy a közönség, mint a hatóságok rét színész, akik most állás nélkül vannak Gyengül a banktisztviselők harca. Egyre nő a sztrájktörők száma. A csehországi és szlovenszkói cseh bankok tisztviselői néhány héttel ezelőtt sztrájkba léptek, hogy a bankoktól a maguk részére szolgálati pragmatikát és nyugdíjintézetet vívjanak ki. A sztrájkolók kívánságaikat pontokba foglalva eljuttatták a bankárok szövetségéhez, akik azonban csupán csekélyebb engedményüket voltak hajlandók tenni a sztrájkolóknak. A sztrájk következtében eleinte megállott a munka a bankokban s a kereskedelmi élet úgyszólván máról-holt napra a végvonaglás képét mutatta, később azonban a direkciók a sztrájktörők és egyébb felfogadott, sokszor képzetlen egyének segítségével az üzletmenetet úgy, ahogy biztosítani tudták. Most arról értesülünk, hogy a sztrájk kezd mindinkább gyöngülni-Csehországban már a sztrájkoló tisztviselők tekintélyes része munkába állt és Szlovenszkón is napról-napra szaporodik a sztrájktörők száma. A kommunista párt részéről kilátásba helyezett támogatás egyre késik s úgy látszik, a magántisztviselők szakszervezete kassai csapódjanak azon határozata, amely szimpáthiai sztrájk elrendelésére hívja fel a prágai központot, szintén nem talált meghallgatásra. A bankárok hajlandóságot sem mutatnak a tisztviselőkkel a tárgyalások felvételére, azonban minden sztrájktörőt visszavesznek szolgálatba. Prága, jul. 19. A sztrájkoló banktisztviselők délelőtti ülésén a bankszövetség képviselői is megjelentek abban a hitben, hogy az egyesület hajlandó a szolgálati pragmatikát úgy elfogadni, amint azt a szövetség felajánlotta és hogy ekként csak a sztrájk likvidálása kerül tárgyalásra. Gruber dr. miniszter meghívta értekezletre a cseh és német banktisztviselői szervezeteket. Az igazságügyminiszter a szlovenszkói kivételes állapotokról. A kivételes állapotok megszüntetésén gondolkoznak. Cerny miniszterelnök megcáfolja a munkásüldözést. Mérsékelt amnesztia a decemberi bűnösöknek. Vihar a banksztrájkról való interpelláció körül Prága, júl 19-i A nemzetgyűlésen elfogadták az állampolgársági szerződést, amelyet a csehszlovák köztársaság a német birodalommal 1920. június 29-én kötött. Második felolvasásban elfogadták az 1919. nov. 5 i törvény 2. fejezetében foglalt határidőt a jegyzőségek ideiglenes szabályozásáról. A szenátus határozatot hozott, hogy gyorsítottan tárgyalják le azt a kormány javaslatot, amely a munkanélküliek állami támogatására vonatkozik. A szenátus határozatát 86 szóval (cseh , szlovák és német szoc. dem., kommunisták, nemzeti dem., iparosok és Modracsek-párt) 81 ellenében (népi párt, köztársaságiak, csehszlovák szoc. és német polgári párt) elfogadták. Elfogadták azt a törvényjavaslatot, amely arról szól, hogy a lakásokat vagy azok egy részét közcélra el lehet rekvirálni. I ■ ! Mégis kimondták Holitscher képviselő javaslatára, hogy oly lakások vagy lakásrészek, amelyek emberbaráti és egészségügyi célokat szolgálnak, nem esnek rekvirálás alá. Tárgyalták a hitelt, amely az állami vasútigazgatóságnak szükséges, hogy 1921 évre járműveket szerezzen be. Rátértek a sürgős interpellációkra, Dubiczky képviselő az elemi csapástól sújtott melnyicki lakosság felsegítéséről, Blazsek képviselő és társai a Mostiban 1920- dec 17-én lefolyt események folytán károsultak kártérítéséről. Skálák képviselő a csehszlovák köztársasági munkásmozgalom üldözéséről interpellálnak. Srdinko képviselő (köztársasági) foglalkozik a mai oroszországi viszonyokkal és megállapítja, hogy a bolseviki rendszer Oroszországban tökéletesen csődöt mondott. Popelka az igazságügyminiszter Skálák interpellációjára kifejti, hogy az esküdtszékek beszüntetésének oka magában az intézményben rejlik. A kivételes intézkedések okairól a miniszter ezeket mondotta: — Helyes az az állítás, hogy letartóztatták és ma is fogságban tartják a szlovenszkói földmunkásmozgalom néhány résztvevőjét. Felián ellen a büntető eljárás különféle büntetendő deliktumok miatt folyik, így felbujtás miatt is. A decemberi események résztvevői, akiket jogérvényesen elítéltek, a fogságból csak a köztársaság elnökének megkegyelmezése esetén szabadulhatnak ki, vagy ha az elítéltek teljesítik a törvény által előírt feltételeket. A kormány hajlandó minden kegyelmi kérvényt jóindulatú vizsgálat tárgyává tenni Merta képviselő közbekiált: Előbb azonban le kell térdepelniük és bocsánatot kell, hogy kérjenek! Ulrich képviselő: Ezt Moszkvából megtiltották. Nem szabad könyörögniök- Popelka dr: A vizsgálati fogságból való szabadulásra a büntető perrend szakaszai érvényesek. — Megfontolás tárgyává tettük, hogy Szlovenszkón megszüntessük a kivételes állapotokat— A halálbüntetés eltörlésének problémája nincs semminő összefüggésben a decemberi események miatt megindult büntető eljárással, mivel egyetlen egy esetben sem hoztak halálos ítéletet. Cerny miniszterelnök beszélt ezután: — Nem felel meg az igazságnak az az állítás, hogy a köztársaság minden részében üldözik a munkásmozgalmat. Az idegen állampolgárok közül senkit sem azért ért büntetés, mert a kommunista párthoz tartozik, hanem ezért indítottak ellenük büntető eljárást, mert büntetendő cselekményekre ragadtatták magukat. A kormány maga is tiszteletben tartja a polgárjogokat, ezeket bárkivel szemben mindig védelmébe is veszi. — A most ii események folytán károsultak segélyt kaphatnak, de mindenkinek külön kell kérelmeznie ezt és csakis azok segélyezhetők, akik gazdaságilag szenvedtek kért- Valahányszor ilyen kérelem beérkezett, a kérelmező személyi viszonyaihoz képest mindig adtak segélyt. Patejdl megállapítja, hogy az administráció nem teljesíti kötelességét a légionáriusokkal szemben. Czermak képviselő (német szoc. dem.) fejtegeti, hogy a csehszlovák kommunista munkásság a csehszlovák szociáldemokraták koalíciós politikájával szemben ellenzéki álláspontra helyezkedett ugyan, de egy olyan párt, amelynek élén Smer altípusú emberek állanak, nem forradalmi párt. Spacek képviselő (nemzeti dem ) összehasonlítja a csehszlovákiai viszonyokat az oroszországiakkal. Pártja kívánja az amnesztiát, ha az elítélteknél enyhítő körülmények forognak fenn-Az amnesztiának azonban nem szabad oly messzire kiterjednie, hogy bizonyos idő múlva bárki is arra a meggyőződésre juthasson, hogy őt a törvény büntető keze nem érheti utól. Ezzel a vita befejeződött- Spatny képviselő javasolta, tárgyaljanak bankhivatalnokok sztrájkjáról. Hruban a dr. elnökhelyettes kijelentésére, hogy ilyen javaslatot írásban kell benyújtani, Czek és Johannis írásban kérik az t ülés folytatását, amit 92 szóval 63 ellen elfogadtak. Ez zajos tapsot váltott ki a karzaton is, ami ellen a cseh polgári pártok képviselői tiltakoztak és kívánták a karzat kiürítését. Az elnökhelyettes figyelmeztette a karzati közönséget, ne avatkozzék a nemzetgyűlés tárgyalásába és kivezettette a csendzavarókat, azért a cseh polgári pártok tapssal helyeseltek- Figyelmeztette Hruban a karzatot, hogy kiürítteti, ha zavarják a tárgyalás menetét-Ezalatt Spatny és társai írásban adták be kérelmüket, hogy a banksztrájkról tárgyaljanak. Hruban megállapította, hogy a tárgyalási rend értelmében először a sürgős interpellációkat kell elővenni. Majd 10 percre felfüggesztette az ülést, ami ellen a szociáldemokraták és kommunisták tiltakoztak. Húsz perc múlva az ülést ismét megnyitották. Johannis a banksztrájkról, Czeh arról interpellált, hogy a pénzügyminiszter bankhivatala a bankhivatalnokok sztrájkjába beleavatkozik. Interpellált Tucsnn és Bubnik képviselő a sztrájkkal összefüggő eseményekről és a sztrájk okairól. Beszéltek még Klein és Koudelka képviselők. Ezzel az ülés véget ért. Nagy a pénzhiány a városnál. A tanács takarékosságra inti a referenseket. Minden hónap elsején megírjuk, hogy a város nem tudja alkalmazottait kifizetni. Nincs pénz, ez a magyarázata mindennek. Pár nap múlva azonban mindenki megkapja járandóságait, ami annak a jele, hogy valahonnan mégis csak szerez annyi pénzt a város, hogy a tisztviselőket kielégítheti. Arról persze szó sincs, hogy a különböző munkálatokért járó összegeket is kifizessék, mert a befolyó összeg — mint a jelek mutatják — tisztán csak az alkalmazottak fizetésére, elegendő, ha elegendő. Most azonban, úgy látszik, már bedugult minden csatorna, amelyen át valami csekélység szivárgott a pénztárba. A tanács ugyanis nyomatékosan fölhívta az összes referenseket a legnagyobb takarékosságra. Figyelmetetésében utal a város nyomasztó pénzügyi helyzetére s azért tanácsolja, (azért tanács) hogy a kiadásokat a minimumra csökkentsék, csakis a legszükségesebbeket utalványozzák, ellenben igyekezzenek a bevételeket fokozni. Szép, nagyon szép, meg vagyunk elégedve. Csak az a kérdés, melyek azok a bizonyos „legszükségesebb“ összegek, amelyeknek kiutalása megengedhető? Amit ki kell fizetni, azt ki kell fizetni és a punktum. Hogy pedig a referensek igyekezzenek a bevételeket fokozni, ez a kívánság a nevetségességgel határos. Honnan, kiből és miből préseljenek az előadók százakat, ezreket, milliókat, hogy a pénztár fizetőképes legyen ? Egy kicsit mintha elkéstek volna ezzel a figyelmeztetéssel, s mintha rossz helyre adresszálták volna ezt. Előbb kellett volna a takarékosságot az egész vonalon bevezetni s jobb időkre kellett volna halasztani azokat az égig érő nagy terveket, amelyek például a közművek igazgatóságának esetéből pattantak ki s amelyek éppen ebben a nyomorúságos világban kívánnának sok milliós befektetéseket. A városok helyzetéről általánosságban elmondtuk nézetünket vezető helyünkön s most csak a helyi viszonyokra tekintettel írjuk mindezt abból kifolyóan, hogy a tanács figyelmeztetést küldött az egyes referensekhez. Nem kellett volna hübelebalázs módjára a sertés-, ruha-, rizsüzembe belevágni minden szakértelem hijján, nem kellett volna holmiféle cafrangokat bevezetni a közműveknél, fölösleges dolog volt a gázgyár és villamtelep megváltásával annyira sietni, elegendő időben kellett volna megszabadulni a kegyúri terhektől, akkor talán jobban állanának a financiális dolgok. Ezzel az elkésett rendelkezéssel legfölebb csak annyit érnek el, hogy nehezebben fizetik ki a város részre teljesített munkák díjait, de, hogy jobb helyzetbe hozzák a pénztárt, arról szó sem lehet. Új alapokra kell fektetni az egész gazdálkodást, akkor majd segíthetnek a bajokon. Ilyen kis babrálásokkal semmire sem mennek.