Kassai Hirlap, 1921. július-december (18. évfolyam, 138-268. szám)

1921-07-22 / 154. szám

^^ím^A»^eess»SABHaGaBsr 33KASSAI HÍRLAP &8©®5SSE3? *S3äfc£5SS*8«S32. oldal évek óta van a KAC raktárában elhe­lyezve és amely egy footballjelenetet ábrázol. A képen levő tribün felső sar­kán egy kis piros-fehér-zöld színű zászló lengett. Ezt a kis zászlót a nyomdában, ahol a már képpel ellátott papírra rányomták a szöveget, elfelej­tették megfelelő színekkel átnyomni és így történhetett meg az, hogy a plakátok a piros-fehér-zöld zászló­val kerültek a nyilvánosság elé. A rendőrigazgatóság ebben provoká­ciót látott és elrendelte a plakátok el­távolítását, amii tegnap este meg is tör­tént. Az eltávolított plakátokat a rendőr­igazgatóságra vitték be. A magunk részéről meg vagyunk arról győződve, hogy ez egész dolog egy sajnálatos félreértés következménye. A KAC vezetőségét semmi körülmények között sem terhelheti a felelősség, mert bizonyos, hogy a plakátok kitevése nem provokáló szándékkal történt. Itt legrosszabb esetben vigyázatlanság esete foroghat csak fenn, amely azonban a tegnapi példa után többet nem fog elő­fordulni. Konzorcium veszi át a Kerschaum-féle Kabarét, Farkas Pali lesz a művészeti vezető. A financirozást egy bank látja el. — Saját tudósítónktól­ — A Kerschenbaum féle kabaré-enge­dély visszavonása annak különös előz­ményei miatt élénk érdeklődést váltott ki a közönség körében- Mint ismeretes, Kerschenbaum maga mellé vette társnak Juhász helybeli bodegást, aki 23,000 koronát fizetett le Kerschenbaum kezei­hez az előleges költségekre-Az elszámolás között szerepelt egy 10,000 koronás tétel is, amelyről Juhász állítása szerint Kerschenbaum azt mon­dotta, hogy ezzel az összeggel a rendőr­igazgatót vesztegette meg a kabaré­engedély kiadásáért. Juhász jelentést tett az egész dolog­ról a rendőrigazgatóságnak, ahol maga Kisma­­r­ rendőrigazgató vette kezébe a nyomozás irányítását- Mindenekelőtt bevonta a Kerschenbaumnak kiadott kabaré-engedélyt és azt az exdirektor szemei előtt kettétépte, majd pedig meg­indította rágalmazás büntette miatt Kerschenbaum ellen az eljárást-A kabaré így gazdátlan maradt- A Schalkház nagytermét már ugyan átala­kították e célra, a tagok is le voltak szerződtetve, de az előadásokat meg­kezdeni a fenti okoknál fogva nem lehetett.Pár hétig már úgy látszott, hogy gaz­­dátlan is marad a kabaré, néhány nap­pal ezelőtt azonban egy konzorcium alakult, amelynek élén egy ismert kosicei polgár áll, akinek személye kellő garancia arra, hogy a kabaré tisztára művészi alapon fog állani és hogy minden eset­leges botrány bekövetkezését eliminálja. Az anyagi financirozást egy helybeli bank látná el. A konzorcium a kabaré főrendezőjévé, illetve művé­szeti igazgatójává Farkas Pált, az ismert kitűnő színművészt akarja szerződtetni, aki hajlandónak is mutatkozott ezen állás elfogadására. Amennyiben — ami valószínűnek látszik — a rendőrigazga­tóság nem fog nehézségeket támasztani az engedély kiadásánál, a kabaré-elő­adások a közeljövőben megkezdődnek. A konzorcium már megkezdte a tár­gyalásokat az exdirektor Kerschenbaum­­mal, hogy m­egtér­ítik az általa befekte­tett tőkét azzal a feltétellel, ha ezzel szemben kötelezi magát arra, hogy a kabaréval szemben támasztandó min­dennemű jogigényéről eleve lemond- A dolog teljes befejeződését csupán az az egy körülmény hátráltatja, hogy Kerschenbaum ragaszkodik, ahhoz, hogy a meginduló kabaréban direk­tor, vagy társtulajdonos legyen. A konzorcium azonban tudva azt, hogy ez esetben a rendőrigazgatóság semmi körülmények között sem hajlandó a betiltott kabarét újból engedélyezni, ilyen irányban nem is hajlandó Ker­­schenbaummal a tárgyalásokat folytatni. Mi a magunk részéről semmi akadá­lyát nem látjuk annak, hogy a kabaré engedélyezése nehézségekbe ütközzék, különösen az esetben, ha ennek ma­ vészeti vezetője Farkas Pali lenne, aki i­széről támogatásban részesüljön. A ka­­közel 3 évtizedes becsületes művészi­­ báré újból való engedélyezése esetén múltjával méltán rászolgált arra, hogy­­ anyagi támogatáshoz jutna az a sok úgy a közönség, mint a hatóságok ré­­t színész, akik most állás nélkül vannak Gyengül a banktisztviselők harca. Egyre nő a sztrájktörők száma. A csehországi és szlovenszkói cseh bankok tisztviselői néhány héttel ezelőtt sztrájkba léptek, hogy a bankoktól a maguk részére szolgálati pragmatikát és nyugdíjintézetet vívjanak ki. A sztráj­kolók kívánságaikat pontokba foglalva eljuttatták a bankárok szövetségéhez, akik azonban csupán csekélyebb en­­gedm­ényüket voltak hajlandók tenni a sztrájkolóknak. A sztrájk következtében eleinte meg­állott a munka a bankokban s a ke­reskedelmi élet úgyszólván máról-hol­­t napra a végvonaglás képét mutatta,­­ később azonban a direkciók a sztrájk­törők és egyébb felfogadott, sokszor képzetlen egyének segítségével az üzlet­menetet úgy, ahogy biztosítani tudták. Most arról értesülünk, hogy a sztrájk kezd mindinkább gyöngülni-Csehországban már a sztrájkoló tisztviselők tekintélyes része mun­kába állt és Szlovenszkón is napról-napra szaporo­dik a sztrájktörők száma. A kommu­nista párt részéről kilátásba helyezett támogatás egyre késik s úgy látszik, a magántisztviselők szakszervezete kassai csapódjanak azon határozata, amely szimpáthiai sztrájk elrendelésére hívja fel a prágai központot, szintén nem talált meghallgatásra. A bankárok hajlandóságot sem mu­tatnak a tisztviselőkkel a tárgyalások felvételére, azonban minden sztrájktörőt visszavesznek szolgálatba. Prága, jul. 19. A sztrájkoló banktiszt­viselők délelőtti ülésén a bankszövetség képviselői is megjelentek abban a hit­ben, hogy az egyesület hajlandó a szol­gálati pragmatikát úgy elfogadni, amint azt a szövetség felajánlotta és hogy ekként csak a sztrájk likvidálása kerül tárgyalásra. Gruber dr. miniszter meg­hívta értekezletre a cseh és német bank­tisztviselői szervezeteket. Az igazságügyminiszter a szlovenszkói kivételes állapotokról. A kivételes állapotok megszüntetésén gondolkoznak. Cerny miniszterelnök megcáfolja a munkásüldözést. Mérsékelt amnesztia a decemberi bűnösöknek. Vihar a banksztrájkról való interpelláció körül Prága, júl­ 19-i A nemzetgyűlésen elfogadták az állampolgársági szerződést, amelyet a csehszlovák köztársaság a német biro­dalommal 1920. június 29-én kötött. Második felolvasásban elfogadták az 1919. nov. 5 i törvény 2. fejezetében foglalt határidőt a jegyzőségek ideig­­l­­enes szabályozásáról. A szenátus határozatot hozott, hogy­­ gyorsítottan tárgyalják le azt a kormány­­­ javaslatot, amely­ a munkanélküliek­­ állami támogatására vonatkozik. A­­ szenátus határozatát 86 szóval (cseh­ , szlovák és német szoc. dem., kom­­­­munisták, nemzeti dem., iparosok és­­ Modracsek-párt) 81 ellenében (nép­­i párt, köztársaságiak, csehszlovák szoc.­­ és német polgári párt) elfogadták. Elfogadták azt a törvényjavaslatot,­­ amely arról szól,­­ hogy a lakásokat vagy azok egy­­ részét közcélra el lehet rekvirálni. I ■ ! Mégis kimondták Holitscher kép­­­­viselő javaslatára, hogy oly lakások­­ vagy lakásrészek, amelyek emberbaráti­­ és egészségügyi célokat szolgálnak, nem­­ esnek rekvirálás alá. Tárgyalták a hitelt, amely az állami vasútigazgatóságnak szükséges, hogy­­ 1921­ évre járműveket szerezzen be. Rátértek a sürgős interpellációkra,­­ Dubiczky képviselő az elemi csa­­­­pástól sújtott melnyicki lakosság fel­­­­segítéséről, Blazsek képviselő és társai­­ a Mostiban 1920- dec­ 17-én lefolyt­­ események folytán károsultak kártérí­téséről. Skálák képviselő a csehszlovák köztársasági munkásmozgalom üldözé­séről interpellálnak. Srdinko képviselő (köztársasági) fog­lalkozik a mai oroszországi viszonyok­kal és megállapítja, hogy a bolseviki rendszer Oroszor­szágban tökéletesen csődöt mondott. Popelka az igazságügyminiszter Skálák interpellációjára kifejti, hogy az esküdtszékek beszüntetésének oka magában az intézményben rejlik. A kivételes intézkedések okairól a miniszter ezeket mondotta: — Helyes az az állítás, hogy letar­­­­­tóztatták és ma is fogságban tartják a szlovenszkói földmunkásmozgalom né­hány résztvevőjét. Felián ellen a bün­tető eljárás különféle büntetendő deliktumok miatt folyik, így felbujtás miatt is.­­ A decemberi események részt­vevői, akiket jogérvényesen elítéltek, a fogságból csak a köztársaság elnöké­nek megkegyelmezése esetén szabadul­­­hatnak ki, vagy ha az elítéltek teljesítik­­ a törvény által előírt feltételeket.­­ A kormány hajlandó minden kegyelmi kérvényt jóindulatú vizsgálat tár­gyává tenni Merta képviselő közbekiált: Előbb azonban­ le kell térdepelniük és bocsá­natot kell, hogy kérjenek! Ulrich képviselő: Ezt Moszkvából megtiltották. Nem szabad könyörögniök- Popelka dr: A vizsgálati fogságból való szabadulásra a büntető perrend szakaszai érvényesek. — Megfontolás tárgyává tettük, h­ogy Szlovenszkón megszüntessük a kivételes állapotokat­— A halálbüntetés eltörlésének problémája nincs semminő összefüggés­ben a decemberi események miatt meg­indult büntető eljárással, mivel egyetlen egy esetben sem hoztak halálos ítéletet. Cerny miniszterelnök beszélt ezután: — Nem felel meg az igazságnak az az állítás, hogy a köztársaság minden részében üldözik a munkásmozgalmat. Az idegen állampolgárok közül senkit sem azért ért büntetés, mert a kom­munista­ párthoz tartozik, hanem ezért indítottak ellenük büntető eljárást, mert büntetendő cselekményekre ra­gadtatták magukat.­­ A kormány maga is tiszteletben tartja a polgárjogokat, ezeket bárkivel szemben mindig védelmébe is veszi. — A most ii események folytán káro­sultak segélyt kaphatnak, de minden­kinek külön kell kérelmeznie ezt és csakis azok segélyezhetők, akik gazda­ságilag szenvedtek kért- Valahányszor ilyen kérelem beérkezett, a kérelmező személyi viszonyaihoz képest mindig adtak segélyt. Patejdl megállapítja, hogy az admi­­nistráció nem teljesíti kötelességét a légionáriusokkal szemben. Czermak képviselő (német szoc. dem.) fejtegeti, hogy a csehszlovák kommu­nista munkásság a csehszlovák szociál­demokraták koalíciós politikájával szem­ben ellenzéki álláspontra helyezkedett ugyan, de egy olyan párt, amelynek élén Smer al­­típusú emberek állanak, nem forra­dalmi párt. Spacek képviselő (nemzeti dem ) össze­hasonlítja a csehszlovákiai viszonyokat az oroszországiakkal. Pártja kívánja az amnesztiát, ha az elítélteknél enyhítő körülmények forognak fenn-Az amnesztiának azonban nem szabad oly messzire kiterjednie, hogy bizonyos idő múlva bárki is arra a meggyőződésre juthasson, hogy őt a törvény büntető keze nem­ érheti utól.­­ Ezzel a vita befejeződött- Spatny képviselő javasolta, tárgyaljanak bankhivatalnokok sztrájkjáról. Hruban a dr. elnökhelyettes kijelentésére, hogy ilyen javaslatot írásban kell benyújtani, Czek és Johannis írásban kérik az t ülés folytatását, amit 92 szóval 63 ellen elfogadtak. Ez zajos tapsot vál­tott ki a karzaton is, ami ellen a cseh polgári pártok képviselői tiltakoztak és kívánták a karzat kiürítését. Az elnök­­helyettes figyelmeztette a karzati közön­séget, ne avatkozzék a nemzetgyűlés tárgyalásába és kivezettette a csend­zavarókat, azért a cseh polgári pártok tapssal helyeseltek- Figyelmeztette Hru­ban a karzatot, hogy kiürítteti, ha zavarják a tárgyalás menetét-Ezalatt Spatny és társai írásban adták be kérelmüket, hogy a bank­­sztrájkról tárgyaljanak. Hruban meg­állapította, hogy a tárgyalási rend értelmében először a sürgős interpellá­­ciókat kell elővenni. Majd 10 percre felfüggesztette az ülést, ami ellen a szociáldemokraták és kommunisták til­takoztak. Húsz perc múlva az ülést ismét meg­nyitották. Johannis a banksztrájkról, Czeh arról interpellált, hogy a pénzügyminisz­ter bankhivatala a bankhivatalnokok sztrájk­jába beleavatkozik. Interpellált Tucsnn és Bubnik képviselő a sztrájkkal összefüggő eseményekről és a sztrájk okairól. Beszél­tek még Klein és Koudelka képviselők. Ezzel az ülés véget ért. Nagy a pénzhiány a városnál. A tanács takarékosságra inti a referenseket. Minden hónap elsején megírjuk, hogy a város nem tudja alkalmazottait kifi­zetni. Nincs pénz, ez a magyarázata mindennek. Pár nap múlva azonban mindenki megkapja járandóságait, ami annak a jele, hogy valahonnan mégis csak szerez annyi pénzt a város, hogy a tisztviselőket kielégítheti. Arról persze szó sincs, hogy a különböző munkála­tokért járó összegeket is kifizessék, mert a befolyó összeg — mint a jelek mutatják — tisztán csak az alkalma­zottak fizetésére, elegendő, ha­­ ele­gendő. Most azonban, úgy látszik, már be­dugult minden csatorna, amelyen át valami csekélység szivárgott a pénz­tárba. A tanács ugyanis nyomatékosan fölhívta az összes referenseket a legnagyobb takaré­kosságra. Figyelmetetésében utal a város nyomasztó pénzügyi helyze­tére s azért tanácsolja, (azért tanács) hogy a kiadásokat a minimumra csökkentsék, csakis a legszüksége­sebbeket utalványozzák, ellenben igyekezzenek a bevételeket fokozni. Szép, nagyon szép, meg vagyunk elégedve. Csak az a kérdés, melyek azok a bizonyos „legszükségesebb“ összegek, amelyeknek kiutalása meg­engedhető? Amit ki kell fizetni, azt ki kell fizetni és a punktum. Hogy pedig a referensek igyekezzenek a bevételeket fokozni, ez a kívánság a nevetséges­séggel határos. Honnan, kiből és miből préseljenek az előadók százakat, ezre­ket, milliókat, hogy a pénztár fizetőképes legyen ? Egy kicsit mintha elkéstek volna ezzel a figyelmeztetéssel, s mintha rossz helyre adresszálták volna ezt. Előbb kellett volna a takarékosságot az egész vonalon bevezetni s jobb időkre kellett volna halasztani azokat az égig érő nagy terveket, amelyek például a köz­művek igazgatóságának esetéből pat­tantak ki s amelyek éppen ebben a nyomorúságos világban kívánnának sok milliós befektetéseket. A városok helyzetéről általánosságban elmondtuk nézetünket vezető helyünkön s most csak a helyi viszonyokra tekintettel írjuk mindezt abból kifolyóan, hogy a tanács figyelmeztetést küldött az egyes referensekhez. Nem kellett volna hübele­­balázs­ módjára a sertés-, ruha-, rizs­üzembe belevágni minden szakértelem hijján, nem kellett volna holmiféle caf­­rangokat bevezetni a közműveknél, fölös­leges dolog volt a gázgyár és villamtelep megváltásával annyira sietni, elegendő időben kellett volna megszabadulni a kegyúri terhektől, akkor talán jobban állanának a financiális dolgok. Ezzel az elkésett rendelkezéssel legfölebb csak annyit érnek el, hogy nehezebben fizetik ki a város rés­zre teljesített munkák dí­jait, de, hogy jobb helyzetbe hozzák a pénztárt, arról szó sem lehet. Új alapokra kell fektetni az egész gaz­dálkodást, akkor majd segíthetnek a bajokon. Ilyen kis babrálásokkal semmire sem mennek.

Next