Kassai Hirlap, 1922. január-február (19. évfolyam, 1-47. szám)
1922-01-28 / 23. szám
XIX. évfolyam, 23. szám adóhivatal: Koste«, Mavná (Martca 80. 184. Szombat d. M. 4 órakorKASSAI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztői LAUSCHHANN OTTÓ Košice, 1922. január 28. ELŐFIZETÉSI ARAK t Egy sglu évre korona, félévre 108 korona, negyedévi« 54 korona, egy hónapra 18 korona M Egy számára helyben és vidéken 1 K A nagyköveti tanács még nem döntött Károly évi járadékáról, Páris, január 27. Félhivatalosan megcáfolják a Matin tegnapi jelentését, hogy a nagyköveti tanács megállapította volna a Károly volt excsászárnak és családjának fizetendő évi járadék magasságát. Madrid, január 27. Spanyolország berni követe jelentette kormányának, hogy Károly volt király hat gyermeke elhagyta Zürichet és Madridon keresztül Lisszabonba utaznak. ................................................................................................................................................................................................................................4.....4.4...........................numii Magyar felvonulás Prága felé! A KU- Praha—Bratiszlava c. szerdai cikkében párhuzamot vont azon elbánás különbözőségei között, amelyben a magyarság Bratiszlavában és Prágában részesül és a mérleget ez utóbbi javára billentette. A cikk keserű visszhangja egyben annak az igyekezetnek, amelyet laptársunk egy szlovák—magyar megértés létrehozása céljából hosszabb időn át hasztalanul folytatott Csütörtökön ugyanezzel a kérdéssel foglalkozott a K. N. és szerdai megállapításával szemben, hogy: „a kormány ridegen a maga hatalmának fensőbbségébe burkolózik és a közeledésnek, az egymást megértésnek lélektani feltételeit napról-napra elsorvasztja, lépésről-lépésre megtagadja“ — mér gyöngédebben így pengeti a húrt: „hogy a magyar politika a jövőben tényleg Prága felé kivén-e orientálódni, azt nem tudjuk. De ha itt Szlovenszkóban minduntalan elgáncsol bennünket a hivatalos körök politikája, talán azzal még nem követünk el hazaárulást, ha Prága, a főváros felé nyújtjuk ki a kezünket. (Prágában van a székhelye tudniillik a ridegen a maga hatalma fensőbbségébe burkolózó, a közeledés, a megértés lélektani feltételeit napról-napra elsorvasztó, lépésről-lépésre megtagadó államkormányzatnak.) Sokkal fontosabbnak tartjuk az ebben a két kijelentésben rejlő lényeget, semhogy a homlokegyenest ellenkező két utóbbi idézetből ismét csak a következetlenség kiáltó ismérveit akarnák bővebben kiboncolgatni. Szokatlan és nagy szót mondtak ki laptársaink, amikor a magyarság figyelmét határozottan Prága felé irányítják. Beismerése ez egyrészt annak, hogy a szlovákságra épített alap a magyarság jogainak elismertetése céljából teljességgel összeomlott, másrészt, hogy meg kell szüntetni azt a csökevényét a múltnak, hogy a valószerűtlen bizakodás miatt Prágát nem tudták másnak tekinteni, mint minden bajnak kútforrásául. Ez a szokatlan szó mást is jelent. Szétfoszlását annak az ábrándnak és reménynek, hogy a szlovák monarchisták és reakciósok bármikor is annyi erőre kaphatnának, amelyet sikeresen Csonkamagyarország makacs területi politikájának szolgálatába lehetne állítani. És mivel a magyarság legtöbb vezetője főleg csak ezt a részét a szlovákságnak ismerte meg és akarta megismerni a hosszú tétlenség alatt, nem is lehet csodálkozni rajta nagyon, ha ma azt kell látni, hogy a szlovákság töme teljesen idegen a magyarság számára. Ennek az idegenségnek oka adódik a magyarságban és a szlovákságban. Előbbiben a közeli, utóbbiban a régi múlt miatt. Bizony hosszú idő kell hozzá, míg elfelejtődnek a hibák és talán nem is kerül sor hamarább reá, amíg Magyarországban nem állandósul az új államokéival azonos irány. Bizonyára, ha a demokrácia szelleme már áthatotta volna a szlovákságot, a magyarság nem tapasztalna részéről túlzó, a gyűlölet határain járó nacionalizmust. De az is biztos, hogyha a magyarságot is álhatotta volna mér a demokratizmus, a politikai realizmus ma hirdetett alakjával már régebben felcserélte volna az eddig reálisnak tartott politikát, amely nem a szlovenszkói magyarság különleges politikája volt, hanem ez egész magyarságé a törzsországban és az utódállamokban. Erjed a demokrácia, még nem kiforrott és az erjedés egy foka, hogy a szlovenszkói magyarság végre ráeszmélt, hogy csakis saját magát illető politikát lehet és kell fohtatnia. Nekünk a kimondott szokatlan és nagy szó ellenében van egy kevés észrevételünk. Tévedésnek tartjuk és nem is a demokráciába illőnek, hogy a magyarság most egyszerre — mintegy apropos — Prágába nyomuljon és megrohanja Prágát. Elvégre közvetlen szomszédunk a szlovákság, amelyet ez a mód felingerelhetne, ha nem is jogosan, de nem ok nélkül. A másik pedig, amire gondolunk, ez: váljon Prága belemegy-e föltétlenül abba, hogy kihívja maga ellen a szlovákok izgatottságát azáltal, ha az amúgy is túlzó hangulatra a magyarság fokozott meghallgatásával olajat önt ? Nem hinnők, mert a prágai kormány tagadhatlanul beleegyezett abba, hogy a szlovákság fokozatosan kiépítse a maga uralmát Szlovenszkón. Ez a fokozatosan nem jelenthet mást, mint a demokrácia kifejlődésével,kibontakozásával kapcsolatban, karöltve és párhuzamosan. A demokratizálódásnak hosszú útja van. Nem lehet máról-holnapra megcsinálni. A tapogatózás, amelynek hajtóereje pusztán a sürgetés, újabb összeütközéseket teremhet csak. A morális leszerelést egyöntetűen kell végrehajtani: Prágában, Bratislavában és a magyar szívekben Bárminő egyoldalúság a Bratislava vagy Prága felé való törekvésben ellenhatást válthat ki: további bizalmatlanságot úgy a szlovákok, mint a csehek részéről megint csak a magyarsággal szemben, amely nemzetiség minden eddigi bajának is főkutforrása épp a vele szemben táplált bizalmatlanság volt. Szorgalmazni kell a megértést Prágában és Bratislavéban. Prágát talán lehet befolyásolni, hasson a szlovák politika körében oda, hogy a demokrácia szellemében történő megértéshez itt is közelebb jussanak az állam érdekében. De a szlovákokkal szemben a magyarság ne játsza ki önmagát teljesen Prágában. Nem célravezető. A magyarság nem szabad hogy labda legyen, amely egyszer a szlovák falról a cseh falra pattan, azután meg vissza. A magyar* ság legyen fal maga is, amelyre a de* demokráciát bátran rá lehet építeni. Nem a legsúlyosabb kérdésekért való sikertelenséget ígérő kísérletezésre van szükség tehát először, hanem munka kell, hogy a magyarságnak ezt a hatalmas felét mielőbb felépítve lássuk. Csak akkor válhat a magyarság oly hathatós tényezővé, melyet a szlovákság is szívesesen kapcsol magához az autonómiáért esetleg élesebb mederbe kerülő harc sikere érdekében. Juriga szlovák néppárti képviselő üzenete a magyarságnak a nemzetgyűlésen. Szlovák legyen a hadseregfelügyelő. Vihar a néppárt és Adržal miniszter között. Elfogadták az ötszázmilliós katonai hitelt. A Kassai Hírlap mai vezércikkében a legnagyobb körültekintés szükségét állapítottuk meg abban, hogy a szlovenszkói magyarság a Szlovenszkón eddig tapasztalt súlyos részvétlenség ellenében csakis Prágában keresse a megértéshez és elismertetéséhez vezető utat. Rámutattunk, hogy ez az eljárás esetleg ellentéteket idézhetne fel ugyan a csehek és a szlovákok között, egyben azonban annak a kételkedésünknek is adtunk kifejezést: nem csupán a magyarsággal szemben észlelt bizalmatlanságnak adna-e további tápot ez a magatartás ? Mikor a cikk íródott, még nem ismertük azt a beszédet, amelyet Juliga szlovák néppárti képviselő tartott a prágai nemzetgyűlés tegnapi ülésén. Ez a beszéd, amely tulajdonképpen üzenet és éles figyelmeztető a szlovenszkói magyarságnak, pontosan fedi cikkünk észrevételeit és igazolja, nem túloztunk csöppet sem, amikor a legmesszebb menő óvatosságot ajánlottuk. Erről a nemzetgyűlési ülésről alábbi tudósítónk számol be: Prága, jan. 27. A képviselőház tegnapi (27 ) üését Tomasek elnök d. u. fél 1 órakor nyitotta meg. Valaha, a védelmi bizottság előadója referált az 500 milliós katonai hitelről, amelyet a mozgósítással indokolt meg. Juriga üzenete a magyarsághoz. Juriga képviselő ezzel kapcsolatban a következő kijelentést tette: — A szlovákok a csehszlovák köztársaságot a maguk államának és hazájuknak tekintik, amelyet — mint a csehszlovák nemzet szabadságának alapját és keretét — fentartani óhajtanak. Ezért elismerem a véderőszervezet jogosultságát. — Ezt azért tartom szükségesnek kijelenteni, nehogy a magyarok azt gondolják, hogy a szlovák nemzet harca az autonómiáért nem egyébb, mint a magyar állam és a magyar járom utáni vágyakozás. — Épp azért, mert szeretjük a szlovák népet, meg vagyunk arról győződve, hogy jövőnk csakis a csehszlovák köztársaság keretén belül lehet biztosított és soha a magyar államban. Ez okból a szlovák nép hajlandó Csehszlovákiához való tartozását a magyarokkal szemben megvédeni, ha a magyaroknak eszükbe jutna, hogy Szlovenszkó után kinyújtsák kezüket. Visszautasítom ez alkalommal azokat a gyanúsításokat, mintha a néppárt hívei nem volnának hajlandóak a csehszlovák köztársaság védelmére életüket is feláldozni. Igenis hajlandóak, mert a néppárt hívei ebben a köztársaságban látják biztosítva szlovák népük életét. Szlovák érdekek védelme a hadseregben. Azt kívánta továbbá Juriga, legyen a hadsereg szolgálati nyelve a szlovák is és ne nyomják el ezt a nyelvet. Élesen támadta a hadvezetőséget, amely nem törődik a szlovák nyelv érdekével és szlovák katonatiszteket nem vesz fel a hadseregbe. Azzal az állítással szemben, hogy a hadvezetőség keresi a szlovákokat, megállapítja, hogy úgy keresi őket, hogy meg ne találja. Követeli, hogy a szlovák nemzet a hadseregben is érvényre jusson, legalább a hadseregfelügyelő legyen szlovák és külön bizottság létesüljön a speciális szlovák érdekek védelmére. Végül kívánja, hogy a hadsereg szükségleteit a szlovák ipar is szállítsa. A nemzetvédelmi miniszter válasza: Udržal nemzetvédelmi miniszter válaszolt Jurigának. Könnyelműség lenne tőle a valótlan állításokat válasz nélkül hagyni s meg van győződve, maga a szónok sem hiszi azt, amit mondott. (Helyeslés.) Konstatálja a miniszter, hogy egyetlen szlovákot sem utasítottak vissza, aki a hadseregbe jelentkezett (ellentmondás a szlovák néppártban), legfeljebb csak azt, aki saját nemzete ellen nagy bűnt követett el. (Felkiáltások : Ez kitünő!) Adržal miniszter: kértem a szlovenszkói kollégákat, sőt magát a szónokot is, hozzanak nekem szlovák tiszteket, mert szükségem van rájuk. Ismétlem, nagyon leköteleznek, ha a jövőben szlovák tiszteket hoznak hozzám. Lábay dr. és Tomanek közbekiáltanak : A szlovák nyelvről beszéljen! Udrzal: A katonaság szolgálati nyelve az alkotmány alapján cseh és szlovák. (Ellentmondások.) A parancsnokságok szlovák ügydarabokat szlovákul intézik el. Tomasek : Ez nem igaz ! Udržal: A szlovenszkói katonasághoz intézett újévi üdvözletemen Juriga nem változtathat. A vezényszavakat a forradalom után a cseh és szlovák nyelvből alkották meg. Ennyit konstatálok az igazság érdekében. (Nagy zaj a néppárton.) Rendkívül olcsó autóra! „Grand Praga“ 40 HP 6 üléses, Bosch villanyvilágitással, 12 darab gummival, 1 évi jótállással, ára . . Ke 85.000- — Laurin & Klement 25 HP modern typus 6 üléses, Bosch villanyvilágitással, 16 darab gummival, 1 évi jótállással, ra.....................Ke 75.000-„Berlieť* ára . . 16 HPf tonnás, 25.000-— „Büssing“ 40 HP három tonnás ára.....................Ke 35.000- ooooooooooooooooooooooooo Továbbá raktáron a legmodernebb „Laurin & Klement“-féle nyitott és csukott autók megtekintése — autók iránt érdeklődőknek — bármikor díjmentesen. Autozentrale Toperczer Kosice, Szepsi-k. 42. Tel. 375