Kassai Ujság, 1920. július-szeptember (82. évfolyam, 148-223. szám)

1920-07-30 / 173. szám

My­alofankettedik évfolyam, 173. -a. ■­ erkamtöaég é. klidóhlvattli Kas«.« F6-utca 64. SBUlszln (Sx'nhóiaal Mambón.) Tel.fon.z6mi 166. 66 Megjelenik hétfő kivét.lével naponta raggal, oo FELELŐS SZERKESZTŐ | Df. KÖVES ILLÉS ■lAUnMal dijak helyben ée vidékem Bgén. évre NO­lu»., félévre 80 korona, negyedévre 40 korona« egy hónapra 14 korona Egy., azám ára 60 fillér. (DR. DOLINSZKY IVÁN) ungvári ügyvéd úrról — mint pár nappal ezelőtt megírtuk — kisült, hogy sem nem dok­tor, sem nem ügyvéd, sem nem úr, hanem „hatósági elnézéssel zugirászatot, folytató egyén“. Ezt állapította meg róla hivata­losan a ruszinszkei ügyvédi szövetség, amely kimutatta azt is, hogy nevezett Galíciából vándorolt Russziába, ahol nagy­szerű prakszist folytat — jogtalanul, tu­dás nélkül, a közönség teljes vezeté­sével. Eddig­ rendén van a dolog. A ruszinszkói ügyvédi szövetség vélet­lenül rájött egy esetre, hogy egy betola­kodott „senki“ törvénytelenül használja az ügyvédi címet és visszaélve az átmeneti időkben okvetlenül előálló zavarokkal, a maga számára biztos és jól jövedelmező egzisztenciáit biztosít. Mi erősen hisszük, hogy ezen eset nem az egyedüli. Meg több van, még sok van. A hatóságoknak úgy Szlovenszkóban, mint Russziában legelső kötelessége, az összes ide letelepedett egyéneknek okleve­leit megvizsgálni és annak rendje-módja szerint kihirdetni. Ez a mi követelésünk nemcsak az ügy­védi oklevelekre vonatkozik, hanem az összes orvosi, tanári, tanítói, gyógysze­részi, mérnöki és egyéb oklevelekre, mert egyik „doktor úrnak“, helyesebben „pán doktornak“ kezébe a közönségnek anyagi java, a másiknak kezébe testi egészsége, a harmadiknak pedig lelki, erkölcsi és szellemi élete van letéve. Ne engedjük, hogy Szlovenszkó eldorá­­dája legyen a mindenféle zugira­sznak, kuruzslónak, zugtanárnak és más egyéb kétes alaknak. De evvel sem elégszünk meg! követeljük a zugkereskedőktől, a lán­cosoktól való megtisztítását is Szlovén­szkónak ! Hiszen ma minden második ember ke­reskedik és láncol, ad vesz és valutázik. Ártérnél és törvénytelen hasznokat vág zsebre. S e területek szegény, hiszékeny és becsületes lakása pedig mindenre ráfizet! Az élelemre, az életre, testi egészségére, gyermekeinek nevelésére, a létre, szóval: soha sem tudhatja, ki és mikor csapja be. A régi Magyarországban csak a politi­kusok voltak avatatlan csizmadiák. (Itt a cenzúra 5 sort törölt.) (A TIZENHÉT) magyar fogélyet — ugy látszik — sohase­m sikerül majd kiszabadítani a katonai ügyészség fog­­házából. Hozzátartozóik és ismerőseik fogókosaik­ban teszik, ha állandó tartózkodásukra rendezkednek be, mert a kat­amai bíróság még mos­t sem szel­lőzhetett tiszta és világos képet, az ügyről és a szükséges kihal­lgatásokat nm eszközölhette a mai napig. Hogy a katonai ügyészség is men­­nyire el van határozva arra, hogy a foglyokat hosszabb időre magánál tar­tani, azon elhatározása igazolja, leg­jobban, h­ogy ezentúl a foglyok­ látoga­tását havonként csak­ egyszer akarta megengedni. Igaz, hogy a vé­dők közbenjárására álláspontjának me­revségéből engedett s havonként egy­szeri engedélyét hetenként egyszeri en­gedéllyé változtatta át, de már pusz­tán­ az a tény, hogy az első gondolat egy által­ában megfordulhatott fejében, amellett, tanúskodik, hogy a foglyok közeli, szabadon b­ocsátására egyáltalá­ban nincs remény. Mi ugyanis nem bízunk a prágai fe­­lebbezés sikerében, bár dr. Littmann ügyvéd személyesen fog ebb­en a rop­pant kérdésben a prágai katonai és­­ egyéb hatóságoknál eljárni. Nem bí­zunk a prágai út és felebb­ezés sikeré­ben azért, mert eddig Prágából ígére­ten ki­ül, semmi jó sem háramlott­­ reánk. Kik és nagy személyek, első- és­­ utolsórangú politikusok mind, mind­­ mérnek: megértést, egyenlőséget, de­­­­mokráciát, szí­vet­, arany diót, mogyo­rót, de ha teljesítésrel kerül a sor, ak­kor egyszerre megfeledkeznek minden­ről és a kisebbségeknek ügyét vészen- I dokién hagyják. Mi már többször rámutattunk e tak­tika sulyfos hibáira,, e­z Jolikká helyre­hozna laz­an puszti­tó kövekké, tm­énye­i­r­e. Végre is, bármennyire elfoglaltak és öntettek is a csdhj­­ vezető politiku­sok, azt "le nem tagadhatják", hogy itt Szloj­énszkón másfél millió magyarság lakik. .Számottevő pro. (lazaságban épen úgy, mint a szellemi életben vagy a poli­tikai világban letagadhatatlan té­nyező. Az okos­­ politika ezt az erőt, ezt a tényezőt a maga javára igyek­szik lexijalsználni­. Mód­­erre: a teljes szólás-, sajtó- és gyülekezési szabad­ság, továbbá minden politikai üldözés­nek megszüntetése, mert minden már­­tírium csodás módon szaporítja a hí­vők számát és erősíti és fanatikussá teszi az ellenállóerőt. A rossz politika ezzel a körülmén­­­nyel nem számol, hanem csak önma­­gát ismeri, hatalmi tébolyában minden­­ nemzeti erőt lekicsinyel é­s azt hiszi, j­­ hogy bebörtönzésekkel, cenzúrával, a­­ gyülekezési jog elkobzásával megmen­tették a »hazát!« A vezető politikusok között végre is vannak művelt emberek, akik forgat­ták a történelem lapjait. Még csak nem is kell a világtörténelmet ismerniük, a­­ cseh történelem is megtaníthatja őket­­ arra, h­ogy az anyagi erő sohasem volt­­ képes a szellemin, a lelkin, az erköl­­csin uralkodni. Ezek megnyilvánulását j idein-óráig Vissza lehell nyomni, de vi­gleges, diadalról ne­ ábrá­ndo­zzék senki. A vezető politikusok ma szocialisták vo­lnának. Tehát: intern­a­c­i­on­ál­i­sok. Vagy ha nacionalisták is, semmi esetre M­m porttinisziiák­mi az igazság? Vakard meg a nem­ soviniszta cse­­het, azonnal kibújik belőle a »N4­ rodná "'Politika!« lev van! Ezt letagadni nem lehet,. Ez a cseh nemzeti soviniszta­ poli­tika teszi őket süketekké, vakokká, túlzókká. Ezzel haragítják magukká,­a lovákokat, németeket ,a magyarokat és a legnagyszerűbb a dologban az, hogy ők ma mik csodálkoznak a legjob­ban, hogy mindenki ellenségük. 7>. ha nem akarják hibájukat, meg­látni, a mi bírálatainkat, kéréseinket, pivosainkat, panaszainkat, sem akar­­­­ják meghallgatni, akkor bizony politi­­­­káin­k eredménytelensége miatt magukra­­ vessenek! A magyar országkormányzó jogkörének kiterjesztése (CTK) Az alkotmány módosításáról és az ideiglenes állam­­hatalomról szóló törvény módosításában bennfoglaltatik, hogy királynak az országgyűlés elnapolására vagy feloszlatására vonat­a­kozó joga megilleti az országkormányzót is azzal a megszorítással, hogy a feloszlatási okiratban el kell rendelnie az országgyűlésnek három hónapon belül való újra összehívását a feloszlatástól szá­mítva. A törvényszöveg szerint életbe lép az a határozat, hogy a kormányzó elrendelheti a hadseregnek az ország határain túl való vezénylését, ha a háborús veszedelem esete fennáll. Keletet azonban, amelyért mindenekelőtt a kormány Ezt a rep­­felelős, nemzetgyűlésnek kell jóváhagynia. Az országkormányzót megilleti a az általános amnesztia joga bizonyos törvényes megszorítások mellett. Kiadták végre az 1920. évi aratást szabályozó rendeletet A mindenható Z. O. U. — Az árak — A cséplétek saiforu ellenőrzése Utolsó percben végre kibocsátották az aratást szabályozó rendeletet. Meglepetést ugyan nem hoz, legfeljebb az árak miatt fognak gazdáink elégedetlenkedni, mert azt ugy látszik ötletszerüleg állították ös­­sze. A nagyfontosságú rendelet különben így szól: A csehszlovák kormány 1920. évi julius hó 11-én kelt 390. sz. sb. zák. a nar. iPPiatiMSiBasHiataaaaaHaaBsiiMHBsaflB T ázsde Prágai devixfiközpont Julius S9 Bankjegyek IMius sto.‘ Osztrák bélyegzett SO — Magyar bélyegzett 28 — Deviza, Zil­richi valutapiac Julius 29. Boniin ... 14­20 Newyork ... 583­50 Bécs . . . ■ , 3 RÍ> London , . . . 22­06 Prégrs .... 1175 Piri® . . . 46-35 Milan# i ; , 8185 Budapest . . . 3-40 Varsó .... 3 — Budapesti valutapiac Julius 29 Lei . . . . . í 440-— Űoilái ..... 165 — Márka .... 450-— Lira ...... 10C2-— Font'. . . . í . 750"— Rubel ..... 350?— Frank , . | : 1330-— Sokol . . , , , 850-— Béci . . 93 — Amsterdams 1723 50 JiÖlaua . , , 2P9-— Berlin . . 117 75 Paris ..... 379 -Buk&ress . , , 187 25 London .... 136 25 £3 sófia ... S8-5Ü B6o* ..... 28 — Zürich . . . . 858 6Q Fetérvár­­ . 49 ?0 Belgrad - 259 — New-York . . 48­75 Stockholm . , 1958 50 Brtisssel , . . 4r.9- Román ... 123­75 Márka .... 11675 Norvég .... 90450 Bolgár .... 10­­25 Siód .... 105450 Svájc . . . . 1­794’hQ Prandi. . . 876 — Dán ...... 784 50 Amerikai 47 75 46 75 fii»»*.............. 268 — '­­ ' ■ ‘ ’ Aemor 184­ 50' 1 Péntak 1920, Júliát 50 (törv. és rend. t.) renddele értelmében a következő termények az állam javára let­tek lefoglalva: búza, rozs, (búza és rozs vagy árpakeverék), árpa, zab, köles, ta­tárka, minden fajta tengeri (szintén a ku­­koricakoró), kétszeres (ezen termények keveréke) ocsu, továbbá borsó, bab, min­denfajta lóbab, lencse, hántolt borsó, lendnek, végül repce, lenmag, mák, mus­tármag és vetési repce. A lefoglalt termé­nyeket a termelők csak a saját gazdasá­gunkban használhatják fel a rendelet sze­rinti mértékben. Ezen termények vásárlá­sára egyedül a Zemsky obilny ustav (Or­szágos gabonaintézet) bizományosai jogo­sultak, akik ezen hivatal külön igazol­ványával igazolják magukat. Más vásárló igazolvány ezennel érvényét vesziti. A kontingensen felü­l szállított gabonáért külön megállapitot dít fizettetik. Rekvirált gabonáért a gyorsasági és a kontingen­sen felüli szállításért járó dij nem fizette­tik és az alapárból 30 százalék levonatik. III. A Szlovenszkó teljhatalmú minisztere 1920. junius hó 19-én kelt 5129. sz. ren­deletével a következőket rendeli el: Min­den termelő köteles a cséplés kezdetén bejelenteni annál a községi elöljáróságnál melynek területén csépelni fog, legkésőbb aznap, amikor a cséplés megkezdődik. Azon termelők, akiknek 115 magyar holdnál nagyobb vetőterületük van, köte­lesek ezt írásban, azon termelők, akiknek 115 magyar holdnál kisebb vetőterületök van, szóval bejelenteni, ezek azonban csak akkor, ha nem csépelnek gőzzel (motorral), ha gőzzel vagy más motoros erővel csépelnek, ezen cséplés bejelentési II. 1920. augusztus 31-ig: Búza, rozs, tönköly 190 K árpa 185 „ kukorica és zab 180 „ köles és tatárka 162 „ selejtes gabona 50 „ 1920. december 30-ig: Búza, rozs, tönköly 180 K árpa 175 „ kukorica és zab 170 . köles és tatárka 1&2 „ selejtes gabona 50 „ 1921. január 31-ig: Búza, rozs, tönköly 170 K árpa 165 „ kukorica és zab 160 „ köles és tatárka 142 ., selejtes gabona 50 „ 1920. december 31-ig: Borsó 350 K lencse 400 , bab 300 w lóbab 160 „ csicseri borsó 200 „ lendnek és sertésbab 100 „ 1921. január 1-től: Borsó 250 K lencse 300 * bab 200 ^ lóbab 100 „ csicseri borsó 100 „ lendnek és sertésbab 100 „ Az egész ellátási időszakra : Repce 300 K mustármag 250 „ mik 450 „ lenmag 400 , vetési repce 100 „

Next