Kassai Ujság, 1920. július-szeptember (82. évfolyam, 148-223. szám)

1920-07-15 / 160. szám

N­y­olcvankettedik­ évfolyam, 160 ssr. Nagyvilág (CTK) A BOLGÁR szocialista párt kon­gresszusa elhatározta, hogy a II. Internacionáléhoz csatlakozik, a III. Internacionáléra vonatkozó állás­pontját pedi­g a francia forradalmi párt, a független német és an­gol munkáspárt határozataitól teszi függővé. MERÉNYLET Hindenburg ellen. Hannoverből jelentik, hogy egy fia­talember Hindenburg lakásába ha­tolt s midőn a tábornagy szolgáját előhívni­­ készült, a fiatalember rá­vetette magát és Brawning piszto­lyából rálőtt. A lövés nem talált és a merénylő megszökött. AZ OSZTRÁK jóvátételi bizott­ság tagjai meglátogatták Seitz el­­nököt, ki azokat a kormány tagjai­nak bemutatta Sir William Good elnök rámutatott a jóvátételi bizott­ság működésére és azon óhajának adott kifejezést, hogy az osztrák kormány és lakosság könnyítse meg a bizottság munkáját a béke­­szerződés teljesítésével. A NEMZETEK szövetségének tanácsa az Aaland-szigetekről tanács­kozott és abban állapodott meg, hogy a tárgyalásra úgy Finnor­szág, mint Svédország meghívást kap. SZOVJETOROSZORSZÁG és Lit­vánia között kötött békét Moszkvá­ban aláírták. Litvániát elismerték önálló államnak BONAR LAW bejelentette az alsóházban, hogy a szovjet kormány a további tárgyalásokhoz való alap­­feltételeket elfogadta. ISTRIÁBAN a 14 -ik olasz ezred egy zászlóalja fellázadt és a király elleni tüntetés mellett a katonai börtönökhöz vonult és a katonai foglyokat kiszabadította. A NÉMETEKNEK a szénkérdésre vonatkozó javaslatait a spaai kon­ferencián elvetették Franciaország ragaszkodik 2 milliárd tonna köve­teléséhez, nem történt. Végleges megállapodás Az elnök a tanács­kozást elnapolta és kijelentette, hogy a legfelsőbb tanács addig nem határoz, míg Foch és Wil­son marsallokat meg nem hall­gatja. A BOJKOTT ügyében a nem­zetközi szakszervezetek szövetsége átiratot intézett a szakszervezetek osztrák bizottságához, mely szerint a Magyarország elleni bojkott kié­­lesítését tetszésükre bízza. A bi­zottság álláspontja, hogy a bojkott betartásával az amsterdami irányí­tás szerint betartatott Az eredeti szándék az áru és postaszállítás teljes megkötése volt, tényleg azon­ban a személy és áruszállítást csak korlátozták. CsillöPfők (920 Julius IO Saeedeeaottafcf 4« »i *«*»■ «lilllv 3. mm a, W ii M. _____ «WnltiJ <*©•* hatyltea ém «IMkM: E«*«s évié Mat. dOmsaáMeM WWhM.) HMtaMaiai MM. MMM(eMCTA • Vff. KwTM ILL£S MO feaa., HKtw SO lcaraaa. »«gyiáévre te k.r.aa, O# SMI IMMM aapeeeea Mfa*l. M *fiy >*■■*»■ 14 kmae a»án ára fiO filler. j az új magyar kormány A „Keresztény nemzeti és kisgazdapárt“ megalakulása (CTK) A kisgazdapárt, a keresztény nemzeti egyesült párt és­­ a disszidensek csoportja hétfőn tanácskozást tartott, melyen a­­ közös programm és a pártközi bizottság által kidolgozott szervezeti­­ alapszabályokra vonatkozólag megállapodtak. Az összes pártok­­ formális egyesülése, közös konferencián, tegnap történt. Az új­­ párt neve : „Keresztény nemzeti és kisgazdapárt.“ Az egységes­­ kormánypárt hétfőn este tartotta ülését. A kormányzó tegnap­­ dezignálta Bethlen grófot miniszterelnökké, ki azonnal hozzáfogott a kabinet összeállításához. Amennyiben a tárgyalások eredménnyel járnak, az uj kor­mány a következőképpen alakulna meg : Elnök : Bethlen István gróf. Külügy : Teleky Pál gróf. Belügy : Ráday Gedeon gróf. Hadügy : Lukachich Géza báró. Fölmivelés : Nagyatádi Szabó István. Kereskedelem : Rubinek Gyula. Pénzügy : Popovics Sándor. Közélelmezés :Kürthy Lajos báró. Igazságügy : Hencz Károly. Köz­oktatás : Haller István. Nemzetiségi : Bleyer Jakab. Amennyiben Ferdinándy Gyula az igazságügyi tárcát továbbra is vállalni óhajtaná, előreláthatólag Lukachich Géza báróval még folynak megmarad a kormányban­ a tárgyalások : ő maga helyett Artner Kálmán ezredest is ajánlotta. A külügyi tárca betöl­tésénél még mindig komoly kombinációban van Gratz Gusztáv dr. és Csáky Imre gróf személye is. A disszidensek csoportja való­színűleg szintén képviseletet kíván a kormányban. Ebben az esetben a belügyi tárca betöltésénél Klebelsberg Kuno gróf sze­mélye is szóba kerülhet. A népbiztosok bűnpöre (OTK) A népbiztosok elleni bűnper folytatólagos tárgyalásán kihallgatták Dorcsák népbiztost, aki a ráciö kérdé­sére kijelentette, hogy Kun Béla politi­kájával egyet nem ért; ő nemcsak Ma­gyarország integritását hangoztatta, de ez irányban a munkássági körében is agitált.­­ Nyisztor népbiztos úgy nyilatkozott,­­ hogy a kisemberek és az egyház érde­­­­keit védte, amiért is ellenforradalmárnak tartották. Az elnök kérdésére beismerte, hogy a nagy felforgatásban részt vett, det az­zal védekezett, hogy jóhiszemű­leg cse­lekedett. Falvak forradalmi hangulata Elkeseredés a kisgazdák között — Viszik a kicsépelt terményt, de nem fizetnek — Deputáció dr. Benkó várm. főjegyzőnél Tegnap délben megjelent kisgazdapárt a zsupán helyette­­­sénél dr. Benkó István vm. fő­jegyző előtt. A vármegyeház termét teljesen betöltötték. A kisgazdapárt nevében először Szilágyi plébános beszélt szlo­vák nyelven, utána Szabó ref.­i lelkész magyar nyelven ismertette­­ a beszédet. Szitányi: Szabadságot ígértek nekünk és az­­ ígéretet katonákkal és cserdőrökkel hajtják­­ végre. Nem lehet szabadságnak nevezni azt az­­ állapotot, mikor a katonák a kicsépelt terményt­­ rögtön elszállítják. Mi a terményt nem akarjuk­­ elégetni vagy vízbe dobni, hanem eladni, de­­ csak a fölösleget, mert a falusi nép főtápláléka­­ a kenyér. A rek­irálás beszüntetését kérjük. Sok­­ helyen elszedték a kicsépelt terményt, de nem fizettek érte. A Tarca-völgy­ében nap-nap mellett lopják a katonák a lekaszált takarmányt. A 10 százalékos őrlés igazságtalan és rögtöni meg­szüntetését követeljük, mert nagy megerőltetése a gazdának, hogy megállapított és kiosztott ter­­ményéből az őrlésnél még 10 százalékot az államnak adjon. Követejük, hogy a falvakban állomásozó katonaságot, hol ni­ics rájuk szükség, a városokba vezényeljék, mert a katonaság fel­gyújthatja az egét* f*.ut. Követeljük azt is, hogy a vásári vámot szállítsák le vagy töröljék el egészen, ezért a gazda nem képes 34 koronát fizetni egy állat után, ellenkező esetben a falvakon fogunk vásárokat tartani. Benkó főjegyző válaszképen magyarázni akarta a rekvirálási rendelet szükségét, de minden mondata után féktelen lárma tört ki. — Nem igaz, hogy a katonák elviszik a ter­ményt. (Nagy zaj.) Minden faluban csak két ­­s? m & a ín­s­a» m & ©?$ $ n­m­m­a­a­m­m »i Tőzsde Pr&gai eievi;*>Äköapaait Julia» 11 Bankjegyek Deviza. Söríehi valuüapiao Budspesti vjtlutspko Julius 13. ÁjuUrSÜUB 1568 50 Milane . , , 271 — Seriig . , 127-25 Páris . . . . 374 — Buksras! ... Ul 15 Lenden .... 178 35 9s4fia . , . 91-50 Bfcce . . . , , 2* 25 Zürich . . . , 830 SO PíterTár . . 54-Belgrfd . 259 — New-York , . 44 75 Stoekaoiis , , 998 50 Brflgtifci 399-— Juliul 14. Komái; .... 11325 Mirk* .... 118 75 Norvég .... 814-SO Bolffer .... 8850 Svéd............ S*i-f0 Bffil-i . , , , . 794-60 Francié , . 875 Dán ...... 72450 Ajngnkai 48-75 42 75 Oisg» ..... 261 — Angai 17625 1*6 25 Osztrák bélyegzett 25 75 Magyar bélyegzett 27 50 Ju’iu* 13. Berlin , , 14 70 Newyerk 5‘58 B éé*8 80 Leaden .... 22 04 , , 12 50 Pirit ... , 46-80 Main* , 88 40 Ruá&oaei , , , 3 40 Varsó . . . . 310 Lsi 4-70— .Ooíiis ..... 150 50 Máris* ... 450 — lóra ...... 1000 F oní700’— Kábel ..... 250' -­Frank t , | , . 1300 — Sokai , . j , , 865'— Bio* ... 98 — katona van ellenőrzés végett kirendelve. A katona ellenőrzi, hogy mennyi terményt kell be­szolgáltatni. Egy hang: Hibo­u előtt nem kellett ellen­őrizni és mindenkinek volt elég kenyere Benkó: Ha arra az álláspontra helyezkedne, hogy nem fogják engedni a rekvirális végrehaj­tását, akkor egy héten belül Kassán nem lesz kenyér. Akarják? (Nem akarjuk! Zaj) Egy hang : Azt akarjuk, hogy mindenki dol­gozzon. Forgács: Nem fogunk tudni adni, mert a falunak kell. Benkó: Nem igaz, hogy a katonák elviszik a­­ terményt. (Zaj.) A 10 százalék őrlési díj a mai nappal érvényét veszti. Lépéseket teszek még ma Vastremaux tábornoknál, hogy a katonaságot vonja vissza. A vásári vámdíjat pedig mérsékelni fogjuk. Mi van a benzinnel? Ezután Presovszki Kassaujfaluról a cséplőgép tulajdonosok nevében beszél. Az Obylni Ustav a benzin kg.-ját 15 koronáról 20 koronára emelte fel. Orvoslást kér. Rotinsky élelmezési referens: A 20 koronás benzint nem az Obylni Ustav, hanem a zsupán­­ osztotta ki. A vármegye szerződést kötött Silber kereskedővel. Silber cukrot kért ellenértékül. 12 koronáért vett az Obylni Ustav tőle és 15 koronáért adta a csépiéknek De cukrot nem tudtak adni, ezért Silber drágábban adta később a benzint Ezért kellett 20 koronába számítani. Iván György: Miért nincs a munkásságnak elég kenyere, mikor tőlünk mindent elrakvirál­­tak ? A kassai munkásságnak és hivatalnokoknak nem adtak, mindent elszállítottak. Mi adunk azoknak, kik rá vannak szorulva, de a 16—2 ®­­ órás munkáért mi is követelünk. A maximális­­ árért nem adhatjuk a terményt. Benkó: Magyarországon 10 szer drágábbak­­ az iparcikkek. (Nem igaz! Nagy zaj.) Szilágyi zárószavai után a deputáció kivonult a vármegyeház terméből. (EMLÉKEZÜNK MINDNYÁJA­N,) mily csökönyösen ragaszkodott Románia az ántdnttal szemben ahhoz a jigához, hogy ő maga állapítja meg politikájának tar­talmát és irányát az u. n. nemzeti kisebb­ségekkel szemben. Emlékezünk arra is, hogy Románia az ántdntnak legerőszako­­sabb nyomására írta csak alá a rogi jogok elismeréséről szóló kisebb­ egyez­ményt. Ebből mindenki arra következtetett, hogy a magyarságnak pokol lesz a hely­­zete úgy Romániában, mint Erdélyben. Az onnan jövő hírek ebben a feltevésben mindenkit meg is erősítettek. S most egyszerre megváltozott minden. Azt írják az erdélyi lapok, hogy a ma­gyar tisztviselőket sehol sem bocsátják el, Kolozsvárott visszaállítják a magyar tu­dományos egyetemet; tudunk olyan poli­tikai tervről, amely a különböző nemzeti­ségeket kantonokban szeretné egyesíteni, teljes szabadsággal, nemzetiségi autonó­miával és önálló kulturális élettel. Mind­ezeket most megtetézi az a rendelet, hogy tisztán magyarlakta vidékeken szabad a magyar nemzeti színeket, zászlókat és kokárdákat használni. A román, a lenézett, kicsúfolt, elmara­dottnak hirdetett román politikában tehát a belátás, a nyugalomra való hajlás, a békességnek áhítása lett úrrá. Romániá­ban tehát komolyan veszik a nemzetiségi sérelmeknek kiküszöbölését. Nem akarják, hogy határaik között élő, más nyelven beszélő embertársaik hontalanoknak érez­zék magukat. Nagyon jól tudják, hogy

Next