Kassai Ujság, 1921. április-június (83. évfolyam, 74-145. szám)
1921-04-08 / 79. szám
2. oldal Nagy tűz Késmárkon Késmárk, április 7. (A »Kassai Újság« tudósítójától. .Fiuiyjó h.ó 6-án reggel 7 órakor egy kéménnyi tűzből kifolyólag nagy tűz pusztított Késmárkon, amelynek körülbelül 14 lakóházi és számos csili esett áldozatul.A Temető utca egy része teljesen elpusztult. A mentési munkálatokat nagyon megnehezítette a nagy szél1 és azon körülmény, hogy a városi csatorna víz nélkül állott, Késmárk város ugyanis még a háború előtt óriási költségekkel csatornáztatta a várost, lózat bejáratát olyan de a csatornaháillesztette be a Poprákba, szerencsétlenül hogy ritkán, folyik viz a csatornában és emiatt a város lakossága rémülve néz minden tűz felé. Ezúttal a 7 órakor kicsapó lángok oltásához csak 8 órakor foghattak, mert a Poprád malom árka is le volt csapolva. Mit?’ A tűz gyors terjedését, nagyságát és a késmárki tűzoltóság .esetlenségét legjobban az a körülmény jellemzi, hogy a tűzoltóság szerkocsija és csővezetéke is oda égett A kár óriási. Leégett egyebek között Gally Frigyes bútorgyáros bútor-, faraktára és gép berendezése is, azonkívül sok gazdasági gép, élőmarha, valamint Ijáálomány. l A már-már lángot fogott késmárki ősi líceumot és a történelmi nevezetességű régi luteránus fatemplomot az épen iskolába sereglő gímn, ifjúság mentette meg. Csecsemőhalál a Hernádban Halálla végződő életmentés. Csütörtököneste 8 órakor Tóth Jánosné kosícei lakos a Hernád partján sétált és a Malom-árok környékén észrevette, hogy a víz valami nagyobb tárgyat hoz magával. A tárgyat a vízpart felé sodorta és az asszony az esti homályban rémülve vette twszre, hogy a vizen egy párna úszik, amelyben egy ökölnyi csecsemő kapálózik. Segítségkiáltásaira Cimbala Miklós és Michlovszky János siettek az asszonyhoz és együtt próbálták meg a különös hajóst partra hozni. Sikerült is nekik nagy nehezen kihalászni a párna utasát, de abban a pillanatban, amikor kiemelték a yárdát a vízből, a csecsemő kicsúszott a párnából és belezuhant a vízbe, elnyelték a habok s nem is bukkant többé felszínre. n 111 [s Tóth Jánisó aacamal a rendőrségre rohant és jelentést tett a rosszul sikerült életmentésről. A helyszínre kivonult rendőrök már csak a párnát tudták kihalászni és megállapították, hogy a csecsemőt ismeretlen tettes pár szász lépésnyire, a találati helytől vízbe. A tettes után a nyomozás tehette megindult. , i i A ruszinszkói földmunkássztrájk újabb fejleményei. Késhegyig menő harckormányzóság kényszerrendszabályai. is sor került. A sztrájkoló munkások | Uszkoroil, április 7. ) (A »Kassai Újság« tudósítójának telefonjelentése.) A ruszinszklói földmivessztrájk méreteiben és intenzitásában egyre fokozódik. A három hete tartó sztrájkot mindkét fél a legelkeseredettebben, válogatatlan eszközökkel vívja. A brékmozgalmak történetében példátlan módon vívják a harcot, így a birtokosok véd- és dacszövetsége 5—10 ezer korona pénzbüntetéssel sújtja azt a munkaadót, aki teljesíteni meri munkásai követelését, a munkások viszont 20—60 botütéssel büntetik azt a munkást, aki 60 korona napibéren alul munkát vállal. A viszonyok annyira elfajultak, hogy tegnap már tettlegességre megtámadták a Romániából és Magyarországból hozatott sztrájktó-löket, véresre verték és elkergették öln. Az események miatt Nagyszőlősre és Beregszászra csendőrséget koncentráltak. A kormányzóság ideje látta a beavatkozásra, Hruben szöllészeti és Siimonits földmivelésügyi referenseket küldte Nagyszöllösre. A kiküldöttek helyzettanulmányozása után kijelentettték, hogy amennyiben a munkaadók nem hajlandóak merev álláspontjukból engedni, hatósági irányárakat állítanak fel és ha ez sem használ, kénytelenek lesznek a birtokokat kényszemegmunkálás alá venni. Tusár volt miniszterelnök vallomása a kommunisták bünpörében. j .(CTK) Prága, április 7. A kladnói kommunisták bünpörében ma két fontos tanút hallgattak ki. Tomasek képviselői házi elnök kijelentette, hogy meggyőződése szerint a balszárny a szocdem párt házát jogtalanul szállotta meg. Tusor nagykövet, aki a tárgyalásra Berlinből megérkezett, az elnök kérdésére, vájjon megengedettnek tartja-e az orosz bolsevik propagandát, ezt felelte:: — A köztársaságban meg kell engedni, hogy mindenki meggyőződését szabadon nyilváníthassa, nem szabad azonban ezt a rendszert erőszakkal, vagy terrorral érvényesíteni. Az volt a veszedelem, hogy a világosan nem látó tömegek, akik nem értik, mit jelent a tanácsrendszer. ■ más egyebet, valami szabadabbat, látnak benne és felelőtlen cselekedetekre ragadtatják magukat Épen akkor kezdődtek a külfölddel a legfontosabb gazdasági tárgyalások, miért minden áron meg kellett őrizni a rendet, nehogy az állam helyzete kifelé veszedelemnek tétessék ki. A kommunisták a gyűlés elhalasztását ürügyül használták fel arra, hogy a népházat erőszakkal elfoglalják. Megvédtük a jog útját, bebizonyítva az egész közvélemény előtt, hogy az erőszak ellen foglaltunk állást. Megállapítom, hogy a jobbszárny és a kormány között nem történt semmi megállapodás. Később hallottam, hogy Gerny miniszterelnök megígérte volna a kommunistáknak, hogy a legfelsőbb bíróságnak a népházra vonatkozó ítéletét nem hajtják végre, mert a kommunisták általános sztrájkkal fenyegetőznek. Cerny miniszterelnök azonban kijelentette, hogy ily ígéretet nem tett. A védő kérdésére, hogy a vádlottak cselekménye felségsértés volt-e, Tusár azt felelte, hogy ismeri a vádlottak nézeteit, azok képesek veszedelmes ostobaságokat elkövetni, bár az összeomlás nem volt lehető, csupán a vérontás. Rablógyilkosság Őrlőn Egy 82 éves öregasszonyt meggyilkoltak és kiraboltak. A tetteseket elfogták. Ürlő, április 7. (A »Kassai Újság« tudósítójának telefonjelentése.) Bestiálisan végrehajtott rablógyilkosság történt tegnap Őrlőn, Özv. Ilkovics Samuéin és jónapdu őrlői lakost tegnap este lakásán, meggyilkolva találták. Testén sziámos, tompa tárgyakkal ejtett sérülést konstatáltak, Se j mert a rablók így nem tudtak végezni az öregasszonnyal, lepedőt csavartak a nyakára és megfojtották. A gyilkosok felforgatták az egész lakást, magukkal vitték a meggyilkolt értékesebb ruháit és mintegy 100—150 ezer korona értékű arany- és ezüstneműt. Az őrlői csendőrség azonnal bevezette a nyomozást és a mai nap folyamán sikerült is a tetteseket Hazsuda liléé, Stul György és Gyuricsko Vaszil őrlői lakosok személyében elfogni. A tettesek eleinte tagadtak, később megtörtén vallomást tittek, melyben beismerik a rablógyilkosságrA Kassai Újság Rudnay Béla volt honti és komáromi főispán ügye. Májusban lesz tárgyalása a bratiszlavai törvényszék előtt Bratislava, ápr. 7. Hat hónap előtt letartóztatták Rudnay Bála volt főispánt és Osztás Imre tanítót. A bratislavai törvényszék ügyésze nősz készítette el vádiratát ügyükben. A vádirat Rudnay Béla 64 éves zsemberi földbirtokost és Osztás Imre 30 éves aranyosmaróti tanítót felségsértés bűntettének elkövetésére létrejött szövetség bűntettében mondja bűnösnek, melynek büntetése öt évig terjedhető fegyház A vád szerint Rudnay 1920-ban az u.bányai és honti kerületben terszerü irredenta szervezetet létesített, Osztás pedig ebben közreműködői, amennyiben megígérte, hogy a Rcndva melletti magaslaton jelző tüzet fog gyújtani. A szervezetet Pálmay Antal kapitány irányította. A lévai kerületnek bizalmi fia Rudnay Béla, volt honti és komáromi főispán, egy ideig budapesti rendőrfőkapitány, korponai képviselő és „nagyszebeni földbirtokos volt. Rudnay és Pálmay között az összeköttetést egy Topszczer nevű egyért közvetítette, aki 1920. július 20-án Pálmay utasításait adta át. Rudnay felszólította Oszfás Imrét is a részvételre, aki hajlandónak mutatkozott a magyarok fegyveres támadása esetén jelzőtüzet gyújtani, de megtagadta a propagandában való egyébb részvételt. A szervezet jelszavát megtudta a propaganda kancellária detektívje: Dukesz, Suan és Pikala 1920 október 10 én felkeresték Rudnayt. azzal, hogy őket Buissatír. küldte Budapestről. Rudnay erre leleplezte a szervezet tevékenységét, mire letartóztatták. Rudnay vallomása szerint a szervezkedés bolseviki betörés esetére szólott. Az ügyészség gyorsított eljárás szerint hattagú tanács mellett akarja az ügyet tárgyalni. A tárgyalás valószínűleg májusban lesz a bratiszlavai törvényszék előtt Interpelláció az illetőségek megvonása ügyében. A Vybor harmadik napja. — Dr. Fleischmann Interpellációja az iskolaügyről. A város perli az államvasutakat, ha az építkezési szerződést be nem tartja. Az Administrativ!?' Vybor tegnapi harmaadik napja a legteljesebb érdektelenség jegyében folyt le. A vybortagok, nem véve ki közülök a szociáldemokratákat sem, minden oppozíció nélkül sorra szavaznak meg és vesznek tudomásul mindent, amit a referensek javasolnak. Jellemző a keresztény szocialista tagokat nélkülöző Vybor magatartására az, hogy egyetlen vállvonás nélkül vette tudomásul a polgármester válaszát dr Fleischmann Gyula és társainak az iskolaügyben trtt interpellációjára, melyet az egész város közönsége feszült érdeklődés közepette várt. Dr. Mutnyánszky Wladimir polgármester ismerteti Dr. Feischmannn interpellációját, melyben az interpelláló felvilágosítást kér afelől, hogy hogyan történhetett meg az, hogy magyar gyermekeket szüleik tiltakozása ellenére szlovák tannyelvű osztályokba kényszerítettek. A polgármester felolvassa Simicek-Giza tanfelügyelő válaszát, melyet megkeresésére adott: A tanfelügyelő, miután megállapítja, hgy a békeszerződés a nemzetiségek jogait teljes védelemben részesíti, vádolja azt az elnyomást, melyben a szlovák nép a magyar rezsim alatt volt. Kosicén a szlovákoknak egyesen iskolájuk sem volt Mikor 1919-ben a szlovák iskolákat megnyitották a magyarok nagy agitációt indítottak meg aziránt, hogy a szlovák lakosság ne írassa gyermekeit szlovák iskolákba. Az agitácónak, mely azzal a jelszóval dolgozott, hogy a szlovák iskoláknak nincsen jövőjük meg is volt a hatása. Mikor ez az iskolák gondnokságának tudomására jutott 1920 októberében elrendelte a behatások revízióját Megállapították azon gyermekek névsorát, kiknek szülei a szakértők véleménye szerint szlovákok és ezeket a gyermekeket, kik az interpel láló állításával ellentétben kizárólag I. és II. elemi osztálybeliek, a magyar osztályokból szlovák osztályokba tették át. Dr. , Kriebel polgármesterhelyettes felolvassa a szlováknak megállapított 32 gyermek névsorát, kik közül a Béres, Cséplő, Varga, Pajor stb. nevek fordulnak elő. A Vybor a polgármester válaszát tudomásul veszi. A közgyűlés elveti Mizsik vyboriag indítványát, "hogy a város a Vybor munkás tagjait a Vy bőrülésen való résztvételük következtében előállott munkabérveszteségükért kártalanítsa, bár egyetért a szocdem tagok ama nézetével, hogy e munkabéreket a munkaadóknak kéne megtéríteniük. A tárgysorozat több pontjának elintézése után dr. Kriebel az építő munkások országos szövetsége kosícei csoportjának ama panaszára ad felvilágosítást, hogy a helybeli államvasúti építkezéseknél a kofbcéi munkanélkülieket nem alkalmazzák, holott a város ezen feltétellel egymillió korona értékű telket adott át az államvasutaknak ingyen. Legújabban tehát átirattal fordult a város az államvasutak igazgatósághoz, hogy amennyiben e kikötésnek nem tesz eleget május 1-ig perre viszi a dolgot Dr. Gidor vyboring hozzászólása és a szerződés szövegének felolvasása után határozatilag kimondja a Vybor, hogy amennyiben az államvasút a szerződés kikötéseinek haladéktalanul nem tesz eleget, az átengedett telek 1,154,000 koronás becslési ára erejéig pert indítnak ellene. A napidíjasok fizetésrendezése. í Kriebel polgármesterhelyettes a városi tisztviselők fizetésrendezésének ügyét rem írálja el. A minisztérium visszaküldte a tervezetet, kifogásolta a proponált rendezést. Javasolja egy új tervezet kidolgozását, amely az állami fizetések sémája szerint készülne el. Stier vyboring a napidíjjasok fizetésrendezésének elodázást teszi Sióvá. Indítványozza, hogy a vybor szólítsa fel a városi tanácsot, hogy záros határidőn, legalább négy héten belül terjesszen elő tervezetet, amelyet azonnal végrehajtsanak. Kriebel előadó felvilágosítást ad a munkálatok elhúzódásáról. Vgül abban állapodnak meg, hogy a tanács négy héten belül új tervezetet tejeszt elő. Interpelláció az illetőségi ügyekről Dr. Gábor a tárgysorozat végén interpellációt terjeszt be az 1920. júlusában kelt állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló törvény gyakorlati alkalmazása ügyében. Idézi a régebbi osztrák törvényt és rámutat az új törvény fogyatékosságára. Konkrét esetek felsorolásával bizonyít. Indítványozza, hogy a tanács — mint ezelőtt — terjessze az illetőségi ügyeket a vybor elé. Dr. Muttyánszki polgármester az indítványozót a következő vyborülésre utasítja, az interpellációra hosszabban válaszol és védi a kérdéses törvényt, valamint a tanács határozatait. Ezzel az ütésciklus befejezést nyert A ruszinszkói válság. (CTK) Prága, ápr. 7. Dr. Zsatkovics Podkarpatska Russ Kormánzójának lemondásával ma foglalkozott a minisztertanács és határozatát a köztársaság elnöke elé terjeszti. — Cserkész összejövetel Losoncon. Tudósítónk jelenti: A szlovenszkói ifjúsági élet történetének egyik nagy napját éltük meg: április 3 án 8 szlovenszkói cserkész csapat kiküldöttei gyűltek össze Losoncon, hol a losonci cserkészek díszgyakorlatokkal szórakoztatták a vendégeket. Azután Pozsony, Rimaszombat, Eperjes, Kassa, Rozsnyó, Zólyom, Komárom képviselői tárgyaltak a Szlovenszkói Cserkészszövetség megalakításának lehetőségeit. Elvben kimondták a megalakulást és egy 4 tagú ad hoc bizottságot bíztak meg azzal, hogy a Szövetség megalakulásához szükséges engedélyek megszerzése, valamint illetékes körök megnyerése érdekében az előkészítő lépéseket megtegyék. — Közgyűlés: Rimaszombatból jelentik: A Rimaszombati Polgári Olvasókör folyó évi április hó 10 én délután 3 órakor tartja Rimaszombatban rendes évi közgyűlés, amelyre, több fontos ügy van felvéve a tárgysorozatba. Ezek között a legfontosabb az elnökség javaslata a kör 75. évi fennállának megünnepléséa vonatkozólag.