Kassai Ujság, 1921. április-június (83. évfolyam, 74-145. szám)
1921-04-20 / 88. szám
újolcranharmadik évfolyam, 88. szám Lapunk mai száma 8 oldal ért hialAkhatnl: Koffee, F<5-*Bfca 64- arJm. (Nemzeti **i»Ho*a*i sterilbe».) Telefonozás ®: IS5. Mtgekask hétfő kivéteÉrr«! regjei, oo v reiXJLÓS SZERKESZTŐ: DR KÖVES ILLÉS Előfizetési dijak keKbefi t* vittekca: Lgj v^éax éwm 216 korona, félévre 10Ä korona, ac^yedévre 34 korooe^ tgy kándor* 1& korona. — Este* 120 ár~ t korona. A magyar színészetért Mint keserves jajkiáltás töltötte be Szlovenszkó egész magyarságának lelkét, hogy a magyar színészet veszélyében forog, hogy a magyar színészet felett meghúzták a lélekharangot. E halálharang keservesen zúgta-búgta, ha a magyarság nem siet minden erejével a magyar színészet védelmére, akkor a legbecsesebb kincsünk, legdrágább értékünk elvész, örökre elpusztul. Sajnos, hogy ezt minden magyar tudta, minden magyar érezte ennek csapásnak rettenetes súlyát, eddig még a sem történt a magyar színészet megmentése érdekében egyetlen egy komoly lépés sem. Magyar szokás szerint: beszéltünk róla. Sokat, talán túl sokat ellenzéki pártok szövetsége fel is Az elvette programjába a magyar színészet megmentésének ügyét. Az ótátradfüredi, pöstyéni gyűléseken szép szónoklatokat is hallottunk erről az ügyről. Ki is küldtek egy bizottságot. A bizottság megválasztotta a maga előadóját és evvel elintéztek a politikai bábák mindent. Szóval eltemették a magyar színészetet s ha továbbra is az ő kezükben hagyjuk a dolgot, épp úgy nem lesz belőle semmi, mint az elbocsátott tsztviselők sorsának végleges rendezéséből, vagy a különféle politikai pártoknak’ együttműködéséből . Addig csűrték-csavarták ugyanis a magyar színészet legszentebb ügyét, míg véres és halálos sebet nem kapott a magyar színészet. S most ott vergődik keserves tusában és végvonaglásban magyarság kulturális életének és erejének egyik legszebb megnyilatkozása. De az is természete a magyarnak, hogy a nagy veszedelmek forzadalmas idején magára ébred és önfeláldozó va^akarattal keresi a megmenekülésnek útját, a megmentésnek lehetősége, így vagyunk most a tizenkettedik órában, az utolsó percben a szlovenszkoi magyar színészettel is. Mindegyiünk feszült energiával érzi, hogy tenni kell valamit a magyar színészetért. El kell hárítani feje felett a válság kínlódó és szorongó érzéseit. Kell egy oly biztos alapot teremteni, amely nemcsak megmenti a fenyegető pusztulástól, a biztos elsorvadástól, hanem még módot nyújt neki a biztos megélhetésre, sőt az előrehaladásra és pompázó virágzásra is. Ez alap pedig nem lehet más, mint a „Magyar Színpártoló Egyesületnek“ megalakítása, amelynek párt, felekezet és osztálykülönbség nélkül tagja minden ember, aki magyarnak vallja magát Lám, ugyanezt csinálják a csehszlovákok is. A szlovenszkói színészet létének biztosítására D rustrét csináltak, amely évenként nem kevesebb, mint három milliót fordít színészeti célokra. Ezt az anyagi erőt kell előteremteni a magyarságnak is. Egy ember, két ember, só ember áldozatkészsége semmi. Egy csepp a tengerbe. Vagy annyi sem. Itt mindenkinek áldozatkésznek, adakozónak kell lennie, hogy hatalmas anyagi erő álljon rendelkezésünkre, amelynek segítségével elhárítjuk a magyar színészet fejlődésének útjában álló összes akadályokat. A csehszlovák parlament ülése (CTK) Prága, ápr. 19. A csehszlovák parlament május hó 19 én fogja 67 ik ülését megtartani, amelynek fontos programjából kiemeljük a következőket: A szénbányászok járulékainak emelését, a huszonnégy órás időszámításnak behozatalát, a politikai bűnösökre vonatkozó javaslatot. Miért halogatják a községi választások kiírását ? A miniszterelnök válasza TóbJer képviselő interpellációjára Prága, április 19. (A »Kassai Újság« tudósítójától.) A szlovenszkói közvélemény már régóta sürgeti a községi választások kirását, hogy a kinevezett képviselőtestületek helyébe végre valahára már az önkormányzat elvén felépült és a lakosság felfogását visszatükröztető szervek lépjenek. Ezen tárgyban Tobler János képviselő interpellált is, mire most érkezett a miniszterelnök válasza. A válasz kifejti, hogy a fidözsségi választójogra vonatkozó törvény Szlovenszkóban csak 1920. december 31-én lépett életbe. A Tusár kormány már tavaly foglalkozott azzal a gondolattal, eme törvény dacára a községi választásokat minél előbb kiírta és e célból nyáron egy javaslatot terjesztett a képviselőház elé, amely szerint az említett törvény 1920. június 1-én életbe léphessen. Ezen törvényjavaslatot az alkotmánybizottságban annyira megváltoztatták, hogy a javaslatot újból át kellett dolgozni, miközben a törvény automatikusan is életbe lépett. A községi választásokat mégsem lehetett megejteni, mivel az 1920 . december 15-én felterjesztett választási lajstromokban nagyon kevés választó szerepelt, úgy hogy a választások alkalmával a szlovák nép csak egy töredékének véleménye jutott volna kifejezésre. Azonkívül pedig a törvény nem alkalmazható minden további nélkül a 4 törvényhatósági és 30 rendezett tanácsú városra, miért is elsősorban az szükséges, hogy ezen városok közigazgatását a választási eljárásokhoz igazítsák. A kormány azért arra törekszik, hogy ezen rendezés minél előbb megtörténjék és azután ezen év július 15-én felfektetendő összeírások alapján a választásokat megejtse. __ j Itt a cenzúra 6 eort töröli! Zsatkovics ruszinszkói kormányzó és Szlávik zempléni zsupán párbaja Nem avatkozott be Szlávik zsupán Ruszinszkó belügyeibe. Mozgalom a zempléni zsupán megmaradása érdekében. Szlávik zsupán nyilatkozik a Kassai Újságnak. Mihatovce, ápr. 19. (A Kassai Újság kiküldött munkatársától.) Arra a politikai és diplomáciai életben szokatlan fellépésre, amely szerint Zsarkovcs kormányzó Russzinszka élén való megmaradását állítólag dr. Szlávik zempléni zsupán menesztéséhez kötötte, kiküldött munkatársunk felkereste dr. Szlávik zempléni zsupánt, aki kérdéseire a következő felvilágosítást adta: Kíván a Zsupán úr Zsatkovics támadására válaszolni? kérdeztük. — Csupán annyit — felelte a Zsupán, — hogy én e tisztán diplomáciai, vagy mondjuk politikai természetű ügyet nem viszem személyi térre. Zsatkovics követelhette menesztésemet, de nem azért, mert beleavatkoztam Podkarpatska Rus felügyeibe Ez részemről soha semmiféle irányban meg nem történt. Azt állítom, hogy itt fogalomzavar állott elő, mert ha támadtam is Ztalkovicsot zempléni agitációi miatt s azokat ellensúlyozni is igyekeztem, e támadás az agitátornak szólott s nem a kormányzónak. Rendelkezésre bocsájtja e a Zsupán úr az állását ? — A kormány háromszor szólított fel, hogy a zsupáni állást vállaljam s én háromszor utasítottam vissza. A negyedszeri felkínálásnak azonban nem állhattam ellent, a zsupáni széket elvállaltam s megyém területén őrködöm a szlovákok igazi érdekei felett. Állásomhoz, aminthogy nem kerestem, úgy természetesen nem is ragaszkodom. Nem tartja e Zsupán úr Szlovenszkó ügyeibe való iletéktelen beavatkozásnak Zsatkovics eljárását? — Ezt a kormánykörök bölcs elbírálására bízom. Van e tudomása zsupán urnak arról s az akcóról, amely már megindult Zemplén megye területén zsupán ur kimaradására vonatkozólag? Tud-e arról, hogy a községek népgyűléseken akarnak tiltakozni és gyűlések engedélyezését fogják az illetékes elsőfokú politikai hatóságoktól kérni? — Nincs tudomásom arról, hogy az én személyemmel kapcsolatban népgyűléseket akarnának tartani; az ilyen népgyűlések megtartása az első fokú hatóságok által nem vehető tudomásul, nem csak azért, mert statárium van, hanem ethikai szempontból sem. Feltog&ommi a legélesebb ellentétben áll az, hogy személyi akciókat indítsanak pro vagy contra, mert meg vagyok győződve, hogy bárki kerül Zemplén megye élére, csak egy cél lebeghet szeme előtt, ami az én célom és életem törekvése — Szovenszkó, illetve a köztársaság boldogulása. A zsupán azután elbeszélgetett a konszolidáció érdekében tett intézkedéseiről, mondván, hogy minden lehetőt elkövet. RRRNCimRIIKIIIIIIllllll a Tőzsde-Deviza. Prágai devizaközpont Bankjegyek Zürichi valutapiac Budapesti valutapiac Április 19 Amsterdam . 2553 50 Milano. . . 351*— Berlin . . . 115*25 Pária . . . 530’’0 Bukarest . . 117 3/s London . . .— Szófia . . . —Bécs . . . 11*— Zürich . . . —■ [UNK]— Pétervár —— Belgrád . —New York 72*7/e 71*7/s Stockholm . .•— Brüsszel . . .*— Április 19. Román . . 117 Ve Márka . . 115*25 Norvég . . —*— Bolgár . . 82 75 Svéd . . . —*— Svájc ...-----Francia . ._ Dán ... —— Amerikai . 70*V* 69 7/s Olasz . . . 348 — Lengyel . 8 60 Angol . 284 50 283*50 Osztr. bélyeg?» 11 — Budapest . . 20 V« Április 18. Berlin . . . 9*30 New-York . 377 50 Bécs ... 170 London . . . *— Prága ... 805 Párig . . . 4135 Milano . . . — Budapest . . 2121/* Bukarest . . 920 Oszt. bélyegzett 098 Budapesti tőzsde Április 18 Magyar hitel 1690 — Jelzálogbank 845 — Angol-magy. 875— Salgótarjáni *— Leszámítolt». 760— Rimamurányi 2275 — Április 19 Lei .... 428 - Dollár ... 261 »/* Márka . . . 431 — Lira .... ----Font —Rubel . . . — Becs. . . . 44 *, a Sokol . 371’ — Szerda, 1921 április 20 hogy a konszolidáció — de fakto — sikerüljön is. Tudósítónk annak megállapítása céljából, hogy vájjon dr. Szlavik ismert röpiratával tényleg beleavatkozott-e Ruszinszkó ügyeibe s a ruszinok ellen a szlovákok érdekében fejhett- e ki bárminemű agitációt, sikerült a röpirat szövegét megszereznie, amelyet legközelebbi számún bin szóról szóra közlünk, ebből megállapítható, hogy az egész dr. Szlávik elleni akció a röpirat szövegének ismerete nélkül, személyi antipathiára vezethető vissza. Új taktika a munkásmozgalomban Mozgalom a politika kiküszöböléséért a szakszervezetekből. A szocialista mozgalom, mely Csehszlovákia politikai és gazdasági életében oly j lentős szerepet játszik, mint Európa kevés államaiban, új, jelentős fázis élt érkezett és egyáltalán nem túlozzuk, mi ön azt állítjuk, hogy eme nagy változás az utóbbi idők legjelentősebb t serie. A szocialista párt keretén felül ugyanis mozgalom indult meg az iránt, hogy a politikát a szakszervezetek élektől teljesen elkülönítsék és ezáltal munkásságnak okozott lehetőséget nyújtanák a gazdasági harc teljes kiélésére. Amit a Cseh-Szlovákiában a szó Jalsta párt haram is arányban megersödött, a párt- és szakszervez élet í lis egységben fedt össze. A szabások értelmében a szakszervezeti tagság pártszervezeti tagságot is jelent, aki valamely szakszervezetnek tagja, az pártjit is köteles fizetni. Amig a politikai akarások nem kerültek tu,tengesbe, addig nem is volt baj eme kérdés körül Amíg csupán egyes vidékek fogadkoztak a III. Internacionálé mellé, addig a szakszervezetek jelenflqssége teljeslein aláhlanyallott a politikai szervezet jelentősége mellett, mert a szakszervezetek vezetősége egy volt az utóbb említett szervezet vezetőségével. A kronstadti ellenforradalom, német kommunista lázadás leverése, az a angol trade unió erőtlensége, Csehszlovákiát egyre jobban fenyegető Kramarzfője reakciós kísérletek stb. stíb. új meggondolásra késztették a vezetőséget. Kissé talán későn, de még mindig helyhozhatóan kezdik észrevenni, hogy a politikai és gazdasági munkásmozgalom egységesítése nem hozza ugyan meg a holnapra várt világforradalmat, de rendkívüli kárára van a gazdasági osztályharcnak. Az egységesített harc szolgálhatja ugyan a jövőt, de teljesen háttérre szorítja a ma kérdéseit. A munkásság, amely eleinte bízva bízott a mozgalom sikerében, kezdette kárát szenvedni a csakis mereven jövőbe nézésnek. A munkaadók mindenfelé összeszerveződtek és készülnek a rohamra, azok ellen, akik eddig döntő csak támadtak. Ennek a nagy küzdelemnek a kilátásai pedig nagyon, nagyon kétesek, mert egyik tábor sem sejti, mily erővel rendelkezik a másik Kosicen a Közművek, a Közúti Villamosvasút igazgatóságának, a kávéházi és éttermi tulajdonosoknak munkabérleszorítása iánt tervbe vett akciója nem szórványos jelenség ; hasonlóval találkozhatunk egész Európában. Így tehát a munkásság kezdi észrevenni, hogy rosszul cselekedett, amikor az erdőtől nem látta a fát, a politikai küzdelem miatt elfelejtkezett a gazdasági érdekeiről A horribilis jelentőségű differenciálódásra az első lökést a vasutasok szervezete, az Unió adta meg. A szocialista