Kassai Ujság, 1921. április-június (83. évfolyam, 74-145. szám)

1921-06-11 / 130. szám

Myolcvanharmadik évfolyam, ISO szám ^nnaks«aM*ig ** : Ko&re, 7í­*tca M. a*Sm. HllaM. (KcmuM SFTBkeiixit! tuntÍMa..} 7 rit’loira»x4»: 115. UK» s M—* karfa lm<(de«!l supifexfn reggtl. ooa (Kaschauer Zeitung) nincs szerkesztő: DR KÖVES ILLÉS Ej/BiixáMíi r­ijci kölykea » »iáikéi : Égj tagtea 1U koron.*, ÍÉióre 108 k&rona. nejjytifw» St egy kta*jw« 1« ködern«. — Ej<yca síin Ara 1 íuit'Uik. Elégi A Bécsben megjelenő két test­vérlap, a Bácsi Magyar Újság és a Jövő nem veszik észre, hogy itt Szlovenszkőn és Ruszinszkón közel kétmillió (ha nem több) magyar él. Ezeknek ügyével, küzdelmé­vel, ez a két lap egyálta­lában nem törődik. Még nem volt reá eset, hogy álltak volna, bármilyen ügyben mellénk egy jó szót érdekünkben elejtettek, kívánságainkat meghallgatták volna. Füst vagyunk számunkra. Semmi több. Legfeljebb lapjukat venni köteles alanyoknak ismernek el. Ezt nem szemrehányásként mondjuk nekik. Végre is tényleg úgy áll a dolog, hogy semmi közünk egymáshoz. Külön utakon haladunk, s ez utak talán soha­sem fognak találkozni egymással. De ha semmi közünk egymáshoz, akkor a leghatározottabban, a legenergikusab­ban megkövezzük tőlük, hogy sohase avatkozzanak dolgainkba. Hagyjanak ma­gunkra. Ha nem állanak mellénk, a tisz­tességnek legelemibb követelménye az, hogy ne is forduljanak ellenünk. Mi majd csak eltengődünk e nélkülök is, talán még az ő akaratuk ellenére is. De mi szükségük, mi hasznuk van abból, hogy a szlovenszkói és ruszinsz­­kói magyarságot állandóan megrugdalják, azt igazán nem értjük? Azaz értjük, de nem mondhatjuk meg. [(Itt a cenzúra 4 sort törölt.! Ellenünk intézett támadásaik tehát bátrak, szabadok és merészek lehet­nek, a mi védekezéseink ellenben gyengék, dadogók, olyanok, amilyenekkel egy gúzs­­ba kötött a maga igazsága mellett tanú­bizonyságot tehet. Hogy ezzel az eljárásukkal a Bécsi Magyar Újság és a Jövő mennyi kárt tesznek a magyarságnak, azt ebben a percben felmérni nem lehet. Ezt majd a történelem fogja csak kimutathatni, amely elfogulatlanul mondja majd meg gigászi munkánkról bírálatát, véleményét. S ha ez a történelem tényleg elfogulatlan lesz, akkor gyászkeretbe foglalja majd a Bécsi Magyar Újság és a Jövő szereplését és aknamunkáját, amely telve van határozott rosszakarattal és helyzetünk nem ismeré­­séből fakadó tudatlansággal. És még ennél is fájóbb és hatásában kárhozatosabb ennek a két lapnak ama törekvése, hogy a mi vezéreinket lejá­rassa. A "Jövő" egyik számában például Szent-Ivány Józsefről, a kisgazda- és kis­iparos-párt vezéréről, annyi meg nem érdemelt gúnnyal, leplezetlen lekicsiny­­léssel, maró kritikával és válogatott és szántszándékos gorombaságaiból kiütő rosszindulattal emlékezik meg, hogy min­denki előtt nyilvánoss­­á lett az a cél, hogy a szlovenszkói magyarság előit diszkreditálni akarja vezéreit pusztán azért, hogy a magyarság vezér nélkül maradva, lassan szétessék, széthulljon és ellenségei kezében mint roncs összemorzsolódjék. A világért sem sértjük meg Szeíjf-Ivány Józsefet azzal, hogy védelmére sietünk. Tudjuk, érezzük azt, hogy akit védünk, még alaptalan támadásokkal szemben is, arról akaratlanul, önkénytelenül, még ha jóakaratból is azt a bizonyítványt állítjuk ki, hogy megsebezhető. Már­pedig sem a Bécsi Magyar Újság­, sem a Jövő senkit a szlovenszkói és ru­­­szinszkói magyarság vezéremberei közül meg nem sebeztetnek, mert vezéreink oly magasan állanak azok felett, akik egész gúnyjaik, útszéli gorombaságaik és értel­metlen kritikájuk nyilait feléjük lövöldözik, hogy ezek a nyilak útközben erőtlenül lehullanak, még mielőtt személyükben kárt tehetnének. S mert a védelem mindig a gyengeség jele, ezért nem védjük meg Szent-Ivány Józsefet a támadásokkal szemben, annál is inkább, mert Szent-Ivány József erői. Ereje abban az általános tiszteletben, szeretetben és megbecsülésben gyökere­zik, amellyel nem csak hívei, hanem az egész szlovenszkói magyarság körül veszi. S ennek a nagy tiszteletnek, ragaszkodó szeretetnek és feltétlen megbecsülésnek forrása Szent Ivány Józsefnek általáno­san ismert liberalizmusa, mindenkivel szemben megnyilatkozó tü­relmessége, po­litikájának reális volta, minden elhamar­­kodottságtól mentes körültekintése és semmi áldozattól vissza nem riadó önzet­lensége. S ha mindezekhez hozzászámít­juk még ideális magyarszeretetét, pusztán becsületességét, egyenes nyíltságát, — akkor lehet, hogy a bécsiek mértékével nézve nem üti meg a­­ nagy­ mértéket, de a mi mértékünkkel nézve azonban sokszorosan elérte azt a magasságot, a­melyre azokat helyezzük, akiknek egyéni­ségét a magyarság vezéréül elfogadjuk. S azt a végleten nagy szívességet meg­tehetnék nekünk a bécsi magyarok, hogy engedjék meg nekünk, hogy vezéreinket mi magunk válasszuk magunknak, és hogy a mi vezéreinknek mi magunk legyünk legelső bírálói és számonkérői. Teljesen feleslegesek az ő európai nívójú kritikáik, különösen akkor, amikor az nem merül ki másban, mint egyszerű denunciálásban. Végre is valahogyan már nagyon jóllak­tunk az örökös Harchyzmus vádjával és az irredentizmus unalmas verklizésével Minden szavunkat, minden mondatunkat sőt betűnket mérlegelik, s ha valahol egy pontba, egy kis vesszőbe beleköthetnek, riadtan és bődülten kiáltanak fel: Hrurékal Íme itt van Horthy! Lám, ez Budapest keze! S borzadalmasan tévednek, ha ők azt hiszik, hogy mi valami nagy súlyt vetünk rágalmaikra, hogy mi egyáltalában törőd­nénk velük, ha a cseh és szlovák lapok pártállásra való tekintet nélkül nem hivatkoznának állandóan a Bécsi Magyar­­­ságra és Jövőre, s éppen nem ővelük akarnák ellenünk íelépített hamis vádjaikat bizonyítani és megerősíteni. i Bécsben keverik a mérget, amelyet a cseh­ és szlovák lapok átnyújtanak nekünk, hogy mi igyuk ki és ezzel feladjuk ma­gunkat, kisebbségi jogainkat, politikai­­ súlyúnkat és kultúránkat a jelenre éppen úgy, mint a jövőre.­­ Újból ismételjük : nem­ akarjuk tudni, miért csinálják ezt a Bécsben megjelenő magyar nyelvű lapok, de azt érezzük, hogy amit csinálnak, rosszul csinálják, ellenünk csinálják és megölnek vele! Publikálták a csehszlovák-román katonai konvenciót Újabb intézkedéseket helyeznek (CTK.) A román és csehszlovák kormá­nyok elhatározták, hogy a csehszlovák köztársaság és a román királyság között létrejött végleges egyezmény szövegét­­ publikálják. Az egyezmény tartalma a következő: — Mindkét állam szilárdan elhatározta, hogy az oly nagy áldozatok árán meg­szerzett békét megvédi. Ezt a békét a népszövetségi szerződés is tervezi, az­­ 1920. évi julius 4 én megkötött t­ianoni békeszerződés pedig biztosítja.­­ — Ez okból a csehszlovák köztársaság­­ elnöke és a román király a következő végleges egyezmény megkötésében álla­­­­podtak meg: • 1 1. Azon esetben, ha Magyarország anél­­­­kül, ha erre provokáltatok, a szerződött­­ felek egyikét megtámadni, a másik fél kötelezi magát a megtámadott fél védel­mére a konvencó második fejezetében megállapított intézkedések utján. 2 A csehszlovák köztársaság és a ro­mán királyság illetékes szakhivatalai a későbben kötendő katonai egyezmény ér­ kilátásba Magyarország ellen.­ ­elmében és szoros egyetértésben meg fogják határozni azokat az intézkedéseket, amelyekre a jelen egyezmény végrehajtása céljából szükség van. 3. A két szerződő fél egyike sem köt­het egyezséget egy harmadik hatalommal anélkül, hogy a másik felet előzetesen ne értesítené. 4. Hogy egy után törekvéseikben, a két fél haladjanak béke­kötelezi magát, hogy megegyeznek egymással kül­politikai kérdésekben és a Ma­gyarországgal való érintkezésben. 5. Ez az egyezmény két évig érvényes, a ratifikáló iratok kicserélésének napjától kezdve. E határidő leteltével a felek bár­melyike felmondhatja az egyezményt, amely azonban a felmondást köve­t hat hónapig még érvényben marad. 6. Az egyezm­ényről értesítik a nép­szövetséget. Az egyezményt Take Ionescu és We*­werka Ferdinánd dr. írták alá. Az uj magyar­ alkotmányjogi javaslatok újra szabályozzák a kormányzó jogkörét. — Hegedűs felelősségre vonja Windischgrätzet a burgonya­dara miatt. Budapest, jún. 10. (Saját tud­tán)He­gedűs pénzügyminiszter kijelentette, hogy az 1921—22. évi költségvetést és ingói*­­ingatlan vagyonváltságról a törvényjavssla­tot 20-án a nemzetgyűlésnek bemutatja. A kormány 5 hónapos indemnitási kár. Egyébként - mondotta - szigorúan be­tartom programmomat és december 20 án megyek. m­ in Budapest, jun 10 (Saját tud. táv.) A nemzetgyülés nyári szünete után foglal­kozik az alkotmány revíziójára vonatkozó törvényjavaslattal. A nemzetgyűlés egyik tekintélyes tgja a javaslat alapelveiről el­mondotta, hogy a javaslat minden vonat­kozásban szabályozni fogja a kormányzó jogait és hatáskörét, a kormányzó válasz­tásának módját és hogy milyen időre fog Tőzsde-De­viza. Prágai devizaközpont junius 10. Bankjegyek Zürichi valutapiac Budapesti valutapiac Junius 10. Bécsi valutapiac Junius 10. Amsterdam . —Milano . . . 342 — Berlin . . . 10S­— Páris . . . 57150 Bukarest . . 11250 London . . 26950 Szófia . . . —Bécs ... 1062 Zürich . . . —Pétervár . . .•— Belgrád . . 201— New-York . 71 75 71­ 50 Stockholm . —Brüsszel . . Junius 10. Román .­­ 11025 Márka . . 106*— Belgrád . . 195 50 Bolgár . . Svéd . . . —Svájc . . . —— Francia . . 508 50 Dán . . . —— Amerikai . 71 •—70 — Olasz . . . 342 — Lengyel 5-30 Angol . 267­ 50 266*50 I Osztr bélyegz. 1062 Bu­dapest . 28*75 Junius 10. Berlin . . . 877 New-York . 595­— Bécs ... 130 London . . .•— Prága ... 825 Páris . . . —— Milano . . 28­50 Budapest . . 2­42­2 Bukarest . . 940 Oszrt. bélyegzett — 97 Lei... 385 -395 — Dollár . 255 — Márka . 360­ Lira .... 1190 — Prank 1970- Rubel . . Bécs .... 39V« — Lokul 345 - 355 — Márka ... 956 — Dollár ... 638 — Sokol . . . 893­— Angoltoc­ . . 2350 — Lei .... 100250 Budapest 25990 Szombati, 1921 junius 11 j szólni a választás. Egészen bizonyos, hogy­­ a kormányzót jövőben a képviselőház és a főrendiház együtt fogja választani valószi­­’ nüleg 5 évre. Mihelyt az uj képviselőház­­ és főrendiház összeül, sor kerül újra a kormányzó választására is. Budapest, jun. 10. (Saját tud. táv.) He­gedűs pénzügyminiszter egy újságírónak kijelentette, miután az államkasszából 2 millió 900 ezer korona burgonyádat pénz hiányzik, az állami számvevőség felszólí­totta Windischgrätz herceget az összeg visszafizetésére. A herceg kijelentette, hogy a pénztől számadást fog adni. A pénz­ügyminiszter elmondta még hogy egy­­ amerikai újságíró kereste fel tegnap és­­ azt kérdezte: — Ön az, aki megállította a bankó­­­­prést? Mondja el hogyan csinálta, mert­­ direkt ezért küldtek Európába, hogy ezt­­ megtudj­ im Öntől. j Svájc és Károly exkirály (­JTK) Bern, június 10. A svájci nemzeti tanács ma foglalkozott két in­terpellációval Károly ex-király ügyében. A­z első Interpelláló Grormm szocialis­ta volt, aki magyarázatot kért, arról, miként hagyhatta el az ex-király Sváj­cot és felvetette a kérdést, nem kellene-e megtiltani Károly , exirállynak a svájci tartózkodást.­­ 1­111 A másik Interpelláló Boss­, a kalhu egyház egyik híve, aki azt a felszólítást, hogy Károly exkirály augusztusban hagyja el Svájcot, a vendégjog­ megsér­tésének nevezi és magyarázatot kér szövetségi tanácstól, mint akarja a ha­ a­­­gyémántos svájci vendégjogot megvé­deni. ’ 1 .: A nemzeti tanács szótöbbséggel hatá­rozta el, hogy az interpellációk felett nem kezd vitát. A felsőzempléni református egyházmegye uj élete Az uj esperes Virágh József, az uj gondnok Thuránszky Tihamér lett. Dr. Szlávik zsupán az ünnepségeken. * Hegyi, jun. 10. a (Saját tudósítónktól). Az uj határmegvonás felsőzempléni református egyházmegyét kettéosztotta s így a cseh-szlovák impérium alá eső reformátusoknak újból kellett meg­szervezniük egyházmegyéjüket, hogy úgy a kormányzás, mint pedig­ az egyházmegye anyagi ügyei elrendezést nyerjenek. Hegyi községben folyt le a rendkívüli köz­gyűlést megelőző ünnepség is, mely az új espe­res érkezésével kapta az első magyaros fényt, amikor Hegyi, Deregnyő, Kisráska és Szalók községek bandériumai fogadták az esperest. A közgyűlést, amely a templomban volt, Huttka József esperes nyitotta meg, beszá­molva a választások eredményéről, mely sze­rint az egyes gyülekezetek szavazatai szerint szótöbbséggel választották meg Virágh Józse­fet esperessé és egyhangúlag választották meg Thuránszky­ Tihamért egyházmegyei gondnokká. Egyházmegyei papi tanácsbirák lettek: Tudja Mihály, Kozma Antal, Szeghő Benő, Péter Mihály és Erdélyi András. Világi tanácsbírák lettek: Rácz Lajos táblabíró (Magyarszsép), Mertens Artur főszolgabíró (Gálszécs), Cseley Andor földbirtokos (Cse­lei), Szemere Bálint földbirtokos (Vinna) és Isaák János földbirtokos (Kolbása). Papi fő­jegyzővé Péter Mihályt választották, míg he­lyettes főjegyző Horkay Lajos kisráskai lel­kész lett. Lelkészi aljegyző Máthé Miklós, vi­lági főjegyző Nyomárkay Ernő, világi aljegyző Verebélyi József lett. Ezután az eskütétel következett, melyet előbb Virágh József esperestől, utóbb Thu­ránszky Tihamér gondnoktól vett ki Horkay Lajos h. főjegyző. Az igy beiktatott uj veze­tőket Horkay Lajos üdvözölte. Ezután a volt esperes ünnepélyesen átadta hivatalát, mely az egyhm. pecsétjének át­­nyujtásában nyert kifejezést, mire Virágh Jó­zsef esperes a szószékre ment és meghatóban kezdett bele székfoglaló beszédjébe.

Next