Kassai Ujság, 1921. október-december (83. évfolyam, 219-276. szám)

1921-11-26 / 254. szám

2. oldal A felsőgarami járást Zólyom megyéhez csatolják Prágából jelentik, hogy a felsőgarami járást, amely eddig közigazgatásilag Gye őrm­egyéhez tartozott, most Zó­yommegyéhez csatolják úgy közigazgatási, mint igazságügyi tekintetben. Az új járás különben a nagymegyék rende­zése kapcsán az úgynevezett tátraaljai megyéhez fog tartozni. Prágai jelentések szerint az átcsato­lást dr. Medvecz­ky Lajos képviselt kezdemé­nyezte. Ny­ugat magyar­ország megszállása B­cs, nov. 25. (Saját tud. táv ) A parlamenti körök szerint az elmúlt ér pofban gondos e­l­­készülődés történt Nyugatmagyarország déli te­rületének megszül­éséig, amelyet a békeszerző­dés még Ausztriának ítélt. Azt hiszik, ez a meg­­szállás is simán fog lefolyni. A nagykövetek ér­tekezletének legújabb döntését még nem kapta meg az osztrák kormány. Bécs, zug. 25. (Saját tud. táv) Nyugatmagyar­­ország déli részén ma megkezdték az osztrákok az előnyomulást. (CTK.) Parisból jelentik: A „Temps” foglal­kozik a burgenlandi népszavazással és ezt írja, hogy a velencei megállapodás érte­mében a bur­genlandi két m­agyar zászlóaljnak el kell hagynia a népszavazás felületét. Az volna legjobb módja a rend fenntartásának, ha a népszavazás alatt azok a szövetséges csapatok, amelyek most FelíőaiHziibin vannak, tartanák fe­nn Burgen­landb­án a rendet. Riismann gyilkosait letartóztatták Budapest, nov. 25. Saját tud. táv.) Reismans zongoragyáros meggyilkolásával vádo­l két Ko­vács testvért — amint tegnap jelentettük — le­tartóztatták. Most a harmadik Kovács testvért is letartóztatta a rendőrség ama rulyoa és nyoma­tékos gyalúokok alapján, hogy neki is része volt a gyilkosságban. Interpelláció a szoboreltávolítások ügyében A .Prager Tigblatt* írja, hogy Wittich P., Czech Lajos dr. és Csermák Károly szócal demokrata képviselők interpellációt nyújtottak be a kormányhoz, melyben előadják, hogy október 26 án Pozsonyban erőszakosan szétrombolták a Mária Terézia szobrot, amely egy pozsonyi szobrászművésznek műve. A rombolók kötelek­kel, létrákkal, csákányokkal és kincstári autók­kal felszerelve jelentek meg. Felmásztak a szo­borhoz és körülbelül 4 óra hosszat tartott, amíg a szobrot le tudták rombolni, anélkül, hogy efő­ben őket bárki is megakadályozta volna. Né­hány nappal később Pető­fi szobrát távolították el. Petőfi az 18­18—1849 es forradalmi évek leg­nagyobb politikai költője és a Habsburgok el­lensége volt Az interpollálók azt kérdezik, haj­landó e a miniszter pártatlan vízig Hó bizottságot kikül­deni a terroreset okozóinak kinyo­mozására ? A Szlovenszkóból történt kiutasítások tár­gyéban szintén interpellációt nyújtottak be. Itália részben leszerel Róma, nov. 25. (Saját tód. táv.) A kamara hadügyi bizottságában a hadügyminiszter beje­lentette, hogy a békebeli hadsereg létszámát 175 ezerre­ leszállítják és a szolgálati időt egy évben állapítják meg. A bécsi tőzsde beszüntette a sztrájkot Bfc., novemb. 25. (Saját tud. táv.) A tőzsde­kamara egyhangúlag elhatározta, hogy lemond mert a tőzsde és parlament konfliktusát nem sikerült el­ámítani. A tőzsdetagok megadóztatásáról szóló javas­lat azt is kimondja, hogy lapoknak azokon a napokon, amikor a tőzs­d­e szünetel, nem szabad a magánforgalom árfolyamait közölni. Bícs, nov. 25 (Ssjit tud. táv.) Négynapos szünet után ma ismét megindult a hivatalos for­galom a tőzsdén Igen sok vételi megbízás érke­zik a nagybankokhoz és bizományosokhoz. A magyar vasmunkások bérharc előtt Budapest, nov. 25. (Saját tud. táv.) A vas­munkások bárba-era­té szűnnek, mert ni­n­csenek megelégedve avval a fizetésjavitással, amelyet a munkaadók kilátásba helyeztek. A munkások magtt a minisztelnököt kérik fel a közvetítésre. Téli menetrend zsebkönyvecskét 4 kot. és 60 fillér portó elle­nében küld a kiadóhivatal. ^SeksSrC^sség- Németország gazdasági összeomlás előtt (CTK) Berlinből közlik, hogy Krämer nagy­iparos a berlini kereskedők szövetségében be­szédet tartott, amelyben kijelentette, hogy Németország gazdasági összeomlása a jövő tavasszal várható. Nyersanyagokkal Németország legföljebb má­jus haváig van ellátva. Tovább­­ kijelentette még azt is, hogy a legközelebbi napokban a vasutakat el fogják választani a birodalmi költségvetéstől. Ugyanakkor törvényt hoznak a szolgálat szabályozásáról, amelyben az ed­digi nyolc órai munkaidőt beszüntetik. London, nov. 25. (Bácsi tudósítónk távirata) Stinnes lordan­i tartózkodása kétségtelenül össze­függ a német jóvátételi kérdéssel. Stinnes abban az irányban dolgozik, hogy Anglia nagyobb köl­­csönt engedélyezzen a német ip­arnak. A tárgya­lások eddig kielégítően haladnak és megálla­­pít­­ható, hogy a pénzarisztokrácia köriben kedvező hangulat mutatkozik a kölcsön leformositására. Stinnes bízik abban, hogy akciója teljes sikerrel fog járni. A brünni Legfelsőbb Törvényszék állásfoglalása a pénzlebélyegzés idejéből keletkezett perekben Brü­nni, nov. 25. az alperest eszerint esedékes csehszlo­vák valutában marasztalta. (Saját tudósítónktól.) Steindler Hermann sá­toraljaújhelyi kereskedő Krauszm­ann József kosicei lakosnak még 1918. szeptember havá­ban 30.000 koronát adott kölcsön. Nemfizetés folytán a zálogjog Steindler javára Krauszm­ann József kosicei ingatlanára bekebeleztetett. A hitelező adósának 1919. évi április 15-ig adott halasztást fizetési kötelezettségének teljesítésé­re és amikor ennek eleget nem tett, beperelte a kosicei törvényszék előtt 30.000 cseh korona iránt. A kosicei törvényszék alperes elismerése folytán részitéletet hozott és marasztalta Krauszmann József kosicei lakos alperest, hogy Steindler Hermann sátoraljaújhelyi kereskedő­nek 25.000 magyar koronát, a kamatokat és a perköltségeket megfizesse. A törvényszék tényállásként azt állapította meg, hogy felperes sátoraljaújhelyi lakos s az alperesi kötelezettség teljesítése idejében Sátoraljaújhelyben magyar valuta volt érvényes fizetési eszköz. Mivel pedig a peres felek közt a fizetés hely­é­re nézve semmi különös megállapodás létre nem jött, ennélfogva fizetési hely gyanánt Steindler Hermann kereskedő, hitelező lakhe­lye, tehát Sátoraljaújhely tekintendő. Ebből a tényállásból a törvényszék azt a jogi kon­zekvenciát vonta le, hogy mivel jogszabályt képez, hogy a fizetési kötelmek a fizetési he­lyen szokásos valutában teljesitendők, ezért az alperes csakis magyar valutában volt marasz­talható. A kosicei ítélőtábla annyiban változtatta meg az első bírósági ítéletet, hogy 1919. évi december hó 31-én érvényes hivatalos valuta árjegyzés árfolyamát határozta meg átszámí­tási kulcs gyanánt és kimondván, hogy a követelés szabályszerűen be volt a pénzügyi hatóságnál jelentve. ítélőtábla a felperesi követelést lejártnak. Az keresetnek az alperes részére történt kézbe­­­sítési napjától vette számításba, kimondván, hogy jogos és méltányos, hogy alperes a fel­peresnek azon árfolyam hivatalos jegyzése sze­rint fizessen, mely a kereset kézbesítése nap­ján volt s mely napon az elperes fizetési ké­sedelme beállott volna. A brünni Najvyssi sud most ítélkezett ebben a perben és megváltoztatta a kosicei Ítélőtábla ítéletét, kimondván, hogy az értékátszámítás napjául 1919. évi április hó 15-ike tekintendő, tehát az a nap, amelyen alperes fölperesi föl­­szólítás dacára kötelezettségének eleget nem tett, ennélfogva késedelembe esett. A Narvassi sud ítélete szerint anyagi jogsza­bály az, hogy az adós késedelembe esik, ha a határozott időre megállapított lejárat után a hitelező követelését ki nem fizeti és anyagi jogszabály, hogyha az adós nem bizonyítja, hogy a késedelem hibáján kívül állott be, hitelezőnek a késedelemből eredő kárát mag­a téríteni köteles. „Köztudomású — mondja ítéletében a Naj­vyssi sud —, hogy a magyar korona értéke a csehszlovák koronával szemben a lebélyeg­zés foganatosításán — 1919. évi március 9-ike óta — állandóan esett és így a magyarországi felperesnek abból, hogy a kosicei adós a tel­jesítésre meghatározott időben nem teljesített, az a kára támadt, hogy jelenleg nem kapná meg azt az ellenértékét követelésének, mel­­­lyel az a teljesítés idejében bírt. Ezt az ítéletet analóg fogja alkalmazni a brünni le­gfelsőbb törvényszék hasonló perek­ben, ezért különös figyelmet érdemel. Enyhült a román pénzügyi válság Bukarest, nov. 25. (Saját tudósítónktól.) Titulescu pénzügymi­niszter párisi valuta­javító útja, mint Parisból jelentik, bár nem sok sikerrel járt, némileg mégis enyhített a pénzügyi válságon. Titulescunak sikerült Párisban száz­ötven millió frankos kölcsönt kieszkö­zölnie, melyet erdélyi arannyal fedez. Azonkívül megállapodott a párisi bankkal a román kincstári bonok ügyében is, melyeket új kölcsön kibocsátásával fognak fedezni. Ki­eszközölte, hogy Párisban ezentúl csak keres­kedelmi ügylet alapján effektuálják a len­köté­seket, puszta valutaüzletek céljaira azonban nem. Avarescu tárgyalásokat folytat a duji (ko­lozsvári) Agrár­bankkal is s hír szerint a Banca Agrárát fogják megbízni a bankjegyki­bocsátással. A lakás- és lakbérügyek végleges rendezése küszöbén Prága, nov. 25. (Saját tudósítónktól.) Az egész Csehszlová­kiában uralkodó általános lakásínséget a ható­ságok elszigetelt, egyéni akciókkal hasztalan próbálták enyhíteni. A kísérletek meddősége azt bizonyította, hogy a lakáskrízis egyre sú­lyosbodó problémáját csakis egy radikális, de amellett igazságos és a terheket progresszíve elosztó törvénnyel lehet a végleges megoldás­hoz közel hozni. A „Kassai Újság“ munkatársa a lakáskérdés szakértőitől és az illetékes hatóságoktól szer­zett információi alapján a készülő lakástör­vényről és az ellene vagy mellette fölmerülő momentumokról a következő érdekes adato­kat tudta meg: Az igazságügyminisztérium­ hó­napok óta dolgozott a lakásbérlők védelméről szóló törvényjavaslat megszövegezésén. A ja­vaslat a napokban elkészült, megbírálás vé­gett áttették a petkához (az ötös bizottsághoz), ahonnan rövidesen a parlament elé kerül. A javaslat három részre oszlik: foglalkozik a lakbér emelésével, az építkezési kölcsön jegyzésével és a lakásallbérlők védelmével. A tervezet további intézkedésig 20 százalékos béremelést engedélyez, de ehhez is szükséges a lakbérleti bizottság jóváhagyása. Az új törvénytervezet ezen passzusa ellen a csehszlovákországi háztulajdonosok több íz­ben a legélesebben állást foglaltak és a tör­vényszakasz oly irányú, módosítását követe­lik, hogy a lakbérleti összeg szabad megegye­zés tárgya legyen a háztulajdonosok és a bér­lők között. A háztulajdonosok engedékeny magatartásukat azzal is dokumentálni akar­ják, hogy legrosszabb esetben beleegyeznek a lakbérleti összeg nagyságának bizonyos mé­retű korlátozásába, így beleegyeznének abba, hogy az 1914. évi lakbérösszeget legföljebb 200%-kal emelhessék. Az engedményt azonban ahhoz a feltételhez kötik, hogy a lakbérlők vé­delméről szóló törvény alól vonják ki azokat a személyeket, akiknek évi jövedelme a 60.000 koronát meghaladja és azokat a helyiségeket, amelyeket bérlőik nem lakáscélokra használ­nak föl. Az építkezési kölcsön jegyzését a törvény meglehetős szigorral kezeli. Kötelesek építkezési kölcsönt jegyezni mindazok, akiknek egyszoba-konyhá­­nál nagyobb lakásuk van. A kölcsön összegének esetenkénti megállapí­tása progresszive történik. Kisjövedelmű egyé­neknél a 200—1000 korona között váltakozik az összeg, amely progresszive növekedik, úgy, hogy például egy 20 millió vagyonnal bíró vál­lalat vagy magánegyén 6—800.000 koronát tartozik jegyezni. Ha a törvényerőre emelke­dett tervezetnek ezt a passzusát igazságosan hajtják végre, megkezdődhetnek a lakásínsé­get végleg megszüntető építkezések. A törvényjavaslat harmadik része az albér­lők védelméről szól, azonban bajosan hihető, hogy ez a passzus újabb bonyodalomnál egye­bet eredményezzen. E passzus szerint a tör­vényt végrehajtó hatóságok a bútorozott szo­bák bérösszegét a főbérlő által fizetett lakbé­rekhez való percentuális viszonyításban fog­ják megállapítani. Az így megállapított összeg­hez bútorhasználat címén 25, haszon címén szintén 25% hozzáadását fogják engedélyezni. Ezenkívül joga van a főbérlőnek a fűtés, taka­rítás és világítás stb. fejében külön díjakat fölszámítani. A törvényjavaslat szerint ha egy főbérlő például 4 szobás lakásáért 1600 koro­nát fizet, a bútorozott szoba egész évi bérét 400 koronában állapítják meg. Ehhez az ös­­­szeghez számítható pótdíjak összege a bér­összeget kb. 100%-kal emeli, így az adott felté­telek mellett egy bútorozott szoba havibére 70—80 korona lesz. A törvényjavaslat harmadik passzusának életbeléptetése csakis abban az esetben járhat kedvező eredménnyel, ha egyidejűleg érvény­be lép a tág korlátok között mozgó rekvirálási jog is. Mert abszurd föltevés az, hogy a főbér­lők a rekvirálás lehetőségének fenyegetése nél­kül a normálisra lenyomott bérösszegekért ad­ják ki szobáikat. Az új törvényjavaslatot készítői egyévi ér­vénnyel bírónak szánták. Londoni s?inhá*d élet (Saját tudósítónktól.) A nagy angol lapokat forgatva és a politikai aktuális vonatkozásokat jegyezgetve, minduntalan beleütközünk a nagy angol színháziak újdonságaiba s így a szezon tetőpontján nem lesz érdektelen pár érdeke­sebb hirt kihalászni az angol papirtengerből. A St. James-színházban Harding Lyn mana­ger az első premier után, amikor — szokás szerint — a közönség óhajára a hálálkodó szerző után ő is megszólalt, ilyeneket mon­dott: — Arról az emberről, aki hordóba bujtatva akart átjutni a Niagara vízesésén, nehéz meg­mondani, hogy bátor ember-e, vagy őrült; én megnyitottam a színházat... De nem kell félteni. A színigazgatók London­ban is inkább bátrak vagy éppen vakmerőek, de nem őrültek, ha a logikát nem is becsülik mindig kellő mértékben az Élet kötelékei (Threads) c. drámában, amellyel a St James nyitott, Stayton Franknak ez a darabja is meg fogja csinálni a maga karrierjét. Előzőleg már regényformában is megrikatta az embereket, aztán vidéki színházakat járt be és végre a főváros publikuma elé került. Bonyolódott cselekménye egy gyilkossággal vádolt és ártatlanul elitélt férjről szól, akinek ártatlansága már csak akkor tűnik ki, amikor gyermekei időközben fölszerdültek és meglehe­tősen idegenül fogadják a váratlanul a család­ba kerülő bácsit. Az asszony sem ujjong túl­ságosan, mert szive egy ezredes felé vonzza, aki őt már húszszor megkérte. De amikor a férj nagylelkűen ki akar térni, az asszony meg­gondolja magát és megvallja, hogy még min­dig szereti. Maga az ezredes is belátja, hogy ebbe bele kell nyugodnia. A Becsületrendnek, az Aldwych-színház új­donságának hősnője is az utolsó pillanatban látja be, hogy azt a férfit szereti, akit néhány fölvonáson keresztül nagyon fölényesen kezel. Itt talán inkább hihetünk a szerző lélektaná­nak, mert hiszen asszony írta a darabot, a ma­gyar származású Orczy bárónő, akinek egy­két regényét magyar nyelvre is fordították. A Bíbor pimpinella című regénye és az abból ké­szült dráma nagy hírnevet és sok pénzt is biztosítottak neki. TeliVér angol darab a Király­ színház újdon­sága, amelynek címe The Game, a Játék, értsd egy futball-mérkőzés, amelynek eredménye a darab hősének, Metherell Jack magatartásától­­ függ. Ez a Jack nagyszerű csatár és Black­­tonban a Rovers labdarugó-klub tagja. Már most Jack a klub anyagi létének megmentése végett — elnökének késztetésére — kénytelen átlépni a Birchester-klubba. Ezt a motívumot a labdarugósport hívei kellően fogják értékel­ni. A konkurrensek szerzik meg így Jackot, aki ezentúl a saját volt bajtársai ellen küzd. Ezek elnöke utóbb rá akarja bírni a fiatalem­bert, hogy a döntő küzdelemben „pulloljon“ és igy tegye lehetővé a „roverek“ győzelmét Jack ezt visszautasítja. Az első félidőben ki­ficamodik a karja. Most már bizonyos a rove­rek győzelme. De Jack az orvos tilalma elle­nére újra beáll a csatasorba és győzelemhez segíti a Birchester-csapatot. De minthogy já­tékával megtérít egy gazdag urat, aki eddig ki nem állotta a futballt, most azonban egysze­rűen rajong a nemes játékért és a rovereket financirozni fogja, Jack visszatérhet a régi fé­szekbe és szíve választottját is elveheti. Ez csak elég eredeti cselekmény? Brighouse Harold, aki kieszelte, megérdemli, hogy min­denütt játsszák, hol labdát rúgnak, de valami sok előadásra aligha számíthat, mert London­ban is inkább csak alkalmi darabnak tekin­tették és néhány előadás után fölváltotta a King-ben Fisher Bud énekes bohózata; Mutt és Jeff, amolyan csavargó-kalandor-tréfa, ami­lyen a németeknél Robert és­ Bertram. Mese-

Next