Kassai Ujság, 1921. október-december (83. évfolyam, 219-276. szám)

1921-10-26 / 228. szám

:«*safag*?«*I» Románia kész a beavatkozásra. (CTK­) Bukarest, okt. 25. A romániai lapok különkiadásokban közlik a Magyarországról szóló híre­ket. A romániai hangulat erősen Habsburg­­ellenes. A sajtó igen éles hangon követeli Románia erélyes beavatkozását. Tegnap a szükséges intézkedések megbeszélésére minisztertanácsot tartottak. A kormány hivatalos lapja szerint Károly kalandja nem más, mint magyar kísérlet a trianoni békeszerződés megsemmisítésére. Francia lapvélemények. (CTK.) A. H. Páris október 24. A tempse a következőket írja: Hogy­ha Károlyt újra a trónra emelnék, vagy ha a pesti kormány nem akarná őt trónvesztettnek nyilvánítani, ez azt jelentené, hogy Magyarország érvény­telennek akarná nyilvánítani azt a szerződést, amely szerint új határai meg­lettek állapítva. A dolgok ilyen állása tartósan veszélyezteti a szomszéd álla­mok békéjét. A szövetséges hatalmak tehát nem akarnak beavatkozni Magyar­­ország belügyébe, midőn azt kívánják, hogy a magyar nemzet Károlyt el­utasítsa, vagy midőn előkészítik annak letartartóztatását. Az újság megemlé­kezik különféle célzásokról, amelyek szerint Károly vállalkozása és Francia­­ország között bizonyos összefüggést látnak és így folytatja: a francia kormány magaviselete teljesen feleslegessé teszi, hogy ezen rágalmakkal foglalkozzunk, amelyeknek célja könnyen felfogható. Egyszerűen azt mondhatjuk, hogy ezen hírek szerzői ez egyszer önmagukat tették lehetetlenné és perfidiájuk egy­szerűen komikus. (CTK.) Páris, október 25. A sajtó egyhangúlag megelégedését fejezi ki, egyúttal megnyugvását is, Károly­ uj kísérletének eredménytelensége felett. A „Petit Párisién“ megállapítja, hogy a Szövetségesek között teljes az egyetértés arra nézve, hogy követeljék Magyarországtól volt uralkodójuk letevését és kezükbe való juttatását. „St. Journal“ megállapítja, hogy Károly második vállalkozása még szomorúbban végződött, mint az első s ezeket írja: A szövetséges hatalmak elhatározottsága és a kisantant szuronyainak árnyéka elégséges volt ahhoz, hogy a háború, melyet Károly Pestre vitt, megszűnjön. A lengyel kormány Károly visszatéréséről­ Varsóból jelentik: A lengyel kormány biztosította a csehszlovák követet Maxot, hogy a Habsburg-kérdésben ugyanazt az álláspontot foglalja el, mint a kis antant és ez a közös érdek csak­ a két szomszéd állam közeledését eredményezheti. A katonai felmentések szabályozása. Prágából jelentik: A minisztertanács a mozgósítás kérdésével kapcsolat­a­ban részletesen foglalkozott a felmentések kérdésével. Alapelvül szolgál, hogy felmentéseket a legkisebb mértékre korlátozzák s valószínűleg csak a vasutak, a posta személyzetére s egy némely pontosan megállapítandó indi­viduális esetre fog engedélyeztetni. A háborús s a magyar bolsevikiekkel való harcok a rendellenességek egész tömegét szülték a tekintetben, melyek a szolgálatra kötelezett tartalékosok felmentésére vonatkozó rendeletnek liberális értelmezéséből származtak. A megfelelő rendelkezéseket már a legközelebbi napokban közzéteszik. Tehát fölösleges addig az ideig kérvényeket benyújtani vagy interveniálni. A világháború alatt használt kérvényminták érvénytelenek. 1 A rekvirálások­ Prágából jelentik: A minisztertanács határozata szerint az 1912. évi hadiszolgáltatásokról szóló törvény okt. 24-én életbe lépett. A hadsereg főparancsnokság, mint bennünket informáltak, a törvény rekvirálásra vonat­kozó részét nem szándékszik nagyobb mértékben életbe léptetni, mint amen­­­nyire az feltétlenül szükséges, főként a lakásszükséglet és a szükséges szállítási anyagok biztosítására. Élelmiszerek és más tárgyak rekvirálására jelenleg nem gondolnak, mivel a legközelebbi napok idejére el van látva. A magyar és bécsi karlisták. Bécsből jelenti tudósítónk: Károly második útja Magyarországba meg­lepetést keltett Bécsben s talán a külföldön is. Egyes körök nem is akar­ták elhinni az erről szóló híreket. A viszonyok ismerőit azonban nem lepte meg az utazás, melyre az utóbbi időben nagyon feltűnő előkészületek foga­natosíttattak. Egyáltalán nem volt titok, hogy nemcsak Károly, hanem­­ az egész Hertenstein minden pillanatban kész volt a Magyarországba való utazásra. Emellett a nyugatmagyarországi események is Károlyban és Zitában a legfantasztikusabb reményeket élesztették. Míg húsvétkor Károly csupán legintimebb barátainak kis körére támaszkodhatott, ma állítólag jól organizált­ hadseregre remélt támaszkodni. Kedvezőbb helyzetet Károly nem találhatott volna Nyugatmagyaror­­szágon. Egyébként Nyugatmagyarországot mindig a karlista tervek terepéül tekintették. A helyzet szintén nem kedvezőtlen Horthyra Budapesten. A külön­böző monarchista csoportok között már állandó volt a személyi harc, az utolsó pillanatban azonban a karlisták jutottak túlsúlyra. — Horthy, valamint velencei sikere ellenére, Bánffy pozíciója is erősen meggyengült. A miniszte­rek többsége a karlistákkal tart. Ami a magyar hadsereget és csendőrséget illeti, semmi kétség karlista érzületében. Sőt Ausztriában is uj erőket s uj merészséget nyertek a karlisták. Sohse viselkedtek a bécsi karlisták oly kihívóan, mint most. A csempészkörök bálain már néhány napja tüntetőleg játszák az osztrák császári és a magyar himnuszt. A legitimisták megmozdulása természetesen ellennyomást idézett elő az osztrák szocialisták és republikánusok táborában, mely főként a munkásság nyilt és titkos fegyverzésében nyilvánul. Zita anyja Károly újjáról. A Matin genfi levelezője Julius Sauerweier telefonösszeköttetésbe lépett tegnap, az első hír megérkezése után Károly utazásáról a Hartenstein­­kastéllyal, ahonnan a család egyik tagjától — valószínűleg Zita anyjától — a következő információt kapta: „ t­egnapelőtt reggel hagyta el a császár automobilon Hartensteint, azt állítva, hogy két napot fog eltölteni egy a zürichi tó mellett fekvő kis városban, ahol megünnepli házasságának tíz éves évfordulóját. Mára vártuk vissza­tértét. Ehelyett megtudtuk, hogy Sopronnál magyar földre érkezett. Ha meg­lepetést is keltett nálunk, hogy ez az elhatározás most és a mi tudomásunk nélkül történt, egyáltalán nem lepődtünk meg magán az elhatározáson. Nem menekülés az, sem meggondolatlan csíny. A császár elutazott — a vissza­térés reménye nélkül. Nagyon jól tudja, hogy nem térhet vissza sem Svájcba, sem más európai országba. Magyarországon van és ha ott marad, úgy inkább tudni fog egy oly császárhoz méltó véget találni. Néhány nap óta a magyarok minden módon s állandóan növekvő erővel hívták őt fel a visszatérésre. Mindenekelőtt a minisztériumot javasolták neki, melynek összeállítását nagy vonásokban jóváhagyta. Rakovszky volt miniszterelnöknek ismét miniszterelnökké kellett tennie, Beniczky belügyi, Gratz kereskedelemügyi, gróf Andrássy külügyi, míg gróf Apponyi közoktatás­­ügyi minisztériumot kaptak volna. Ez azt jelenti, hogy az összes kimagasló magyar személyiségek elő volt készülve uralkodójuk fogadására. A császár tudta, hogy a kisantant ellenállása lebírhatatlan lesz, de így gondolkodott: a jugoszlávok le vannak kötve az albánokkal való harcban, a románok mozgósított hadserege Besszarábiában élt, hogy védekezzen az éhező mene­kültek beözönlése ellen ily körülmények között nem elég erősek arra, hogy hadjáratot kezdjen Magyarország ellen. Ami Itáliát illeti nem szabad elfelejteni, hogy mikor Konstantin király az antanthatalmak akarata ellenére visszatért Athénbe, Olaszország kijelentette, hogy ez tisztán belügy. Nem hisszük azt sem, hogy akár Franciaország, akár Anglia csapatokat küldenének Magyarországra, hogy megakadályozzák a császár trónra való visszatérését, azért a császárét, aki a háború utolsó két évében nagyon világosan kimutatta Németországtól való elszakadási szándékát, amit meg is cselekedett volna, ha kezességet kap.“ Ehhez az interjúhoz a Lidové Noviny a következő kommentárt fűzi: Julius Sauerweier az az újságíró, akinek összeköttetése a parmai és Habs­­burg-családokkal nagyon jól ismert. Ő volt az az újságíró, aki elsőnek beszélt Károllyal a húsvéti nem sikerült utazásából történt visszatérése után. Ezúttal három hete beszélt utoljára Károllyal és Károly beszélt neki magyar­jai hűségéről és a karlista mozgalomról, mely állítólag nő Ausztriában. A mozgósítási parancs hatása Prágában. A Lidové Noviny írja. A mozgósítási parancs kihirdetése után Prágában teljes a rend és nyugalom. Néhány lap külön kiadása, melyet ma reggel rendeztek, csak jelentéktelenül hullámoztatta fel a hideg közvéleményt. Minde­nütt a biztonság és bizalom érzése nyilvánul. A szocialisták ismét gyűlést fognak tartani, úgyszintén a komunisták is, amelyen Smeral és Kreibich képviselők beszélnek. A német képviselők és szenátorok felhívása. Prágából jelentik. A német képviselők és szenátorok ma felhívást fog­nak kibocsátani a német lakossághoz, melyben felhivják párthiveiket, hogy minden körülmények között engedelmeskedjenek a behívási parancsnak és senki se meneküljön a külföldre. Bővebbet a Kassai Újság holnapi rendes számában. Nyomta: a Kassai Könyvnyomda és Lapkiadó Részvénytársaság.

Next