Kassai Ujság, 1922. január-március (84. évfolyam, 3-74. szám)
1922-01-28 / 23. szám
LXXXV. évfolyam, 23. szám. Szombat, 1922. január 28 Xkerluastfttég fa IMIkintili ftWto 61 j&aiuint. (Neanchudnk&zxafs~«isfawhXeiifb*«zási; ISI • ••»•••a Megjelenák nappala. c**oo*«a (Kaschauer Zeitung) FELELŐS SZERKESZTŐ. D*- KÖVES HJ-f S ElSfiuiM «fijaV helyben és vidéke. Efy egy ulm 216 konu, félévre 108 korona, negyedévre 34 kneoa, egy béBBpra 14 korosa. — Egy«, ul. ám 1 bnaa. Uj hangok Loyd George a Westminster Central Hallban beszédet mondott. Hallgatói angolok voltak, mégis az egész világnak népe meghallotta. Angol hallgatói helyeseltek Lloyd Georgnak az ónoknak és a világ népei ezt a helyeslést kitörő ujjongásukkal toldják ynert. Mert arról tanuskodik, azt bizonyítja ez a beszéd, hogy a lelkekben uateg változás állott be. Ez a beszéd azt a reményt kelti az emberiség hogy nemcsak a természet vak erői, lelkében, hanem egyes beható elmék is irányítják sorsunkat és hogy talán mégis felül fog kerekedni az emberekben a múltnak, sőt a jelennek ádáz gyűlölködései után a józan ész és különös megértés, amely egyedül alapozhatja meg a jövendőt Énen kezdődő megértésnek egyik tantijelét látjuk abban a beszédben, amelyet Lloyd Georg most tartott, és ezt a beszédet különösen akkor tudjuk kellőképpen értékelni, ha Loyd Georgenak egy másik beszédére gondolunk ,amelyet közvetlenül a fegyverszünet megkötése után tartott Az egész világ szeme akkor Anglián függött és az egész világ csalódott Lloyd George az összes eddig szép szólamokat sutba dobta és oly beszédet mondott amelyben a legyőzőitek iránt való legnagyobb kíméletlenséget hirdette. Evvel a beszéddel indult neki a választási harcba, hogy a kíméletlen béke ratifikálására megfelelő többség álljon rendelkezésére a parlamentben, nehogy bárki is a wilsoni elvek védelmére szót merjen emelni. Az utolsó évek története igazolja, hogy ez minden tekintetben sikerült neki Győzött a választáson, többsége volt a parlamentben. (Itt a cenzúra 5 sort törölt) Pedig már akkor sokan voltak, akik előre figyelmeztették az ántantot, hogy a háborút megnyerték, de a békét elveszítették. Emberilag a szigorú békének nem e*z erőszakos Intézkedése érthető, mert a németek azon cselekedetükért, hogy az 1918. októberi franciaországi visszavonulás alkalmával mindent, amihez hozzáfértek, tervszerűen ás ok nélkül elpusztítottak. Ki tagadhatja, hogy Németország ezzel az egész ántant jogos haragját vonta magára. Az előrelátó politikusok között voltak nagy számánál olyanok, akik azt ajánlották, hogy Franciaországnak módot kell nyújtani arra, hogy bosszúját a fegyverszünet megkötése, de kilönösen a békeszerződés ratifikálása előtt kitölthesse. Emlékezünk egy angol katonai szakértő megjegyzésére, aki szerint meg kellett volna engedni a franciáknak, hogy Berlinig vonuljanak, sátjukban pusztításban és zsákmányolásban éljék ki bosszúvágyukat Ezt a katonai nézetet azóta sokan magukévá tették, közöttük különösen Gilbert Murray, aki tudományos munkái révén tekintély és Irányadó személyiség Angliában. Murray akként magyarázta ezen kijelentését, hogy a bosszú háborúja inkább megbocsátható és kevesebb rosszat és kárt okoz, mint a bosszú békéje, mint a gyűlölet által diktált békeszerződés. S ehhez a kijelentéshez mi még hozzátehetjük, hogy a léleknek megkönnyebbülésével jár, ha a gyűlölet, a harag, a bosszú feszültsége egyszer bármily után kitombolhatta magát De ha mindezen indulatok állandóan benn vannak a lélekben, akkor nem szűnnek meg folyton ingerelni, izgatni és rossz után újabb rosszakra ösztönözni és agitálni. Hiszen még mindig élénk emlékezetünkben van az a minden emberi érzést kigúnyoló, minden kultúrát megcsúfoló cikk, amely nemrég a párisi Matinben jelent meg minden jobbérzésű ember őszinte rémületére. Ez a cikk tudományos alapon azt a kérdést tárgyalja, hogy az éhségnek milyen foka volna szükséges ahhoz, hogy előidézze azt a legnagyobb fokú egyéni szenvedést, amely megpndítaná a „Boche"-okat. Ezen cikk élesen bevilágít a francia lélekbe. Ez a sftk leplezetlenül rámutat a ki nem elégített bosszúnak még most is eleven lánggal égő erejére. Ezen egyetlen cikknek alapján megértjük, miért kellett Briandnak elhagynia hétrét, » miért foglalt el Poincaré olyan tartózkodó állásponttól « tervezett genuai konferenciával szemben. De megértjük azt is, miért akarná Franciaország Inkább romban látni az egész világot, mintsem megérni, hogy Németország életben maradjon, vagy pláne megerő 1t ifi Éh ! Bizony, Franciaország még most a „sohá"- ba szeretné kitolni a németekkel való kibéküi flésnek, a megenyhülésnek politikáját. Franciaország még most is azon van, hogy a gazdasági, politikai és katonai erőknek a németekre nézve jelenlegi hátrányos megoszlását állandósítsa. És Lloyd George ma még kellően fel nem mérhető és ki nem számítható terhet vett a nyakába, amikor arra a feladatra vállalkozott, hogy Franciaországgal megérteti, hogy meg kell változtatnia magaviseletét és érzületét Németországal szemben. Ugyanakkor közvetíti Németország és a legyőzött népek számára az utat arra, hogy panaszaikat, terveiket, javaslataikat előadarissák. Ne feledjük ugyanis, hogy a háborúnak két főoka volt: egyik az államok fegyverkezése, a másik a piacokért való küzdelem. Ne feledjük, hogy a háború ezt a két kérdést egyáltalában nem intézte el. Washingtonban az első kérdést próbálták megoldani. És ha a nagyon kívánatos és sokat hangoztatott lefegyverezés a dolgok mostani állása és a győző államok imperialisztikus lelki berendezettsége miatt nem is volt végrehajtható, annyit a washingtoni konferencia mégis elért, hogy valamit enyhített, valami kis határt szabott a fegyverkezés végeláthatatlan során. Ezzel kicsit enyhített az államok gazdasági helyzetén. Ami a világpolitika másik jelentős kérdését illeti, az megállapítható, hogy a piacok után való versengés, a háborúban elpusztult értékek pótlása céljából a nyersanyagért való harc váltotta fel. Ezt a harcot akarja majd a genuai konferencia mérsékelni. Újból hangsúlyozzuk csak mérsékelni. Mert amint a washingtoni konferencia nem járhatott teljes sikerrel a lelkekben még élő gyűlölet és egymástól való félelem miatt, ugyanezen okok miatt éppen úgy nem hozhat világos eredményeket. Igazságos megállapításokat a gemrai konferencia sem. Mert az ott hozandó határozatok gyakorlati jelentőségét senkinek sem szabad túlbecsülni éppen ma, amidőn a háború a legszilárdabbaknak hitt szövetségek, titkos megállapodások és nyilvános ígéretek megszegésének hihetetlen példáit produkálta. De azért nem szabad a génuai konferenciát sem teljesen lebecsülnünk. Mert ha nem is lesznek egy varázsigére a tegnap még ádáz ellenségek mára egymás nyakába boruló Jóbarátok, sőt talán még arra sem lesznek képesek, hogy egymás ügyelt elfogulatlanul megítéljék, de ha Lloyd George szavai szerint: alkalmat adnak a szegény ,vérző, már nyomorgó és elpusztult Európa államainak arra, hogy egyszer alaposan kibeszélhessék magukat egymással és hogy az észre appot láthassanak, akkor talán tán vissza fog térni a testvériségnek az a régi szelleme, amely alapja az egész emberi fajnak, amely lehetővé teszi a barátságos együttműködést és megakasztja az új konfliktusok kitörését amelyek mindenkit romlásba döntenek. Lloyd George szerint a kölcsönös megértéshez semmi más nem szükséges, mint a vezető pozícióban levő férfiaknak ama erős elhatározása, hogy ott a legjobb munkát fogják végezni és ha el vannak szánva arra, hogy a gyanakvást lecsendesítik, hogy egymásn segítsenek, hogy gáncsot nem vetnek egymásnak. Mindezek szép szavak, gyönyrűen csillogó szavak, de nem őszinték. Mert Lloyd Georgenak tudnia kell, hogy amíg a tárgyaló felek azzal az elhatározással ülnek le, hogy csak maguknak igyekeznek előnyöket biztosítani és kicsikarni, addig nem lehet beszélni jó és igazságos egyezményekről. Márpedig a győző államok avval az elhatározott szándékkal ülnek le, hogy a békékben biztosított jogaikról, előnyeikről nem mondanak le. Márpedig LorUx George is elismerte ezekről a békékről, hogy embertelenek, feltételeik teljesíthetetlenek és revízióra szorulnak. És mégsem akarnak, mégsem mernek hozzányúlni. Előre érezzük, hogy Lloyd George is, a genuai konferencia is zsákutcába került Ebből a zsákutcából csak akkor fognak tudni valahogyan kimászni, ha meg lesz bennök az őszinteség, hogy bevallják és elismerjék a rosszat, és igazán akarják a Jót: az egész emberiség kibékülését. Uoyd Georgenak sokat kell még küzdenie a franciák és a többi győző népek elfogultságár val. De ha Lloyd George küzdelme nem fog diadalt aratni, akkor valójában nem marad más hátra a legyőzött népekre, mint aj háborúban keresrt menekvést vagy a teljes elpusztulást! Amerika nem vesz részt a genuai konferencián • * H » « S Angliát Lloyd George fogja képviselni. Londonból jelentik: A „Times”” Rómából arról értesül, hogy ott híre jár annak, hogy a genuai konferenciát bizonytalan időre elhalasztották. A hír még megerősítésre szorul. Londonból jelentik: Washingtoni távirat szerint Amerika nem vesz részt a génuai konferencián. Londonból jelentik. Most már teljesen bizonyos, hogy Angliát Lloyd George fogja a génuai konferencián képviselni. Ausztria a lanai szerződést ratifikálta Schober vagy Fink lesz az uj kancellár. Az osztrák pénzügyeket nem lehet rendezni. Bécs, jan. 27. (Saját tud. táv.) Az osztrák képviselőház csütörtöki ülésén a csehszlovák politikai egyezményt tárgyalta Mayr dr. előadó referálásában. Az előadó megállapítja, hogy az úgynevezett Renner-féle titkos szerződés ezen egyezménnyel érvénytelenné vált. Több felszólalás után a Ház a keresztényszocialisták és szociáldemokraták 104 szavazattával a lanai szerződést törvénybe iktatta. Ellene szavaztak a nagynémetek és a parasztszövetségek. Szavazataik összesen huszonháromra rúgtak. Az ülés végén az elnök bejelentette, hogy a szövetségi kancellár és a kormány lemondott. A nemzetgyűlés holnap megválasztja az uj kormányt. Bécs, jan. 27. (Saját tud. táv.) Az osztrák parlament ma délután választja meg az új kancellárt. Tárgyalások folynak abban az irányban, hogy újból Schober vállalja a kormányalakítást. Ha nem sikerülne vele megegyezni, akkor Funk kormány jönne, amelynek Mayer lesz a külügyminisztere. Londonból jelentik: Az osztrák kormány a szövetségesekhez intézett jegyzékében Ausztria válságos anyagi helyzetét ismertetve, a szövetségesek segítségét kéri azzal a megjegyzéssel, amennyiben a segély elmaradna, az angol kormány minden felelősséget magától elhárít. Lloyd George harmadfélmilliónyi angol fontnyi kölcsön folyósítását fogja javasolni. Az osztrák körökben az a nézet uralkodik, hogy Ausztria pénzügyi helyzete ma olyan kétségbeejtő, hogy az angol kölcsön és a csehek által nyújtandó 500 milliós cseh koronás hitellel együtt sem elegendő már a pénzügyek szanálására. Smeral képviselő interpellációjának utóhangjai Bizottság vizsgálta meg a ruszinszkói betegsegélyző pénztárakat. Beregszász, jan. 27. (Saját tudósítónktól) Smeral kommunistavezérnek a ruszinszkói állapotokról leadott interpellációja folytán a bratiszlavai országos pénzügy-igazgatóság a munkásbetegsegélyzőpéztárak megvizsgálására dr. PiSek Miniszteri tanácsos vezetésével bizottságot küldött ki, melynek tagjai voltak többek között dr. Svenda és Malik országos pénztári főtisztviselőik is. A bizottság az Interpellációban különösen panaszolt beregszászi, az borod! és akit aszlatinai pénztárakat vizsgálta meg és megállapította, hogy a pénztárakban semminemű szabálytalanság nem fordult elő. Az az észrevétele sem volt az Interpellációnak helytálló, hogy a betegpénztárakban a keresztényszocialisták volnának vezető állásokban, mert minta bizottság megállapította, egyedül az uzhorrodi pénztár igazgatója, Gál Iván tartozik keresztény-szocialista párthoz, míg a beregszánszi pénztárigazgató, Schiller Aladár szociáldemokrata. Különben az uzhorodi pénztárban iS a bizottság mindent a legnagyobb rendben talált. Az interpellációban megemlített egyéneket is kihallgatta a bizottság, akik jegyzőkönyvbe mondották, hogy azok az emberek, akik az interpellációhoz az anyagot szolgáltatták, őket félrevezették, többen pedig tagadták, hogy az interpellációhoz az adatokat ők szolgáltatták volna. A törvények közzététele szlovák és magyar nyelven Külön osztályt állítanak fel a minisztériumban a törvények magyar szövegének elkészítésére. Bratislavából jelentik : Szlovenszkó teljhatalmú minisztériumában ankét volt a törvények és rendeletek közzétételéről szóló törvény végrehajtása ügyében. A t. és r. gyűjt. 500—1921. számú törvény, mely a törvények és rendeletek közzétételére vonatkozó 139—1921. számú törvényt részben megváltoztatja, kimondja, hogy a törvények és rendeletek gyűjteménye a hivatalos, azaz a csehszlovák államnyelven jelenik meg. A törvények és rendeletek gyűjteményében megjelent törvényes jogszabályok szlovák nyelven az „Uradne Noviny“-ben kerülnek közzétételre. A törvények és rendeletek gyűjteményében szlovák szöveggel megjelent törvényes jogszabályok cseh nyelven a csehszlovák köztársaság hivatalos lapjában (Uradni Listest Republiky) tétetnek közzé. De csak a gyűjteményben közzétett cseh vagy szlovák szöveg a hiteles. Ezeknek a rendelkezéseknek végrehajtása ügyében a Szlovenszkó közigazgatásával megbízott minisztériumban Micura miniszter elnöklésével te Kállay József dr. zsupán, a minisztérium közigazgatási osztályának főnöke és Benkó dr. osztálytanácsos részvételével ankét volt. Az ankéton jelen voltak továbbá Fajnor Vladimir dr. volt unifikációs miniszter, a jogászegyesület nevében Szodola Emil dr. ügyvéd, az egyetem nevében Weingart M. dr. tanár, az ügyvédi kamara nevében Vanco dr. ügyvéd és a Slovenska Matica nevében Krémery István író. Az ankét örömmel üdvözölte ennek a törvénynek megjelenését, melynek azonnali végrehajtása politikai szempontokból is jelentőséggel bír. A törvény végrehajtását egyhangúlag az államigazgatás feladatának nyilvánították, melynek csak a minisztérium kezeiben szabad maradnia. Tekintettel azonban arra, hogy Szlovenszkóban kevesen vannak, kik mint a közigazgatás tisztviselői a törvények és rendeletek szlovák fordításának filológiai és jogi pontosságát és helyessé-