Kassai Ujság, 1923. január-március (85. évfolyam, 1-75. szám)
1923-03-22 / 67. szám
1X oldal» /Yv Mabropulos (Csapek Károly új drámája.) Schopenhauer szerint az ember és az átllat között abban van a legnagyobb különbség, hogy az állat anélkül él, hogy a halált igazánból ismerné; az állati egyed ezért a faj egész örökkévalóságát élvezi; ment magáról, mint végtelenről van tudata. Az embernél a Ménben az ésszel együtt szükségképpen beállott a halálnak elrémítő bizonyossága. Ebből' önkényt, teremészetszerü'leg folyik, hogy amíig az állat egyikedvüen éli te a maga végtelennek és örökkévalónak hitt életét,addig az embernek életét álandóan megkeseríti, megzavarja, megrontja az a tudat, hogy valamikor nem tesz, nem fog élni, meghal. Az ember ebbe a tudatba nem tud belenyugodni. Alkatja az életet, a hosszú életet, a végtelen', az örökévalló életet és fut a halálnak 'gondolata dőli A „fuga mortis‘‘, a haláltól való futás az ember életének egyik legfőbb, legfontosabb alkotórésze. S azhalál elől valló menekülésben az emberek egy része beleszalad a válás vigasztaló tanaiba és a túlvilági élet örökkévalóságában nyugszik meg. Az emberiség egy másik — imondjuk: kisebbik — része a filozófia tételeiben keres vigaszt (Ebben az értelemben nevezi Sokrates a filozófiát: a halállal való foglalkozás tudományának.) A harmadik rész a szellemekben, a negyedik a világban, állatban akar tovább élni. Míg az emberiség számbavehető lelkes Csoportja egyszerűen szembehelyezi a maga kis emberi akaratát a halállal és azt mondja :legyőzlek! És izgatottan, idegesen kutatja a hosszú élet titkát. És feltalálnak mindenféle bájitalt, csodakenőcsöt, életelixírt, vegyiszert, alkalmaznak vérátömlesztést, operálást, vagy a babona karjaiba szaladnak be, míg mások a természettudományokat, higiéniát állítják az emberi élet meghosszabbításának szolgálatába. Mindhiába: az embernek meg kell halnia. S ami még ennél is fájdalmasabb, meg kel öregednie! Márpedig az örök élet csak úgy kell, ha a szelfban, a test teljes erejében megmarad, ha nem kel az embernek az öregség összes keserveit, tkánuait, bajait, szenvedéseit és reszkető tehetetlenségét elviselni. Az emberiségnek ezt a nagy problémáját, amely a legrégibb időktől kezdve a ma legutolsó pillanatáig állandóan foglalkoztatja az embert, — vitte színpadra Csapek Károly a tegnap nálunk magyarul először bemutatott színművében. Háromszázharminchét éves asszonya, darab főhőse, aki 1585-ben született. Az összes nagy embereknek kortársa volt, akiknek emberi gyengéit is ismerte, amelyeket a történeti távlat lassan kiküszöböl se felejt a megnövekedett nagyság hatása alatt. Az életet meghosszabbító recept emberek kezébe került. Igazán mindegy, hogy kik kezébe. "(A darabban a mese is roppant mellékes, nem fontos, sokszor nem is érdekes, éppen ezért gyakran fárasztó is terjengőségében.) És az emberek nem tudnak vele miit csinálni Az egyik azt akarja, hogy közkézre adják a titkot. Mert az élet olyan rövid, hogy egy ember sem tudja befejezni a maga művét. Meghal, mielőtt élt volna. Az embernek adott hatvan év — szerinte — jobbágyság, gyengeség, ájtatiasság és tudatlanság. Háromszáz év minden embert tudóssá és előkelővé tenne. Ez természetesen felforgatná az emberiség eddigi életrendjét, mert 300 évig kellene hivatalnokoskodni, vagy harisnyát fejelni és az egész életet újból berendezni. 300 évre házasságot kötni! Ez nem jó! (Nem kell. Ezért egy másik azt javasolja, hogy az emberi életet csak tíz évvel kellene meghosszabbítani. De ez üzletességre vezetne. Ez sem kell! A harmadik csak az erősek, a tehetségesek életét kívánná megnyújtani, mert a közönséges, kis, buta ember egyáltalában nem hal meg; a kisember örökkévaló, 'lélegzetvétel' nélkül’ szaporodik, mint a Légy, az egér. Csak az erő, képesség hal meg, merít ez pótolhat a vtllam. Ez az élet mágnásainak kitermeUésére vezetne! Ez a megoldás sem izó. El vele! Végül az utolsó a felfedező családjának juttatná ezt a titkot, mint amely egyedül őt illeti. De ez a megoldás sem kell, akkor valaki örökké fog élni, mert a véletlen így hozta magával, holott csirkefogó, bolond, perverz, idióta, terhelt vagy hisztérikus. Szóval: Csapek szerint az emberek vágynak a hosszú élet titka után, de ha I kezükbe kerül, nem tudnak vele mit csinálni. Annál is inkább, mert a 337 éves nő bevallja, hogy a hosszú éltetnek is megvan a maga átka: az unalom. Százig, Százharmincig kibírja, de azután meghal benne a lélek. Ekkor már az ember nem tud semminek örülni, semmiben hinni. Az emberek nem lesznek jobbak, nem lesznek nagyobbak. Semmi sem tudja őket megváltoztatni. Egyáltalában semmi nem történik. Minden dolognak csak az arasznyi létben van értéke, élvezete. Ez teszi az embert boldoggá. Ez kelti fel az emberben az érdeklődést, a hitet, a szerelmet, az ideálokat, feladatokat, a haladás vágyait, az erő érzetét, szóval: az élet érzését! Az örökkévalóságban minden megszokottá, közönségessé, mindennapivá lesz. Ezzel megszűnik tulajdonképpen minden Létezni Nincs bűn és erény, nincs öröm és fájdalom, nincs fég és föld. És ami a legfőbb: megmarad a halálfélelem. A haláltól való remegés a hallhatatlan embereket is állandóan takartja, hátha mégis meghal. Felveti ekkor a költő a kérdést: érdemes-e hát ilyen körülmények között ihráomszáz évre, vagy még tovább: örökké élni. A válasza az, hogy: nem. Ezért a színpadon a halandó emberek elégetik a halhatatlanság titkát. Nem kell, mert minden úgy van jól, ahogyan van. Az ember ne akarjon emberi léte főé emelkedni, mert súlyosan,keservesen ímegi bűnhődik. És mindenki örül, hogy halandó, még a 337 éves asszony is boldog, hogy halhatatlanságából )kigyógyult. Ez a gondolat vonul végig a „Makropuloson“. Élesen, szigorúan végiggondol gondolat, de részleteiben a legnagyobb ellenmondást váltja ki 'belőlünk 'és a kérdések nagy tömege tolul ajkunkra. De nem vitatkozunk a költővé, és belenyugszunk régi konfeluziójába. Drámájáról pedig csak annyit jegyzünk meg, hogy a negyedik felvonása értékes, a többi hosszú lére eresztett előkészítés, bevezetés a negyedik felvonáshoz, minden összeütközés, drámai konfliktus és esemény nélkül. A negyedik felvonásba minden nehézség nélkül össze lehetne tömöriteni a három felvonásból fejszemérgetett értékes mondásokat. Mindezen megjegyzéseink ellenére nagyon örülünk, hogy Csapek Legújabb alkotásával megismerkedhettünk. Színészeink jó előadásban törekednek a darab előnyeit napfényre hozni. Zöldi Vilma a főszerepben átértette nehéz feladatát és jól megközelítette a megoldást. Turóczy a kamaszkornak, Teleky a férfikornak, Justh a megünlepedett és az alkonyatba hajló komoly kornak, Faragó a testileg és szellemileg megtört aggkornak, Vágó a nyerészkedő, Farkas az elmélkedő férfinak szerepeit jól játszotta meg. Hantos Irma elsőrendű volt. A közönség érdeklődéssel hallgatta a színpadi elmélkedéseket. (—r.) Dr. Rumann nagyzsupánt a kereskedelmi és iparkamara kormánybiztosává nevezték ki Bratislava, márc. 21. (Saját tudósítónktól.) A bratislavai teljhatalmú miniszter dr. Ruman János kosicei nagyzsupánt a kosicei kereskedelmi és iparkamara igazgatóválasztmányának kormánybiztosává nevezte ki. A kormánybiztosi intézmény a kamaráknál idáig nem igen ismert volt, csakis rendkívüli esetekben volt föntartva a kinevezési jogosultság a kormány részére. Az osztrák jogterületen azonban, hol a kamarák kinevezett igazgatóválasztmányai már évek óta működnek, az egyes kamaráknál vannak hasonló szerepet betöltő kormánybiztosok, legtöbb esetben a politikai hatóság vezetőtisztviselői. Mindenesetre felötlő, hogy a minisztérium ez alkalommal is, mint az igazgatóválasztmány kinevezésénél, Szlovenszkón és Podkarpatszka Ruszban a érvényben nem lévő 1868. évi 85. számú osztrák kamarai törvényre hivatkozik! (Ki legyen tisztában a törvényekkel, ha a minisztérium sincsen? Az érdekeltek minden bizonnyal az ily rendelkezéseknek közigazgatási bírósági megsemmisítése iránt lépéseket tesznek. — Szerk.) Izgalmas jelenetek Besztercebánya községi közgyűlésén Bár a várost községgé degradálják, kiadásai mégsem csökkentek. — márc. 21. A városi villanyosiroda bérbeadása következett ezután.Steiner Dezső Ikereisfeedőnek adták bérbe évi 8000 koronáért, 6 évi szerződéssel. Robbanó árut nem tarthat, sem albérletbe a helyiséget nem adhatja. Utána a városi pénztár szomorú helyzete került szóba. Súlyos pénzínség fenyegeti ugyanis a községet amiatt, hogy tavalyról visszamaradt 8000 köbméter determelt tűzifa. Ennek mostani és tavalyi eladási ára között 720 ezer korona különbség van, ami a község bevételét csökkenti. Ezért 300 ezer korona azonnali pénzkölcsön fölvétele szükséges. pénzügyi bizottság javasolja a kölcsön fölvételét. Bellus Dániel a pénztári jelentésnél megemliti, hogy Besztercebánya községgé alakult át és dacára ennek, a községi kiadás mégis mindössze csak 454 koronával csökkent. Bellus Dániel és Cservenka másodbíró között heves összetűzés támadt. Ennek során Bellus kijelentette, hogy végtelen csodálkozik, hogy Cservenkát a város vezetői között látja, mert két és fél év előtt Cservenka a várost egy menet élén akasztófával járta be és a városháza erkélyéről is akasztófával fenyegette a város reakciósnak bélyegzett polgárságát. (A szoc. demokratáik között óriási' lárma tör ki. Elnöklő bíró rendreutasítja Bell üst, majd megvonja tőle a szót és kijelenti, hogy beszédét jegyzőkönyvbe véteti.) Az izgalmas jelenet után elfogadták a pénzügyi bizottság javaslatát úgy a 300 ezer koronás rögtöni, mint a 4 milliós kölcsönt illetőleg. Ezután sorra került .('Saját tudósitóinktól.) Besztercebánya képviselőtestülete tegnap tartott havi közgyűlést, melynek tárgysorozatában a lakosságot érintő nehéz és súlyos spontok megoldásáról volt szó. A közgyűlést délután 4 óraikor Mikula Kálmán sztaroszta nyitotta meg, aki bejelentette, hogy a zsupán Lacsni János, Milan József, Kovács György és Grantner Jánost képviselő testülett, rendes tagokká nevezte kki; továbbá hogy Bellus Dániel sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt, melynek tárgya a község lakói építkezése körül észlelt hibák megszüntetése. A községi kölcsön. Ezután Cservenka tanár, másodbíró tett jelenetést prágai útjáról a községi kölcsön tárgyában. Megemlítette, hogy a tervbe vett házépítési tervek Bratislavából Prágába küldettek az új építési törvény alapján. Állami kölcsönnel fogják az építkezőket segíteni. Mulasztás volt, hogy ezeket az építkezéseket a volt városi vezetőség nem két évvel előbb kezdte meg, mert akkor háromszázezer koronával olcsóbban lehetett volna az építkezést végrehajtani. Következett a sürgős 'interpelláció. Bellus bevezetésképpen furcsállotta, hogy a 'bankóik ajánlatai nem' a község, hanem Cservenka másodbíró címére 'érkeznek. Kérdi a város vezetőségéit, hogy szabályszerűnek tartja-e, hogy az építészeti bizottság e hó 15-én, kocsin ment ki négy olyan helyre, amelyek a városházától ipár száz lépésnyire feksznak ? Bár csekély átépítésről volt szó, mégis 185 korona eljárási költséget számítottak föl az építkezőknek. Kifogásolja azt is, hogy amit az egyik építkezőnek megengednek, a másiknál megtagadják s e megtagadással 8000 korona több kiadást okoznak egy kevésbé tehetős polgárnak. A kocsihasználatért a fejektől 150 K-t szednek be és csak 150 koronát fizettek be a község pénztárába, azt is csak 18-án, amikor köztudomásúvá vált, hogy ő ez ügyben interpellációra készül. Lukovszky jegyző megjegyzi, hogy a bíró nem volt a bizottsággal. A bizottság tagjainak 20 K jár és ezt mind a négy helyen jogosan vették föl. A tagok a régiek , azokat a törvény előírásai kötelezik eljárásukban. AMiskula bíró Bellus Interpellációjára a legközelebbi közgyűlésen ad érdemleges választ. a sztaroszta és a jegyző illetményeinek fölemeléséről szóló javaslat. Az ellenzék részéről Bellus Dániel és Klein Ede képviselőtestületi tagok ellenzik a nagy kiadási többletet, mivel a sztaroszta, mint a szoc. demokraták párttitkárja, a jegyző pedig mint kinevezett állami tisztviselő, elég magas fizetést húznak. Nem zárkóznak el némi fizetésjavítástól és a sztaroszta részére 12.000 korona évi fizetést, a jegyzőnek 30 köbméter fát — tisztviselői árban —, ingyen villanyvilágítást és kerthasználatot hoznak javaslatba. A többség a pénzügyi bizottság javaslatát fogadta el. E pont tárgyalása közben újabb izgalmas istenetek játszódtak le. Ugyanis Bellai Dániel hivatkozott a sztaroszta első fizetésének megállapításánál Furgyik István bizottsági tag azon javaslatára, melyben az a sztaroszta fizetését 12 ezer koronában kérte megállapítani. Furgyik kijelenti, hogy a sztaroszta fizetését már akikor is csak ideiglenesnek tekintette, a mostani 24 ezer koronás évi fizetést pedig méltányosnak tartja. — Igen — feleli Bellus —, mert az államhivatalinokok, mint ön is, a községi pótadóhoz nem járulnak hozzá! Különben is ön, ha holnap a kommunisták lesznek itt többségben, azoknak a javaslatát fogja támogatni, pedig visszaemlékezhetne 12 év előtti dolgaira!1 Furgyik: Az a múlté, nem tartozik ide! A többi pont letárgyalása után az izgalmakban gazdag közgyűlés este 9 óraikor ért véget Az ungvári gazdasági pénztári igazgató a törvényszék előtt Uzshorod-Ungvár, márc. 21. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Az ungvári törvényszék tegnap tárgyalta az ungvári országgos gazdasági munkásbiztosító pénztár volt igazgatójának, Mikulik Józsefnek sikkasztási bűnügyét. Mikulik, mint a gazd.pénztár igazgatója, pár hónap alatt 161 ezer koronát sikkasztott. A tegnapi tárgyaláson a vádirat felolvasása után Mikulik kijelentette, hogy bűnösnek érzi magát. Elmondta, hogy több mint egy éve nem volt az intézetnek pénztárszekrénye, úgy, hogy a pénzt zsebében volt kénytelen tartanni. Fizetése 1100 korona volt. Sohasem tudta, mennyi pénze volt. Költekezett. Barátaival mulatozott, akik kihasználták őt. Több jelentéktelen tanú kihallgatása után a törvényszék elnapolta a tárgyalást s elrendelte a gazdasági pénztár szervezeti alapszabályainak beszerzését, hogy meg lehessen állapítani, hogy iMikuilík köz- vagy magánhivtaalnok-e.. A védőnek azonnali szabadlábra helyezési előterjesztését a törvényszék elutasította. A késmárki német kulturszövetség alakuló gyűlése (Saját tudósítónktól.) A késmárki kaszinó termében óriási közönség előtt tartott Bruckner Károly, líceumi igazgató, a szepesi német kulturszövetség ügyvezető elnöke megnyitó beszédjét. A Szepesség történetében visszatekintett a szepesi német őstelepesek óriási munkájára s kulturális érdemeikre, amellyel a testvéri szövetség és együttélés szép eszméjét hagyták örökül a szepesi német utódokra. A szövetség késmárki osztályának megalakítását is ez a vezéreszme hozta létre. Az elnök határtalan lelkesedéssel fogadott megnyitó beszéde után a tisztikar megválasztására került a sor; elnök lett Stenczel Mihály, egyházi gondnok, alelnökök Wein Elza és Binder Jenő, jegyzők Bucala Gyula és Knott Ottó, pénztáros Károlyi Rudolf, ellenőrök Hensch Aranka és Wein Tibor. A megválasztott Szenczel elnök köszönő záró szavai után a tulajdonképpeni kulturest vette kezdetét. A dalárda Gotthard karnagy vezetése alatt néhány szép dalt énekelt. Dr. Nitsch Alfonz tartalmas beszédében a szövetség kedves kötelességévé teszi az ős szepesi népdalok, mesék, legendák és népszokások felkutatását. Majd a női tornakor hölgytagjainak néhány szép énekszáma következett. Grósz Alfréd tanár vetített képekkel, illusztrált tanulságos előadása rekesztette be a szépen sikerült első késmárki német kulturszövetségi estélyt, amit most már gyorsabban fog követni a többi előadás, a szövetség programmja szerint. Az állami tisztviselők ruhabeszerzési előlegének levonása. Prágából jelentik :A kormány elhatározta, hogy az állami tisztviselők ruhabeszerzési akciójára annak idején nyújtott hitel törlesztésére szolgáló levonásokat egy hónappal elhalasztja és a még levonandó összeget a hónapok dupla számára osztja fel, úgy, hogy egyegy havi levonás az eddiginek felét teszi Csak ki. Azoknak a tisztviselőknek, akiknek áprilisban a fizetési jegyzék korábbi elkészülése miatt levonják a törlesztési részletet, májusban és júniusban nem vonnak le semmit. MARIUS MAERTEN (francia) RÓZSA (magyar) BOXMÉRKŐZÉSE március hó 24-én (szombaton) este 8 órakor a Schalkházban