Kassai Ujság, 1923. január-március (85. évfolyam, 1-75. szám)

1923-03-24 / 69. szám

LXXXV. évfolyam, 69. szám mm _ » idwSóhívatal: KolioK —««. Ftfufca M. (HoewS «iaktsul udiuske.) Telefonuáa t 10 • Megjelenik uponfi. • •••••o* (Kaschauer Zeitung) Szombat, 1923. március 2 mJELÖS SZERKESZTŐ: d*­ KÖVES n i As Elflfireiéat Üj.k kelj be* és székes > Egy cgfiu és 116 korosa, felém 109 korosa. Begyedén* 54 koros egy hónapra 20 korosa. — Egyes szén­él* 1 koros Letartóztatták a lourdesi Szent Szűz szlovenszkói asszonyát • Ismét német ellenforradalmi puccsot fedeztek fel A legnagyobb ruszinszkói gyárban megindult az üzei — —Hilf—MWM.1CT—­EMM­H—HMBÉ—i Petőfi és az Erger—Berger... Márciust ünnepelte a magyar főiskolai ifjúság a pesti Petőfi-szobor lábánál és az Erger-Berger nemes dallama hangzott fel néhány száz torok­ból, márciusnak és Petőfinek tiszteletére. Nem akarunk ismét sem az egyetemi, sem az utcai eseményekről beszélni, csak éppen néhány szó­val szárazon elmondjuk a gyengébbek kedvéért, mi volt március és ki volt Petőfi Sándor... Idáig ugyan azt hittük, hogy az ilyen tájékozta­tást elvégzi az elemi iskola, most azonban kide­rült, hogy vannak legalább néhány százan, akik azt hiszik, hogy az Erger-Berger költőjeként kapott Petőfi Sándor szobrot, és azt hiszik, hogy március hadüzenet volt a nyugateurópai liberalizmusnak, hadüzenet a nyugateurópai de­mokráciának, hadüzenet a nyugaton hirdetett szabadságjogoknak. Tehát az ilyen gyengébbek kedvéért szeretnénk megállapítani azt, hogy nem Petőfi írta az Erger-Bergert, sőt Petőfi nem is dalolta volna az Erger-Bergert, márciust pedig lehet ünnepelni, de nem szabad másként ünnepelni, mint a demokrácia és a liberalizmus eszméinek győzelmi napja gyanánt Tagadják meg a magyar márciust nyílt sisakrostéllyal, de ne hamisítsák meg, ne fordítsák visszájára, ne sajátítsák ki és­­ ne szennyezzék be. Tehát hadd sorakozzanak fel itt a tények. 1848 március harmadikán mondotta el a po­zsonyi diétán Kossuth Lajos történelmi jelentő­ségű beszédét amely a közteherviselést, az örökváltságot, a nép­képviseletet a nemzeti had­sereget és a felelős nemzeti minisztérium kineve­zését követelte, azt indítványozva, hogy a kí­vánságokat feliratban terjesszék a király elé. Március harmadika volt az első fejezet, március tizenötödike a második fejezet. A pozsonyi diéta egyhangúan fogadta el Kossuth Lajos javasla­tát, noha néhány hét előtt még erős ellenzéke volt a jóval enyhébb reformjavaslatoknak is: így például a nemesség teherviselését a házi­­adóban huszonkilenc megye szavazatával tizen­nyolc megye szavazata ellen elfogadták, de a nemesség teherviselésének kiterjesztését a hadi­adóra csak tizenöt megye kívánta és harminc­három megye ellenezte, tehát a közteherviselés elve 1847 decemberében megbukott és 1848 már­cius harmadikén egyhangúlag lett határozattá A magyarázat — a párisi forradalom győzelme 1848 február huszonegyedikén és ugyanez a ma­gyarázata annak, hogy a márciusi ifjak mozgal­ma szinte ellenállás nélkül vívta ki a sikert ti­­zenkét nappal a pozsonyi határozat után. A párisi februári forradalom a jogkiterjesztés és a jogegyenlőség forradalma volt, hiszen az ideiglenes kormány tagjai között helyet kapott a radikális Ledru-Rollin és a párisi munkásosz­tály képviselői gyanánt Albert szedőmunkás, továbbá Louis Blanc, a szocialista író. A már­ciusi ifjúság és a diéta baloldala örömmel, lelke­sedéssel fogadták a Párisból érkezett híreket és a párisi események hatása alatt léptek a cse­lekvés útjára. Hadd idézzünk itt néhány sort abból a népszerű kis könyvből, amelyben Gra­­cza György írta meg kétségkívül tiszta nemzeti érzéssel március tizenötödikének történetét. „Mikor Kossuth látta azt az átalakító, csodála­tos hatást, amelyet a párisi forradalom sikere a magyar közvéleményre tett; midőn észrevette, hogy a reformvágy most még erősebben buzog a nemzetben: megérlelődött lelkében a gondo­lat, hogy az alkotmányos reformra vonatkozó terve, a közhangulat kedvező hatása alatt most már mindenáron a megvalósulás elé viszi.** Március tizennegyedikén délután két órára népgyülést hívott össze a márciusi ifjúság, de ezen a népgy­ülésen Klauzál Gábor kapott több­séget, azzal az indítvánnyal, hogy a közvetlen lépések helyett a népgyülés elé terjesztett petí­ciót körözzék az egész országban és sok száz­ezer aláírással adják be az országgyűléshez. Fél hétkor ért véget a népgyülés és innen a Pil­­vax-kávéházba vonultak a fiatalság vezérei. Mialatt ott megvitatták az eseményeket, egy simaarcu fiatalember rontott a kávéházba, fel­ugrott a billiárd-asztalra és ezt kiáltotta: „Most jöttem a hajóval Pozsonyból. A pozsonyi ifjúság küldöttje vagyok. Nagy hírt hozok. Bécsben tegnap kiütött a forradalom. Metternich megbu­kott, a nép barrikádot emel és fegyverkezik...“ Egy pillanatra mély csend következett, majd Petőfi szólalt meg: íme, a forradalom förgetege már itt zúg a közeli szomszédban és mi tétová­zunk. Nem! Cselekedni fogunk... Az első cse­lekedet a tizenkét pont kinyomatása volt, cen­zori engedélyezés nélkül. A tizenkét pont követelései közül elsőknek március tizenötödikén a közteherviselést és a jobbágytelek örök v­akságát öntötte törvény for­májába a pozsonyi diéta, ugyanaznap törölte el az ősiséget és az egyházi tizedet, amelyről a püspökök a főrendi táblán ünne­pélyesen lemond­tak. A négy első márciusi törvény világosan megjelöli, pontosan megrajzolja a márciusi moz­galom irányát, célját, programmját Herczeg Ferenc, akit bajos volna megvádolni azzal, hogy radikális pártcélokra akarta megha­misítani és eltorzítani Petőfi emlékét, egyfelvo­­násosában becsületes, ha portréját rajzolta meg Petőfi Sándornak. Herczeg egyfelvonásosa be­szél arról, hogy nem a népek ellenségei egymás­nak. Vagy húsz kozák egy székely őrjáratra bukkant. A székelyek­­ a tűz körül hasaltak és énekeltek. A kozák megállott, egy ideig csak hallgatta a magyar nótát, aztán odébb vonult megint. Olyan csendesen, mint az éjjeli köd“. A parasztgazda azt mondja­ ,Petőfi úr meg­mondta, szabad magyarok mi akkor leszünk, ha szabad lesz az egész világ.** És Petőfi így kiált fel Herczeg alkalmi színművében: „A költő le­gyen ember, testvére minden szenvedőnek és küzködőnek. A költő legyen lángoszlop, amely a népet a szabadság igéretföldjére vezeti, a köl­tő éneke legyen az emberiség imája, amely a sötét földről a csillagos egek felé kiált.* Eze­ket a szavakat adja Herczeg Petőfi ajkára és le­het-e a sötét földről a csillagos egek felé kiálta­ni az Erger-Berger-t... Herczeg nem hamisítja meg Petőfi portréját és Petőfi az „Egy gondolat bánt engemet“ nagyszerű lendületű sorait sza­valva Indul a halálba, amely „gránitkemény, örökéletű igazsággá formálja a költő álmait.** Petőfi meghalt, Herczeg Ferenc szerint azért, hogy „gránitkemény, örökéletü igazsággá for­málja a költő álmait“. Ne szennyezzék be tehát hazugságokkal a Petőfi-álmokat és ha Herczeg Ferenc, a konzervatív író azt mondja, hogy az álmok gránitkemény, örökéletü igazságok let­tek, akkor kár az energiát pazarolni, kár olyan igazságokat döntögetni, amelyek gránitkemé­nyek, örök életűek és így sebezhetetlenek. Tes­sék megtagadni március tizenötödikét, tessék megtagadni Petőfi Sándort, de nem szabad meg­hamisítani azt, ami március tizenötödike volt és nem szabad meghamisítani azt, amért élt, ami­ről írt és amiért meghalt Petőfi Sándor. Bethlen statáriummal is kész a közrendet biztosítani Gömbös és Ráday titokzatos látogatása a kormányzónál. Budapest, márc. 23. (Saját tud. táv.) Egyik map a szélsőjobb szol­gálatában az­­ egyetemi ifjúság rendez nagy tün­tetést a kormány ellen, a másik map a szocialista munkások vonulnak föl Budapest utcáin és meg­remegtetik a gyöngébb szárúercet, akik a vörös uralom visszatérése miatt aggódnak. Ezeket a különféle oldalon történő megmozdulásokat ko­moly politikai körökben nem szívesen látják és erősen szorítják Bethlen miniszterelnököt, hogy minden erejével igyekezzék a rendbontást meg­előzni. Bethlen erre ígéretet tett. A nemzetgyűlés mai ülésének megkezdése előtt a­­ Ház elnöki szobájában maga köré gyűj­tötte Bethlen az ellenzéki­­ pártszövetség megbí­zottait: Rassay, Pakots, Giesswein, Ptyer, Far­kas képviselőiket, akikkel beható tanácskozáso­kat folytatott a rend helyreállítása, illetőleg biz­tosítása tárgyában. A tanácskozások során Beth­len kijelentette, hogy minden rendbontással szemben a legszigorúbban föllép és ha még egyszer a politikát bármilyen for­mában az utcára viszik, akkor a kormány azonnal statáriumot hirdet. A liberális képviselőik Bethlen kijelentését örömmel vették­­ tudomásul és megelégedésüknek jelesül elállottak mindama fölszólalásoktól, ame­lyeket m­ár napirend előtt és sürgős interpelláci­ók alakjában a Ház elé akartak vinni. Egyben biztosították a miniszterelnököt arról, hogy energikus intézkedéseiben támogatni fogják. A miniszterelnök kijelentéseit a keresztény pártok is helyeslik. A helyzetre mindenesetre nagyon jellemző, hogy mindegyik párt a maga szája íze szerint magyarázza Bethlen kijelentéseit. A liberálisok azt mondják, hogy a kormány erélyes fellépése az egyetemi ifjúság ellen irá­nyul. Hangoztatják, hogy Bethlen nyilatkozatát csak a kormányzóval folytatott tanácsko­zás alapján tehette meg. A keresztény politikai körökben ezzel szemben­­ rámutatnak arra, hogy a felsőbb köröket meg­döbbentette a munkásságnak és a munkanélküli­eknek erélyes föllépése s ezért Bethlen a leg­messzebbmenő fölhatalmazást ezen törekvések­nek csirájában való elfojtására kapta. Valószínű, hogy a keresztény pártok inkább megközelítik az igazságot, amit "igazol a belügy­miniszternek a főkapitánysághoz érkezett átira­ta, amelyben erélyesen utasította a rendőrséget, hogy a szociáldemokrata népgyűlésekre és párt­­gyűlésekre kiküldött rendőrtisztviselők a legszi­gorúbban ügyeljenek és ha izgatást vesznek ész­re, akkor erre azonnal feloszlatással feleljenek. Gömbös­­ Gyula és Ráday Gedeon, volt belügy­miniszter, ma kihallgatáson jelentek meg a kor­mányzónál. Az „Ej Nemzedékinek az a véle­ménye, hogy a kihallgatások a legutóbbi politikai eseményekkel összefüggésben vannak. Gömbös különben nyilatkozatot adott le az Új Nemzedéknek, amelyben a szociáldemokrata munkások megmozdulása ellen száll síkra és ezt mondja: A szocialisták életrekelése legjobban mu­tatja, hogy a baloldal nagyon ügyesen ki­használja a helyzetet. Ezért nagyon fon­tosnak tartja, hogy a kormány tegye meg mindazon intézkedéseket, amelyek alkal­masak arra, hogy csírájában elfojtsanak minden törvényellenes mozgalmat. Száz csszl. korona Zürichben 16. (esett) Száz magyar korona Zürichben 0.1 (emelkedett) Száz német márka Zürichben 0.025 (esett) Száz magyar kor. Prágában 0.69—0.7 (emelkedett) Száz német márka Prágában 0.16.5 (esett) Egy dollár Prágában 33.9 (ugyanaz, mint tegnap) Egy csszl. kor. Bpesten 1091/2—1141 (esett) Egy csszl. korona Berlinben 619.­­(esett) TERMÉNYPIAC: Egy q búza a bratislavai terménytőzsdén 170—17 Egy q búza a budapesti terménytőzsdén 20.00 Rövid atssf A párisi szélső nacionalista körökben nagy fölháborodás Franciaország ,azon­­ törekvése m­att, hogy a németekkel minél előbb tárgyal­ásai­ra kerüljön a sor. A szélső nacionalista sajt igen erősem támadja Mik­e Tamdot és Poincaré hogy valósággal futnak a németek után, kén őket arra, hogy a tárgyalások megkezdésé: módot adjanak. ♦ Dormundban a francia katonák altisztek veze­tése alatt éjjel behatolnak magánosok lakásaib ahonnan a lakók értéktárgyait, irományait , pénzét rabolják el.♦ A washingtoni francia nagykövet megcáfolj azt a hírt, mintha Franciaország nem látná sz­vesen az amerikai kormány közvetítését Ruhin kérdésben. ♦ Az első parlamenti bizottság megalakult Lon­donban, mely­­ bizottságnak csak nők lehetnek tag­jai. Ennek a bizottságnak az a feladata, hogy női alkalmazottak helyzetét állandóan figyelem­mel kísérje. ♦ Cuno kancellár Münchenben odanyilatkozot­t hogy a passzív ellenállás politikája mellett­­ kell­­ tartami. ♦ Moszkvában orosz gazdasági kiállítás les, amelyre a külföldet is meghívták. A külföldi ki­állítók számára hat hektárnyi területet tartana fönn.♦ Einstein bejelentette a Népszövetségnek, hog­y szellemi munkások bizottságából kilép, mert a Népszövetségnek sem ereje, sem jóakarata nnnc arra, hogy feladatának valahogyan is megfelel­jen. — Ruman zsupán Ungváron. Ungvári tudósi­tónk telefonon jelenti: Dr. Ruman nagyzsupái két napig Ungváron tartózkodott és a nagyzsupa­­szervezéssel kapcsolatos közigazgatási kérdé­sekről megbeszélést folytatott Ehrenfeld alkor­mányzóval. Alapítási év: 1821. ruhafestő-, vegytisztító- és gőzmosógyára KGSICE. Gyár: Masaryk-körút 4. sz. alatt. Felvételi üzletek: Fő-utca 76. sz. és Malom-utca 26. sz. Fióküzletek: Pre&ov, Uzhorod, Seregszász és ezenkívül minden városban képviselet. Postai megbízások pontosan eszközöltetnek. Modena gépberendezés! Különleges ruhatisztítás vegyileg száraz isíerc. Divatos ruhafest­és, boák, mujtok, szőrmék, disz- és ágyfol’afe tisztítása. Csipke- és selyemfestés minta után. Gallérok gőzmosása hófehérre tü­kőrfénnyel. Fehérnemű mosás a legrövidebb időn belül.

Next