Kassai Ujság, 1924. április (86. évfolyam, 76-100. szám)
1924-04-19 / 92. szám
2. oldal, BECHYNE NEM LESZ RUSZINSZKO! TELJHATALMÚ MINISZTER Prágából jelentik: Sychla miniszterelnök lapja kijelenti, hogy a ruszinszkói lapok olyértelmű híre, hogy Bechyne minisztert ruszinszkói teljhatalmú miniszterré nevezik ki, valótlan. A kormány nem szándékozik változtatást tenni a kormányzói székben, amelyet most Beskid Antal dr. tölt be. Német tudósok az antiszemitizmus ellen (Saját tudósítónktól.) Az antiszemitizmus leküzdésére alakult németországi egyesület legutóbb Berlinben az Urakháza üléstermében szokatlanul népes gyűlést tartott, melyen rámutattak a mindjobban tért hódító antiszemita mozgalom veszedelmeire. Baumgarten dr. protestáns teológiai tanár a protestantizmusnak az antiszemita mozgalommal szemben elfoglalt álláspontját világította meg. A református teológusok többsége azon az állásponton van, — mondotta — hogy az ujtestamentum az ótestamentum nélkül nem érthető. A protestantizmus szellemében szó sem lehet arról, hogy a keresztény német kultúrát minden zsidó vonatkozás kiküszöbölésével fenn lehetne tartani. Az antiszemitizmus a német protestantizmus és a német klasszikusok legszebb örökének megrágalmazását jelenti. Ha meg is állapítunk bizonyos faji különbséget, vagy bizonyos kinövéseket a zsidó üzleti forgalomban, különösen a keleti zsidók befolyása alatt, mindez nem változtat azon a tényen, hogy mind a protestantizmust éles határvonal választja el az antiszemitizmustól, amely nem egyeztethető össze a keresztény emberszeretettel és Krisztus szeretetével. A munkásság részéről Hildenbrand würtembergi képviselő nyilatkozott az antiszemitizmus ellen: — A munkásság jól tudja, hogy mi az elnyomás — mondotta beszédében [UNK] és ezért állást foglal mindazok mellett, akiket a történelem folyamán üldöztek és leigáztak. Az antiszemiták minden szemrehányása és vádja csupán egy reakciós politikai irány álcázása. A reakció valahányszor nehezen talált tárgyi KASSAI ÚJSÁG érveket, mindig a zsidók elleni harcot hirdette. Végül Kirsch titkos tanácsos egész sereg antiszemita jelszót cáfolt meg. Emlékeztetett arra, hogy néhány nem,zsidó német közgazdasági vezető személyiség teljességgel internacionális álláspontot foglal el, míg vannak zsidók, például Albert Aallin, akiket senki sem múlhat felül nemzeti érzésben. A zsidók alacsonyrendű üzleti erkölcsének vádját fényesen megcáfolja Hermann Staubnak a kereskedelmi törvénykönyvhöz írott híres kommentárja, amelynek középpontjában első ízben szerepel a kereskedelmi bizalom tana. Beszélnek zsidó materializmusról, de közben megfeledkeznek Walter Rathenau iásodrók amelyek éppen a materializmustól való elszakadást hirdetik. A materializmus korunk tulajdonképeni betegsége. német múlt alapjai az idealizmusban A szabadságban, emberiességben és igazságosságban gyökereznek. Újra kitért a nyomdászsztrájk Budapesten. Budapest, ápr. 18. (Saját tud. táv.) Budapest tegnap dél óta ismét lapok nélkül van. Ma reggel csak a Népszava és Szózai jelent meg. A nyomdászok ugyanis 40 százalékos béremelés nélkül nem voltak hajlandók a munkát fölvenni. A nyomdatulajdonosok ezen követelésben a nyomdaipar elviselhetetlen megterhelését látják. A tegnapi tárgyalásokon nem tudtak megegyezni s így ma folytatják a tárgyalásokat. A két említett lapon kívül megjelent ma reggel a kormány által kiadott Reggeli Hírek is. Dr. Hegyi vagyonát lefoglalták Vizsgálat repülőgépek anyagszállítása körül. A „Lidové Noviny“ írja, hogy a katonai hatóságok óriási visszaélések nyomára jöttek, melyek a repülőgépek anyagszállítása körül fordultak elő. A vizsgálat megindult. A hadikáz-panama ügyében szabadlábra helyezték Stelzinger századost, Kont bűntársát, kit annak idején Eperjesen tartóztattak le és Pozsonyba kísértek. Stelzinger egyelőre nem megy vissza Eperjesre, hanem Pozsonyban marad, mert ellene a vizsgálat tovább folyik. Hegyi ügyvéd továbbra is vizsgálati fogságban marad. A pénzügyi főprokuratúra intézkedésére Hegyi ügyvédet megfosztották annak lehetőségétől, hogy 600.000 korona összegig vagyonáról szabadon intézkedhessék. Ennyire rúg tudniillik a kár, melyet az államnak okozott. 50.000 koronát már előzőleg lefoglaltak. A postaügyi minisztérium telefonpanamájával kapcsolatosan az olmützi rendőrfőnök — ki tulajdonképpen leleplezte az egész panamát —, két levelet kapott. A két levél az olmützi telefongyár pénzügyi manipulációira és azokra a lakomákra vonatkozólag ad felvilágosítást, melyeket a gyárban a postaügyi minisztériumból kiküldött vizsgáló és ellenőrző személyek részére rendeztek. Az állam részére szállítandó anyagot szállítás előtt egy a minisztériumból kiküldött tisztviselő-bizottság vizsgálta meg. A megvizsgálásra bemutatott anyag jó minőségű volt, a szállított anyag minősége azonban mindig silányabb. A vizsgálóbizottságot a gyár megvendégelte s anélkül, hogy erre bárminemű szükség lett volna, több napig is ott tartotta. A „Národny Listy“ szerint a benzinpanama egyik főszereplője, Kolben Ottó gyáros, az „Eugén Kolben és Társa“ cég tulajdonosa, egyezkedési tárgyalások megindítását kérte a kereskedelmi bíróság előtt. Kolben a cég- és magánvagyona rendezését is kérte. A cég naszivája 8,887.798 K, aktívája 4,546.047 K. Kolben 35 százalékos kvótát ajánl. A kereskedelmi bíróság teljesítette a kérelmet. A benzin-ügyben katonai részről megindított nyomozás már annyira e’Őreha- 92. szám ladt, hogy az egész anyagol 14 napon belül átadják a katonai ügyészségnek, hogy a vádiratot elkészíthesse. Ujakb Mr Puky Endre miniszteri kinevezéséről Budapest,, április 18. (Saját tud. táv.) Rakovszky Iván belügyminiszter, mint ismeretes, betegségéből felépült és most Abbáziában üdül. Távollétében Klebelsberg Kunó gróf, kultuszminiszter helyettesíti. Rakovszky Iván aligha foglalja el újból állását. Bethlen István gróf miniszterelnök a belgyminiszteri tárca betöltéséről hosszabb idő óta tanácskozik és értesülésünk szerint egyik bizalmasát, Puky Endre dr. nemzetgyűlési képviselőt, Miskolc város és Abauj megye volt főispánját szemelte ki a belügyminiszteri székre. Puky régi közigazgatási szakember és a miniszterelnök kívánatosnak tartja, hogy most, amikor a közigazgatási reformon, a közigazgatási választójogon kívül több szakszerű javaslat kerül a Ház elé, szakember képviselje ezt a fontos tárcát. Puky jelöltségét az egységes párt körében is bizalommal fogadják. Ujabb csehszlovákmagyar Incidens Beszüntették a soron hivilii utlevél-vízum megadását. Budapest, ápr. 18. (Saját tud. táv.) A budapesti rendőrség csehszlovákiai helyére kiutasította Fischer Sándort, aki elkésett oktálási kérvénye benyújtásával. Fischer állitólag 31 év óta lakik Budapesten. Kiutasítása ügyében panasszal fordult Csehszlovákia budapesti követségéhez, aki ezen kiutasítás miatt beszüntette a magyar hivatalnokoknak soronkívüli útlevél vízum megadását, aminek egyelőre az a következménye, hogy a hivatalnokok is kénytelenek az útlevélosztály előtt hosszú sorban állni. (A budapesti esszkövetség érzékenységét nem értjük Hiszen itt Szlovenszkon száz meg száz Fischer Sándor oktálási kérvényét utasították vissza, pedig — rendes időben adták be! — Szerk.) Az elátkozott élet Koburg Lujza hercegnő és Mariachich-Keglevich gróf szerelmi drámája. (Utánnyomás még részleteiben is tilos!) Regény. 52 — És ha kerestem? — és Lujza szerte villámokat szórt a páholy sötétségibe. — És ha én a főhadnagyomat még mindig a senkivel tartom egyenértékűnek, addig neked semmi közöd sincs a dologhoz... — Talán mégis van, ha az emberek beszélnek már róla. — Ha beszélnek ... beszének ... én senkinek a száját be nem foghatom. Azt pláne meg nem tilthatom, hogy meg ne rágalmazzanak és ne hazudozzanak rólam. Végre az nekem teljesen elegendő, ha az én férem meg van arról győződve, hogy én ártatlan vagyok... A herceg alig hallhatóan nevetett. Gúnyosa Lujza feütötte fejét és kihívóan szúrta szemét férje szemétre. — Talán kételkedni mersz tisztességemben? — Én? — Talán te is gyanúsítani mersz, holott eddig teljesen fehéren őriztem meg ágyadat? — Én ... hiszek ... neked .. de az emberek annyit beszélnek, hogy akaratlanul megnézem magam naponként a tükörben, hogy már látszanak-e szarvaim? Lujza halálosan komoly lett Elsápadt. Izgatottan kereste a szavakat, hogy megsértett nő: méltóságán etett csorbát megfelelően kiköszörülje. Elhagyta minden találékonysága. Alig tudott magán uralkodni, hogy tomboló dühbe ne törjön ki, hogy a nagy publikum előtt férje szemébe ne vágja eddigi gyalázatait, amelyekre ra rátette a koronát az ő aljas meggyanusitásával, rosszindulatú ráfogásával. Holott még csak jóhiszeműségével sem védekezhetett, mert •L.za Stefániától tudta, hogy állandóan őrizteti, állandóan felügyel reá, hogy minden lépéséről tettéről, szaváról beszámolnak neki. Tudta tehát, hogy ártatlan, mégis bánba... Miért?... Miért . . És ez az ember a fére, háta mögött ül és mosolygó arccal a legnagyobb gorombaságokat sugdossa a fülébe... A világ szinte azt hihetné, hogy valami édességgel kedveskedett feleségének ... — Menjen innét, hagyjon magamra! — sziszegte Luza. A herceg fejemelete látcsövét és szót nem szólva elmerülő figyelemmel szemlélte a szabradon történteket. Lujzát ez a tettezet nyugalom még jobban kihozta béketűréséből. Megvető tekintettel végignézte a herceget és a végső elhatározás szilárd hangján mondta neki: — Menjen innét, hagyjon magamra! Újból kérem. Utoljára kérem, mert azonnal hazamegyek ... — Csak semmi botrány! — Memen a .. .... szeretőjéhez... és engem hagyjon békén... — Megyek, megyek... Légy egy kis türelemmel, amíg... De nem fejezhette be a mondatot, mert Luza türelmetlen mozdulattal felállt, hogy távozzék Erre Fülöp a páholy ajtajáig hátrált. A kilincsre tette kezét Hátra fordult és hirtelen ezeket mondta: — Odamegyek, ahová küld, de Mattachich grófot felküldöm, ide, hogy engem helyettesítsen. A főhercegnő agyában örült gondolatok játszottak kergetődzést. Kínok nyomultak szíve redőibe Nagy fekete hattyúszárnyakat bontogatott a keserűség. Mint tőz marta a megalázás, férje feltevése, gyanúsítása és leplezetlen rágalma. Mit akart evvel a férje? Miért tette? Miért emlegette éppen itt a színházban? Percről-percre mind jobban emelkedett benne a fájdalom és folytak a vérző sebek. Vége lett a második felvonásnak. A csillárok tündöklően, vakító világossággal gyultak fel. Luza egy ideig gondolatait igyekezett rendezni s önuralmát visszaszerezni. Majd bosszúság hulláma seper végig lelkében. Hol van a gróf? Mit csinál? Miért nem jött ma a színházba? Éppen ma, amikor olyan nagy szüksége lett volna reá, az ő látására, hogy erőt merítsen férfias szemének bátor felvillanásából? Nem tehetett róla, Lujza ma haragot érzett a gróffal szemben, mert hiányzott neki Ezt az érzést csak ma érezte először. De intenzív volt ez az érzés. Erős, minden egyéb érzést, még a fájdalmat, még a férjétől szenvedett méltánytalanságot is elnyomóan Elfogultan látcsövezte végig Lujza a földszintet. Ismételten és ismételten odaszaladt a szeme, ahol a főhadnagy ülni szokott. De ma üres volt a helye. A vele szemben levő páholyokat kezdte szert.lélgetni. El-elszórakozott valamelyik asszony pompás ruháján. A neki megtetszett ruhát mélyen elméjébe véste. Szinte minden ráncát, fodrát, szabását, varrását, öltését megjegyezte magának, hogy hasonlóval lepje meg magát. Mert ami ruha, kalap megtetszett neki, azt azonnal megkívánta, mint a gyermek. Egy-egy páholyból tiszteletteljes, alázatos köszöntés hajlott feléje, amit mosolyogva, szinte most már örömmel fogadott. Elfelejtette előbbi keserűségeit, mert úgy érezte magát, hogy az Opera nézőközönségének középpontjába került. A figyelem aranybullába ömlött feléje és ez megenyhítette a szegény ember minden kínját és könnyét. Egyszerre kitágult szemmel bámult egyik első emeleti szemben fekvő páholyba. Gyöngyvirágmosolyú leány ült ott. Szépségének varázslatos erejével még őt is megfogta Öltözetének bámulatos összhangja nemes ízlésre, s tudatos művészre vallott. És háta mögött a főhadnagyot látta. Olyan szorosan mellette, hogy szinte cirógatta a leány haja a fiú arcát Csapongó jókedv kacagó trillákat hömpölygetett a leány ajakáról feléje. Ez az ajak majd kicsattant az egészségtől, a vágytól, a keménységtől. Olyan lágyan hajolt a főhadnagy felé, mintha egyesülni akarna vele, mint párját rég kereső szerelmes. Szeme pedig gúnyban égett Mintha őt akarná gúnyolni... Ki ez a nő? Honnét jött? Miért néz reá olyan kihívóan? Hogyan került melléje Mattachich? De még meg sem próbálhatta mindeme kérdésekre megválaszolni, amikor szinte gyökérré merevedett nagy csodálkozástól. Csepp hiba volt, hogy a látcsövet ki nem ejtette kezéből Mattachich hirtelen ugrással talpon termett. Feszes állásba vágta magát és szájáról leolvasta, hogy valakinek bemutatkozik Feljebbvalója lépett be a páholyba. Lujza nem láthatta hogy ki volt a jövevény. De azt látta, hogy Mattachich arca pillanatról-pillanatra halványabb lett. Szinte lefolyt arcáról minden vér. Alig észrevehetően intett fel éves búcsút a szép nőnek, aki most alig vette észre a főhadnagyot. Köszönését nem is fogadta. A főhadnagy eltűnt. Elment. Kigörgette valaki a páholyból... Ez a valaki elre főzött a páholy homályába Ide vonult vissza a szép nő is. A felvonás közben többé nem volt látható. Csak a harmadik felvonás kezdetén foglalta el előbbi helyét Néhány szót váltott a mellette ülő idősebb asszonnyal. Azután belemerült a zene élvezetébe, őszintém elárulta megfeszített figyelme, hogy számára most már meghalt a világ és teljes szívvel, lélekkel elmerült a muzsika élvezésébe. Mintha visszafojtott vágyainak adott volna hangot a zenekar beszéde, énekesek hangja, olyan pirosló arccal hajolt ki a páholyból és szívta mohón magába a dallamokat. Látszott, hogy ez az ismeretlen nő szentélybe lépett, ahol a gyönyörök változatos és titkos sora várt reá. Lujza nem tudta levenni a szemét erről a nőről. Valami érthetetlen, megmagyarázhatatlan ellenszenv vett rajta erőt, mintha valaki arra akarta volna kényszeríteni, hogy varangyos békát vegyen a kezébe. Hideg borzongás futott rajta végig és alig-alig tudta magát visszatartani, hogy undorának valamely jellel, szóval, tettes kifejezést ne adjon. Uralkodni próbált magán. Erőszakkal elfordította a fejét és a színpadot nézte. Nem tudta, mi történik ott. Nem hallotta a szereplőket, az éneket, a zenét . Semmit sem látott, semmit sem hallott Semmit sem vett ki tisztán. Minden összezavarodott érzékei előtt. És egyszer megint azon kapta magát, hogy az idegen nőt nézi, tekintetével faia és valami arra hajtja, hogy átmenjen a páholyba és leszámoljon avval a nővel. De miért? (Folyt, köv.)