Kassai Ujság, 1926. augusztus (88. évfolyam, 171-196. szám)

1926-08-31 / 196. szám

8. OSVÍÍf TÖRVÉNYKEZEL Ő. A Kúria szeptember közepén tárgyalja a frankpert. Budapestről jelentik: A herceg Windischgrätz Lajos és Nádasy Imre előzetes letartóztatásának megszüntetése iránti kérvényeket a tábla — mint ismeretes — elutasította, ami ellen a védők felfolyamodást jelentettek be. Az ügy szeptember közepén kerül a Kúria elé. §. Börtönre télt csaló kereskedő. Kolozsvárról jelentik: A törvényszék két évi börtönre ítélte Rosenfeld Dávid besztercei kereskedőt, aki egy együgyü öregasszonyt, Veisz Rózát rávett arra, hogy a neki eladott birtokot írassa rá és családjára, amikor pedig a tudatlan asszony egy birtokrészt továbbadott Leib Herman kereskedőnek, Rosehfeld azt kölcsönnel terhelte meg. § Elítéltek egy szerkesztőt Hittler megrágalmazásáért. A müncheni törvényszék ezer márka pénzbüntetésre ítélte Dombrovszky Erich újságírót, a Berliner Tagblatt szerkesztőjét, mert a hivatalos Wolff-iroda Hittlerre vonatkozó közleményének azt a címet adta, hogy: Hittler állítólag pénzt kapott a franciáktól. Hittler keveselte a büntetést és a szerkesztő terhére megfelebbezte az ítéletet. A flsőbb bíróság előbb ki akarta békíteni a perben álló feleket, de amikor az nem sikerült, felemelte a büntetést 2500 márkára. A Berliner Tagblatt legutolsó számában szokatlan hangon bírálja az ítéletet és többek között a következőket írja: — A magánbecsület legmesszebbmenő védelme mellett mindenkor kitartottunk és sokszor élesen kikeltünk az ellen, hogy a birodalmi elnök, miniszterek, magasrangú állami funkcionáriusok ellen elkövetett rágalmak miatt a bíróságok 50, 1t0 és 200 márkás pénzbüntetéseket szabtak ki a rágalmazókra. Marx, volt igazságügyminiszter kijelentette, hogy sohasem fordul többé bírósághoz, ha becsületében megtámadták, mert amikor azt írták róla, hogy a Dawes-javaslat támogatásáért félmillió márkával megvesztegették, a rágalmazót 300 márkára ítélte a bíróság. Mi — írja a lap — igazságos igazságszolgáltatást követelünk politikai téren is, tekintet nélkül arra, hogy a szereplők melyik politikai párthoz tartoznak. Ezt az ítéletet igazságtalannak tartjuk, mert a Wolfsiroda egyik közleményének kommentár nélküli közléséért, melynek — megengedjük — talán lehetett volna enyhébb címet is adni, ilyen magas pénzbüntetés kiszabása a fenti példák után szokatlan. — Döntött az árvaszék a báró Splényi-házaspárnak a gyermekért való háborúságában. Budapestről jelentik: Nemrégiben gyakran szerepelt a nyilvánosság előtt báró Splényi László és felesége, Oláh Irén. Legutóbb, mikor az Erzsébet királyné-szálló egyik szobapincére reménytelen szerelmében rájött a bárónőre, de ezt az esetet is incidensekkel teli családi háborúskodás előzte meg. Báró Splényi László a kommün után vette feleségül Oláh Irént. Nem sokáig éltek egymás mellett boldogságban. 102«-ban, alighogy házasságukból fiú született, elhatározták, hogy elválnak egymástól. A bíróság kimondotta a válást. Az apa ekkor a kisfiút magával vitte, rokonainak vidéki birtokán tartotta, az anya pedig az egész országot beutazta és kereste fiát. Sok kínos incidens játszódott le a volt házastársak között, míg végre az anya egy soproni gyermekkórházban megtalálta kisfiát és hazahozta Budapestre. Nevelőanyától, özvegy Adler Józsefnénál helyezte el a kisgyermeket. Alighogy a pincérrel való incidens történt, báró Splényi László, az apa és báró Splényi István, az apa bátyja, kérvénnyel fordult az árvaszékhez, hogy a gyermeket vegyék el özvegy Adlernétől és adják vissza az apának vagy a bátyjának. Báró Splényi László közben Parisba utazott. Külföldi tartózkodása alatt hozta meg az árvaszék a bizonyítási eljárás lefolytatása után döntését Eszerint az ötéves báró Splényit kiveszi özvegy Adler Józsefné gondozásából, gyámjául pedig báró Splényi Istvánt nevezte ki. A végrehajtás foganatosításával az árvaszék Brenner Gyula árvaszéki kezelőtisztet bízta meg és megkereste a rendőrséget, hogy szükség esetén bocsásson a végrehajtónak karhatalmat rendelkezésére. A döntés indokolásában megállapítja az árvaszék, hogy a kis báró beteg jelenlegi állapota életveszéllyel fenyeget s ajánlatos, hogy az eddiginél jobb gondozás alá kerüljön. Ezenkívül a gondozás erkölcsi nevelés tekintetében is hiányos. KASSAI ÚJSÁG * ” Egy zempléni gazda felesége egyetlen fejszecsapással agyonverte a rablót, aki férjét fojtogatta A gyilkos asszonyt letartóztatták. (Saját tudósítónktól). A kassai törvényszék fogházába tegnap egy különös gyilkosság tettesét szállította be a zemplénmegyei Alsó-Körtvélyes csendőrsége. Az elmúlt éjszaka Jankovsky János körtvélyesi gazda arra riadt fel álmából, hogy a szomszéd szobából gyanús motoszkálás hallik. Felköltötte feleségét és gyertyát gyújtva mentek át a másik szobába. Amint a férfi átlépte a küszöböt, egy rongyos-ruhás, marcona alak ugrott rá. A két férfi ölrement, az asszony pedig ijedt sikoltozással rohant ki a házból, hogy segítséget hozzon. Útja bátyjának szomszédos házához vezetett. Felköltötte fivérét: — Gyere gyorsan, rabló támadt ránk! A férfi magára kapta ruháit és egy husánggal felfegyverkezve követte az asszonyt, aki közben egy hatalmas szekercét ragadott fel. Amint visszaértek a házhoz, a pitvarban találták a verekedőket. A rabló felülkerekedett, kezei mint a vaskapocs fonódtak a gazda nyakára, aki — úgy látszott — utolsókat hörgött a halálos szorítás alatt. Az asszony eszelős sikoltással rohant a birkózók felé és még mielőtt bátyja odaért volna, a szekercével irtózatos csapást mért a rabló fejére. A bandita véres fejjel, szétrepesztett koponyával terült el a földön s mialatt a félig eszméletlen gazdát életre locsolták, felesége tomboló dühében ütötte-rúgta a tolvajt. Elősereglett a szomszédság, nagynehezen kiszabadították a gonosztevőt a dühöngő asszony kezéből, kivonszolták az útra, ahol pár perc múlva kiszenvedett. A történtekről nyomban értesítették a csendőrséget, amely a gyilkos asszonyt őrizetbe vette és tegnap a kassai törvényszék fogházába szállította. színház és művészet Kiállítást rendez a 4 A Kazinczy Társaság választmánya szombaton délután tartotta nyári szünete után első ülését dr. Blanár Béla elnöklete alatt. Az ülésen dr. Sziklay Ferenc főtitkár bejelentette, hogy a XX. kassai nagyzsupa vy bora 500 K segélyt utalt ki a Társaság részére, ezért a választmány egyhangúlag köszönetet szavazott meg. Elhatározta továbbá a választmány, hogy a Társaság alapító tagként belép a Renaissance Kultur egyesületbe. A legfontosabb tárgy a Társaság őszi kiállításának megbeszélése volt. Ez idén telt le tíz esztendeje annak, hogy egy igen tehetséges kassai festőművész, Kőváry Szilárd fiatalon elhunyt. A szomorú évfordulót "avval szándékszik a Kazinczy Társaság Kazinczy Társaság megünnepelni, hogy ez év őszén egy Kőváry-emlékkiállitást rendez, melyre összegyűjti az elhunytnak magántulajdonban lévő összes képeit s a kiállítás hozadékából, valamint a megindítandó gyűjtés eredményéből méltó síremléket emel a művész eladdig jeltelen sírján. E kiállítással egyidejűleg a kassai, esetleg keletszlovenszkói festők műveiből retrospektiv kollekciót is kiállít a Társaság és össszekapcsolja azt egy művészi amatőr fotó- és iparművészeti kiállítással is. Mindezeknek előkészítésére bizottságot küldött ki a választmány, mely működését azonnal megkezdte s állandó permanenciában marad. „f Móricz Zsigmond és Bibó Lajos darabjai jelzik az uj magyar dráma útját“—mondja Kiss Ferenc, a legtökéletesebb magyarsággal beszélő művész (Saját tudósítónktól). Szombaton és vasárnap vendégszerepelt Kassán Kiss Ferenc, a budapesti Nemzeti Színház illusztris tagja, akinek művészetéről fölösleges volna minden dicsérő jelzőt leírni, olyan őseredetien és utánozhatatlanul színmagyar talentum. A színpadi beszéd élvezésének gourmandjai nem kaphattak kislömb csemegét, a művészet lényegének mélyére hatoló esztétikusok nagyobb élvezetet és a csak szórakozást keresők mélyebb élményt, mint a Kiss Ferenc felléptét. Mellette szinte stafrázzsá váltak csak partnerei — bár elsősorban Faragó igazgatót, Erdődi Lilit, Szabó Gizit és Bellák Miklóst méltánytalanság volna meg nem említeni, — annyira dominálta a színpadot minden szavával és gesztusával. És akik látták a Süt a nap és Piros bugyelláris parasztalakításait Kiss Ferenctől, azok részére is meglepetés volt az Árvácska könnyed, kedélyes, játékkal és hanggal egyaránt excelláló Kiss Ferencje, a bonvivánt. A közönség minden felvonás után hosszan ünnepelte a művészt, aki közvetlenül köszönte meg az ovációkat. Az öltözőjében kerestük fel Kiss Ferencet. Most kerül le róla a szűr, olyan természetes mozdulattal támasztja falnak a fokost, akár csak a színpadon tenné pardon, fordítva van, most vettük csak észre az elírást, de mikor a színpadon is olyan természetesen játszik) és arany cigarettatárcájából „Feri“ feliratú cigarettával tanul meg.. — Specialitás? — érdeklődünk. — Igen, a hüvely is, a dohány is — ez a saját külön cigarettám. A Süt a napra terelődik át a szó, Zilahy Lajos vígjátékára, azt vetem fel, mennyire nem reálisak és fellengzősek az alakjai. — Igen, — mondja Kiss Ferenc — de Zilahy ezzel a darabjával tulajdonképen a népszínművet akarta megreformálni. A népszínmű álromantikája idejét múlta és Zilahy kísérlete a magyar falu háborúutáni társadalmi rétegződésének rajza akart lenni. Ezért operál típusokkal alakok helyett és ezért adja szereplői szájába a tendenciát, amely így fölösleges lírai szóvirágokként hat. A népszínműnek Gárdonyi Géza által kitaposott ösvényén halad Zilahy, de a magyar dráma irányát Móricz Zsigmond és Bibó Lajos darabjai mutatják. A paraszt ábrázolása probléma, még ha oly egyszerűnek látszik is, a paraszt teljesen realisztikus beállításban nem jelenhet meg a színpadon, mert inesztétikusan hatna, viszont az idealizált figurából épen az hiányzik, amit a paraszt szó lényege kifejez. Ennek a két szélsőségnek összeegyeztetése, amelyben megvan az erő, de azért üdén és nem visszataszítóan hat, képezi szerintem a tökéletes parasztábrázolást, valamilyen szintézise a naturalista és romantikus elemeknek. — Hogy mint vagyok az operettszerepeimmel? Azt is komoly stúdiumnak fogom fel. Az operettbonvivantok többsége a romantikus játékstílusra, a nagy gesztu- 1926. augusztus 31. 196. szám sokra és pátoszra fekteti a fősúlyt, gyakran annyira kiélezve, hogy ha mint prózát adná elő, az egyenesen karikatúraként hatna. Itt is a közvetlen játékstílus az én elemem, sohasem túlozva és sohasem elromantizálva, szóval ugyanaz, mint a drámában. —A következő pesti szezonban először az Ocskay brigadérost játszom. Nagy programomom van, új szerepek, új feladatok várnak. Hogy csak egy párat említsek: Othello, de az Othelloban Yagot is fogom alakítani, Don Caesar de Bazan, Bibó Lajos új drámájának, a Bocskay Zsigmondnak címszerepe, A csikós,mert öregeket is játszom ám — veti hozzá hamiskásan) és még számtalan repriz és újdonság. Operettben most egyelőre nem játszom. — Azt pedig igazán nem a szokásos zárósablonnak vegye, amit most mondok: köszönettel és meghatódva fogadtam a kassai közönség lelkes ünneplését és ígérem, hogy amint időm engedi, ismét felkeresem őket. Amint kimegyek az öltözőből, a kulisszáknak támaszkodva egy kardalost látok könnyezni. — Húsz éve vagyok ezen a pályán, — mondja boldogan — de ma hallottam először magyarul beszélni és játszani. A közönség tapsához, a csokrokhoz és az ünnepeltetéshez csatolja Kiss Ferenc ezt a szívből jövő, őszinte megnyilatkozást is, a magyar színjátszás egy névtelen közkatonájának hódolatát. A Fedóra. Sairdou izgalmas drámájának reprize ha nem is a legegybevágóbb precíz előadásban, de mindenesetre értékes alakításokkal került színre. Kolár Mária végig győzte hanggal és színnel a szenvedélyes, súlyos címszerepet, Justh Gyula tömör, férfias alakítása, Unghváry Ferenc és Thuróczy Gyula szépen kidolgozott kisebb szerepei voltak főtényezői a sikernek. A SZÍNHÁZI IRODA HÍREI: Az igazgatóság közölte, hogy az előadásokat szeptember 1-től kezdődőleg este 14-kor kezdi. A kereskedő és iparos világ demonstratív kívánságának engedve kénytelen, volt ezt a tervet elvetni és igy az esti előadások továbbra is 8 órakor kezdődnek. Ma este Rostand világhírű darabjának, Cyrano de Bergerac felállása alkalmával búcsúzik a kassai közönségtől Kiss Ferenc, a bpesti Nemzeti Színház művésze, aki a két előző estén egy csapásra meghódította a közönséget A darab főszerepeit Nagy E., Némethy Z., Justh, Vágó, Keleti, Taróczy, Farkas stb. játszák. — Bérletszünet. Holnap, kedden este Marica grófnő, melynek címszerepében lép fel hosszú idő után ismét a kassaiak kedvenc primadonnája, Harmath Hilda, aki ebben a szerepében férkőzött annyival a kassaiak szívébe. A darabot az igazgatóság a közönség általános óhajtására tűzte műsorra. A főszerepeket a régiek játszák. Szerdán este, Harmath Hilda felléptével az Alexandra szerepel műsoron, aminek címszerepét ez ízben először énekli Harmath Hilda a kassai színpadon. Főszereplők a régiek. Csütörtökön és pénteken Szenes Béla nagysikerű vígjáték átok, az Alvó férj-nek bemutató előadása. A darabban mutatkozik be Pataky Miklós, a társulat új szerelmes szülésze. A legközelebbi operett-bemutató: Balga szűz. MIT ADNAK A MOZIK? Korzó Mozgó—Bio Radio—Ligeti Nyári Mozgó hétfő—kedd: A szerelem vak, német vígjáték sláger. Főszereplők: Lili Dagover, Conrad Veidt, Emil Janings és Georg Alexander. PAPLANOK 1 mélyen leszállított áron. I Régi paplanok átdolgozása g Ke 40*— 9EUTSCH paplanÜzem I Kosice, Szohár n. 40. 3543 B Rozsnyói vasas-gyógyfürdő és Molepiz-gyógyintézet klimatikus gyógyhely, 3899 EtoZnava-Rozsnyó, (Szlovenszkó) Vasas-, meleg-, hideg- és villanyfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, idegbántalmak, migraine, hisztéria, neuraszténia, álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben. Lábadozók, reconvaiescensek kitűnő üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű fenyves és lomberdő közepén fekszik 470 méternyire a tenger színe felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz. Elsőrendű szállodai szoba, háromszoros étkezéssel napi 32*— be. Posta, távirda, vasútállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgál a Fürdőigazgatóság.