Kassai Ujság, 1926. augusztus (88. évfolyam, 171-196. szám)

1926-08-31 / 196. szám

8. OSVÍÍf TÖRVÉNYKEZEL­ Ő. A Kúria szeptember közepén tárgyalja a frankpert. Budapestről jelentik: A herceg Win­­dischgrätz Lajos és Nádasy Imre előzetes le­tartóztatásának megszüntetése iránti kérvénye­ket a tábla — mint ismeretes — elutasította, ami ellen a védők felfolyam­­odást jelentettek be. Az ügy szeptember közepén kerül a Kúria elé. §. Börtönre­­ télt csaló kereskedő. Kolozsvár­ról jelentik: A törvényszék két évi börtönre ítélte Rosenfeld Dávid besztercei kereskedőt, aki egy együgyü öregasszonyt, V­eisz Rózát rávett arra, hogy a neki eladott birtokot írassa rá és családjára, amikor pedig a tudatlan as­­­szony egy birtokrészt továbbadott Leib Her­man kereskedőnek, Rosehfeld azt kölcsönnel terhelte meg. § Elítéltek egy szerkesztőt Hittler megrágal­mazásáért. A müncheni törvényszék ezer már­ka pénzbüntetésre ítélte Dombrovszky Erich újságírót, a Berliner Tagblatt szerkesztőjét, mert a hivatalos Wolff-iroda Hittlerre vonat­kozó közleményének azt a címet adta, hogy: Hittler állítólag pénzt kapott a franciáktól. Hitt­ler keveselte a büntetést és a szerkesztő ter­hére megfelebbezte az ítéletet. A flsőbb bíróság előbb ki akarta békíteni a perben álló feleket, de amikor az nem sikerült, felemelte a bünte­tést 2500 márkára. A Berliner Tagblatt legutol­só számában szokatlan hangon bírálja az ítéle­tet és többek között a következőket írja: — A magánbecsü­let legmesszebbmenő védel­me mellett mindenkor kitartottunk és sokszor élesen kikeltünk az ellen, hogy a birodalmi el­nök, miniszterek, magasrangú állami funkcio­náriusok ellen elkövetett rágalmak miatt a bí­róságok 50, 1t­0 és 200 márkás pénzbüntetése­ket szabtak ki a rágalmazókra. Marx, volt igazságügyminiszter kijelentette, hogy soha­sem fordul többé bírósághoz, ha becsületében megtámadták, m­ert amikor­­ azt írták róla, hogy a Dawes-javaslat támogatásáért félmillió már­­­kával megvesztegették, a rágalmazót 300 már­kára ítélte a bíróság. Mi — írja a lap — igaz­ságos igazságszolgáltatást követelünk politikai téren is, tekintet nélkül arra, hogy a szereplők melyik politikai párthoz tartoznak. Ezt az íté­letet igazságtalannak tartjuk, mert­ a Wolfs­­iroda egyik közleményének kommentár nélküli­­­ közléséért, melynek — megengedjük — talán lehetett volna enyhébb címet is adni, ilyen ma­gas pénzbüntetés kiszabása a fenti példák után szokatlan. — Döntött az árvaszék a báró Splényi-házas­­párnak a gyermekért való háborúságában. Budapestről jelentik: Nemrégiben gyakran sze­repelt a nyilvánosság előtt báró Splényi László és felesége, Oláh Irén. Legutóbb, mikor az Er­zsébet királyné-szálló egyik szobapincére re­ménytelen szerelmében rájött a bárónőre, de ezt az esetet is incidensekkel teli családi há­borúskodás előzte meg. Báró Splényi László a komm­ün után vette feleségül Oláh Irént. Nem sokáig éltek egymás mellett boldogságban. 102«-ban, alighogy házasságukból fiú született, elhatározták, hogy elválnak egymástól. A bíró­ság kimondotta a válást. Az apa ekkor a kisfiút magával vitte, rokonainak vidéki birtokán tartotta, az anya pedig az egész országot be­utazta és kereste fiát. Sok kínos incidens játszó­dott le a volt házastársak között, míg végre az anya egy soproni gyermekkórházban meg­találta kisfiát és hazahozta Budapestre. Nevelő­­any­ától, özvegy Adler Józsefnénál helyezte el a kisgyermeket. Alighogy a pincérrel való inci­dens történt, báró Splényi László, az apa és báró Splényi István, az apa bátyja, kérvénnyel fordult az árvaszékhez, hogy a gyermeket ve­gyék el özvegy Adlernétől és adják vissza az apának vagy a bátyjának. Báró Splényi László közben Parisba utazott. Külföldi tartózkodása alatt hozta meg az árvaszék a bizonyítási el­járás lefolytatása után döntését Eszerint az ötéves báró Splényit kiveszi özvegy Adler Jó­­zsefné gondozásából, gyámjául pedig báró Splényi Istvánt nevezte ki. A végrehajtás fo­ganatosításával az árvaszék Brenner Gyula árvaszéki kezelőtisztet bízta meg és megkereste a rendőrséget, hogy szükség esetén bocsásson a végrehajtónak karhatalmat rendelkezésére. A döntés indokolásában megállapítja az árvaszék, hogy a kis báró beteg j­elenlegi állapota élet­veszéllyel fenyeget s ajánlatos, hogy az ed­diginél jobb gondozás alá kerüljön. Ezenkívül a gondozás erkölcsi nevelés tekintetében is hiányos. KASSAI ÚJSÁG * ” Egy zempléni gazda felesége egyetlen fejszecsapással agyonverte a rablót, aki férjét fojtogatta A gyilkos asszonyt letartóztatták. (Saját tudósítónktól). A kassai törvény­szék fogházába tegnap egy különös gyil­kosság tettesét szállította be a zemplén­­megyei Alsó-Körtvélyes csendőrsége. Az elmúlt éjszaka Jankovsky János kört­­vélyesi gazda arra riadt fel álmából, hogy a szomszéd szobából gyanús motoszkálás hallik. Felköltötte feleségét és gyertyát gyújtva mentek át a másik szobába. Amint a férfi átlépte a küszöböt, egy rongyos-ruhás, marcona alak ugrott rá. A két férfi ölrement, az asszony pedig ijedt sikoltozással rohant ki a házból, hogy segítséget hozzon. Útja bátyjának szom­szédos házához vezetett. Felköltötte fi­vérét: — Gyere gyorsan, rabló támadt ránk! A férfi magára kapta ruháit és egy hu­sánggal felfegyverkezve követte az as­­­szonyt, aki közben egy hatalmas szeker­cét ragadott fel. Amint visszaértek a ház­hoz, a pitvarban találták a verekedőket. A rabló felülkerekedett, kezei mint a vas­kapocs fonódtak a gazda nyakára, aki — úgy látszott — utolsókat hörgött a halálos szorítás alatt. Az asszony eszelős sikoltás­sal rohant a birkózók felé és még mielőtt bátyja odaért volna, a szekercével irtózatos csapást mért a rabló fejére. A bandita véres fejjel, szétrepesztett ko­ponyával terült el a földön s mialatt a fé­lig eszméletlen gazdát életre locsolták, fe­lesége tomboló dühében ütötte-rúgta a tolvajt. Elősereglett a szomszédság, nagy­­nehezen kiszabadították a gonosztevőt a dühöngő asszony kezéből, kivonszolták az útra, ahol pár perc múlva kiszenvedett. A történtekről nyomban értesítették a csend­őrséget, amely a gyilkos asszonyt őrizetbe vette és tegnap a kassai törvényszék fog­házába szállította. színház és művészet Kiállítást rendez a 4 A Kazinczy­ Tár­saság választmánya szombaton délután tartotta nyári szünete után első ülését dr. Blanár Béla elnöklete alatt. Az ülésen dr. Sziklay Ferenc főtitkár­­ bejelentette, hogy a XX. kassai nagyzsupa vy­ bora 500 K segélyt utalt ki a Társaság részére, ezért a választmány egyhangúlag köszönetet szavazott meg. Elhatározta to­vábbá a választmány, hogy a Társaság alapító tagként belép a Renaissance Kul­­tu­r egyesületbe.­­ A legfontosabb tárgy a Társaság őszi kiállításának megbeszélése volt. Ez idén telt le tíz esztendeje annak, hogy egy igen tehetséges kassai festőmű­vész, Kőváry Szilárd fiatalon elhunyt. A szomorú évfordulót "avval szándékszik a Kazinczy Társaság Kazinczy­ Társaság megünnepelni, hogy ez év őszén egy Kőváry-em­­lékkiállitást ren­dez, melyre összegyűjti az elhunytnak ma­gántulajdonban lévő összes képeit s a ki­állítás hozadékából, valamint a megindí­tandó gyűjtés eredményéből méltó sírem­léket emel a művész eladdig jeltelen sírján. E kiállítással egyidejűleg a kassai, esetleg keletszlovenszkói festők műveiből retro­spektiv kollekciót is kiállít a Társaság és össszekapcsolja azt egy művészi amatőr fotó- és iparművészeti kiállítással is. Mind­ezeknek előkészítésére bizottságot küldött ki a választmány, mely működését azon­nal megkezdte s állandó permanenciában marad. „f Móricz Zsigmond és Bibó Lajos darabjai jelzik az uj magyar dráma útját“—mondja Kiss Ferenc, a legtökéletesebb magyarsággal beszélő művész (Saját tudósítónktól). Szombaton és va­sárnap vendégszerepelt Kassán Kiss Fe­renc, a budapesti Nemzeti Színház illusztris tagja, akinek művészetéről fölösleges vol­na minden dicsérő jelzőt leírni, olyan ős­eredetien és utánozhatatlanul színmagyar talentum. A színpadi beszéd élvezésének gourmandjai nem kaphattak kislömb cse­megét, a művészet lényegének mélyére hatoló esztétikusok nagyobb élvezetet és a csak szórakozást keresők mélyebb él­ményt, mint a Kiss Ferenc felléptét. Mel­lette szinte stafrázzsá váltak csak partne­rei — bár elsősorban Faragó igazgatót,­ Erdődi Lilit, Szabó Gizit és Bellák Miklóst méltánytalanság volna meg nem említeni, — annyira dominálta a színpadot minden szavával és gesztusával. És akik látták a Süt a nap és Piros bugyelláris paraszt­­alakításait Kiss Ferenctől, azok részére is meglepetés volt az Árvácska könnyed, kedélyes, játékkal és hanggal egyaránt excelláló Kiss Ferencje, a bonvivánt. A kö­zönség minden felvonás után hosszan ün­nepelte a művészt, aki közvetlenül kö­szönte meg az ovációkat. Az öltözőjében kerestük fel Kiss Feren­cet. Most kerül le róla a szűr, olyan ter­mészetes mozdulattal támasztja falnak a fokost, akár csak a színpadon tenné­­ par­don, fordítva van, most vettük csak észre az elírást, de mikor a színpadon is olyan természetesen játszik) és arany cigaretta­tárcájából „Feri“ feliratú cigarettával ta­nul meg.. — Specialitás? — érdeklődünk. — Igen, a hüvely is, a dohány is — ez a saját külön cigarettám. A Süt a napra terelődik át a szó, Zilahy Lajos vígjátékára, azt vetem fel, mennyire nem reálisak és fellengzősek az alakjai. — Igen, — mondja Kiss Ferenc — de Zilahy ezzel a darabjával tulajdonképen a népszínművet akarta megreformálni. A népszínmű álromantikája idejét múlta és Zilahy kísérlete a magyar falu háború­­utáni társadalmi rétegződésének rajza akart lenni. Ezért operál típusokkal alakok helyett és ezért adja szereplői szájába a tendenciát, amely így fölösleges lírai szó­virágokként hat. A népszínműnek Gár­donyi Géza által kitaposott ösvényén ha­lad Zilahy, de a magyar dráma irányát Móricz Zsigmond és­­ Bibó Lajos darabjai mutatják. A paraszt ábrázolása probléma, még ha oly egyszerűnek látszik is, a pa­raszt teljesen realisztikus beállításban nem jelenhet meg a színpadon, mert inesztéti­­kusan hatna, viszont az idealizált figurá­ból épen az hiányzik, amit a paraszt szó lényege kifejez. Ennek a két szélsőségnek összeegyeztetése, amelyben megvan az erő, de azért üdén és nem visszataszítóan hat, képezi szerintem a tökéletes paraszt­ábrázolást, valamilyen szintézise a natu­ralista és romantikus elemeknek. — Hogy mint vagyok az operettszere­peimmel? Azt is komoly stúdiumnak fo­gom­ fel. Az operettbonvivantok többsége a romantikus játékstílusra, a nagy gesztu- 1926. augusztus 31. 196. szám ­­­sokra és pátoszra fekteti a fősúlyt, gyak­ran annyira kiélezve, hogy ha mint prózát adná elő, az egyenesen karikatúraként hatna. Itt is a közvetlen játékstílus az én elemem, sohasem túlozva és sohasem el­­romantizálva, szóval ugyanaz, mint a drámában. —A következő pesti szezonban először az Ocskay brigadérost játszom. Nagy programomom van, új szerepek, új felada­tok várnak. Hogy csak egy párat említ­sek: Othello, de az Othelloban Yagot is fogom alakítani, Don Caesar de Bazan, Bibó Lajos új drámájának, a Bocskay Zsigmondnak címszerepe, A csikós,­­mert öregeket is játszom ám — veti hoz­zá hamiskásan) és még számtalan repriz és újdonság. Operettben most egyelőre nem játszom. — Azt pedig igazán nem a szokásos záró­sablonnak vegye, amit most mondok: köszönettel és meghatódva fogadtam a kassai közönség lelkes ünneplését és ígé­rem, hogy amint időm engedi, ismét fel­keresem őket. Amint kimegyek az öltözőből, a kulis­­­száknak támaszkodva egy kardalost látok könnyezni. — Húsz éve vagyok ezen a pályán, — mondja boldogan — de ma hallottam elő­ször magyarul beszélni és játszani. A közönség tapsához, a csokrokhoz és az ünnepeltetéshez csatolja Kiss Ferenc ezt a szívből jövő, őszinte megnyilatkozást is, a magyar színjátszás egy névtelen köz­katonájának hódolatát. A Fedóra. Sairdou izgalmas drámájának re­­prize ha nem is a legegybevágóbb precíz elő­adásban, de mindenesetre értékes alakításokkal került színre. Kolár Mária végig győzte hang­gal és színnel a szenvedélyes, súlyos címsze­repet, Justh Gyula tömör, férfias alakítása, Unghváry Ferenc és Thuróczy Gyula szépen kidolgozott kisebb szerepei voltak főtényezői a sikernek. A SZÍNHÁZI IRODA HÍREI: Az igazgatóság közölte, hogy az előadáso­kat szeptember 1-től kezdődőleg este 14-kor kezdi. A kereskedő és iparos világ demons­tratív kívánságának engedve kénytelen, volt ezt a tervet elvetni és igy az esti előadások továbbra is 8 órakor kezdődnek. Ma este Rostand világhírű darabjának, Cy­rano de Bergerac felá­llása alkalmával búcsú­zik a kassai közönségtől Kiss Ferenc, a bpesti Nemzeti Színház művésze, aki a két előző es­tén egy csapásra meghódította a közönséget A darab főszerepeit Nagy E., Némethy Z., Justh, Vágó, Keleti, Taróczy, Farkas stb. ját­­szák. — Bérletszü­net. Holnap, kedden este Marica grófnő, melynek címszerepében lép fel hosszú idő után ismét a kassaiak kedvenc primadonnája, Harmath Hil­da,­ aki ebben a szerepében férkőzött annyival a kassaiak szívébe. A darabot az igazgatóság a közönség általános óhajtására tűzte műsorra. A főszerepeket a régiek játszák. Szerdán este, Harmath Hilda felléptével az Alexandra szerepel műsoron, aminek címszere­pét ez ízben először énekli Harmath Hilda a kassai színpadon. Főszereplők a régiek. Csütörtökön és pénteken Szenes Béla nagy­sikerű vígjáték átok, az Alvó férj-nek bemutató előadása. A darabban mutatkozik be Pataky Miklós, a társulat új szerelmes szülésze. A legközelebbi operett-bemutató: Balga szűz. MIT ADNAK A MOZIK? Korzó Mozgó—Bio Radio—Ligeti Nyári Mozgó hétfő—kedd: A szerelem vak, német vígjáték sláger. Főszereplők: Lili Dagover, Conrad Veidt, Emil Janings és Georg Alexander. PAPLANOK 1 mélyen leszállított áron. I Régi paplanok átdolgozása g Ke 40*— 9­E­U­T­S­C­H paplanÜzem I Kosice, Szohár­ n. 40. 3543 B Rozsnyói vasas-gyógyfürdő és Molepiz-gyógyintézet klimatikus gyógyhely, 3899 EtoZnava-Rozsnyó, (Szlovenszkó) Vasas-, meleg-, hideg- és villanyfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női­­ bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, idegbántalmak, migraine, hisztéria, neuraszténia, álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben. Lábadozók, reconvaiescensek kitűnő üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű fenyves és lomberdő közepén fekszik 470 méternyire a tenger színe felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz. Elsőrendű szállodai szoba, háromszoros étkezéssel napi 32*— be. Posta, távirda, vasútállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgál a Fü­rdőigazgatóság.

Next