Kassai Ujság, 1932. február (94. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-21 / 42. szám

8. oldal Ha BUDAPEST-re utazik, a KOVÁS nagyszállodéban ■«■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]Mm szálljon meg, mert a szálloda Igazgató­sága meg kívánja könnyíteni olcsó­­éli tartózkodását és 1 heti teljes ellátás az egész téli szezonban újonnan renovált, hideg-meleg folyóvízzel ellátott szobával és napi 3 étkezéssel 7 napra már P 65-ra is kapható. Borravaló 10 °/C-al megv­átható Rövidebb tartózkodás esetén kívánatra teljes pensió, vagy csak szobára vonat­kozó legolcsóbb ajánlattal készséggel szolgálunk. •m gaaawawy H Szerkesztői üzenetek Egyleti. Az illető intézmény annak idején mint íltruisztikus egyesület alakult meg és a magyar kormány is támogatta. Hogy az egyesület az utóbbi időben minő alapszabály módosítást vitt keresztül, azt nem tudjuk, miután nem kisértük egyelemmel. De ha a magyar kormány az alap­szabály-módosítást helybenhagyta, úgy az köte­lezi az egyesület minden egyes tagját. S az ellen semmit nem lehet tenni. — Jászó. A francia kö­vetség elme: Praha III., Velkopievorské nám., Palác Bugoy. Konzulátusok vannak Brünnben és Bratislavában. Közelebbi cím nem szükséges. — Sz. I. Nagyszőlős. Adja be okvetlenül a panaszt a legfelső közigazgatási bírósághoz. Nézetünk szerint ez feltétlenül eredménnyel fog járni. — Sz. S. Azonfelül, amit lapunkban megírtunk, sem­mi közelebbit sem tudunk. Forduljon az illetékes minisztériumhoz. — Előfizető,­ Hom­omra, ön fel­tétlenül régi lakónak tekintendő. Ezt már szám­talan esetben kimondotta a bíróság. A háztulaj­donos feltétlenül elveszíti­ a pert, ha csak az ön által említett alapon perel. — K. Gy. Kassa. Cé­geket elvből nem ajánlunk. De forduljon bármely kassai sportkeresk­edőhöz, szívesen ad önnek fel­világosítást és ajánlatot. — M. J. Eperjes- A cseh­szlovák köztársaságban. nincs ilyen . Iskola. ~ Régi előfizető. Céltalan volna minden lépés. A kedvezményes tételt csak az egyik kutyája kap­­hatja meg. — Amerikai örökség. Forduljon a cseh­szlovák köztársaság clevelandi konzulátusához. Címe: Cleveland, O. ?US. Euclid Avenue. A kon­zulátus közben fog járni, hogy ön minél előbb megkapja az örökséget. Megjegyezzük azonban, hogy a konzulátus nem maga jár el, hanem az ügy lebonyolításával megbízza saját jogtanácso­sát, ki jogosítva van felszámítani a szabályszerű ügyvédi díjakat. Épen ezért már most figyelmez­tetjük, hogy a konzulátus ezen költségek fedezé­sére megfelelő előleget fog öntől kívánni. Postabetét: Semmi újabbat nem tudunk. Mi ezt a kérdést állandó figyelemmel kísérjük s mihelyt valamit megtudunk, azonnal közölni fogjuk. — H. F. Először jöjjön tisztába a helyesírással. Úgy a magyarral, mint a szlovákkal. — Par’d. A kér­dezett gyár cir­ét nem tudjuk. De forduljon ahhoz a kereskedőhöz, akitől a gépet vásárolta. Az fel­tétlenül tudni fogja. S valószínűleg hajlandó lesz a­­ szükséges alkatrészeket be is szerezni. — G. Gy. malomtulajdonos. Folyamatban levő perekről nem mondhatunk véleményt. Várja be a bíróság döntését. — Sz. S. tanító. Nagyon természetes, hogy bemondhatja. Egyik a másikat nem zárja ki. — Z. D. Polomka. Azon felül, amit lapunkban már megírtunk, semmi közelebbit nem tudunk. Ha ön meg van győződve arról, hogy tényleg joga­ van az örökséghez, legcélszerűbb, ha egy ügyvédhez fordul. Az ilyen ügyet egyszerű leve­lezéssel­ nem lehet lebonyolítani. Feltétlenül szük­séges, hog­y azt egy jogban jártas egyén vegye a kezébe. — D. Katica: Első kérdését illetőleg, nem tudunk önnek felvilágosítást adni. Ami má­sodik kérdését illeti, tegyen az illető ügyvéd el­len fegyelmi feljelentést a túrócszentmártoni ügy­védi kamaránál. Ami harmadik kérdését illeti, a kérdezett sorsjegyek teljesen elértéktelenedtek. K P. Rózsahegy: Mi azt nem mondhatjuk meg előre, hogy egy per minő kimenetelű lesz. Aki pert indít, az mindig viseli a perrel járó rizikót, ön annyiban van a perindításnál kényelmes hely­zetben, hogy szegényjogon perelhet, bélyegmen­tesen és kérheti pártfogó ügyvéd kirendelését. Szepesigró. Nem ismerünk olyan szakembert, aki igényeit minden tekintetben ki tudná elégí­teni. De azért azt tanácsoljuk önnek, forduljon mng. Bors Kálmán felsőipariskola­ tanárhoz, ho§i­­­én­t lépjen vele érintkezésbe. Tudomásunk sze­rint ő­szintén foglalkozott ezzel a kérdéssel s őt tartjuk a leghivatottabbnak arra, hogy önnek eb­ben a kérdésben útbaigazítást nyújtson. — Dip­loma. Diplomáját semmi szín alatt sem fogják nostrifikálni. Kár volna minden lépésért. Újból le kell tennie az összes vizsgákat. — Kétségbeeses Át érezzük nehéz helyzetét, de hiába minden lí­pés. Türelemmel ki kell várni, amíg az ügyet lik­vidálják. Ez pedig még évek kérdése. A gyors el­intézésre semmi remény sincs. — Álmaim. Ne­közöl­hető. Előbb a helyesírással jöjjön tisztába. Érdeklődő: Nyugalmazott ezredes és­­ állandó ia- 8 KASSAI UJSAO kása Nizzában van. — B. V. Besztercebánya, ön már­is többet fizet a lakásáért, mint amennyit a bérlők védelméről szóló törvény értelmében fi­zetnie kellene. További béremelésbe semmi szín alatt se menjen bele. — Sz. B. hadirokkant. Hos­­­szu levelét figyelemmel olvastuk. Igaz részvéttel viseltetünk az ön sorsa iránt. De tanácsot adni, az nagyon nehéz dolog, ön, amint írja, igényével az összes fórumokon el lett utasítva. Hogy ezek után mi az ön teendője? Csakis azt tudjuk aján­lani, hogy adjon be egy kérvényt a köztársasági elnök úrhoz és kérje igényeinek kegyelmi uton való elismerését. Hisszük, hogy ennek sikere lesz, miután a méltányosság az egyedüli irányadó a ke­gyelmi kérvények elintézésénél. — Vizum. Nem kell vizűm. Elég az útlevél. — V. V. molnár. Né­zetünk szerint önnek van igaza. S hisszük, hogy a legfelső közigazgatási bíróság megváltoztatja a közigazgatási hatóságok határozatait Ennélfogva azt ajánljuk önnek, hogy a legutolsó végzés kéz­besítésétől számított 60 napon belül adjon be pa­naszt a legfelső közigazgatási bírósághoz. Ezt azonban csak ügyvédi képviselet mellett teheti meg. mm F&igg&r Nóra mmiSkiirmtmi A király A lakájok megisszák a pezsgőt, Ferenc József a kést használja tükörnek és úgy igazítja meg szakállát (IV. rész.) Ha a bécsi császári udvar szóba­­kerül, a szavak mélyéből kicsendül ez a szó: spanyol etikett. És tényleg szigorú, merev ceremoniális szabályok, szokások léteztek régtől fogva a legutolsó időig a bécsi udvar­nál és ezek ha netalán szigorúbbak voltak a többi fejedelmi udvaroknál érvényben lévő etikett szabályokhoz viszonyitva, az igazi értelemben vett spanyol etikett — bármen­­nyire is furcsán hangzik — a bécsi udvarnál sohasem tudott mély gyökeret verni. A merev ceremoniális udvari formák Spanyolországból kerültek a bécsi udvarba. Az udvari fényűzés és pompa viszont német­­alföldi származású. A Valois-ek németalföldi udvara a középkorban — ami az udvari fényt és pompát illeti — messze túlszárnyalta a többi fejedelmi udvarokat. A Habsburg­­ház művészeti kincsekben való gazdagsága, az értékes gobelinek, szőnyegek és egyéb drágaságok, amelyek még Ferenc József udvari ünnepségeinek is a fényét *n élték, a Valois ház utolsó nőtagjának, Burgundi Máriának menyeezői kelengyéjét képezték s örökségül szálltak a Habsburgokra. A szokásos évi ceremóniák sorát ember­­emlékezet óta a bécsi udvarnál a 14 órás ájtatosság vezette be, melyet az udvari ká­polnában tartottak az év négy első napjai­ban. Eleinte az egész udvar részt vett raj­tuk,, az utolsó években a részvétel már nem­­ volt kötelező, ennek dacára a kis udvari kápolna mindig tele volt ájtatoskodó főher­cegekkel, főhercegnőkkel és az udvari tár­saság tagjaival. Új év napján a szokásos új évi üdvözle­teket tartották. Személyesen csak a legma­gasabb udvari méltóságok tolmácsolhatták jókívánságaikat az uralkodó és trónörökös párnak. Az általános uj évi gratulációk a dél­utáni órákban mentek végbe s ezen a király részére a főudvarmester, a királynő részére a főudvarmesternő vette át az üdvözleteket. AZ UNALAMS CSALÁDI EBÉDEK Uj év napján rendszerint családi ebéd volt a Burgban. A családi ebéden az összes Bécs­­ben időző nagykorú főhercegek és főherceg­nők és látogatóban lévő külföldi fejedelmi vendégek kaptak meghívót. A téli hónapok­ban a családi ebédek vasárnaponként ismét­lődtek. Ferenc József az ebéden mindig az asztal széles oldalának közepén foglalt he­lyet, a királynő vele szemben ült. Halálosan unalmasak voltak ezek az ebédek. Az uralkodóház tagjai Ferenc József Iránti határtalan tiszteletükben, amiben nagyon gyakran a rossz lelki­­ismeretnek is része volt, alig mertek megszólalni. Ha véletlenül társalgásra került a sor, rövid válaszokat adtak és Isten ments, hogy vala­melyikük is új beszédtémát választott volna. Erzsébet királynő halála után Mária Jozefa főhercegnő vette át az udvari ünnepségeken és családi ebédeken a királyné szerepét. Ferenc József uralkodásának utolsó éveiben aztán végleg megszűntek a családi ebédek a fiatal főhercegek nem kis örömére. A téli és tavaszi hónapok alatt Ferenc József több udvari ebédet adott. Miniszteri, katonai és diplomáciai udvari ebédek voltak aszerint, kiket hívtak meg. Rudolf trónörö­kös haláláig Erzsébet királyné rendszeresen részt vett a diplomáciai udvari ebédeken. Az udvari ebédeket a Hofburg Sándor lakosz­tályában tartották, amelynek falait Nagy Sándor életéből vett pompásabbnál pompá­­sabb gobelin képek borították. Husz-huszon­­öt személy vett részt ezeken az ebédeken. Gyakran megtörtént, leginkább ha bizal­masabb természetű ebédről volt szó, hogy Ferenc József személyesen ellen­őrizte az asztaldíszítést és terítést. Szokása volt ilyenkor, hogy felvett egy kést az asztalról és annak csillogó felületén, mint tükörben megnézte magát és rendbehozta szokásét. KÉT SZEMÉLYRE EGY ÜVEG PEZSGŐ A meghívott vendégek az ebédlő melletti szalonban gyülekeztek az udvari ebédre. Mikor mindnyájan együtt voltak, a főkony­­hamester jelejtette őfelségének: az ebéd kész. A szalonban ezalatt a meghívottak rang szerint két sorban elhelyezkedtek. Fe­renc József üdvözölte vendégeit, majd kö­vetve tőlük az ebédlőterembe vonult. Az asztalnál való elhelyezkedés pillanatok alatt végbement, mert a vendégeknek már előre bemondták helyüket. Az uralkodóval szem­ben a főkonyhamester, nagyo­­n ebédednél, amelyen szuverén fejedelmek részt vettek, a főudvarmester ült. Alig észrevehető fej­­bólintással adott utasítást a ki­álv a tálalás­ra, mely a legnagyobb gyorsasággal és pon­tossággal ment végbe. Rendszerint Hz fogás­ból állott az ebéd és elsőnek osztrigát tálal­tak. Minden fogáshoz másfajja bort, a pecse­nyéhez pezsgőt szolgáltak fel. Két személy­re egy üveg pezsgő jutott. A fivors étel és lány,árváltás miatt Sokat enni és !*inf lefmteHenSás­ számba ment. Az ételek és én,ok, álnevén gyorsan megjelentek, és olyan gyorsan hintek el. Az ételmaradékokat az ebéd végén a laká­sok fogyasztották el, ugyancsak ők itták meg a felmaradt bort és pezsgőt, legtöbbször már ebédidő alatt. Incidens az udvari ebéden Kínos eset adódott elő egy alkalommal az egyik udvari ebéden, melyet a német csá­szár tiszteletére adott a király. Mária Terézia főhercegnő, aki Vilmos császár mellett ült, ebéd közben észrevette, hogy a császár pezsgés pohara üres. Figyelmeztette a fő­­étekfogót, hogy töltsék tele a poharat, eltelt azonban az idő és a pohár még mindig üre­sen állt Mikor az ebéd végén Ferenc József felköszöntötte magas vendégét és koccintani akart észrevette ő is az üres poharat. Nagy konsternáció támadt erre s kiderült, hogy a pezsgés készlet elfogyott A sok üveg pezs­gőnek nyomaveszett A lakások nem Számítva arra, hogy szükség lesz még pezsgőre, egysze­rűen megirták a pezsgőt, úgyhogy pincéből kellett felhozatni hamarjában egy üveggel. Ebéd végén aztán kitört a vihar és a lakások attól kezdve vigyáztak arra, hogy néhány tartalék­ üveget hagyjanak és a felmaradt bort és pezsgőt n­e hordják szét messzire. Az udvari ebéd 10 percnél nem tartott tovább. Az ebéd után a király vendégeivel a szomszédos szalonba ment, ahol a feketét állva elfogyasztották. Utána a király cerdet tartott, majd visszavonult belső lakosztályá­ba.­­ (Folyt, kőv.) Splendor nappali szoba, kaukázusi diófából____Ke 7.900.­345. Riga ebédlő diófából Ke 0.900.. Vanda 3-ajtós teleháló diófából Ke 6.900.­Óriási választék! Részletfizetés! Kérje 14. sz. árjegy­zékünket ingyen! 99TUSCU&UM“ bútor Hősise, Fő b­ea 94 «71 42. szám — 1932. február 21. Elhurcolta magával az artistapár a kis­fiút, aki 10 évig végigcsavarogta velük fél Európát és megszökött (Saját tudósítónktól.) Tíz évi távollét után Szlovenszkóra vetődött Simon Antal artista. Mindössze tizenhét éves, de olyan hányatott múltja van már, hogy felnőtt embernek is dicséretére válna. Bejárta fél Európát, volt Oroszországban és úgy került vissza ide, hogy megszökött azoktól, akik ellopták. A lopott gyerek tragédiáját kellett átélnie. Atyja, anyja és bátyja artisták voltak. Soha iskolába nem járt és már kora gyermekségé­től kezdve atyjával járta a cirkuszokat. Gummiembernek képezték ki, testét a legfurcsább módon kellett meghaj­tani, bukfencet hánynia és egyéb ,,művészi" produkciókat végeznie. Szülei elhaláloztak és az akkor tíz éves Simon Antal úgy kereste meg kenyerét, hogy segített Benhard artista házaspárnak. Benhardék a kis­fiút teljesen maguknál tartották, ha elmentek szobájukba zárták és mindenféle házimunkát végeztet­tek vele. Simon Antal bátyja megtudta, hogy Benhardék elutaznak és magukkal akarják vinni a fiút. Megjelent náluk és visszaköve­telte öccsét. Benhardék azonban becsapták, mert alig hogy az idősebb Simon eltávozott, hogy rendőrért mennen, felpakkoltak és el­szöktek. A kis Simon Antalt magukkal vit­ték, bárhogyan is szabódott ellene. Hogy az­után mi történt vele, elmesélte ő maga: — Elmentünk Bulgáriába. Amikor felrobbantották a székesegyházat, el kellett hagynunk Bulgáriát, mert be­tiltották a nyilvános előadásokat. Átmentünk Törökországba, hol Konstantiná­polyban és Izmirban három hónapig dolgoz­tunk. Nagyon rosszul bántak velem, mert több verést kaptam, mint ételt. A Benhard­­házaspár akrobatának akart kiképezni és folyton gyakorlatoznom kellett. Ha valamit eltévesztettem, kést dobtak felém. Az egész testem sebes volt, egyszer forró teát is öntöttek rám. Simon Antal mutogatja testét, tényleg csu­p a forradás és égési nyom. — Amikor már nem bírtam ki, megszök­­tem. De megtaláltak, visszavittek és jó el­vertek. Törökországból Olaszországba men­tünk. Szicíliában is voltunk, majd visszamen­tünk Konstantinápolyba, áthajóztunk a Fe­kete-tengeren és Moszkvába utaztunk. — Mit láttál Moszkvában? — Nagyon keveset. Az állomás mellett laktunk egy kis szállodában, de én sohasem mehettem ki az utcára, nem engedték, min­dig otthon kellett ülnöm és gyakorlatoznom. Oroszországból Romániába, majd Magyar­­országba, onnan Szerbiába mentünk. Belo­grádban Benhard sürgönyt kapott, mely Konstantinápolyba hívta. Odasiettünk és ott sikerült megszöknöm. Felkéredzkedtem egy hajóra, a kapitány fel is vett, de azzal a feltétellel, hogy három út tartama alatt segítek szenet hordani. Amikor azonban megérkeztünk Kon­­stanzába, megszöktem. Simon Antal sohasem járt iskolába, de en­nek ellenére nagyszerűen ír. Bár anyanyelve magyar, hibátlanul is csehül, oroszul, néme­tül, törökül. — Hol tanultad? — Magamtól —­ feleli. A fiú, mint artista igyekszik most itt el­helyezkedni, hogy végre magának dolgoz­zék és ne mások számára keressen kenyeret. HOMBORNYOMASL NÉVJEGYEI, esküvfit meghív,1)! néz> dobozokban levélpapírt mérsékelt árban szállít a „KASSAI UJSAü” »‘-•‘“Híjája Fö­ u. tfi.

Next