Kassai Ujság, 1935. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-01 / 1. szám

97-Ift évi. 1. szám *2720461317* vt* §t&tBS fidecH kum­­ic». v KailoUoíl Kedd-Szerda, 192­5. januárvÍ>-2.;^ (O^aúcEauer Zeitung) o­o­o­o ^zerkesztőség t­s ttiadóhivatal o­o­o o Hcsice-Kassa, Slelánib-utca 96. szám o o o o o o Telefon ?427 O O O O . O POLITIKAI NAPILAP Előfizetési di­ak helyben és vidéken: Egy egész évre 24 korona, félévre 120 korona, negyedévre 00 korona, egy hónapra 22 korona — Egyes szám­ú ra 1 borma Hem fagy!! Használjon Bratford Motorollt Törzs Armand és Fia olajtermékek Kosice. - Telefon 21-26. Lávái elhalasztja Január elejére tervbe vett olaszországi utazását? #Az olasz-francia kompromisszuo Ügyében Mussolini követelései nehézségeket okoznak - Berlin bízik a kisantant nélkül nincs megegyezés Az 1934. esztendő utolsó napjaiban két fontos esemény állt a világpolitika homlok­terében: a francia—olasz egyezkedő tárgya­lások és a flotta-egyezménynek Japán ré­széről történt felmondása. A francia külügyminisztériumban lázasan folynak a tárgyalások a francia—olasz meg­egyezés ügyében. Laval egész nap tárgyal. Hosszas megbeszélést folytatott a kisántár­i államok párisi követével, majd ugyancsak hosszú megbeszélése volt Sir Clerk párisi angol nagykövettel és az olasz nagykövettel. A francia—olasz tárgyalások eredményeit illetően nagyon nehéz tiszta képet kapni. A lapok ellentétes híreket közölnek. Az ese­ményeket a mai francia és angol sajtó tük­rében a következőkben foglalhatjuk össze. Francia politikai körökben kedvezőtlen benyomást keltett, hogy a legutóbbi francia jegyzékre még nem­­ érkezett meg az olasz válasz. Az „Oeuvre"szerint az olaszok nem nagy örömmel fog­ák a francia javaslato­kat. Az olasz vál% ^pyzék — Írja a lap — csak holnap érkor ^Párisba és f ől függ, mikorára állapitl Bég Lovai r** , uta^d sának pontos és n­­­ os Az ..Oeuvre“ inPJj V a tárgyalásoknál : Ín­­séget az északafi­r í mint eredetileg hit.ch a i probléma okozza. Az „Oeuvre“ szerint a francia sajtó túl opti­­misztikusan állította be a helyzetet. Vasár­napra aztán váratlan fordulat következett be. Mussolini — írja a jólértesült „Oeuvre“ — nem valami nagy lelkesedéssel fogadta be Chambrun római francia nagykövet előter­jesztését az osztrák kérdésben. A lap szerint Mussolini elutasítja ebben a kérdésben előterjesztett francia javaslatot és csak a német problémák elintézése után kíván a kérdésben tárgyalni. A „Daily Mail“ párisi levelezője szerint a hangulat Párisban a még fennálló nehézsé­gek ellenére bizakodó. Lavalnak rövidesen a következő nagyfontosságú diplomáciai kér­désekről kell dönteni: 1. A kisantánt megnyerése az új francia­olasz politikának. 2. A tervezett megegyezés a Szovjettel, amely esetleg teljes katonai védőszövtséggé bővülhet ki. 3. Franciaország végleges magatartása a Barthou-féle keleteurópai Locarno-tervvel szemben. 4. Megegyezés Németországgal. A „Times“ párisi levelezője szerint meg­lehet, hogy Laval római útja az európai po­litikai rendszer teljes megváltoztatásához vezet. A német-francia közeledés még nagyon távollevőnek látszik. A „Paris Soir“ római tudósítójának jelen­tése szerint a középeurópai kérdésben a meg­oldás elvben már létrejöttnek tekinthető; olyan egyezményformát találtak, amely lehe­tővé teszi, hogy az osztrák függetlenség biz­tosítását célzó egyezményhez Franciaország szövetségesei közül csak Jugoszlávia és Csehszlovákia csatlakozzék. Ennek az egyez­ménynek a szembenálló hatalmi csoportok között teljesen semleges jellege lesz. A „Paris Soir“-ban Sauervwein úgy véli, hogy esztelenség volna a középeurópai kér­dés teljes rendezésére számítani. Nyilvánvaló, hogy Budapesttel és Berlinnel igen nehéz megegyezni. De a francia diplomáciának nincs ilyen messze tekintő szándéka. Ha La­sőt egyenesen fel fogják hívni Romániát a csatlakozásra. Mussolini mindezeket hangsúlyozottan le­szögezi :­az "'''"-szagnak átnyújtott jogu­­iatlanul lehangoltságot Franciaország ugyanis „,<arra óvni eredeti ár­­on szeretné, ha a kisantánt -„ ség garantálná Ausztria független­ségét. vannak sikerül a francia-olasz kérdéseket ? Rómában rendezni és egyben sikerül a többi­­ kérdésben a célok és módszerek közösségét kifejezésre juttatni, ez már igen kielégítő eredmény lesz és nem szabad majd csaló­­ío­dást érezni, hogy Rómában nem jött létre európai megegyezés. A Matin többek között megállapítja, hogy Mussolini kitart amellett, hogy a kisántar­t két tagállama, Csehszlovákia és Jugoszlá­via külön csatlakozzanak az Ausztria füg­getlenségét garantáló egyezményhez. Vi­szont a párisi pesszimizmussal szemben Ró­mában bizakodó a helyzet. A kormányhoz közelálló körök egész biztos­ra veszik, hogy sikerülni fog a megegye­zés. Berlinben is kedvezően ítélik meg a hely­zetet. Az angol lapok tudni vélik, hogy Né­metország az olasz—francia tárgyalások si­kere esetén okvetlenül aláírja az Ausztria függetlenségét garantáló paktumot. Az Observer mai száma biztos forrásra hivatkozva azt a hírt közli, hogy Cham­brun gróf, Franciaország római nagykövete és Mussolini olasz miniszterelnök már meg is állapodtak a további tárgyalások alapvető kérdéseire vonatkozóan. Egész Középeurópában bizakodóan néznek a tárgyalások elé. Párisban ezzel szemben tartózkodóan viselkednek és egyelőre min­den­­ hivatalos felvilágosítást megtagadnak. Általában az a helyzet, hogy még a hét fo­lyamán dűlőre kell jutni a kérdésnek. Amen­­­nyiben rövid időn belül el nem dőlne, Laval tervezett római útját hat hétre elhalasztják. Beavatott körök szerint még remény van arra, hogy Laval még január 15-ike előtt el­látogat Rómába. A francia külügyminiszter környezetében szilárdan bíznak abban, hogy Lavalnak sikerülni fog áthidalni a váratlanul támadt nehézségeket és a problémát olymó­don megoldani, hogy a kisantant szolidaritá­sa ne szenvedjék csorbát. NYILATKOZIK A FRANCIA MINISZTERELNÖK Flandin francia miniszterelnök a „Petit Parisien“ munkatársa előtt érdekes nyilat­kozatot tett. Flandin mindenekelőtt ama re­ményének adott kifejezést, hogy a Saar­­szavazás eredménye a két hatalmas nyugati szomszéd közötti bizalom helyreállítását fogja maga után vonni. Hangsúlyozta azt is, hogy az olasz—Francia megegyezés szintén egyik pillére lesz az európai békének éppen úgy, mint a francia—német közeledés. Flandin ezután hosszasan nyilatkozott Laval tárgyalásairól és kifejtette, hogy angol részről a leghathatósabban támogatnak min­den olyan akciót, amely a nemzetközi at­moszféra enyhülését és az európai béke megszilárdítását célozza. A TERRORIZMUS LEKÜZDÉSE Genfi jelentések szerint a népszövetség fő­titkára megküldte az egyes tagállamoknak a nemzetközi terrorizmus megküzdése céljá­ból a népszövetségi tanács december 1Q.-iki ülésén megszavazott határozat szövegét. A főtitkár egyúttal felkéri a tagállamokat, hogy esetleges észrevételeiket 1935 március 31-ig juttassák el a népszövetség titkárságához, hogy az új indítványokat a terrorizmus kér­désével foglalkozó 11-tagú bizottság elé ter­jesszék. A 11-tagú bizottságot szintén a de­­cember 10.-iki tanácsülésen alakították meg. Tagjai: Magyarország, Belgium, Anglia, Chile, Spanyolország, Franciaország, Olasz­­ország, Lengyelország, Románia, Szovjet- Oroszország és Svájc. Olaszországnak nincs felfogása, ha ehfe és a paktumhoz később Rritánia is csatlak­ozni fog. Ha /ót vesz, o­lcs­ón vesz/ SCHNITZER bútorgyár fiókja Ko&ice, Sfermikova 77 Telefon: 34-91 Boldog újéve lesz, ha a Szilvesztert az „ASTORIA" kévéhez-I­bon - Souterrainben » Bűdében ünnepli a Fontos figyelmeztetés! Asztalok rezerválásáról - a nagyarányú érdeklődésre faló tekintettel - ajánlatos előre gondoskodó

Next