Kassai Ujság, 1936. szeptember (98. évfolyam, 200-224. szám)

1936-09-01 / 200. szám

98-ik évi. 200. szám Kedd, 1916 szeptember 1 (OOujcBauer­ o o o o Szerkesztőség és kiadóhivatal: o o o o Koáice-Kassa, Stefánib-utca 96. szám o o o o o o o Telelőn 2427 o o o o o o o POLITIKAI NAPILAP Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre 240 korona, félévre 120 korona, negyedévre 60 korona, egy hónapra 22 korona­­ Egyes szám­ára 1 korona Trockij Angliába Fejedelmi pompával fogadták Párisban a lengyel diktátort Párisból jelentik: Rydz-Smigly marsall, lengyel vezérkari főnök kíséretével Párisba érkezett. A pályaudvaron Daladier hadügy­miniszter, Delbos külügyminiszter,­ Gamelin tábornok vezérkari főnök, a párisi lengyel követ és több előkelőség fogadta. A lengyel diktátor elvonult a tiszteletére kivezényelt két diszszázad előtt, a zenekar a lengyel és francia himnuszokat intonálta. Rydz-Smiglyt a keleti pályaudvaron összegyűlt óriási tö­meg lelkes ünneplésben részesítette. A len­gyel diktátor ezután Gamelin tábornok autó­jába ült és a lengyel követségre hajtatott. Rydz-Smigly útját már a határtól kezdve szakadatlan katonai ünnepségek kísérték. Párisi tartózkodása alatt számos kitüntetés­ben fogják részesíteni. Többek között meg­kapta a becsületrend nagykeresztjét is. Politikai körökben óriási jelentőséget tulajdonítanak a lengyel vezérkari fő­nök tárgyalásainak. Rydz-Smigly egy hétig marad Párisban, ez­­idő alatt fognak folyni a tárgyalások külön­böző ügyfontosságú politikai és katonai kér­désekben. Párisi lapok ezzel kapcsolatban azt írják, hogy a mostani francia-lengyel tár­gyalásoktól függ az európai helyzet egyen­súlya. A francia lapokat ma első oldalon foglal­koztatja Rydz-Smigly párisi útja. Azt írják, hogy a lengyel diktátort fejedelmi fogadtatás­ban részesítették Párisban. Hangoztatják, hogy Rydz-Smigly nemcsak gazdasági, ha­nem főleg katonai és politikai kérdésekről fog tárgyalásokat folytatni a francia államférfi­akkal. A tárgyalásoktól a francia-lengyel kapcsolatok kimélyítését és a lengyel külpo­litika eddigi vonalának jelentős irányváltozá­sát várják. Újra bombázták a madridi hadügyminisztériumot Békét közvetítenek a külföldi diplomaták Madridból jelentik. A hadügyminiszter hivatalos jelentés adott ki. Az estramaduri fronton heves harc tombol, melyben a kor­mánycsapatok kerekedtek felül és győzel­müket biztosra veszik. Ezzel szemben a burgosi rádióállomás azt a hírt közli, hogy Terruel mellett a felkelők győztek. A csatában 70 ember esett el, köz­tük Villa kommunista vezér is. A Havas-iroda jelentése szerint a felkelők egyik repülőgépe megjelent Madrid fölött és bombákat dobott le. A bombák nagy károkat okoztak a hadügy­minisztérium épületében és megrongálták a Cipelles-teret. A madridi rádióállomás viszont a kormány sikereiről számol be. Eszerint Madridban tel­jes a rend és nyugalom. Kord­obában a milí­ciák újabb győzelmet arattak. A Quader­ró­mai Alpokban is a kormánycsapatok győz­tek, a felkelők egyetlen csatában közel 11GO halottat veszítettek. A Reuter-iroda jelentése szerint Irmn kör­nyékén újra fellángoltak a barack A táma­dók felhívást intéztek a korr­ánycsa­patok­hoz, hogy ürítsék ki és adják át önként a várost, mert ellenkező esetben megkezdik Irán bombázását szárazföldről, tengerről és levegőből. Iránban megindult az aggok, as­­­szonyok, gyermekek­ elszállítása a francia ha­tár felé. Margarida hadügyi biztos, a a védőrség parancsnoka kijelentette, hogy a várost addig nem adják át, míg a védőrség egyetlen tagja élet­­­ben van. Alfonz hajlandó hazatérni Bécsből jelentik: A wörthi tónál nyaraló Alfonz spanyol exkirály nyilatkozott a pol­gárháborúról egy angol újságírónak. Kije­lentette, hogy nincs része a harc kitörésé­ben. A mostani harc egyébként két hatal­mas párt, a monarchisták és a köztársasá­giak között zajlik le az uralomért. A rend és a rendetlenség harcol egymás ellen és ebből a küzdelemből csakis a rend képvi­selői, Francóék kerülhetnek ki győztesen. Azután természetesen csak katonai dikta­túra jöhet, mely rendbe hozná a viszonyo­kat Spanyolországban. Mindenben helyesel Franca tábornoknak, akinek az exkirály szerint sikerülni is fog a rendcsinálás és a végső győzelem. Amikor a rend helyreál­lott Spanyolországban, tartsanak népsza­vazást. Döntsön a nép az államforma felől. Ez esetben, ha mellettem döntenek — mon­dotta Alfonz — hajlandó vagyok vissza­térni Spanyolországba. Amerikai demars Madridnak Az Andorra felé vezető spanyol ország­úton meggyilkoltak egy francia lelkészt. A francia katolikus pap meggyilkolása nagy iz­galmat keltett Franciaországban. Interpel­lációra készülnek a kamarában.­­ Újabb politikai bonyodalmat okoz az is, hogy az Egyesült Államok kormánya demarsot inté­zett a madridi kormányhoz és a felkelők burgosi főhadiszllásához. Az történt ugyanis, hogy a spanyol vizektől mintegy hatvan kilo­méterre horgonyzó „Kané“ amerikai tor­pedórombolóra egy spanyol repülőgép — nem tudni, várjon a kormányé, vagy a fel­kelőké — bombát dobott. A bomba nem tett kárt az amerikai hajóban. Ma ■ hétfőn Mtellára! 1936—37 A CAPITOL LEGNAGYOBB ÉVE! caPITOl Nfa tej luké zelenej íLT JÁRA BENES bűbájos zenéjű operettjében a prágai együttes! :: Dalok, amiket már egész KoSice énekel! :: Viccek, amik kacagásorkánt váltanak ki! »' m­m tx mm------^ ^ mm­m­m­m­m­m­m ^­m HOLNAP, KEDDEN az 1936—37. nagy év második bombáj­a: Parázna asszonyok Az Ínyencek filme­ :­ Francia charme, báj, pikantéria! ★ Alkotta és a francia nagy­­díjat nyerte el vele: JACQUES FEYDER ★ A főszerepekben: FRANCORÉ ROSAY és JEAN MURAT, a COMEDIE FRANCAISE nagygárdájának élén. ★ Egy gáláns éjszaka és a forróvérű boomi asszonyok története a harci zajok kellemes szünetében. :: :: BÚTOR Mik­ke-Melder Központ: Keletszlovenszko és Podk. Rus részére Kosice, Stefánikova 73 (Gupa mellett) Telefon: 2065 Telefon : 2065 Sehacht Párisban Napjaink nem szűkölködnek szenzá­ciókban. Nincs a világnak olyan sarka, ahonnan a távíró és a rádió ne hozna olyan híreket, amelyek külön-külön is tör­ténelmet jelentenek nemcsak az illető né­pek, hanem mindannyiunk életében, mert hiszen Madridnál épúgy, mint a mandzsu határon, Danzigban épúgy, mint Ausztria határain mindannyiunk, minden népek sorsa, jövendője, élete dől el valam­en­­­nyire. Ezekben a szenzációktól terhes idők­ben is felüti a fejét a zavaros események­től kábult fejű szegény polgár, amikor azt olvassa, hogy a német birodalom nagy­hatalmú minisztere,, dr. Schacht Hjalmar hirtelen Párisban termett és a francia mi­­niszterlenökkel, külügyminiszterrel, sőt a belga külügyminiszterrel is, zárt ajtók mögött titkos és titokzatos tárgyalások kerekedtek. Találgat a nép és találgat a nép szava, a sajtó is, ahány hír, ahány újság, annyi vélemény, annyi feltevés, annyi tanácstalankodás, de semmi pozití­vum. E bizonytalankodó álmélkodásnak egyik legtöbbet emlgetett változata azt mondja, hogy Schacht pénzért ment Francia­­országba. Páris úgy látszik még mindig a világ bankárja. És hová menjen a német pénzügyek minisztere, ha pénz­ kell a fegyverekre, a munícióra, a propagan­dára, ha nem Párisba, mikor a fegyve­rek, a muníció és a propaganda főleg és elsősorban Páris ellen kell. E logikátlan korban csak és kizárólag a logikátlanság­ban van valami törvényszerűség és e tör­vényszerűségnek szabályai szerint ebből az utazásból más nem is következhet, mint az, hogy Schacht meg is kapja azt a pénzt, amiért Párisba utazott. De a szavak és a gondolatok játékán túl is van valami bizarr ötlet ebben az utazásban és a diplomaták, a katonák fe­nekedése ellenére megeshet az, hogy a gazdasági élet nagy karmesterei rendet tudnak teremteni ebben a káoszban, ami most a világ fölött lebeg. Blum kormá­nyának uralomra jutása óta ez a látogatás az, amit a világpolitika nyelvén nagy dip­lomáciai sikernek szoktak nevezni. A né­met haderő létszámának felemelése olyan hangulatot váltott ki az egész világ köz­véleményénél, amilyen hangulatra azok emlékeznek, akiknek élénken memóriá­jukban él annak a július hónapnak a han­gulata, amelyre a világháborút megindító augusztus következett. A világ békéjének sorsa súlyos gondfelhőkkel árnyalja be minden gondolkodó ember homlokát. Az új Locarno témája, amely a tegnap leg­aktuálisabb diplomáciai problémája volt, a megvalósíthatatlanság távlatába került és a világ minden sarkában felütötte a fe­jét a nyugtalanság. E hangulatban, a fej­­veszettségnek e zűrzavarában lépte át a francia határt a német miniszter. Páris­ban a két nagyhatalom felelős vezetői ott nem békéről beszéltek, hanem pénzről. 1»V04/ kert mozgó. Az óriási sikerre való tekintettel — HÉTFŐ­­KEDDRE prolongáltuk a szezon legsikerül­tebb vígjátékát: KONFETTI ROBERT STOLZ csodaszép dalai, az év legszebb melódiái. ★ FRIEDL CZEPA, Ko­sice új kedvence és a humor három nagyágyúja: LEO SLEZÁK :: HANS MOSER :: RICHARD ROMANOWSKY .......ip ......... m.... mp wp m* A VJV QyFDFTl^ A FT ADTAT o Vnn”'"'” X X 11\ XX XJ_xV-rx\XV^X, CX IV VX1111 O' c* kalandot, az édes csókot, a fényes estéket, a gondtalan órákat — azok örüljenek, mert jönnek a Könny! nők

Next