Kassai Ujság, 1936. november (98. évfolyam, 251-275. szám)

1936-11-19 / 266. szám

1936. november 19. — 266. szám7 Székelykeresztben van Petőfi Sándor sírjai Egy ui Petőfi$@@@nda nyomán Nagyvárad, november. Sokszáz kilométer messziségből kósza híradás érkezik. Egyetlen konkrétnak látszó pont a csaknem százéves rejtélyben, abban a titokzatos homályban, mely Petőfi Sándor, a legnagyobb magyar lírikus eltűnését, halálát és temetkezési helyét körülveszi. E kétes értékű híradás nyomán utazunk nyolc órát vasúton Nagyváradtól—Marostordáig, onnan újabb három és fél órát autón Székelykereszturig. Székelykeresztur főbüszkesége a híres kollégium. Nem falu, nem nagyközség, hanem kisváros. Tipikusan az. Kirabolták a haldokló Petőfit! Az első nyom özv. Sófalvi Lajosnéhoz vezet. Felélénkül, mikor jövetelünk célját előadjuk: — Petőfi? Hogyne instállom, itt van nálunk eltemetve, mindjárt meg is mutatom, hogy hol. Azzal kivezet a kerekes kutas, kis falusi udvarra, melynek kerítésén túl fel lehet látni a hegyoldalban fekvő temetőre. — Tetszik látni odafent azt a házikófélét? Nohát, amellett van Petőfi sírja. Különben tessék csak Bálint Dani temetkezési vállalkozót megkeresni, ő temette el Petőfit, nála aztán pontról-pontra meg van írva az egész történet. Egy fogadós volt itt instállom, bizonyos Lázár Márton nevezetű, aki halálos ágyán maga köré gyűjtötte jó embereit és azoknak meggyónta, hogy a nagy csata után haldokolva hozták Petőfit hozzá, ő félt a vendéglőben elhelyezni, azért az istállóban, a jászolban adott helyet neki, ahol másnap reggelre meg is halt. Lázár aztán nagy titokban saját udvarában eltemette és nem szólt róla senkinek egy szót sem, csak mikor már a végét érezte közeledni. — Mi oka lehetett Lázárnak erre a titkolózásra? — Úgy suttogják kérem, hogy nagy érdekében állott. Mert, hogy Petőfi Bemnek az adjutánsa, .meg élelmezési, .tiszt, vált és ...ennek folytán sok pénz lehetett nála, amit Lázár talán elvett volna az okmányaival együtt. Átvágunk a vasúti síneken és a temetőben vagyunk. Feljutunk a temető legmagasabb pontjára, ahol kis négyszögű térség van a Bálint-család temetkezési helye. Mellette sír süppedt, elmosódott, elszáradt koszorúval, melyből már csak a drótok élnek, a fejnél egyszerű szürke kővel, rajta fekete betűkkel hallgatta a fecsegést, majd megragadta a gyanútlan Gömörit, bevitte a belső szobába és remegve kérdezte tőle: „Hallottad, ezek az emberek mit beszélnek itt össze-vissza Petőfiről? Tudd meg, — kiáltotta felindultan csak én tudom, egyedül én, hol van Petőfi eltemetve!“ Gömörinek ezután nehéz esküvést kellett tennie, hogy amit hallani fog teremtett léleknek el ne mondja, mindaddig, mig Lázár életben van. Gömöri meg is tartotta ebbeli fogadalmát. Szegedre került, de hallgatott, mint a sír. Évek, évtizedek röppentek el, mig 1902 julius 12-ikén Lázár Márton meghalt. És két hétre rá megjelent Gömöri vallomása. A szenzációra, — mely az akkori egész magyar világot lázba kellett volna hoznia — senki sem jelentkezett Talán el sem hitték, fantasztikusnak tartották az egészet. Én azonban nem nyugodhattam. Egy napon, nem bírtam tovább. Magam mellé vettem néhány jóemberemet és az újság szerint megjelölt helyen ásni kezdtünk. Rövid idő múltán kemény tárgyon koppant meg az ásó. Izgalmunk tetőponton forrt, még néhány örökkévalóságnak tetsző perc, megvillan egy koporsószerű láda fedele, amit szinte mindannyian megragadva és feltárunk. A koporsóban teljes épségben koponya és csontok: Petőfi csontjai Csontok a Wertheim- szekrényben A csontokat kihantolás után a hatóság vette át. Néhány hétig Wertheim-szekrényben tartották elzárva, majd egy kis ládában kitették a raktárba, azzal, hogy a dolog elévült. Balázs Miklós városi szolga sírva jött panaszkodni közárrt, hogy a szent csontok ládába zárva kamarában hevernek. Én aztán vele egyetemben elhoztam onnét, diszes cserfakoporsóba tettem Petőfi maradványait és 1902 október 25-én estefelé, csöndesen a kertek alján haladva kivittük a temetőbe és ott örök nyugovóra helyeztük. A temetés után eljött hozzám Sipos Sándor 80 éves öreg honvéd és könnyes szemekkel mondotta: „Igaz uram, való igaz, ezek a hamvak Petőfi hamvai voltak. Én magam láttam, menekülve a gyászos kimenetelű csata estéjén, amint az országút mentén egy kukoricásban Petőfi súlyosan megsebesülve, halott halványan állt egy szekér lajtorjájához támaszkodva. Nem időzhettem nála, mert magam is menekültem, de többször visszavisszanéztem és láttam, amint két huszár megragadja őt és hozzák mifelénk. Időközben hatalmas por és szélvihar keletkezett, ami elfödött mindent.. De tudom, csak idejöhettek, mert egészen közel jártak a város határához, mikor utoljára visszapillantottam.' PETŐFI 1849 »31—S§® 2. Okt 25. A szöveg alatt ugyancsak feketével kivésve, vízszintesen fekvő kard és rajta egy huszárcsákó. ★ Bálint Dániel háza a városka főuccáján áll. Saját házában van az üzlet Temetkezési vállalat íróasztalából elsárgult, foszladozó újságokat kotor elő, melyek különböző formában foglalkoztak a feltevéssel, hogy Petőfi vallóban itt van-e eltemetve? Kérésünkre, hogy mondjon el mindent, Bálint Dániel beszélni kezd. — Régi történet ez, csaknem százéves. A szomszédomban fogadó volt, ma is fennáll. A fogadó tulajdonosa Lázár Márton, fiatalabb korában a Haller grófok kuktája. Élete uolsó éveiben meghasonlott Házát, vendéglőjét eladta, ő maga az udvaron, egy kis szobácskában húzódott meg. Már halálát megelőzőleg is sokat suttogtak arról, hogy Petőfi Lázár Márton házában halt meg. Szemtanúk is akadtak, akik látták a véres csata estéjén, amint a haldokló Petőfit két huszár hozta e városba vissza, ahol a nagy költő utolsó estéjét a csata előtt töltötte. Bizonyosat azonban senki nem tudott Lázár Márton halála után tizennégy napra villámcsapásként hatott a Szegedi Híradó 1902 július 27-iki száma. A lap bizonyos Gömöri Ferenc vallomása alapján nagy cikk keretében hozta nyilvánosságra, hogy Petőfi itt van eltemetve, Lázár Márton kertjének legvégében. Az újság pontos tervrajzát közölte a kertnek, megjelölve benne Petőfi állítólagos sírjának helyét is. — De ki volt ez a Gömöri Ferenc? — Ez a Gömöri kérem igen jó barátja volt az elhunyt Lázár Mártonnak. Akkoriban, mint postatiszt élt itt Történt egy este — erre a dátumra bizony senki sem emlékszik, de nem is fontos, — hogy a külső ivóban idegenek üldögéltek és beszélgetés kapcsán Petőfit, is szóba hozták. Tár Márton egy darabig égő szemmel a ktüzesedett orcával Istállóban halt meg a nagy költő Bálint az emlékezés hatása alatt kimerülten elhallgat. Percnyi szünet, majd megtöröm a csendet — És tulajdonképpen hogyan mesélte el Lázár Gömörinek Petőfi halálát és eltemetését? — A Szegedi Híradóban pontosan meg volt az egész história. Sajnos valakinek odakölcsönöztem és elkallódott Az a tény, hogy Petőfi utolsó, tehát a csata előtti estéjét e városban töltötte, már hivatalosan bebizonyított. Petőfi igen vidám hangulatban Varga Zsigmond igazgatóék .vendége volt egész éjfélig, onnét az urakkal együtt átmentek a vendéglő kertjébe, ahol hajnalig együtt maradtak. Másnap, pontosan július 50-ikán volt a véres csata. Egész nap dörögtek az ágyuk. Estefelé két tépett ruhájú poros huszár hozta a vértől borított Petőfit, akivel egyenesen befordultak Lázár udvarába. Lázár nem merte sem lakásában, sem a fogadóban elhelyezni a haldoklót. Szigorú idők jártak akkor, fej- és jószágvesztés várt arra, aki házába forradalmárt mert rejtegetni. Lázár hát az istállóban adott helyet a sebesültnek, akinek a két huszár és a vendéglői szolga egész éjszaka hordta a vizet sebei kimosására és irtózatos szomjúsága enyhítésére. Magas láz gyötörhette a haldoklót Lázár egész éjjel le nem hunyta szemét, folyton ki-bejárt a lakás és istálló között. Az egyik huszár éjfél után eltűnt, a másiknak hajnal felé nyoma veszett. A honvédtiszt Petőfi Sándor, reggelre Lázár szeme láttára adta ki lelkét. Ott halt meg a széna szalma ágyon. Lázár Márton szörnyen megijedt. Nem tudta mit tegyen a halottal. Kivinni nem merte udvarából. Éjnek idején hűséges szolgája segít ségével sírt ástak az istálló mögött és néhány deszkából összetákolt koporsóban leengedték Petőfi holttestét. Nehéz idők következtek ezután, ami csak hosszú évek múltán enyhült. A vendéglő megnövekedett forgalma megkívánta, hogy szekerek befogadására alkalmas nagy színt építsenek. Az istállót le kellett bontani, de még ezt megelőzőleg egy szép napon kiemelték a koporsót és átvitték a kert végébe. Ott egy virágzó orgonalugas közepén ásták meg az új sírt és déli harangszó mellett újból eltemették. Ezt különben Lázár Róza külön is elmesélte nekem, kislány volt még akkor, de emlékezett a megható temetésre. 1902-ben tehát már másodszor hantoltuk ki a holttestet Amit itt elmondtam, szóról-szóra megegyezik Lázár vallomásával, amit annak idején Gömörinek tett. Simon Magda. A jó és Olcsó ®@HR megvédik a lábat és cipőt a nedvesség ellen. A köztársaság minden városában kapható. fr. Slepánek & C«. KS&» Világalapítvány a polgári lakosságnak légi bombázás elleni védelmére Amszterdamból jelentik: „Humanitás“ név alatt világalapítványt létesítettek Amszterdamban, amelynek az a célja, hogy háború esetén megvédje a polgári lakosságot a légi és egyéb bombázástól. A háború borzalmai ellen létesített világalapítványnak Amszterdam lesz a székhelye. Az összes fontosabb városokban fiókintézmények lesznek. Ilyen fiókintézmény létesült már Parisban, Londonban, Brüsszelben, Prágában, Budapesten, Belgrádban, Szófiában, Szalonikiben és Istanbulban. A világalapítvány igazgatója Hermann van den Berenbeemt. Az alapítványnak az a célja, hogy a népeket a kémiai háború és a polgári lakosság bombázása ellen egy frontba tömörítse. Angol képviselőnő Interpellált Edward király és miss Simpson kapcsolatairól Londonból jelentik: Az alsóház ülésén legelőször történt meg, hogy szóbahozták Edward királynak miss Simpsonnal való való kapcsolatait Wilkinson munkáspárti képviselőnő interpellálta meg Rundsiman kereskedelmi minisztert e kérdésben. Az interpellációban a képviselőnő az iránt érdeklődött, hogy két ismert amerikai magazinban az utóbbi időben miért vannak kitépve oldalak? Mi lehetett bennük, amit az angol publikumnak nem volt szabad elolvasni? A miniszter az indiszkrét kérdésre azt válaszolta, hogy munkakörének ehhez az ügyhöz semmi köze sincs.. Az ülés után Wilkinsson képviselőnő az alsóház folyosóján az United Press tudósítójának úgy nyilatkozott: „sajnálhatja, hogy nem látta a miniszterek arcát, amikor a kérdést feltettem.“ Közismert dolog, hogy az amerikai magazinból kitépett oldalakon Edward király és miss Simpson képei voltak. Az angol közvélemény tudatában van a Simpson-ügy jelentőségének, mégis megrökönyödéssel vette tudomásul azt a hírt, hogy Edward király a Windsor melletti Frogmorekastélyból kiköltöztette Xenia orosz nagyhercegnőt és a kevésbé pompás Hamton palotát utalta ki számára lakóhelyül. Átvágta torkát egy losonci iparos, mert ki akarták lakoltatni Losoncról jelenti tudósítónk. Ma reggel egy vérző, eszméletlen embert találtak a járókelők a gőzmalom közelében. Csakhamar megállapították, hogy Wigner Sándor 46 éves cipészmesterrel azonos, aki öngyilkossági szándékból borotvával átmetszette torkát Zsebében búcsúlevelet találtak, melyben bejelenti, hogy nyomora készteti öngyilkosságra. Már egy esztendeje nem tud lakbért fizetni, családjával kilakoltatás veszélye fenyegeti és mert más kiutat nem talál, a halálba menekül. A szerencsétlen ember régi asztaltársaságától rendelést kapott gyermekcipők készítésére a karácsonyi felruházási akcióval kapcsolatban, de nem volt módjában a cipőket anyagi eszközök hiányában elkészíteni. Wigner egyizben már átvágta a torkát öngyilkossági szándékból, de akkor megmentették az életnek Most nem sikerült és kórházba szállítás közben meghalt. Elvesztettek az ungvári masamok a Gersli-áruház ellen indított perülte! A modellt alap kome megvilágításban Ungvári tudósítónk jelenti: Beszámoltunk annak idején arról az érdekes ügyről, melynek középpontjában 9 ungvári masamód és a Gerstl Testvérek cég áll. Kilenc ungvári masamód tisztességtelen verseny címén büntető feljelentést tett a Gerstl Testvérek cég ellen, ugyanakkor azonban polgári pert is indítottak egyenként nyolcezer korona erejéig. A bűnügyi részben már hónapokkal ezelőtt elhangzott az ítélet, amennyiben úgy az ungvári járásbíróság, mint a kerületi bíróság felmentette a céget a tisztességtelen verseny vádja alól. A polgári per azonban tovább folyt. Az ungvári masamódók ugyanis azt tartották sérelmesnek, hogy a nagy áruház a karácsonyi ünnepek előtt röplapokon 19 koronáért kínáltak eladásra modellkalapokat. A masamódok szerint ez az olcsó vásár exisztenciájukban támadta meg őket, mert ők egy modellért ennek az összegnek hat-hétszeresét kalkulálják. Ezért összesen 72 ezer koronát követeltek a Gerstl cégtől, mert az áruház konkurenciája miatt ennyi veszteség érte őket. A per során a cég vezetői azzal védekeztek, hogy valóban modellkalapokat árusítottak, melyet a Schmollka és Fischer chomutovi kalapgyárban vásároltak. Minden kalap filcből készült és mindengyiknek más formája volt, ezeket a kalapokat a gyár „modellként“ adta el egyenként 10.50 koronás árban. _ ’ • Ezzel szemben a masamódok jogi képviselője bemutatta a kosicei kereskedelmi és iparkamara véleményét, mely szerint a modellkalap alatt olyan kalapot értenek, amely a kivitelben és anyagban teljesen új gondolatot fejez ki és éppen ezért az ilyen kalapok ára igen magas. Az ungvári kerületi bíróságon most tárgyalták újra az ügyet és ekkor ismertették a prágai Központi Kereskedelmi és Iparkamara véleményét, mely szerint modellkalap az, amely anyagban és elgondolásban újat mutat fel és amelynek egyszóval az a fő jellegzetességük, hogy első és egyetlen. Az ilyen kalapnak az ára pedig 2—300 korona. Az ungvári kerületi bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Gerstl-cég által eladott kalapok nem alkalmask a megtévesztésre. Nem okozhattak annak eladásával senkinek sem kárt, miért is a keresetet elutasította.