Katedra, 2017. szeptember - 2018. június (25. évfolyam, 1-10. szám)
2017-12-01 / 4. szám
KODÁLY-EMLÉKÉV ben a Mátyusföldi gyűjtés 13 közreadott dallammal, 1909-ben a Zoborvidéki népszokások és 1913-ban Pótlék a Zoborvidéki népszokásokhoz címmel. A hitetlen férjben egy Bereg megyei balladát rokonít egy Békés megyei magyar és két zoborvidéki tót változattal. A Régi karácsonyi ének c. művében a karácsonyi éjféli misék szokásait kutatta a Nyitra megyei Menyhe községben. A MAI SZLOVÁKIA TERÜLETÉN GYŰJTÖTT NÉPZENE KODÁLY MŰVEIBEN Az összegyűjtött népdalok hatással voltak Kodály zeneszerzői munkájára is. Az első felvidéki hatás még nem a népdalokat tükrözte, hanem a cigányzenét. A Galántai táncok c. szimfonikus költemény megírásában az egykori galántai Mihókék inspirálták. Kodály 1933-ban fejezte be a Tóth Aladár által gondűző, derűs divertimento muzsikának nevezett mű írását, melynek előszavában ez áll: „Híres volt akkor a galántai cigánybanda, Mihók prímás alatt. De még híresebb lehetett 100 évvel azelőtt. 1800 táján Bécsben több füzet magyar tánc jelent meg. Egyikek címe így jelöli meg a forrását: „von verschiedenen Zigeuners aus Galantha” (különféle galántai cigányoktól). Ma már hírmondó sem maradt belőlük. Hadd folytassa ez a kis mű a régi galántai hagyományt”.11 A mai Szlovákia területén összegyűjtött népdalok jelentős részét Kodály kórusműveiben dolgozta fel, így például az 1906-os gyűjtés eredménye a Két zoborvidéki népdal. 1917. január 5-én mutatta be Lichtenberg Emil a Magyar Nők Karegyesülete és a budapesti Kar- és Zeneegyesület élén. A zoborvidéki gyűjtés élménye öt évtized múltán is eleven maradt. A meghalok, meghalok c. népdalt 1957-ben dolgozta fel szopránszólóra, 3-4 alténekesre és négyszólamú női karra. A Mátrai képek második dallama (Már Vidróczki emlegeti a bankót...) az 1906-os Gömör megyei gyűjtésből való. A táncfinálé dallamát (Két tyúkom tavalyi) a Nyitra megyei Zsérén gyűjtötte. Kodály a mai Szlovákia területén gyűjtött magyar népdalokat további kórusművekben is megszólaltatta: például a Köszöntő és Gömöri dal vegyeskari darabot, a Nagyszalontai köszöntőt, a Három gömöri népdalt, a Jelenti magát Jézust, az Új esztendőt köszöntőt, a Villőt. Kodály szerzeményeit felsorolva nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Bicinia Hungarica c. sorozatát, melyet a valahai galántai népiskolás társainak ajánlott: „galántai népiskola, mezítlábas pajtásaim, rátok gondolva írtam ezeket. A ti hangotok cseng felém 50 év ködén át.”12 Kodály Zoltán 1943-ban már elismert művészként és pedagógusként Galántára látogatott, ami szintén maradandó élményt jelentett számára. A város vezetősége ugyanis „díszpolgárrá” fogadta őt. Az erről szóló dokumentumot 1943. május 30-án ünnepi keretek között adták át a mesternek, és a tiszteletére megközelítőleg 1000 énekes részvételével nagyszabású kórushangversenyt mutattak be. Kodály ünnepi beszédet mondott az összegyűlteknek, melyben szeretettel és tisztelettel emlékezett a Galántán töltött gyermekkora legszebb éveire. „Galántán 1943. május utolsó vasárnapján ezer gyermek dalolt össze, és zengett, zúgott a nagy Harmónia, amiben egyek voltak dalosok, hallgatók s a Mátyusföld egész békét váró népe Ilyen kivételes módon tisztelegve egymás előtt: a mester a dalos ajkú gyermekkori inspirálói előtt és a galántai közönség a nagy zenész kivételes értékű „zenei hagyatéka“ előtt. JEGYZETEK: 1 Kodály, Z.: Visszatekintés., Zeneműkiadó, Budapest 1979,304. 2 Kodály Zoltán hátrahagyott írásai 1. Közélet, vallomások, zeneélet. 1989,179. 3 Uo. 4 Mikulás Schneider-Trnavsky (1881-1958) - szlovák zeneszerző, zenepedagógus, mindenekelőtt szlovák népdalfeldolgozásai ismertek. 5 Grenzbote, Pressburg, 25 Feber 1898, Jahrgang, XVII. 6 Kodály Zoltán. In: Záveczky, L.: Spomíname na Zoltána Kodálya z prílezitosti 100. vyroda jeho narodenia. Kodály Zoltánra emlékezünk születésének 100. évfordulóján. MsNa OV Csemadok, Galanta, 1982,12. 7 Ezek a Jegyzetek, Zoborvidék 1906 című tanulmányban jelentek meg. Fennmaradt néhány énekes neve is azok közül, akiktől Kodály népdalokat gyűjtött: például a gímesi Reczika Terézé és a koloni Szalai Zúzáé. 9 Szalay, O.: Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye. AK, Budapest, 2004,41. 10 Uo. 11 Kodály, Z.: Galántai táncok - előszó, 1934. 12 Kodály, Z.: Bicinia Hungarica I. - előszó, 1941. 13 Záveczky, L.: Spomínamena Zoltána Kodálya z prílezitosti 100. vyroda jeho narodenia. Kodály Zoltánra emlékezünk születésének 100. évfordulóján. MsMa OV Csemadok, Galanta, 1982,21.