Katholikus Hetilap, 1873 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1873-10-09 / 41. szám
41. szám. Pest, 1873. Október. 9. Megjelenik minden csütörtökön.— Előfizetési ár : egész évre 4 frt, fél évre 2 frt negyed évre 1 frt. — Hirdetések ára : 4 hasábos petit sor 8 kr. Az előfizetési pénzeket, valamint a lapba szánt kéziratokat a Szent-István-Társillat igazgatóságához (Lövész utcza 11. sz.) kérjük küldeni. M i s sió-l e v e 1 e III. A japáni egyház a XIX. században. (Az 1867-ki üldözés kitörése.) 1867-ben a japáni egyházra ismét a szorongattatás és kisértés ideje állott be. Különösen Nagasaki vidékén a keresztények, régóta nem lévén alkalmuk a szentségekhez járulni, fölhasználták a kedvező alkalmat, és elhagyták rejtekeiket; ez felbőszítette a pogányokat. Ehhez járult, hogy a taikunnak, kinek a főhatalom akkor még kezében volt, sok ellensége vola a kisebb fejedelmek közt, kik amazt gyanúsították, hogy nagyon kedvez a külföldieknek; a vádak közt, melyekkel őt megbuktathatni remélték, az is volt, hogy az országot a barbárok kezére akarja játszani. Ekként a taikun állása meg lévén ingatva, a keresztények üldözésében kedvező alkalmat látott, hogy elhárítsa magától azon látszatot, mintha a belföldi intézmények rovására a külföldieknek kedvezne. Ily ügyállás mellett csak kevés alkalom kellett, hogy a hamu alatt izzó szikra lángba törjön ki. Ekkor történt — 1867-ki áprilban , hogy egy az urakami völgyben elhunyt keresztény nő rokonai vonakodtak vallási gyakorlatok tartása végett bonczot hivni. Midőn ezt az elüljáró (choya) meghalta, fenyegette a rokonokat, hogy ez ügyet a nagazakii rendőri főnöknek (dajkuan) be fogja jelenteni, ha az országos szokásokhoz alkalmazkodni vonakodnának. Azonban a keresztény községek mind a choyának és dajkuának, mind a nagasakii helytartónak kijelentették, hogy ők a világi hatalomnak mindig hű alattvalói akarnak maradni, de lelkismeretök tiltja abonczokkal akárminémű vallási közösségbe lépni. — Ezen válasz a fenyegető vihart se látszék csendesíteni, mert a legközelebbi hónapok csendben múltak el; minden nyugodt maradt, több pogány megkeresztelkedett, azok száma, kik 1867. jan. 1 -jétől június 9-ig a nagasakii templomban először áldoztak, 1200-ra ment. Ekkor hirtelen, 1867-ki július 14. és 15-ke közti éjjel számos fegyveres kíséretében hivatalnokok jelentek meg az urakami völgyben. »Xavér, katekétáink egyike, így ir egyik hittérítő, épen a szentmiséről jött, midőn a szomorú hír Nagasakiba érkezik. Azonnal útnak indult, s a völgybe azon pillanatban érkezett, midőn a foglyok a város felé indittattak. Először atyját, ki Xavér sz. Ferencz falu elüljárója volt, bottal ütötték és megkötözték, anélkül, hogy felöltözésre időt engedtek volna neki. Azonkívül Xavér idősebb fivérét is elfogták, rokonságából egy egész családot, néhány fiatal katekétát, több nőt, kik a foglyoktól el akartak búcsúzni, egy másik katekéta bátyját, egy leányt, ki azzal vala megbízva, hogy az ő korabeli leányokat oktassa, végre egy asszonyt két éves gyermekével. Aztán az üldözők megrohanták sz. Klára, szent József és Boldogasszonyunkról, nevezett falukat. Szent Klárában elfogtak egy katekétát 15 éves leányával, és több keresztényt, kik tőle vallásoktatást nyertek. Hasonlóképen jártak el több más falukban. Az elfogottakat mind börtönre vetették, kiknek száma többre megy hatvannál. Hogy ürügyet találjanak a keresztényeket nyilvánosan lázadókul megbélyegezni, egy kisebb hivatalnok erőszakos ellenállásra akarta őket ingerelni, azt mondván, hogy elfogatásuk a felsőbb hatóságok akarata ellenére történt. Alig értesülök e fogásról, siettem kedves foglyainkat titokban megintetni, hogy mint eddig, minden bántalmat tűrjenek békével. A következő napokon még egyes befogatások fordultak elő.Az üldözés nem csupán Nagasaki környékére szorítkozott. A szomszéd Omura tartományban megparancsolták a lakosoknak, hogy igyanak a vízből, mely fölött a bonczok bizonyos babonás szavakat mondottak; azoknak, kikre gyanú volt, hogy keresztények, nevük 41